Zalai Magyar Élet, 1941. április-június (2. évfolyam, 77-146. szám)
1941-05-19 / 113. szám
2 Ű/«§ÍrÍiet 1941 május 19. Tapasztalati tény, hogy tavasztól őszig 150 a jégveréses napok száma Európa legolcsóbb díjszabásával dolgoznak a magyar jégbiztositók A Magyar Vidéki Sajtótudósító budapesti jelentése szerint a magyar mezőgazdaság 1940. ősze óta nem minden aggodalom nélkül figyeli az időjárás alakulását. A ködös, esős, hideg szeptember után az elmaradt őszi vetések tavaszi pótlására számitó mezőgazdaságnak az idei tavasz újabb csalódást és komoly gondokat okozott. A termőterületek egy része talajvíz alá került, majd az áradások öntötték el. Április elején a télies időjárás mellett záporozó, kártékony esőink voltak, majd április 19-én, 20-án és 21-én, valamint 29 én, továbbá május 1-én és 4-én helyi jellegű, de súlyosabb jégverések. Jégverést jelentett Karcag, Kecskemét, Szeged, Szabadka, Újvidék környéke, Szatmár, Bereg és Zemplén megyék egy—egy járása, Szabolcs- megye északkeleti és Fejérmegye déli része. A meteorológiai tapasztalatok szerint az idén is csapadékosán Zivataros termelési idény előtt állunk, amelyben a terméseredményeket erősen veszélyeztetik a jégverések. Épen a várható kedvezőtlen időjárási viszonyok miatt a biztosító társaságok és az egyes mező- gazdasági kamarák mindent elkövetnek, hogy a gazdaközönséget a jégbtztositás szükségességére figyelmeztessék. A magyar jégbiztosilási intézmény díjtételeivel a mezőgazdaság igényeit maradéktalanul ki tudja elégíteni, mert nemcsak Európa legolcsóbb díjszabásaival, a biztosított felek önrészesitése nélkül köii a jégbiztosításokat, hanem feltételeiben és a károk megállapításánál a mezőgazdaság érdekében példaadóan korszerűvé lett. A takarmányfélék, a kalászosok és a tengeri mellett mindennemű kereskedelmi és ipar növény jégbiztosítását vállalják a magyarországi biztosító társaságok. A legnagyobb termelési kockázatot jelentő kereskedelmi és konyhakerti magvak, a kender, a len, a szőlő és a dohány kármeg- állapitásainál történt előnyös kártérítési módozatok pedig már közismertek. A biztosító társaságok jéákárbecslőit a kis- és nagygazdák az ország egész területén, mint komoly tanácsadót és megértő gazdatársat, fogadják. 1940-ben közel másfélmillió pengővel többet fizettek ki a magyarországi jégbiztositó társaságok a biztosított mezőgazdaságnak, mint amennyi jég- dijbevételük volt. Nem saját hasznuk növelésére gondolnak tehát, amikor a gazdaközönség figyelmét a jégbiztosításra felhívják. A biztosítók a kockázatot a biztosítás feladása napjától a learatásig viselik, még pedig akkor sem több díjért, ha a gazdaság a biztosítást már kora tavasszal feladta. A vállalatok a biztosítási dijak fizetésére halasztást adnak betakarításig, illetőleg a termények értékesítéséig és igy ezzel is a mezőgazdaság legsajátságosabb igényeihez igazodnak. Tapasztalat szerint Magyarországon tavasztól őszig 140—150 jégverési nap szokott lenni és ezek közül legalább 8 országos kiterjedésű. Erre a körülményre fokozottabb mértékben hívjuk fel a mezőgazdasági lakosság figyelmét, ezt azért tesszük, mert a térítés nélkül kieső, vagy elpusztult termés nemcsak egy egy gazdának, hanem az egész magyar mezőgazdaságnak okoz helyrehozhatatlan veszteséget. Mi újság a budapesti élelmiszer nagyvásártelepen ? A jövőben együttdolgozik a Hangya és a Baross Szövetség A Magyar Vidéki Sajtótudósitó budapesti jelentése szerint dr. Wünscher Frigyes, a Hangya alelnök-vezérigazgatója és llovszky János országgyűlési képviselő, a Baross Szövetség országos elnöke alapos tárgyalások után rendkívül érdekes és a kereskedelem fejlődése szempontjából igen fontos megállapodást kötöttek. Ennek értelmében a Baross Szövetség tagjai és a Hangya a jövőben együttdolgoznak s kirekesztik minden lehetőségét annak, hogy a Hangya terjeszkedésével a Baross szövetségi tagok munkaköre megzavartassék. A megállapodás arra is kiterjed, hogy a két hatalmas szervezet közösen harcol majd a strohmann- rendszernek a gazdasági életben való jelentkezése elllen. Ha vitás kérdés merülne fel, a választott bíróság 24 órán belől dönt az eléje kerülő ügyekben. „Egy vidám hét a Balatonon“ Az IBUSz az idei évben — mint eddig is — újból kiadja a nagyközönség kényelmére balatoni jegyfüzetét: „Egy vidám hét a Balatonon“ címmel. Ez a jegyfüzet bármely balaton- melletti fürdőhelyre, vagy Hévízre érvényes az elő-, vagy utószezonban, tehát május 1-étől junius 22-éig és augusztus 22-étől szeptember 30-áig. A jegyfüzet ára Budapestről, vagy a Dunántúlról 57 pengő, a Dunáninnen 59 pengő és Budapesttől 350 km távolságról 63 pengő. Jól mulathat a kibővített zenekaru A templom alatt. Fontos intézkedések történtek a cérnaszükséglet biztosítására Budapestről jelenti a Magyar Vidéki Sajtótudósitó, hogy a közel látásügyi miniszter az országosadatgyüjtés munkájának befejezése után a cérnakészleteket a beérkezett igénylések arányában osztják majd ki és a cérnabevásárlására jogosultak kiutaló jegyeket kapnak, amelyeknek ellenében az ország egész területén a cérna- árusitásra kijelölt kereskedőktől vásárolhatják meg a cérnát. A miniszter elhárította az iparosoknak azt az óhaját, hogy a gyárak az árut közvetlenül az ipartestületnek adják át szétosztásra. Szakértők szerint cérnahiányra nincs ok s az időközben beállott kisebb zavar csak azzal magyarázható, hogy az ország többszöri örvendetes gyarapodására a gyárak nem voltak beállítva. Fokozta a bajt, hogy egyes cégek sok cérnát tartalékoltak, amelyet lánckereskedelem utján hoztak forgalomba, számos magán- háztartás pedig felesleges gyűjtési lázba esett. A kormányzat mindent megtett a nyersanyag beszerzésére, a hazai cérnagyárak teljes üzemmel dolgoznak s igy nemcsak a kisiparosok, de a magánháztartások is hamarosan hozzájutnak a kellő mennyiségű cérnához. Tóth kabát divatos ízléses olcsó A Magyar Vidéki Sajtótudósitó budapesti je- 1 lentése szerint május 9 étől 15 éig a vasúti I felhozatal az előző héttel szemben emelkedett, ép úgy, mint az élő- és vágottbaromfi felhozatala, viszont a tojásfelhozatal csökkent. Az élőbaromfipiacon a lanyha kereslet hatására a csirke ára 40—50, a ruca ára pedig 30 fiitérrel olcsóbbodott kilonkint. A vágottbaromfi- piacon vontatott a kereslet, a lúd és a ruca ára 20 fillérrel drágult, a pulykáé 10 fillérrel csökkent kilonkint. A tojáspiacon a selejtes eredetű áru 10 fillérrel drágult. A zöldség- és HIRDETMÉNY. Közhírré teszem, hogy az árellenőrzés országos kormánybiztosa a 4050/1941 ÁK. sz. rendeletével megengedte, hogy a fehérnemütisztitó iparosok a fehérneműk és ruhaneműk mosásáért és tisztitásáért az eddig felszámított és az 1939 évi augusztus hó 26 ával rögzített vállalási árakhoz legfeljebb 10 százalék felárat számíthatnak. Az engedélyezett félár nem számítható fel a vegyi utón történő tisztítás (vegytisztitóipar) vállalási árai után. A rendelet hatálya kiterjed a fehérnemütisztitó iparosokkal bérben dolgoztató üzletek, képviseletek, (viszontosok) által felszámított vállalási árakra is. Azok a fehérmemü és vegytisztító üzemek, amelyeknek üzleti forgalma ezen üzletágban évenként vidéken a 15.000 P-t meghaladja, kötelesek folyó hó 25-ig az 1939. évi augusztus hó 26 ával rögzített vállalási áraikat és a jelen rendelettel engedélyezett uj vállalási áraikat az árellenőrzés országos kormánybiztosa (Budapest, VI. Nagymező-utca 1. sz.) bejelenteni. Zalaegerszeg, 1941. május 15. Polgármester. j főzelékféléknél a kelkáposzta és a külföld I újdonság zöldborsó ára 10, az uborka ára pedig 50 fillérrel csökkent, viszont az apró hegyes zöldpaprika, a vöröshagyma és a zeller ára 10, a petrezselyem ára 14, a tölteni való zöldpaprika ára 60 fillérrel emelkedett. A többi árucikknél csak a szokásos 10 fillérig terjedő árhullámzás volt tapasztalható. A gyümölcsféléknél az árak változatlanok. Mint újdonság, megjelent az Újvidékről beérkezett cseresznye 5 pengős és a kerti nemesitett szamóca 4—5 50 pengő kilonkinti kezdő áron. Tornaünnepély a zárdában Tegnap tartotta a Notre Dame kanonok és tanítórend zalaegerszegi intézete torna ünnepségét. Bár esős idő volt, a szülők és érdeklődők mégis szép számmal jöttek össze a Zárda tornatermében. A növendékek a felvonulás után zongorakisérettel elénekelték a Himnuszt. Nagy tetszés mellett mutatták be zenés szabadgyakorlataikat a III.—IV. polgárista leányok. Kedves jelenség volt a pöttön elemisták énekes szabadgyakorlata. Kellemes benyomást keltett a II. polgáristák rózsaltánca. A fehér ruhák és rózsakoszorúk összhangja kitünően érvényesült a változatos csoportosításokban. A liásták és a "képzősök együtt hatásos szabadgyakorlatokat mutattak be buzogánnyal. Ügyesek voltaik :a piros-kék labda- gyakorlatok, a tréfás staféták versengése pedig sok derültséget keltett. Fokozott tetszést aratott a magyar tapsos, amelyet a részben fiúknak is öltözött II. és III. licisták jártak zongorakisérettel. A gyakorlatokat Cséfalvay Gabriella test- nevelési tanár állította össze és tanította be. Felvonulás és a Szózat zárta be az igen sikerült ünnepélyt.
