Zalai Magyar Élet, 1941. április-június (2. évfolyam, 77-146. szám)
1941-05-17 / 112. szám
2 1941 május 17. HETI ÉRDEKESSÉGEK Látta-ie Ön a Nemzetközi Vásáron a szovjet pavillonbeli kiállítást? Ne búsuljon, ha inem látta, legyen nyugodt, hogy mások se látták, akik meg lakarták látni. De amit láttunk, az is eléig látványosság volt: közel egy kilométer hosszúságban sorakoztak fel az emberek reggel nyolc órakor, hogy bejuthassanak délután hegy órára. Ilyen látványosság volt tegnlap a zalai rőföskeneskedők előtt ,is, ahol a ruhára és fehérneműre is kiterjesztett vásárlási könyv bevezetésének elrendelésekor olyan töméig várakozott az üzletajtókon való bejuthatásra, aminő még a ileglázasabb képzeletet is felülimúlja. Voltak, akik díjat akartak fizetni a sorban való előnyösebb elhelyezkedésért, Vagyis — mint szaknyelven mondani szokás — a lel epésért. Áltálában mindenki szidta az üzlet tulajdonosát, hogy miért nem csináltatott Szélesebb bejáratot. Most tűnt csak ki, menynyi hölgynek nincs harisnyája, zsebkendője lés olyan ruhadarabja, amit férfiak előtt nem illik hangosan kimondani. Kereskedőink beleizzadták a nagy forgalomba, kiárusították 24 óra iailatt egész raktárukat, ami máskor három eV alatt sem fogyott volna el. S mindez megtörtént anélkül, hogy egy fillért 'kellett volna reklámra költeniök. Milyen bolondos világot is élünk! Egy pajkos szőkeség (az üzletből kijövet és csomagját szívéhez szorongatva) célzatosan meg is jegyezte, úgy hogy mi, férfiak, halljuk: — Kár, hogy a lányokra is nfm Vezetnek be jegyrendszert. Fogadom, hogy 24 óra alatt bennünket is mind kiárusítanának a mamák! * Ezenkívül a hét érdekessége volt a levélírás is. Levelek, amelyeket ide intéztek a , szerkeszt őségbe. Az egyik így szól betűről-betűre: »Kedves szerkesztő úr! A ferencrendiek templomától alig néhány méternyire levő ólai korcsmák esti látogatói közül többen, akik — talán részesgségükben — nem sokat törődnek a köztisztasággal,. rendszerint szombatról vasárnapra, vagy vasárnapiról hétfőre virradóra bepiszkítják a szomszédok háza előtti járdát. Ez nemcsak a járókelők jóízlósét sérti, hanem azzal a borzasztó körülménnyel is jár, hogy a piszkot annak a lakónak kell leltisZtít- tatnia, akinek az ablaka előtt van. Mégis csak' felháborító, hogy amíg egyrészt a templomhoz kiözei történik ilyesmi, sokszor éppen á 7tem- plombajárók előtt, másrészt olyanok tisztogassák mások piszkát, akiknek az egészhez semmi közük. Tisztelettel: egy hű olvasója.« A másik olvasónk ezeket írta szóról-szóra: »Igen tisztelt Szerkesztő Ur! Én, kérem szépen, városatya vagyok, aki a borbélynál Szoktam olvasni az újságokat. Igaz, ami igaz, 'hogy ritka esetben megyek el a közgyűlésekre, de azért bizonyítani tudom, hogy kétszer már ott voltam. Tiltákozom az ellen, hogy engem nemtörődömséggel vádoljanak. Mert első pontban, szerintem a súlyosabb adókat fizető képviselőtestületi tagok érdeke, hogy mindig megjelenjenek és az adók ellen tiltakozzanak, nekem azonban mines olyan vagyo- nom, se jövedelmem, hogy tiltakoznom érdemes volna. Második pontban, az én lelkiismeretességem nem bírja ki, hogy a közgyűléseken legtöbbször személyi ügyekkel1, illetmény- rendezésekkel, ingyen sírhelyhez juttatással, meg gyermekágyi segélyezésekkel foglalkoznak. Úgy érzem, megszakadna a szívem, hogy melyiket válasszam a szavazásnál, a^város érdekét-e, amelyik több terhet már nem bír el, vagy a szociális szempontot. Én egyikért se vállalom a felelősséget, azért inkább nem is megyek el, a felelősség legyen azokon, akik ott vannak. Harmadik pontban, hogy én az üléseken nem szoktam megjelenni, annak az Is oka, hogy a meghívót akkor hozzák, amiKizárólagos TENISZ-SZAKÜZLET Zalaegerszegen Szabó Cserkészüzlet Nagyraklár (hőkben — hurokban — hurozás ílAöffiRtlET kor én a Bődéiben vagyok elfoglalva. Negyedik pontban, a város vezetősége is hibás a dologban, ha én nem vagyok a közgyűlésen., Jól írta a lapjuk, hogy a megyén minden hónapban vannak gyűlések. A városnál ellenben csak három, négy hónapban van egyszer, az ember elfelejti ilyen hosszú idő alatt, hová kell menni. Kérem ezeket a soraimat díjmentesen a legközelebbi számban közérdekből megjelentetni. Vagyok a Szerkesztő Urnák további jóakarója.« (Hogy a levelet ki írta, nem volt alatta feltüntetve.) V.P. írógépek Contlnentál. Erika nagy és hordoz» ható kis táskagépek. Kedvező fizetési teltételek. Szakszerit javításokat vállalok. Horváth Miklós irógépm üszerész. Idegen ajkú tanítók ellátására keresnek jobb magyar családokat A vallás- és közoktatásügyi miniszter a magyarul nem tudó tanítóknak alkalmat akar adni, hogy az állam nyelvét elsajátítsák. Erre legmegfelelőbb módnak látszik, hogy magyar környezetben, magyar tanári és tanítói, esetleg egyéb jobb családoknál helyezze él őket a nyár folyamán. Az elhelyezés és ellátás hat hétre szólna. A vendéglátásért a hat hétre a vállalkozó családoknak vendégenként 120 pengőt fog közvetlenül megtéríteni. Ezért az ősz- szegért a vendéglátó családok tisztes lakást és napi háromszori étkezést kötelesek biztosítani. Azok a tanári és tanítói c&áládok, esetleg egyéb jobb családok, amelyek az említett föltételek mellett hajlandók lennének a nyarat- tatásra, június 10-éig küldjék be címüket (név, a családfő foglalkozása, vallása és pontos lakáscíme) a kir. tanfelügyelői hivatalhoz. Keszthelyről országos ufra. indul a. Varga Miska A keszthelyi premontrei gimnáziumnak hagyományai vannak az ifjúsági színjátszásban. Már a világháború előtti időkben sok emlékezetes sikert arattak a keszthelyi ifjúsági színjátszók. Az utóbbi évekből újlből1 sok emlékezetes színpadi sikert könyvelhet el a keszthelyi gimnázium. Elíég csak, ha a Dalos cserkészek, vagy a Rabmadár operetteket említjük. A napokban újabb, a régieket talán még felül is múló színpadi sikerről számolhattunk be a keszthelyi gimnáziummal kapcsolatban, A közelmúlt hetekben ugyanis — mint ismeretes — sorozatos előadásokban játszották a gimnazista színjátszók a »Varga Miska« című zenés ifjúsági darabot. Nyolc alkalommal töltötte meg a közönség a Katolikus Legény- egylet nagy színháztermét, még a vasárnapi utolsó előadáson is minden jegy elkelt. Több mint kétezren élvezték az előadást és gyönyörködhettek a darab szépségeiben. Az előadást megnézte a Festetics hercegi pár ,is, továbbá gróf Csekonics Gyula, Kroller Miksa zalavári apát, Keszthely és Zala vármegye számos vezető tényezője. A darab meg is érdemelte a nagy érdeklődést s az előadása a nagy ,sikert. Mert a darab úgynevezett mai kérdést tárgyal: a szociális gondolattal telített cserkészeszme diadalát. A szövegíró Szomor Tamás premontrei tanár, Velősy Elek: Miska című regényéből készítette a szöveget. A zeneszerző dr. Klarnpa Károly ugyancsak keszthelyi premontrei tanár, aki már sok zenei sikerre tekint vissza. A szerző e művében egészen új utakon halad: modern zenét alkotott a darabhoz. Dr. Klempa Károly már két évtizede hallgatja a Balaton zenéjét s ebben a darabban is legszebb zene- számát a Balatonról írta. A Keszthelyi tangó kivételesen sikerült zeneszám, amelyre orszá- jgos körút vár. Ennek és a darabban előforduló többi énekszámnak szövegét Agyagfalvi Hegyi István országos hírű költő, a Petőfi Társaság titkára írta. Művészi értékűek voltak a díszletek. Ezeket György Ferenc festőművész, gimnáziumi rajztanár készítette. A táncszámok Keszthelyen készültek. A Varga Miska keszthelyi bemutatója és sorozatos előadása kiindulópontja lehet megérdemelt, országos sikernek. Beteg édesanyját kimentette a tüzből a csabrendeki fuvaros, maga pedig összeégett Csabrendeken a késő esti órában tüzilárma riasztotta fel az álomra tért lakosságot. Hatalmas lángok csaptak fel Horváth József és Kovács István fuvarosok lakóházainak és gazdasági épületeinek szalmatetejéről. A két család éppen csak hogy ki tudott menekülni a lakásból, mert fejük fölött már recsagett-ropo- gott a gerenda. A legszükségesebb ruhadarabok felvétele után Horváth a házával egybeépített istállóba szaladt, hogy az öszvérét és lovát megmentse. Az öszvér magától kiszabadult, a ló megmentése azonban a fojtó füst és hatalmas lángtenger miatt már ■ lehetetlen volt. Eközben maga a gazcTa is másod- és harmadfokú égési sebeket szenvedett és a mentőknek kellett a kórházba szállítani. A helyi 'tűzoltóság vízhiány miatt csak a tűz tovaterjedését tudta megakadályozni. A nyomozás szerint a tüzet a kéményből kicsapódó szikra okozta. A körülbelül 2300 pengő kár valószínűleg teljes egészében megtérül biztosítás révén. A tűzesettel kapcsolatban meg kell említenünk, hogy a gyermeki szeretetnek milyen megindító példáját adta a szerencsétlenül járt Horváth József. A tüzilármára kirohant az egész család, de édesanyja, aki már több mint három éve tehetetlen, ágyban fekvő beteg, az égő 'házban bentrekedt. Mikor valaki azt kiabálta, hogy »ereszd ki a jószágokat, Józsi!« — ő azzal-felelt, hogy »első az édesanyám!« Berohant édesanyjáért és csak amikor kimentette, akkor sietett az istállóba a jószágért^ Eközben égett annyira össze, hogy most a kórházban élet-halál közt fekszik az önfeláldozó szegény ember. Családja a legnagyobb nyomornak néz elébe. A hatóság figyelmébe ajánljuk. Ansoranyultenyéfiftéshes útmutatás megjelent. Hézagpótló. Foglalkozik többek közt a tenyésztés, etetés, szőrértékesités kérdéseivel. Kapható 80 fillérért a szerzőnél. Sthmikli István-nál. Címe Angoratenyészet. Fehérvártstsrgó, Fejér megye.
