Zalai Magyar Élet, 1941. április-június (2. évfolyam, 77-146. szám)
1941-05-14 / 109. szám
1941 május 14. 3 ivmMh et Zalaegerszegen is megtiltották a köznyugalmat sértő utcai politizálást A zalaegerszegi rendőrkapitány a köznyugalom megóvása és. a vagyontárgyak védelme érdekében megtiltotta, hogy épületek falaira, kapukra, ablakokra, kirakatokra, kerítésekre, üzleti redőnyökre, általában nyilvános helyen a közönség szemléletére kitett bármely tárgyra röpiratokat, hirdetményeket, felhívásokat ragasszanak" fel, hogy rajzokat, jelszavakat, jelvényeket festegessenék. Ez a tilalom nem vonatkozik a hatóság által engedélyezett hirdetményeknek, falragaszoknak az e célra szolgáló helyen való kifüggesztésére és kiragasztására. Magánhirdetményék, felhívások csupán a Magyar Hirdető Iroda hirdetési berendezésein függeszthetők ki. Tilos a Magyar Hirdető Irodának hirdetési berendezésein kifüggesztett hirdetmények megrongálása. — Amennyiben a cselekmény súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, a rendelkezés dien Vétőket 100 pengőig terjedhető büntetéssel sújthatják kihágásért. A rendelet a közhírrététel napját követő 24 óra elteltével lép érvénybe és 1942 december 31-éig marad érvényben. Örülünk ennek az erélyes rendelkezésniek, amely véget vet most már annak, hogy felelőtlen és titokban lappangó egyének részéről való megbízás alapján az utcát izgató politika színhelyévé tegyék és a háztulajdonosokat állandó kiadásoknak tegyék ki azzal, hogy a falakra jelvényeket meszelnek, az ablakokra röpcédulákat ragasztanak. Szerettük volna, ha a rendelkezés kifejezetten kiterjed arra a kihágásra is, amelyet azok követnek el, akik a gyalogjárókat nyilaskeresztekkel szórják tele és a kereszténység legszentebb jelvényéből szemetet csinálnak. Reméljük azonban, hogy a ki- hágási eljárást az ilyen cselekmény elkövetőivel szemben is minden esetben folyamatba teszik. A közönségen múlik, hogy az ilyen ostoba pőlitikái eszközök alkalmazóit megfigyelje és a rendőrkapitányságon löljielentse. Ismét egy 10 filléres saitókatsa Zalából A fővárosi lapok ismeretlen zalai tudósítói, alkalmi »újságírók« időközönként olcsón hozzájuttatják a jámbor szerkesztőségeket egy-egy kövér kacsához. A jószívű szerkesztőségek aztán az olcsó kacsatojásait testvériesen megMost már sor kerül az utcai csatornaiiiafok megszüntetésére is Még egyik január elején tartott városi közgyűlésen szóbahozták azt a panaszt, hogy Zalaegerszeg egyes utcáiban és pedig nem is az eldugott, hanem a legforgalmasabb belső területeken olyan bűz terjeng, hogy az a járókelőknek elviselhetetlen. Az akkori közgyűlésen a város vezetősége megígérte, hogy mivel a csatornákból kiáradó bűz elzárása nem okoz különösebb költséget, a panaszt rövidesen orvosolják is. Azóta majdnem félév telt el, de a bűz a tavaszi idő beálltával még csak fokozódott. Ehhez járul, hogy a nyitott csatornának különös érzéke van a légnyomás iránt, úgy hogy egyebek hiányában, valódi időjósnak tekinthető. Esős idő bekövetkezése előtt, ami pedig most nem ritka, a bűz ereje fokozódik, ügy hogy a kiömlő gáz szakértők és szagértők szerint gyufával lángra volna lobbantható. Ilyen bűzpontok vannak a Wlas- sics-utcában, a Rákóczi-utcában, sőt a posta körül is, tehát a legforgalmasabb pontokon, két helyütt pedig éppen ott, ahol az iskolák vannak. A háztulajdonosok panaszkodnak, hogy a bérlők felmondják a lakásokat és a bérlakás elértéktelenedik, a bérlők panaszkodnak, hogy egész napon át nem tudják szellőztetni lakásaikat. Némelyek pedig szinte mohamedán módra bele vannak már törődi r e a vál- toztathatatlanba is, szagló érzékük annyira Eltompul már a környezet hatása alatt, hogy az állandó bűzt már maguk nem is érzik, csak az, aki betéved hozzájuk. Szóvátettük az ülgyet a városi főmérnök előtt és azt a felvilágosítást kaptuk, hogy eddig azért nem lehetett intézkedni, mivel a költségvetés jóváhagyására kellett várakozni. Minthogy a jóváhagyás a napokban megtörtént, a bűzelzárók beszerzésének nincs akadálya. így reméljük, hogy a virágos Zalaegerszegen a csatornák illata nem bizonyul erősebbnek a virágok illatánál és az utcákon jár- tunkban-keltünkben nem kell gázálarccal fölszerelni magunkat. Nem lesz továbbá a csatorna versenytársa az illatozásban a sertés- ólaknak sem, amelyeknek üzembehelyezését a város forgalmas helyein ,a rendkívüli viszonyok' miatt csendes türelemmel engedélyezték. osztják ugyancsak jámbor olvasóikkal. Egyszer sátoros cigányokat ültetett a tővárosi sajtó a zalaegerszegi színház első helyeire, máskor a zalabaksai »gyáros«-t gyilkoltatta le a nevelt leányával, ismét maiskor a városháza második emeletét öntette el a kiáradt Zala folyóval, no megint ismét azt olvastuk nagy bámulattal, hogy Zalaegerszegen már nem születnek gyermekek és az utcákon sem lehet látni egyetlenegyet sem. A legújabb kacsát Szálasinak vasárnap történt zalaegerszegi látogatásával kapcsolatban röpítette az egyik szabadelvű lap: szerkesztőségébe »saját zalaegerszegi tudósítója«. A kacsa a következőket hápogta el: »Vasárnap délelőttre a nyilaspárt választmányi gyűlést hirdetett Zalaegerszegre. A gyűlésre két autóval utaztak Budapestről a párt' vezetői, Szálasi Ferenc, a nyilaspárt vezére, Sütő és Suhajda nyilas képviselőik. A meghirdetett választmányi gyűlésre nagy tömeg gyűlt egybe és a nyilas vezetőség örömmel szállt le az autókból, látva, hogy a zalaegerszegiek milyen szép számmal jelentek meg a vezér fogadtatására. Amikor azonban Szálasi fellépett a rögtönzött emelvényre, morajlani kezdett a tömeg és csakhamar heves tüntetésbe kezdtek Szálasi ellen. A tömeg magatartása' annyira veszélyes volt, hogy ,a gyűlésen megjelent hatósági küldöttek szükségesnek látták, hogy a nyilas vezér és a nyilas képviselők biztonsága érdekében csendőri megerősítést kérjenek és a veszélyeztetett pesti vendégeket; védő őrizetbe vegyék, nehogy a feldühödött tömeg megverje őket. A jólsikerült zalaegerszegi'választmányi gyűlés után Szálasi és a jké,t nyilas képviselő csendőri fedezet mellett sietve' robogott el gépkocsiján a városból.« Eddig a kacsa. Most csak arra vagyunk kiváncsiak, talán nem is jogtalanul, ki küldte a kacsát? Ki a fővárosi lapok' rejtett in évű tudósítója, aki vasárnap az utcán gyűlést lá-< tott, amelyre nagy néptömeg jött össze. SzeJ Vetnénk, ha megmondaná, melyik utcában, melyik ház előtt volt az emelvény, amelyre Szálasi fellépett, kik látták névszerint az igénybevett csendőri megerősítést, stb. Mi, ha a kacsán toll [osztást csinálunk, csak a következőket tudjuk megállapítani: Szálasi, amilyen csendben jött, olyan csenid- ben el is távozott. Kit érdekelne ma Zalaegerszegen Szálasi, ha csak azt a pár suhanoot nem, akik fogadtatására nyilaskeresztes papírszeletekkel szórták tele megint az aszfaltot?! Szálasi és egy vele jött nyilas képviselő csak a párthelyiségben tett látogatást, ahol néhány hívével a legbizalmasabb megbeszélésre ült össze. A történtek nyomán azonban nem tagadható1 el az igazság sem, hogy a kacsázó tudósító1 megérdemelné a feldühödött újságolvasó közönség részéről való alapos elverést. Bár abban meg neki van igaza, hogy tfz fillérért (ennyibe kerül az illető újság egy száma) egy zsidó csak ilyen kacsát szállíthat kuncsaftjának. INI ÍREK — A főispán Budapesten. Vitéz gróf Teleki Béla kormánybiztos-főispán néhány napra hivatalos ügyben Budapestre utazott. — Kinevezés a pénzügynél. A pénzügy- miniszter ifjú Sarkadi Péter letenyei adóhivatali díjnokot jelenlegi állbmáshelyén ideiglenes minőségű adóhivatali gyakornokká nevezte ki. — Újabb tanfolyam a zalaegerszegi ipar- testületben. A zalaegerszegi ipartestületbe'ji kellő számú jelentkező esetén három héten belül cséplőgépkezelői és vetőmagtisztító tanfolyam nyílik. Kérik az érdekelteket, hogy május 22-éig az ipartestület irodájában jelentkezzenek. — Áthelyezés. Az igazságügyminiszter Füle István tapolcai kir. járásbírósági telekkönyvvezetőt a kaposvári járásbírósághoz helyezte át. — Halálozás. Özvegy Pozsogár Eajosné, dr. Pozsoigár Rezső letenyei ügyvéd, törvény- hatósági bizottsági tag édesanyja 78 éves korában Budapesten elhunyt. — H oltnáknyilvánítások. A zalaegerszegi kir. járásbíróság ifjú Németh József kálócfai 1883-as születésű földmívest, aki a 48. gyalogezredből az orosz harctéren 1914 novemberében eltűnt és Novák József barlahidai 1891-es ' születésű földmívest, aki a 3. tüzérezredből az orosz harctéren 1916-ban eltűnt, holtnak nyilvánította. Ill — Hölgyék és Urak! Kísérjék figyelemmel Tóth Gyula kirakatait. — Minden művelt nemzet hálás a sajtói munkásainak és megbecsüli őket. Ne engedje kedves olvasónk, hogy szomorú Öregség várjon la nemzeti gondólat önzetlen; harcosaira: a magyar újságíróikra. Küldje el adományát az Újságírók Nyugdíjintézetének (Budapest, VI., Amdrássy-út 101.) a 44.575 számú csekldapon, vagy postautalványon.-f- Női szövetek lés fehérnemű anyagok kitűnő minőségben kaphatók. Schütz Árúház. — Anyakönyvi hírek Sümegen. A sümegi állami anyakönyvi hivatalban az elmúlt két hét folyamán a következő bejegyzések történtek. Születés: Pokó József bányamunkás és Adorján Margit József fia rk., Éri Lajos bányamunkás és Gál Rozália Mária leánya rk., Kalmár Ignác bányamunkás és Sziládi Mária Erzsébet leánya rk., Horváth János bányamunkás és Tóth Hona János fia rk., Sipos Károly mészgyári munkás és Tanczer Anna Anna leánya rk., Grűber József bányamunkás és Kocsis Erzsébet Erzsébet leánya rlc., Pozmics Lajos kőművessegéd és Humpók Margit Lajos fia rk., Halász János bányamunkás és Hegyi Ilona Ferenc fia rk., Kiss Ferenc bányamunkás és Kövér Terézia Ferenc fia rk’., Szabó József bányamunkás és Gángó Mária Gabriella leánya rk., Tóth Gyula szabómester és Závodnik Ilona Tibor fia rk. Halálozás: özv. vitéz Böjté Pétérné szül. Bányai Jolán 42 éves ref., Bánáti Gyula fazekasmester 84 éves rlc., Egyed Rozália magánzó 84 éves rk., Deli József napszámos 78 éves rk., Csiszár Sándor nyug. Máv üzemi altiszt 67 éves rk., Sipos Mária 48 éves rk., Szegleth Mihály maj gánzó 81 éves rk. Házasságot kötött egy pár: ! Kovács Sándor földmíves rk. és Kiss Mária rk.
