Zalai Magyar Élet, 1941. április-június (2. évfolyam, 77-146. szám)
1941-05-14 / 109. szám
1941 május 14. 3 rnÄfkET Zalaegerszegen is megtiltották a köznyugalmat sértő utcai politizálást A zalaegerszegi rendőrkapitány a köznyu- galom megóvása és a vagyontárgyak védelme érdekében megtiltotta, hogy épületek falaira, kapukra, ablakokra, kirakatokra, kerítésekre, üzleti redőnyökre, általában nyilvános helyen a közönség szemléletére kitett bármely tárgyra röpiratokat, hirdetményeket, felhívásokat ragasszanak' fel, hogy rajzokat, jelszavakat, jelvényeket festegessenék. Ez a tilalom nem vonatkozik a hatóság által engedélyezett hirdetményeknek, falragaszoknak az e célra szolgáló helyen való kifüggesztésére és kiragasztására. Magánhirdetmények, felhívások csupán a Magyar Hirdető Iroda hirdetési berendezésein függeszthetők ki. Tilos a Magyar Hirdető Irodának hirdetési berendezésein kifüggesztett hirdetmények megrongálása. — Amennyiben a cselekmény súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, a rendelkezés elllen Vétőket 100 pengőig terjedhető büntetéssel sújthatják kihágásért. A rendelet a közh írré tétel napját követő 24 óra elteltével lép érvénybe és 1942 december 34-éig marad érvényben. Örülünk ennék az erélyes rendelkezésnek, amely véget vet most már annak, hogy felelőtlen és titokban lappangó egyének részéről való megbízás alapján az utcát izgató politika színhelyévé tegyék és a háztulajdonosokat állandó kiadásoknak tegyék ki azzal, hogy a falakra jelvényeket meszelnek, az ablakokra röpcédulákat ragasztanak. Szerettük volna, ha a rendelkezés kifejezetten kiterjed arra a.kihágásra is, amelyet azok követnek el, akik a gyalogjárókat nyilaskeresztekkel szórják tele és a kereszténység legszentebb jelvényéből szemetet csinálnak. Reméljük azonban, hogy a ki- hágási eljárást az ilyen cselekmény elkövetőivel szemben is minden esetben folyamatba teszik. A közönségen múlik, hogy az ilyen ostoba politikái eszközök alkalmazóit megfigyelje és a rendőrkapitányságon löljíelentse. Ismét egy 10 filléres sajtókacsa Zalából A fővárosi lapok ismeretlen zalai tudósítói, alkalmi »újságírók« időközönként olosón hozzájuttatják a jámbor szerkesztőségeket egy-egy kövér kacsához. A jószívű szerkesztőségek aztán az olcsó kaosatojásait testvériesen megMost már sor kerül az utcai csatomailiatok megszüntetésére is Még egyik január elején tartott városi közgyűlésen szóbahozták azt a panaszt, hogy Zalaegerszeg egyes utcáiban és pedig nem is az eldugott, hanem a legforgalmasabb belső területeken olyan bűz terjeng, hogy az a járókelőknek elviselhetetlen. Az akkori közgyűlésen a város vezetősége megígérte, hogy mivel a csatornákból kiáradó bűz elzárása nem okoz különösebb költséget, a panaszt rövidesen orvosolják is. Azóta majdnem félév telt el, de a bűz a tavaszi idő beálltával még csák fokozódott. Ehhez járul, hogy a nyitott csatornának különös érzéke van a légnyomás iránit, úgy hogy egyebek hiányában, valódi időjósnak tekinthető. Esős idő bekövetkezése előtt, ami pedig most nem ritka, a bűz ereje fokozódik, úgy hogy a kiömlő gáz szakértők és szagértők szerint gyufával lángra volna lobbantható. ilyen büzpontok vannak a Wlas- sics-utcában, a Rákóczi-utcában, sőt a posta körül is, tehát a legforgalmasabb pontokon, két helyütt pedig éppen ott, ahol az iskolák vannak. A háztulajdonosok panaszkodnak, hogy a bérlők felmondják a lakásokat és a bérlakás elértéktelenedik, a bérlők panaszkodnak, hogy egész napon át nem tudják szellőztetni lakásaikat. Némelyek pedig szinte mohamedán módra bele vannak már törődve a vál- toztathatatlanba is, szagló érzékük annyira eltompul már a környezet hatása alatt, hogy az állandó bűzt már maguk nem is érzik, csak az, aki betéved hozzájuk. Szóvátettük az ügyet a városi főmérnök előtt és azt a felvilágosítást kaptuk, hogy eddig azért nem lehetett intézkedni, mivel a költségvetés jóváhagyására kellett várakozni. Minthogy a jóváhagyás a napokban megtörtént, a bűzelzárók beszerzésének nincs akadálya. így reméljük1, hogy a virágos Zalaegerszegen a csatornák illata nem bizonyul erősebbnek a virágok illatánál és az utcákon jár- tunkban-keltünkben nem kell gázálarccal fölszerelni magunkat. Nem lesz továbbá a csatorna versenytársa az illatozásban a seuás- ólaknak sem, amelyeknek üzembehelyezését a város forgalmas helyein ,a rendkívüli viszonyok' miatt csendes türelemmel engedélyezték. osztják ugyancsak jámbor olvasóikkal. Egyszer sátoros cigányokat ültetett a fővárosi sajtó a zalaegerszegi színház első helyeire, máskor a zalabaksai »gyáros«-! gyilkoltatta le a nevelt leányával, ismét máskor a városháza második1 emeletét öntette el a kiáradt Zala folyóval, no megint ismét azt olvastuk nagy bámulattal, hogy Zalaegerszegen már nem születnek gyermekek és az utcákon sem lehet látni egyetlenegyet sem. A legújabb kacsát Szálasinak vasárnap történt zalaegerszegi látogatásával kapcsolatban röpítette az egyik szabadelvű lap szerkesztőségébe ».saját zalaegerszegi tudósítója«. A kacsa a következőket hápogta el: »Vasárnap délelőttre a nyilaspárt választmányi gyűlést hirdetett Zalaegerszegre. A gyűlésre két autóval utaztak Eudapestről a párt vezetői, Szálasi Ferenc, a nyilaspárt vezére, Sütő és Suhajda nyilas képviselők. A meghirdetett választmányi gyűlésre nagy tömeg gyűlt egybe és a nyilas vezetőség örömmel szállt le az autókból, látva, hogy a zalaegerszegiek milyen szép számmal jelentek meg a vezér fogadtatására, Amikor azonban Szálasi fellépett a rögtönzött emelvényre, morajlani kezdett a tömeg és csakhamar heves tüntetésbe kezdtek Szálasi ellen. A tömeg magatartása1 annyira veszélyes volt, hogy a gyűlésen megjelent hatósági küldöttek szükségesnek látták, hogy a nyilas vezér és a nyilas képviselők biztonsága érdekében csendőri megerősítést kérjenek és a veszélyeztetett pesti vendégeket védő őrizetbe vegyék, nehogy a feldühödött tömeg megverje őket. A jólsikerült zalaegerszegi választmányi gyűlés után Szálasi és a kié,t nyilas képviselő csendőri fedezet mellett sietve1 robogott el gépkocsiján a városból.« Eddig a kacsa. Most csak arra vagyunk kiváncsiak, talán nem is jogtalanul, ki küldte a kacsát? Ki a fővárosi lapok rejtett nevű tudósítója, aki vasárnap az utcán gyűlést lá-< tott, amelyre nagy néptömeg jött össze. SzeJ retnénk, ha megmondaná, melyik utcában, melyik ház előtt volt az emelvény, amelyre Szálasi fellépett, kik látták névszerint az igénybevett csendőri megerősítést, stb. Mi, ha a kacsán tollfosztást csinálunk, csak a következőket tudjuk megállapítani: Szálasi, amilyen csendben jött, olyan csendben el is távozott. Kit érdekelne ma Zalaegerszegen Szálasi, ha csak azt a pár gubancot nem, akik fogadtatására nyilas keresztes papír- szeletekkel szórták tele megint az aszfaltot?! Szálasi és egy vele jött nyilas képviselő csak1 a párthelyiségben tett látogatást, ahol néhány hívével a legbizalmasabb megbeszélésre ült össze. A történtek nyomán azonban nem tagadható el az igazság sem, hogy a kacsázó tudósító megérdemelné a feldühödött újságolvasó közönség részéről való alapos elverést. Bár abban meg neki van igaza, hogy tíz fillérért (ennyibe kerül az illető újság egy száma) egy zsidó csak ilyen kacsát szállíthat kuncsaftjának. IHi ÍREK — A főispán Budán esten. Vitéz gróf Teleki Béla kormánybiztos-főispán néhány napra hivatalos ügyben Budapestre utazott. ■— Kinevezés a pénzügynél. A pénzügyminiszter ifjú Sarkadi Péter letenyei adóhivatali díjnokot jelenlegi állomáshelyén ideiglenes minőségű adóhivatali gyakornokká nevezte ki. — Ujabfc tanfolyam a zalaegerszegi ipar- testületben. A zalaegerszegi ipartestületben kellő számú jelentkező esetén, három héten belül cséplőgépikezelői és vetőmagtisztító tanfolyam nyílik. Kérik az érdekelteket, hogy május 22-iéig az ipartestülét irodájában jelentkezzenek. — Áthelyezés. Az igazságügyminiszter Füle István tapolcai kir. járásbírósági telekkönyvvezetőt a kaposvári járásbírósághoz helyezte át. — Halálozás. Özvegy PoZsogár Lajosné, dr. Pozsogár Rezső letenyei ügyvéd, törvény- hatósági bizottsági tag édesanyja 78 éves korában Budapesten elhunyt. — Holtnialknyilvánítások. A zalaegerszegi kir. járásbíróság ifjú Németh József kálódat 1883-as születésű földmívest, aki a 48. gyalogezredből az orosz harctéren 1914 novemberében eltűnt és Novak József harlahidai 1891-es születésű földmívest, aki a 3. tüzérezredből az orosz harctéren 1916-b,an eltűnt, holtnak nyilvánította. !l?l — Hölgyék és Urak! Kisérjék figyelemmel Tóth Gyula kirakatait. — Minden művelt nemzet hálás a sajtói munkásainak és megbecsüli őket. Ne engedje kedves olvasónk, hogy szomorú öregség várjon !a nemzeti gondoltat önzetlen harcosaira: a magyar újságíróikra. Küldje el adományát az Újságírók Nyugdíjintézetének (Budapest, VI., Andrássy-út 101.) a 44.575 számú csekklapon, vagy postautalványon.-f- Női szövetek lés fehérnemű anyagok kitűnő minőségben kaphatók. Schütz Árúház. — Anyakönyvi hírek Sümegen. A sümegi állami anyakönyvi hivatalban az elmúlt két hét folyamán a következő bejegyzések történtek. Születés: Pokó József bányamunkás és Adorján Margit József fia rk., Éri Lajos bányamunkás és Gál Rozália Mária leánya rk., Kalmár Ignác bányamunkás és Sziládi Mária Erzsébet leánya rk., Horváth János bányamunkás és Tóth Ilona János fia rk., Sipos Károly mészgyári munkás és Tanczer Anna Anna leánya rk.,* Gruber József bányamunkás és Kocsis Erzsébet Erzsébet leánya rk., Pozmics bajos kőművessegéd és Humpók Margit Lajos fia rk., Halász János bányamunkás és Hegyi Ilona Ferenc fia rk., Kiss Fierenc bányamunkás és Kövér Terézia Ferenc fia rk., Szabó József bányamunkás és Gángó Mária Gabriella leánya rfc., Tóth Gyula szabómester és Závodnik Ilona Tibor fia rk. Halálozás: özv. vitéz Böjté Péterné szül. Bányai Jolán 42 éves ref., Bánáti Gyula fazekasmester 84 éves rk., Egyed Rozália magánzó 84 éves rk., Deli József napszámos 78 éves rk., Csiszár Sándor nyug. Máv üzemi altiszt 67 éves rk,, Sipos Mária 48 éves rk., Szegletit Mihály magánzó 81 éves rk. Házasságot kötött egy pár: Kovács Sándor földmíves rk. és Kiss Mária rk.
