Zalai Magyar Élet, 1941. április-június (2. évfolyam, 77-146. szám)
1941-04-04 / 77. szám
A Zalaegerszegen létesítendő konzervgyár állandó üzemének biztosítása ** „ ZALPJ ___ 19 41 április 4. IT • FERENCJÓZSEF KESERŰ VIZ Oly tömegű zöldséget ad ez, hogy egymaga élég volna a konzervgyár nyersanyagellátására., De mivel melléknyersanyag lesz a gyümölcs mellett, a gyár Kihasználása sokkal jövedelmezőbbé válik. Nagyjából hasonló gépek kellenek a gyümölcs és a zöldség feldolgozásához. A mosó, szárító, aprító, aszaló, csomagoló berendezések majdnem ugyanazok. A konzervgyár pár száz hold zöldségtermé- sét is feldolgozhatja. Ez a pár száz hold az élettér területének alig egy-két ezreléke. Nem igen von el területet a többi növény elől. Kis területen is ad megélhetést. Szaporítja már a termelése is a munkaalkalmat. Feldolgozásíávat elérjük azt, hogy a konzervgyár állandó üzemmel dolgozhat egyik évről a másikra. Az állandó üzem sok munkáscsaládnak ad állandó megélhetést, tehát letelepedést. Ha égy-qgy vidék jövőjének a fejlődésén fáradozunk, a végcélunk csak az lehet, hogy sok munkát adjunk. Ezzel szaporítjuk a muilkásságot már a mostani időre, de munkaalkalom biztosítása a legjobb eszköz arra, hogy a családokon belül szaporodásnak induljon a nemzet jövő munkás hadserege. PÖRNECZI JÓZSEF. Za' gerszegen elsősorban gyümölcsíkonzerv'írnak van életlehetősége. A vidék gyümölcs- ^itViése többezer vagonra rug. E termés na- gyoob ri-zét nyersen kell forgalomba hozni, népárú, vagy márkás árú alakjában. A kisebb rész kerül a konzervgyárba. A gyümölcs- konzerválásnak kettős oka van. Egyik az, hogy az értéktelennek látszó, selejtes gyümölcsöt feldolgozva értékesíthessük. Ma évente sok- sok gyümölcs megy veszendőbe, mert nincs, aki megvegye a kifogásolható, nem teljesen egészséges, vagy külső alakra nem megfelelő árút. A gyümölcsöt a gazdaság nem tudja felhasználni. Nem takarmány, mert kevés az állati tápértéke. Az ember sem él meg gyümölcsből, de elengedhetetlen a tökéletes magyar faj testi kineveléséhez vitamintartalmánál fogva. A gazda, amikor a selejtes almáját a sertések elé dobja, hibát követ el, azok nem hasznosítják. A selejtes árúnak a konzervgyárban van a z helye. Gyönge termés esetén csak az kerül ide, ami máskép nem értékesíthető, jobb termés esetén talán még az is, ami egyébként márkás árú lehetne. A konzerválás második oka az, hogy nagy termés idején a fölösleget átvigyük a következő, esetleg gyengébb termésű évre. Konzerválással évről-évre el lehet látni a fogyasztó közönséget gyümölccsel. A gyümölcstermés mennyiségének a változásai sok emberben azt a gondolatot ébresztik, hogy a konzervipar időszáki foglalkozás, amit nem lehet állandóan űzni, mert a termés mennyiségének a folyománya. Ha így gondolkodnék mindenki, akkor nem lenne ke izerv- gyár. De meg kell cáfolni azt a 'hiedelmet is, hogy lesz év, amikor nem lesz gyümölcstermés. Zalaegerszeg vidéke oly nagy kiterjedésű, hogy termésre mindig számíthatunk. A gyümölcs okszerű kezelés mellett a termést úgy adja, mint a szőlő. Lesz igen nagy termés, lesz gyengébb, de oly év nem lesz, hogy semmi se lenne. Mivel e város egyik fő iparága a konzerv - gyártás lehetne, szükséges az, hogy annak állandó nyersterményeket szállíthassunk. A gyár, ha csak gyümölcsöt dolgoz fel, nem lehet üzemben évről-évre ugyanannyi munkanapon. Jobb termés esetén többet dolgozik;, gyengébb esetén kevesebbet. Egyik célja az iparosításnak az, hogy munkaalkalmat adjunk. Ha ez nem állandó, akkor nem kötünk ide munkásokat, akkor állandó fogyasztás hiánya miatt a város nem fog kívánt mértékben fejlődni. Ezért a gyárnak állandó munkát kell adnunk. Az üzem folytonosságát még csak gyümölcsnél is biztosíthatjuk azáltal, hogy a termés- bevétel időszakában abból először féltermékeket állítunk elő és amikor a "termést fölvette, azt tartósította, akkor kezdődik a gyártás további része: a féltermékből a "különféle konzerváru előállítása. Minél többCéle nyersanyagot kell termelnünk, mert annál biztosabban el tudjuk látni gyárunkat anyaggal. KÖSSÖN TERMELÉSI SZERZŐDÉST Mielőbb igényeljen permetezőszereket és erőtakarmányokat a MAGYAR MEZŐGAZDÁK SZÖVETKEZETE főbizományosánál Simon Géza gabona és terménykereskedőnél, Zalaegerszeg Rákóczi u. 17. Telefon: 374 Tegnapi cikkünkben megemlékeztünk gróf Teleki Tiborné Széchenyi Alice grófnő pölös- klei uradalmának a mezőgazdasági kiállításom szereplő rendkívül szép tenyészállatairól. A tenyészetet vezető Nyary Kálmán főintéző is büszke lehet a sikerre, amit a legkitűnőbb szakférfiakből álló bizottság állapított meg akkor, amikor a telivér szimmentáli bikák legidősebb korcsoportjában az I/c díjat, a telivér szimmentáli bikaborjúk csoportjában az I/a díjat, a magyar alföldi fajtájú bikák csoportjában a Kripolszky Mátyás vándordíját, a'Tiá- roméves bikák csoportjában az I/e díjat ítélte oda a pölöskéi uradalom tenyészetének. Ennek a kitüntetett uradalomnak egyik bikáját vették meg Nagykanizsa város számára is. Sokan gyönyörködtek a borzderes bikák csoportjában, amilyeneket itt, Zalában nem látunk. Általában csakúgy ragyogott mindegyiknek a szőrözete és a félelmetes erejű bikák igen szelíden viselkedtek. Csak közben- közben kellett egyet-egyet a felhajtó pályára kivezetni az orrukba erősített karikánál fogva — levegős sétára. Történt pedig, hogy az egyik hatalmas alföldi fajta merész mozdulattal kirántotta magát a vezető kezéből, átbújt a korláton és már pusztán ezzel az »egyéni kezdeményezésével« nagyhirtelen szétugrasztotta a környéken levő összes látogatókat. »Bika rugaszkodván, kötél szakadt vala«, de egyetlen Toldi Miklós sem akadt, aki merészen elébe álljon. Az Ólát azonban csak azt akarta megmutatni, hogy tud félelmes is lenni. Egy csöppöt sem dühödöd meg, sőt önmagától ballagott be az álláshelyére. Gróf Esterházy Miklós (Tata) gyönyörű fehér ménjét hosszú ideig bámulta egy kisportolt testű leány. Több pavillont végigjártam, visz- szatértem, de a leány meg mindig a lovat nézte. Úgy látszik, a mén is megérezte a rajta feledett szemeket, mert rbüszke fejtartásának, profilját egy percre sem változtatta meg. »"Csak ru,gna egyet« — mondogatta a leány, akinek1 bizonyára még jobban tetszett volna a ló, ha a kedvéért rakoncátlan táncra perdíti karcsú lábait. A sertésistállókban csendesen végignyújtózva hevertek a maguk vetette homokágyakban a szemrevaló mangalicák és a válogatott hússertés-fajták. Herceg Festetics György keszthelyi uradalma mangalica tenyészeté neki kanjai az 1/c díjat nyerték. Kedves látványt nyújtott egyik-másik koca a körülötte sün- dörgő 10—12 malacával. Megállt azonban mindenkinek a szeme azon a hússertés állatszörnyetegen, amelyet a Cornwall fajtában vár- bogyai Bogyay Ferenc pusztakovácsi gazda állított ki. Az 580 kilót nyomó, fekete szőrű, 3 éves disznónák fejéből nem lehetett látni semmit, mert elfektében beletakarta azt zsebkendőnagyságú fülébe. Olyan volt, mint egy, parton sütkérező víziló. Az egyik sertésnagy- vágó vette meg 900 pengőért. Néhány nap múlva szalámi lesz belőle. Rendkívül gazdag és jeles minőségű a }uh- kiállítás. Magyar fésiisgyapjas, merinó, hús- merinó, cigája, magyar racka, karakul, pireneusi, Hampshire fajták nagy választéka áll előttünk. Kedves látvány a fekete gyapjas szopós báránykák ártatlan poükája. Ebből a gyapjúból készülnek a drága sapkák és női kabát- gallér díszítések. A többszörösen csavarodott szarvú kosok pedig a megfelelő tekintéllyel képviselik fajtájuk mineműségét. Az egyes istállók között berendezett falatozók, valamint a csárdák és vendéglők zsúfolásig tele vannak a megnagyobbodott ország minden tájáról összesereglő emberekkel. Daliás katonatisztek, mágnások, földbirtokosok, gazdasági felügyelők vegyülnek össze vixelt ba- juszú, zsinóros ruhás földmívesekkel, színes és érdekes nemzeti viseletbe öltözött néppel. A vásár egyéb látványosságaira még visszatérünk. 1 P. | Megnyílt j Tóth Gyula újonnan átalakított üzlete. Óriási szőttet“, kabát- és divatáru választék. Zalai szemmel az országos csődületben Elsősorban sokféle gyümölcsre gondolok. Ha a gyár szilvát, almát, körtét, málnát és még sokféle gyümölcsöt kap, akkor az üzeme kiegyenlített lesz, mert a sokféle anyag kiegyenlített termelést ad. A gyár el lesz látva évről- évre árúval. Mivél a gyümölcs mellett a zöldség is mindinkább fontos népélelmezési cikk lesz, azért arra alkalmas helyeken a zöldségtermelést is ki kell fejlesztenünk. Zalaegerszeg élettere kifogástalan minőségű zöldséget terem. A Zala és a Válicka völgyének mélyebb fekvésű talajai, amelyek a szabályozás után használható állapotba kerülnek, kiválóan alkalmasak kertgazdálkodásra. Többszáz hold olyan terület van e vidéken, amely nincs kihasználva. 'Legelőnek, rétnek ma nem megfelelő. Ha a szabályozás megtörténik, akkor kisebb terület is elég lesz takarmánytermelési c%a. A többlet-takarmány fejlettebb állattenyésztés és takarmánykereskedelem, takarmányfeldolgozó ipar által értékesül. De marad még pár száz hold terület zöldségtermelésre. 3—400 hold zöldséges terület termése a konzervgyárnak állandó munkát adlna.
