Zalai Magyar Élet, 1940. április (1. évfolyam, 16. szám)
1940-04-11 / 16. szám
ÄRA 8 FILLÉR 0i*mißßßßßß0im**ßß0ßfiß0*ßßßßmmß0mißß0*ßßß0iß0Mmßßßßßßß*ß*ißßß0<ßßßßfi0*ßfi*ßßß**ß************ f . évfolyam, 16. szám. ♦ politikai napilap ♦ 1940 április ff. Csütörtök, Szerkesztőség és kiadóhivatal: Zalaegerszeg, Felelős szerkesztő.-: Előfizetés: 1 hónapra 1.40, 3 hónapra 4 P. TBitőssy-iUca 12. Telefon 80. Dr. PESTHY PÁL Postatakarékpénztári csekkszámla: 30.454 sz. mP^mPNßßmNpmppmmtmptißPPtmßtNpmNßßiNmmipmNmNmNßßmNm^ßmAmippßßßmßmßßfmNAßppmm ZALA VÁRMEGYE KÖZÖNSÉGÉHEZ! A hosszú, kemény tél után annyira várt ‘tavasz ezidén rendkívüli károkat és pusztítást okozott; a megáradt pataikok és a hihetetlenül felgyülemlett belvizek sok magyar család Isis hajlékát döntötték romba, vagy sodorták el a nehéz verejtékkel megmunkált mezők vetéseit. ■ 1 A Kormányzó Ur Őfőméltósága atyai gondoskodással a Nemzethez fordult az árvíz- sújtottá lakosság megsegítése végett. A kormányzói 'felhívás alapján a belügyminiszter úr $7.500—194© B. M. számú rendeletével akként rendelkezett, hogy a lefolytatandó adománygyűjtések során felajánlott készpénzadományok a 64.100 számú »B. M.'Árvízkárosultak segélyezésére, letéti számla, Budapest« elnevezésű postatakarékpénztári csekkszámlára fizethetők be. A .természetben felajánlott adományok tárolása,, rendeltetési helyére juttatása és mikénti felhasználása tekintetében a helyi gyűjtőszervek által tett bejelentések alapján az árvízvédelem országos kormánybiztosa rendelkezik. Zala vármegye mindenkor áldozatkész közönsége előtt nem szükséges ecsetelnem azokat a pusztításokat, amelyeket az árvíz az ország egyes vidékein — sajnos, a mi vármegyénkben is — okozott. Tudom azt is, hogy a társadalom teherbíró képessége más oldalról is rendkívüli módon igénybe van véve. Mégsem mehetünk el szívtelenül magyar testvéreink nyomorúsága mellett, ezért azzal a kéréssel fordulok a vármegye lakosságához, hogy a Kormányzó Ur nemes szívéből fakadó felhívásának tegyen eleget és ki-ki tehetsége szerint adja filléreit vagy pengőit szerencsétlenségbe jutott magyar testvéreink megsegítésére. Zalaegerszeg, 1940 április 9. Dr. BRAND SÁNDOR Zala Vármegye alispánja. n ■ .... . „Ernyedetlen kitartással akarok harcolni a és a szélsőségesek Főispánunk átvette Zala megye örökös tiszteletbeli székkapitányi kitüntetését A vitézek hódolata vármegyénk első nemzetes asszonya előtt Megírtuk, hogy vitéz széki gróf Teleki Béla tartalékos főhadnagy, aranysarkantyús vitéz, a pacsai járás vitézi hadnagyát, Zala vármegye főispánját érdemeinek elismeréséül az Országos Vitézi Szék Zala vármegye tiszteletbeli székkapitányává nevezte ki. Főispánunknak minden feltűnést mellőző, mélységesen szerény jellemére vall, hogy kerülni akar minden nagy ünnepeltetést. Így ennek áz igazán ritka magas kitüntetésnek átadása — már a főispánt család gyászára való tekintettel is — úgyszólván a vitézek szűkkörű, szinte családi ünnepségének keretében történt meg tegnap. Azt is hozzátesszük, hogy stílszerűen a főispáni dolgozószobában folyt le a házi ünnepség, ott, ahol főispánunk kora reggeltől késő estig szakadatlanul dolgozik — még az étkezést is csak »szükséges rossz«-nak tartva. Délután öt órakor megjelent a főispán hivatalában kükemezei és tapolylucskai vitéz Bánó Kálmán altábornagy, vitézi törzskapitány, vitéz Révy Ferenc alezredes, a törzsszék társadalmi bizottságának elnöke, vitéz Földházy Pál törzsszéktartó Budapestről, akik a kitüntető okmányt hozták. Ott láttuk továbbá báró Gaudernak Emil, Bozóky Tasziló és vitéz Farkas Sándor ezredeseket, vitéz Oltay Jenő, vitéz Székely Jenő, vitéz Tátrafy István alezredeseket, dr. vitéz Bíró Ignác ny. á. alezredest, az alsólendvai járás vitézi hadnagyát, dr. Brand Sándor alispánt, dr. Zsidó Sándor országgyűlési képviselőt, dr. Tomka János vármegyei főjegyzőt, dr. Józsa Fábián főispáni titkárt, a zalaegerszegi vitézek képviseletében vitéz Botos Gábor műszaki tanácsos, államépítészeti hivatali főnököt, vitéz Márk Ferenc vármegyei főszámvevőt, dr. vitéz Hertelend-y Ferenc árvaszéki helyettes elnököt, vitéz Rónay Béla körzeti iskolafelügyelőt és vitéz Nyilastsy Ferenc, a városi javadialmi hivatal vezetőjét. Valamennyien a vitézek egyenruhájában, összes kitüntetéseikkel díszítve jelentek meg. Vitéz Teleki Béla gróf főispán szintén vitézi formaruhában, mellén egész sor kitüntetéssel — szíves házigazdái mosollyal fogadta az érkezőket. Majd vitéz Bánó Kálmán altábornagy a főispán elé lépve, többek között a következőket mondotta: —- A Vitézi Szék figyelmét nem kerülte el az a tény, hogy Méltóságod magas közéleti állásában is megtartotta járási hadnagyi szerény tisztségét. Nem hagyta érintetlenül a Vitézi Széket az, hogy Méltóságod nem magas kitüntetésre törekedett, hanem arra; hogy közvetlenül érintkezhessék a zalai vitézekkel. A Vitézi Szék legmagasabb elismerését kívánta nyílvánítani azzal, hogy Méltóságodat ‘kiválóan értékes munkásságáért egyhangúlag kinevezte Zala megye örökös tiszteletbeli székkapitányának. Amikor ezt az okmányt szerencsém van átadni, arra kérem Méltóságodat, hogy a vitézek ügyét viselje szívén ezután is. Lelkes éljenzés harsant fel. Az altábornagy átadta a díszesen kiállított okmányt, majd így folytatta beszédét: . Ez alkalommal Zala megye első nemzetes asszonyánál is akartunk tisztelegni. Benső érzésünket jöttünk kifejezni és hálán-, kát nyilvánítani a sok jóért, amit értünk tett. Fájdalom, hogy súlyos gyásza miatt nem mondhatjuk, el mindezt Neki szemtől-szemben. De kérjük Méltóságodat, tolmácsolja legmélyebb részvétünket. Ezután az altábornagy a főispánná részére gyönyörű, rózsaszín szegfűből, májusfából és a kertészetnek egyéb büszke szép virágaiból ösz- szeállított csokrot adott át. Vitéz gróf Teleki Béla főispán az üdvözlésre következően válaszolt: — Kegyelmes Uram! Vitéz bajtársak! Meghatva mondok köszönetét ezért a kitüntetésért. Meghatva emlékszem vissza e pillanatokban Margit-szigetí avatásomra. Soha olyan érzelem nem támadt bennem, amilyent akkor éreztem, hogy én is beletartozhatom abba a Rendbe, amelynek tagjai békében és háborúban életüket készek adni a hazáért. Ma becsülettel élni keil hazánkért s ez'annyit (jelent, mint hiányfa’anul teljesíteni kötelességünket. A vitézek kötelessége az, hogy akarásuknak legjavát állítsák a nemzet ügyének szolgálatába. Ezt a kötelességemet kívánom a jövőben is megtartani. Nem akarok feltűnést kelteni munkámmal, hanem ernyedefen kitartással akarok harcolni a kishitűek és a szélsőségesek ellen. És rnindenekíelett bízom a magyar jövőben. Mégegyszer hálatelt szívvel mondok köszönetét és ígérem, hogy ez a kitüntetés is csak erősíti elhatározásomat, mert a hazáért fáradni érdemes. Ez irányban nem is szűnök meg soha dolgozni. Ehhez kérem támogatásukat. Újabb lelkes éljenzés kisérte a főispán meggyőződéssel átélt szavait. Aztán a megjelent előkelőségek átvonultak a főispán lakosztályába, ahol teán látta őket vendégül Zalia vármegye örökös tiszteletbeli székkapitánya.
