Zalai Közlöny, 1925. október-december (64. évfolyam, 221-293. szám)

1925-12-08 / 278. szám

1325 Üecember 8 SALAI wöuom * Mikulás-est azzal az impresszióval távoztak a mesébe illő vásárból, hegy a jóté­konyság hivatott kezekben nyugszik s épen ezért talál olyan osztatlan ér­deklődésre,. mint amilyen a vásár iránt minden oldalról megnyilvánult. A nagykanizsai háziezred Horthy- ünnepélye Nagykanizsa, december 7 A nagykanizsai közönség a kor­mányzó nevenapját az idén különös melegséggel ülte meg. Délelőtt 10 órakor a felsőtemplomban ünnepi is­tentisztelet volt, amelyet Gazdag Fe­renc püspöki biztos tartott. Az isten­tiszteleten megjelent a honvédség tisztikara vitéz Horváth Gyula ezre­des vezetésével, a háziezred legény­sége, a hatóságok és hivatalok fejei, stb. Ünnepi szent mise után a házi­ezred az Uránia színházban impo­záns lefolyású Horthy-ünnepélyt ren­dezett, amely fényesen kifejezésre juttatta azt a hazafias szellemet, a mely a magyar honvédséget áthatja és azt a hűséges ragaszkodást és szeretetet, amit legfelsőbb hadura iránt érez. Ünnep volt aszó legszebb értelmében, amit darutoilas fiaink rendeztek a kormányzó tiszteletére és ez a bensőséges ünnepi hangulat magával ragadta a teljesen zsúfolt nézőtér hallgatókö2Őnségét, amely egyhamar nem fogja elfelejteni a ha­zafias érzéstől mindvégig teljesen át­itatott, lélekemelő ünnepélyt. A Horthy-ünnepség 11 óra után a Horthy-indalóval vette kezdetét, melyet a háziezred önképzőkörének dalárdája énekelt frissen, pattogósán, gyújtó lelkesedéssel. Frenetikus taps jutalmazta a keki-ruhás dalárok gal­vanizáló, magyar hévvel előadott énekét. Kabdebó János főhadnagy szavalta el azután a Horthy-hoz! cimü költe­ményt oly lendülettel, zamatos ma­gyarsággal és előadói művészettel, hogy hallgatóságát ezúttal is teljesen magával ragadta. Kellemes meglepe­tést keltett Fitzner János hadnagy gazdag hanganyaga a Túrúti-himnusz előadásában. Meleg coloritjának lágy csengésével, iskolázott technikájával lebilincselte hálás hallgatóságát. Az ünnepi beszédet Finta József százados tartotta, aki a magyar szi­vek himnuszát tolmácsolta az első magyar ember iránt. Félórás beszé­dében méltatta Horthy Miklós ka­tonai, tengerészparancsnoki, államfői érdemeit és férfiúi erényeit. Megrázó erejű volt a honvédal­tiszti iskola legénységének előadása: Üzennek a végek, melyben az elsza­kított városok futárjai elpanaszol­ták fájdalmukat. Kassa, Máramaros, Brassó, Marosvásárhely, Csíkszereda, Kolozsvár és a többiek. Mindegyik az ottan divó népviseletben. Mind­egyiknek csak egy kérése volt a Vezérhez: Jöjjön ... És mindegyik fogadást tett amaz órára, hogyha egyszer... És finom; kristálytiszta könycseppek peregtek le az arcokon. Az előadás frappáns hatást váltott ki, percekig tapsolta a közönség. Az ünnepély a „Szózat" akkordjai mellett nyert méltó befejezést. Lille-ben katolikus újságíró fa­kultást létesítettek. A Lille-i katoli­kus egyetemmel kapcsolatban újság­írói fakultást létesítettek, melynek ta­nulmányi folyama 3 évig fog tartani. Ebből 2 évet az általános magasabb szeneim kiképzésre fordítanak, a 3- ikat pedig újságírói technikára. A felvétel feltétele az érettségi vizsgálat, a tanfolyam végén oklevelet adnak. Cholnoky Jenő elő­adása az Urániában — Olaszország — A nagykanizsai MOVE valóban példába illő lelkesedéssel karolja fel az ismeretek népszerűsítését szolgáló eszközöket. Tudományos előadásai vonzóak és érdekesek s az előadók kellemessé tudják tenni tárgyukat. Ilyen kitűnő előadó dr. Cholnoky Jenő budapesti egyetemi tanár, aki tegnap este Olaszországról tartott vetitettképes előadást. Előadása bevezető részében szem­beállította a háború előtti s a mai Olaszországot a rend s a közbizton­ság vonatkozásaiban. Ami rend van ma Itáliában, az a fascisták érdeme, kik például Velencét is megszabadí­tották a naplopó semmitevőktől s megtisztították Rómát a koldusoktól. A fascisták őrködnek ma Olasz­ország rendjén s nekik köszönhető, hogy a háború után oly polgárosult rend van, mint aminő tapasztalható. Azután a vászonra vetített térkép nyomán megismertetett Olaszország földrajzi fekvésével s elkezdte uta­zásunkat Velencénél. Igen sok, szebb- nél-szebb színes vetített képekben mutatta be ennek a lagunavárosnak érdekesebb nevezetességét. — Majd sorra vette a többi nagyobb olasz városokat, mikor aztán Rómát és Nápolyi, legvégül pedig Siciliát tárta elénk. A kiváló tudós nemcsak hogy tel­jes képet tárt azok szemei elé is, kik Olaszországban még nem jártak, ennek a természeti szépségekben gazdag, mü örténeti vonatkozásban pedig páratlan országnak egykori nagyságáról, hanem közbeszőtt meg­jegyzéseivel nem egyszer derűt is szerzett a hallgatóknak. Elejétől végig mindenütt érdekes előadása másfél óráig tartott. A „Zalai Közlöny“ olcsó fa-akciója Nagykanizsa, december 7 Szerkesztőségünk nem óhajtván a jótékonyság gyakorlását szétforgá­csolni azzal, hogy az idén maga is karácsonyfa-akciót rendezzen, elha­tározta, hogy e helyett olcsó áron tüzelőfát juttat mindazoknak, kik arra reflektálnak. Ugyanis összekötteté­seinél fogva sikerült e célra mintegy 400 kocsi fát biztosítania s azokat házhoz szállítva kocsimennyiségen­ként 150.000 koronáért áruba bo­csátania. A fa bükk-cseres fa és faragott forgácsok s vasúti talpfák készítésé­ből származó kitűnő minőségű tü­zelőfa. Minden kocsiszállitmány 5 métermázsa körüli súlyt tartalmaz. A 150.000 koronában benne foglal­tatik a fának házhozszállítása és a a szekérről való lerakása. Egy kocsi mintaszállitmány szer­kesztőségünkben a hivatalos órák alatt megtekinthető. A megrendelés — mely fuvarként 150 ezer korona előzetes lefizetése mellett történik — semmiféle egyéb feltételhez kötve nincs s a szállítás a megrendeléstől számított 8 napon belül eszközöltetik. Minden mígren­delő több szekér fát is rendelhet; az esetleges korlátozásokat a szer­kesztőség fenntartja magának. Félreértések elkerülése végett meg­jegyezzük, hogy ezen 150.000 koro­nából lapvállalatunknak egy fillér anyagi haszna sincs s az épen csak a fuvarköltséget fedezi. Előjegyzéseket holnap, szerdától kezdve elfogad a Zalai Közlöny ki- adóhivatala. A „Zalai Közlöny“ szerkesztősége Nagykanizsa, december 7 A hagyományos Mikulás-est az idén is vidám hangulatban zajlott le. Eltekintve a szorosan zártkörű tár­saságoknak családias-jellegü össze­jöveteleiktől. a Központ-szálloda sou- terain-helységében tartott éjfélutáni 3 óráig a táncbajnoksággal egybekö­tött mulatság, amely alkalommal zsú­folásig megtelt a terem. Volt ott tánc- roulette, táncverseny s éjfélkor kez­detét vette a táncbajnokságért folyó heves küzdelem. Ez utóbbin 13 pár vett részt s vetette alá magát a szi­gorú jury-itéletének. A jurynek való­ban nehéz dolga volt, mikor döntenie kellett a 3 díszoklevél sorsa felett. Sokáig is tartott a tanácskozása, ugy- annyira, hogy a közönség egyre fo­kozódott érdeklődéssel szorgalmazta döntésének kihirdetését. Végre hosz- szas tárgyalások után ez is megtör­tént s a következő táncos párok kö­zött osztotta ki az okleveleket Csil­lag Jenő, a közönség köréből erre j felkért, kedélyes szónoki képességé- ! ről ismert jury-kültag. Az első díszoklevelet Kluger Aranka és Aczél György, a másodikat Fischer Manci és Gel- lért Andor. a harmadikat Hoffer Hilda és fi­vére kapták. A jury 3 táncospár táncát aztán „dicsérőleg" emelte ki a többiek kö­zül a következő sorrendben: Holczer Elly és Spitzer Antalét, Pollák Manci és Eichner Árpádét és Leitner Bözsi és Neufeld Simonét. Derült hangulat mellett folyt le a táncroulette s a nyertesek szép aján­dékban részesültek a Garat testvérek szállodatulajdonosoktól. * A vasutas tisztikar saját helyisé­gében szintén sikerült Mikulás-estélyt rendezett. A tisztikar gyermekei szép ajándékokban részesültek s utána éjfélutánig tartott szórakoztató elő­adás, majd tánc következett. * A Keresztény Jótékonysági Nőegy­let Mikulás-estélyéről lapunk más helyén emlékezünk meg. Árpádházi szent Imréről nevezték el Amerikát Róma, december 4 Az olvasó talán csodálkozik rajta, vájjon mi köze lehet Árpádházi szent Imrének Amerikához. Ez a csodál­kozás maga rendkívül jellemző. Mé­gis csak szégyen, hogy mi magya­rok nem is tudjuk s most egy an­gol lapból kell megtudnunk, hogy Amerikát voltakép Árpádhdzi szent Imréről nevezték el, A londoni „The Univers“ cimü katolikus hetilap legújabb számában Yohn Gibbons cikket irt „Akinek az Újvilág a nevét köszöni“ címen s ebben kimutatja, hogy Amerika neve voltakép a magyar szent Imre nevé­ből ered. Olvassuk csak teljesen meg­egyező érvelését: Szent Imre, a nagynevű Szent Ist­ván fia, magyar herceg volt a 11-ik század elején. Fiatalon halt meg rö­vid, de rendkívül vallásos élet után s oly számos csoda történt a sirján s oly buzgón tisztelték a magyarok, hogy már 1083-ban szentté avatták, ugyanabban az évben, amikor nálunk Hóditó Vilmos felesége meghalt. De nem a keleteurópai történelem egy lapja s nem is egy régi szent élete hozza közel szent Imrét mo­dern korunk emlékezetéhez. Hanem egyszerűen a tény, hogy Amerika két hatalmas kontinense az ő nevé­nek bár eltorzitott formájáról van elnevezve. A magyar királyfi hire és népsze­rűsége folytán a századok során az Imre név (Emericus) közkedvelt ke­resztnév lett mindenfelé. Közel négy évszázaddal utóbb, mikor a flórenci jegyző Vespuaci Anastasio akis fiát keresztvíz alá tartotta, számára a magyar királyfi nevét választotta el- olaszositott formában (Amerigo: Éme- rico). Ez a kisfiú lett az a Vespuci Amerigo vagyis Vespuaci Imre, akiről az Újvilágot Amerikának nevezték el. „Mellékes kérdés, vájjon Cabot Já­nos tette-e egy héttel Amerigo előtt a lábát először az Újvilág voltaké- peni szárazföldjére. A fontos az, hogy akár joggal, akár nem, de az Újvi­lágot, a földkerekségnek csaknem negyed részét azért nevezték el Amerikának, mert a közfelfogás sze­rint Americus, azaz Imre fedezte fel.“ És ezt nekünk magyaroknak egy anjpol lapból kellett megtanulnunk! Érdekes, hogy az Amerigo név latinul Emericus, még ma is sűrűn használatos Olaszországban mint ke­resztnév. m A jégről Nagykanizsa, december 7 A 10 f^kos hidegtől átfázva, de igazi sportszenvedélytől áthatva kö­szöntött be szerkesztőségünkbe a Nagykanizsai Korcsolyázó Egyletnek egyik lelkes hölgytagja, hogy a va­sárnapi kitűnő korcsolyázónapról be­számoljon nekünk. Ezennel átadjuk neki a szót: A nagy hideg acélossá keményí­tette kicsiny, de szerény igényeink­nek még is megfelelő jégpályánknak tükrét. Még a legélesebbre köszörült korcsolyák is csak alig karcolták meg a jeget s bár a hideg 10 fok körül volt, vígan siklottak a párok a jég sima felületén, csak néha-néha menekülvén be néhány pillanatra a jól fütött melegedőbe. A mikor az idő sötétesre fordult, kigyultak fe­lettünk az ivlámpák is s bizony elég későre járt már az idő, mikor a más­napi viszontlátás reményében haza­felé indultunk róla. Bár csak tartana még jó sokáig a hideg (mi épen az ellenkezőt kivánjuk, mert majd meg­fagyunk itthon. A szedögyerek), hogy jól kiélvezhessük korcsolyázó szen­vedélyünket s kihasználjuk — bérlet­jegyeinket . . . A vasárnap a korcsolyapályán meg­jelent hölgyek névsora a következő: Dr. Rapoch Aladárné, Kaufmann Károlyné, Hild Józsefné, Szilárd Je- nőné, Grünfeld Márkné, Neu Klári, Ács Janka, Kluger Aranka, Székely Lilly, Pollák Manci, Neu Lilly, Stös- sel Zsófi, Pilczer Aranka, Polgár Bözsi, Weinberger Erzsi, Holczer Rózsi, Bőhm Manci, Deutsch Rózsi, Lehr Lilly, Bencze Magda, Pauk Anni, Bojt Margit, Mersits Mária, Bäder Magdus, Schlesinger Janka, Miasovsky Olga, Bojt Erzsi, Récsei Rózsi. p. a. mamám BEffiíS Szépség és művészet, nemes veretű romantika, izzó szen­vedély és páratlan színjátszó készség a film főerényei. Előadások alatt külön zenekar játszik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom