Zalai Közlöny, 1925. október-december (64. évfolyam, 221-293. szám)

1925-11-24 / 266. szám

Ü5. évfolyam, 266. szám Magykanlzaa, 1925 november 24; kedd ktm I80C 89Kkeai&& 4» kSsíőhívfits! Fő-ai $ ^i4«mfb«nf-?í5l*tea 78, ?rpöw<áa U7„ «seftaa POLITIKAI NAPILAP Feídős szerkesztő; Kempeleo Béla gíófes'sÉsí ára; Ujj yfoe IC.Oöt; kösostt Htoa bd/í-------... _ SO.GOO fcoíocs A valorizáció még Januárban sem kerül a Ház elé Az uj állami berMháarásokról íápnyal a rsemzetiipSés a költsé({vetési vita aitán — A király-kérdés messt felvetett vitájának lezárása a legközelebbi ülés napirendijén Budapest, november 23 A költségvetés részletes vitája, mely a nemzetgyűlés holnapi ülésén veszi kezdetét előreláthatólag 10 napig fog eltartani. Utána kisebb javaslatok kerülnek a parlament asztalára, igy az appropriéciós javaslat, melvnek keretében Bethlen István gróf minisz­terelnök és Búd János pénzügymi­niszter genfi ihjának eredményei elő­ször fognak konkrét formában a Ház plénuma elé kerülni. Ekkor kerül nyilvánosságra, hogy a kormány mi­lyen újabb beruházásokra óhajtja for­dítani a népszövetségi kölcsönből e célra felszabadított újabb jelenté­keny összeget. A valorizációs javaslat megoldásá­nak problémája még januárban is aligha kerül a parlament elé. Minthogy jelenleg a költségvetést mindig utólag tárgyalja a nemzet­gyűlés, a jövőre nézve ez a visszás helyzet úgy nyer megoldást, hogy az 1926/27 évi költségvetést már jövő márciusban vagy áprilisban letár­gyalják. A miniszterelnök és a pénzügymi­niszter szombaton Genfbe utaznak Bethlen István gróf miniszterelnök és Búd János pénzügyminiszter szom­baton utaznak el Genfbe, hogy ott részívegyenek a Nemzetek Szövet­sége tanácskozásain, hol körülbelül 10—12 napot töltenek. A genfi ülés­szak Magyarországra nézve az újabb beruházások engedélyezése miatt bir jelentőséggel. A pénzügyminiszter expozéja A nemzetgyűlés kedden folytatja a költségvetés vitáját. Búd János pénz­ügyminiszter megtartja expozéját, azonkívül a kabinet egyik tagja kor­mánynyilatkozatot fog felolvasni, a mellyel lezárja a mesterségesen elő- ráncigált királykérdést. A magyar-osztrák szerződés A Bécsben tárgyaló magyar dele­gáció a tegnapi nap folyamán ismét Budapestre érkezett. A kereskedelem­ügyi minisztérium illetékes ügyosz­tálya ezzel kapcsolatban a következő hiteles információt adta: A magyar delegáció kizárólag azért tért vissza Budapestre, hogy a Bécs­ben újabban felmerült nagyfonios­ságu ügyre vonatkozóan a magyar kormánytól információi kérjen. No­vember 17-én ért végei az a hosz- szabb szünet, amelyet az osztrák delegáció azért kért, hogy közben Németországgal lefolytathassa a maga kereskedelmi tárgyalásait. Tizenhete­dikétől tegnapig zavartalanul folytak a tárgyalások és a delegáció nyilván a bor és liszt körül felmerült újabb kérdések megvitatása végeit volt kénytelen Budapestre utazni. A ma­gyar delegáció kedden ismét vissza­tér Bécsbe, alsói előreláthatólag még ez év folyamán tető alá juhaiják a magyar-osztrák kereskedelmi szer­ződést. Tanárok és tanítók státus- rendezése A nemzetgyűlés minden tagja me­morandumot kapott a Tanítóegyesü­letek Országos Szövetségétől. A me­morandum kéri, hogy a tanítói és óvónői karra is alkalmazzák a többi köztisztviselővel való egyenlő elbá­nás elvét. Utalnak arra, hogy a IX. fizeiési osztály második fokozatában levő tanító a jövőben mindössze tíz­ezer koronával kap többet havon­ként, a IX. fizetési osztály első fo­kozatában levő tanítók pedig négy­ezer koronával kapnak többet havon­ként. Kérik, hogy a fokozatos elő­menetel szempontjából a tanítókra nézve tartsák fenn az 1924 évről való miniszteri illetményrendelet in­tézkedéseit. Egyben azt is kérik, hogy a VII ik fizetési osztályban levő ta­nkok számára, a harmadik fizetési fokozaton kívül már eltöltött szolgá­lati idő figyelembevétele mellett, nyis­sák meg az első és a második fize­tési fokozatot is. Kívánják még, hogy a tanítói és óvónői karnál egyaránt rendezzék a helyettesi szolgálati idő kérdését. A Középiskolai Tanárok Országos Egyesülete közgyűlésén a következő határozati javaslatot fogadta el: l.A kormány válassza ketté az igazgatói és tanári státust, de a tanároknál hagyja meg a jelenlegi státus-kulcsot. 2. Az igazgatói státust egyesítsék a főigazgatói státussal s egy harmad részben az V., a többit a VI. fize­tési osztályba sorozzák. 3. Vegyék ki a minisztériumi és más beosztott tanárokat a státusból éj külön stá­tusba sorozzák őket. 4. Gondoskod­jék a kormány, hogy a középiskolai tanítók szolgálatuk 34. évében elér­jék az V. fizetési osztály 2. fokoza­tát, tanárok pedig 29. év után a VI. osztály 1. fokozatát. 5. A 3 évnél ré­gebben szolgáló helyettes tanárokat haladéktalanul nevezzék ki a IX. osz­tályba, a többi helyettes tanári a X. osztályba. BELFÖLilS HÍREK Világosság derül a Leirer-gyií- kosság ügyére. Budapestről jelentik: Néhány nappal ezelőtt befejeziék Lei- rer Amália meggyilkolása ügyének vizsgálatát c's az iratokat az ügyész­ségre küldték át a vádirat elkészítése céljából. Már úgy volt, hogy a vizs­gálat nem fog különösebb eredmé­nyeket felmutatni, mikor szombaton délután Saguly Ferenc kihallgatásra jelentkezett a fogház gondnokságnál, hogy sürgős beszéde volna az ügy vizsgáié bírójával. „Vissza akarom vonni a régi vallomásomból azt, ami nem felel meg a valóságnak és most majd meg fogom mondani pontosan, hogyan történt a Teréz-köruton min­den, kik gyilkolták meg Leirer Amá­liát. Tanukat és megdönthetetlen bi­zonyítékokat fogok megnevezni a vizsgálóbíró urnák vallomásom meg­támasztására.“ A vizsgálóbíró a leg­közelebbi napokban maga elé fogja rendelni Sagulyt és ekkor talán majd világosság derül erre a szokatlanul titokzatos bűnügyre, Lédererné ügye a Táblán Az ítélőtábla hétfőn kezdte meg a ha­lálraítélt Lédererné, Schwarz Mici ügyének tárgyalását. Ezzel együtt a bűnpártolás vádja alól felmenteti só­gora, Léderer Sándor ügye is tár­gyalás alatt van. Déli születte! 'U2 órakor végeztek a periratok ismerte­tésével. Ekkor’ következeit Lédererné kihallgatása. Lédererné fenntartotta tagadását. A főtárgyalást kedden foly­tatják s ekkor valószínűleg Ítéletet is hoznak. Az uj honvéd-főparancsnok üd­vözlése. Szegedről jelentik: Jánky Kocsárd lovassági tábornokot, aki a forradalom után mint kerület és dan­dár parancsnok hosszabb ideig Sze­geden működött, a honvédség fő­parancsnokává történt kinevezése al­kalmával a város tanácsa meleghangú levélben üdvözölte. Rosszabbodott a munka-piac. Az ipari és kereskedelmi munkapiac október havi helyzetéről a következő jelentést adták ki: A budapesti és 7 vidéki munkaközvetítő októberben együttesen 8083 munkahelyet és 14004 munkakeresőttartott nyilván. Az előző hónap adataival szemben a munka­helyek száma 249 hellyel 3 száza­lékra csökkent, a munkakeresők száma ellenben 580-al, 4'3 százalékra emel­kedett. Októberben száz munkahelyre 173, szeptemberben viszont 161 mun­kakereső esett. A munkapiac tehát az előző^hó állapotához képest rosszab­bodott. A keresztény szakszervezeti központ adatai szerint október 31-én 1192 egyen, vagyis a tagok létszá­mának 85 százaléka volt munka­névül. Ez az arány az előző hónap arányához képest 0 3 százalékkal emel­kedett. (Az adatok csak Budapestre vonatkoznak.) A szakszervezeti ta­nács kötelékébe tartozó szakszerve­zeteknél szeptemberben 25,488 mun­kás vagyis a taglétszámnak 14*3 s?á- zaláka volt munkán lkül. A Magyar Munkásszövetség csoportjába tömö­rült vállalatok októberben 154,325 munkást foglalkoztattak. A foglalkoz­tatott munkások száma az előző havi állapothoz képest 273 munkást, va­gyis 02 százalékkal apadt. Megnyílik a drágakő-tőzsde. Budapesten november 30-án megnyí­lik a magyarországi ékszerészek által létesített ékszer-, nemesfém- és drá­gakő-csarnok, mely hatáskörétés meg­szervezését tekintve az első ilynemű intézmény Európában. A magyar zsidóság recepciós ünnepe. A magyar zsidóság vasár­nap délelőtt Budapesten a Vigadó­ban nagy-gyűlést tartóit, melyen a kormányt Klebelsberg Kunó gróf val­lás- és közoktatásügyi miniszter, Blaha Sándor belügyminiszteri állam­titkár, a fővárost Ripka Ferenc fő­polgármester képviselték. A 30 éves recepcióról Vázsonyi Vilmos mondott emlékbeszédet. A kultuszminiszter a miniszterelnök cs a kormány üdvöz­letét tolmácsolta. Délután a hitköz­ségek tanácskozása volt. Hevesi fő­rabbi javaslata kimondja, hogy a zsidóság csak a kormányhoz fordul a numerus clausus ügyében, de a békeszerződést jogforrásnak nem is­meri el, külföldi segítséghez nem for­dul. A háromnapos kongresszus Eöt­vös József báró és Szabolcsi Miksa sírjainak megkoszorúzásával fejező­dött be.

Next

/
Oldalképek
Tartalom