Zalai Közlöny, 1925. október-december (64. évfolyam, 221-293. szám)

1925-10-24 / 240. szám

1925 Október 24 SALA! KÖEIOVIY s gom használni az alkalmat, hogy a „Csendes szemlélőnek“ a b. lapja folyó hó 20 iki számában megjelent leveléhez, mely a nagykanizsai zenei éle^ aktuális kérdéseivel foglalkozik, néhány kommentáló sort fűzzek. Sorban óhajtok rámutatni a fent említett levél egyes részleteire, melyek félreértésekre adhatnak alkalmat. Elsősorban szembetűnő a levél egyes helyeinek ellentmondása. Méltóztas- sék megengedni, hogy idézhessem e sorokat: „Nem akarom lekicsinyelni a meglévő zenekarok teljesítményét, távol van tőlem, hogy mint illeték­telen kritikus... megnyirbáljam egyik­nek vagy másiknak babérkoszorúját.“ Ezzel szemben a levél elején vá­rosunk általános zenei viszonyairól a következő lesújtó bírálatot mondja : „Én régóta csendes szemlélője va­gyok azoknak a zenei erőlködések­nek, melyek Kanizsán már hosszú évek óta folynak. Erőlködések ezek a szó szoros értelmében...“ Ha ekét levélrészt egymással szembe állítjuk, meg kell mosolyognunk a csendes szemlélő kritikusi őszinteségét. A levél többi részének talán eléggé át nem gondolt elírása, az őszinte­ség hiánya mellett még a másik fontos kritikai kellék a „sine ira et studio“ hiányának látszatát kelti. Méltóztassék megengedni, hogy e véleményemet a következő idézettel igazoljam: „Hányán erőlködnek az egyéni érvényesülés amfiteátrumában, mind külön és az égvilágért sem tömörülnének egybe, hogy ez a sok apró cseprő akarnok, mint egy tes­tület valami jobbat, valami nagyobbat, valami egészebbet tudjon alkotni, előadni.“ Hacsak nem eíirás követ­kezményei e sorok, úgy a „sine ira et studio“ mellőzésével kerülhettek papírra. Nekem, bár 1914. óta tagja va­gyok sorrendben már a harmadik műkedvelő zenekarnak, hasonló vé­lemény leszűrésére sohasem adódott alkalmam. Karnagyaim ezideig mind komoly, a művészi szépért önzetlen lélekkel, odaadással küzdő férfiak voltak. Példátlan szorgalmuknak, minden nehézséget, akadályt legyőző kitartásuknak és rátermettségüknek köszönhető egy olyan műkedvelő- muzsikus generáció kifejlődése, mely egy 35 tagú vonós és fúvós orches- terré tömörülve Haydn, Mozart, Beetbowen, Erkel stb. halhatatlan müveit interpretálja, szerénytelenség nélkül szólva megfelelő sikerrel. Bocsássanak meg érte, ha bátor­ságom nagyobb szerénységüknél és ide merem iktatni neveiket: Hof Rich­ter Emma, dr. Lukács József, dr. Mathea Károly és Ketting Ferenc. Ők voltak az önzetlenül fáradhatat­lanok, kik a nagykanizsai zenei élet legbuzgóbb apostolai voltak. Nélkü­lük és az ő fáradságot nem ismerő buzgolkodásuk nélkül a ma már iz­mosodó zenei kultúra ki sem sar­jadhatott volna. Muzsikustársaim mind tudják, hogy a „régóta csendes szem­lélő“ talán akaratlan elírásai ez őszin­tén becsült és szeretve tisztelt ne­vekre rjem yonatkpzhatnak. Ennyit óhajtok hozzáfűzni a „csendes szem­lélő" levelének ama részéhez, mely a Kanizsán régóta folyó zenei „eről­ködéseket" kívánja objektiv kritika tárgyává tenni. Ami az említett levélírónak egy ujonan létesítendő filharmonikuszene- kar felállítására, illetve a meglevők­ből való egyesítésére, koncentralizá- lására vonatkozó terveit illeti, (mely gondolatok először mélyen tisztelt Főszerkesztő Urnák „Zenekultúra" cimü cikkében merültek fel), azt hi­szem, ezeknek megvalósulását több nagykanizsai műkedvelő zenész a legnagyobb örömmel fogja helyeselni és üdvözölni. E terv megvalósításának akár egyik, vagy másik módja oly felbecsülhe­tetlen előnyökkel járna úgy a zene­kar tagjai, mint városunk zeneked' velő közönsége részére, amiket ér­demlegesen felsorolni külön cikk ke­retében is sok volnsiV Röviden vázolva a zenekar előnyei a következők: először személyi kér­dések tárgyilagos eliminálásával lehet­séges volna, akár anyagi áldozatok árán is a legmegfelelőbb karnagy felkérése. Másodszor lehetséges volna a zenekarnak, városunk legbegyako- roltabb és legfegyelmezettebb muzsi­kusainak sorából való összeállítása. Harmadszor lehetővé válik a zene­kari fegyelem fokozottabb fenntartása. Negyedszer mind ezen pontok be­tartásával a zenekar művészi szín­vonalának emelése. Városunk zene­kedvelőinek szempontjából nyereség lesz az az egy két havonta tartandó komoly hangverseny, melynek mű­sora és interpretálása a legkénye­sebb igényeket is kielégítheti. Most még a tervek keresztülvite­lének módozatai lennének hátra. Azt hiszem, hogy ezek megbeszélésére legjobb volna, ha Szerkesztő ur el­nöklésével az érdekeltek egy érte­kezletre jönnének össze, mely hivatva lenne a terv kivitelének módozatait kidolgozni. Fogadja mélyen tisztelt Szerkesztő Ur soraim esetleges közléséért há­lás köszönetem kifejezését, mellyel maradok tisztelő hive: Schweiger István Kitűnő édes must kapható kicsinyben literenkint 10.000 K-érti ZERKOWITZ ALBERTI bon és hordó nagykereskedésében Finom vörös és fehér asztali bor literenkint Kicsinybeni eladás 3 litertől kezdődőleg. Tapasztalatok a jótékonyság szolgálatában Nagykanizsa, október 23 A társadalmi jótékonysági egye­sületek a tél közeledtével megkezd­ték a városi nyomor enyhítésére szolgáló akciókat. Egy-két nap óta a Keresztény Jótékony Nőegylet höl­gyei kezdték meg a gyűjtést, leg­kevesebb áldozatot: hetenként egy- egy meleg ebédet kérni a nyomor gyermekei részére. Az emberek igen nagy része, vallás és foglalkozás különbség nélkül, szívesen fogadja őket s mint az a lapunk hasábjain közzétett nyugtázásokból látható, napról napra jelentékenyen szaporo­dik a felajánlott ebédek száma. Ennek a gyűjtésnek két érdekes epizódját adjuk a következőkben okulás, de nem általánosítás végett. * Az egyik jótékony nőegyleti fiatal asszony a Rákóczi-utca középső szakaszán bekopogtat egy házba. Egy iparos-segéd feleségével és 3 apró gyermekkel fogadja. Szegényes minden. A nőegyleti hölgy meg is bánta már, hogy itt kopogtatott. De hát leültetik, — meg kell már mon­dania jövetele célját. Egy ebédet nyomorban sínylődő iskolás gyer­mekeknek. Az asszony az urára, onnét a 3 apró gyerekre, a szegény­ségükre néz. Gondolkodik. Az ura szól: — Adunk egy ebédet hetenként. Hogyisne adnánk? Iparossegéd va­gyok. Sémim sincs, csak ez a kis család. A munkahelyemen már csak pár hónapom van hátra. Nehéz lesz majd újra munkát találnom. De adunk egy ebédet. Hiszen ebédel­nünk nekünk is kell mindennap. Akárhogyan keresem is meg, de megkeresem. Hogy egy héten egy­szer egy tányérral többet kell terí­tenünk, — az már nem fogja nehe­zíteni gondjainkat. De egy meleg ételt nélkülöző gyermek a mi asz­talunknál is jóllakhatik egyszer he­tenként. A nőegyleti asszyonyka alig tud elrejteni egy könnycseppet, mikor megköszöni és felírja magának a címet. * A másik... Ugyanebben az utcában a nőegy­letnek ugyanazon tagja ugyanazon délutánon bekopogtat a másik házba. Fényesen berendezett lakás. Kénye­lem. Jólét. Közismerten gazdag ház- tulajdonos lakása. Idegenkedve nézik végig a bekopogtató asszonykát. Kurta „nem adunk!“ — a válasz s ezzel a háznak és lakásnak ura hátat fordít a hölgynek, mintha mi sem történt volna, felteszi lábát a székre és tovább foglalkozik a tyúk­szemeivel. A felesége magyaráz: — Kérem nincs cselédünk, nem lehet. Magunknak is sok a dolgunk, aztán még más gyereke után is mo­sogatni... Nem adunk, kérem, szó sincs róla. A gyűjtésre vállalkozott asszonyka ' innét is egy könnyel a szemében * távozott. NAPI HÍREK NAPIREND Október 24, szombat Római katolikus: Rafael főap. Protes- ;; táns: Salsmon. Izraelita: Markh. hó 6. Nap kel reggel 6 óra 36 perckor, :i nyugszik délután 4 óra 56 perckor. :i A Meteorológiai Intézet jelentése sze­li rint egyelőre enyhe idő várható esővel, később nyugatra forduló szelekkel hő- :: süllyedés.' i: * Mozi. Uránia: A fehér asszony, alas- ;: kai dráma. Előadások 7 és 9 órakor. KULTURESTÉLYEK ÉS MULATSÁGOK: Október 25-én az Operaház tagjainak müvészestélye a Polgári Egyletben délután 3 órakor (igen mérsékelt áru ifjúsági elő­adás) és este 8 órakor. November 3. A Zrínyi Miklós Irodalmi és Művészeti Kör liceális előadása a Vá­rosháza közgyűlési termében, este 6 óra­kor (előadó : Surányi Gyula kereskedelmi iskolai tanár). November 15. A Nagykanizsai Torna­egylet táncestélye. December 5. A Keresztény Jótékony Nőegylet karácsonyi vásárja a Polgári Egy­let összes termeiben. December 6. A Keresztény Jótékony Nő- Egylet karácsonyi vásárja a Polgári Egylet összes termeiben. December 6-án a m. kir. 6. honvéd gyalogezred ünnepélye az Urániában a kormányzó névnapja alkalmából délelőtt 11 órakor. December 8. Nyomdászok hangversenye a Polgári Egylet dísztermében este 8 órakor. Rózsa Sándor A betyárromantika egyik hírhedt alakjáról filmet akartak készíteni. Zalamegyében is akartak igazi fel­vételeket készíteni, de a belügyminisz­ter, reméljük — nem fogja engedé­lyezni a dolgot. Semmi szükségünk sincs rá, hogy a betyárromantikát bármiféle alakban életre hívjuk s Írásban és képben mutassuk be azt a korszakot, amely­ben Göcsejben Rózsa Sándor gazdál­kodott. Nem kívánatos olyan magyar film, mely a 80 év előtti, szegény- kulturáju Magyarország egy kis részét mutatná be, amikor ma már mégis csak a kultúra haladásánál tartunk. A magyar mozigyártásnak is a magyar eszme és a nemzeti érzés szolgálatába kell állania. Ha ma­gyar tárgyú filmet akar készíteni, ne forduljon Rózsa Sándorhoz. Vannak nekünk dicsőbb történelmi alakjaink is, mint a szomorú emlékezetű rabló­vezér. Nekünk arra van szükségünk, hogy kultúránk fejlettségéről adjunk tanú­bizonyságot, nem pedig arra, hogy visszaidézzük a régi betyárvilágnak történetét. ____ h. c. — Nagykanizsa kö’csön-ügye a megyegyülésen. Az október 31-re összehívott rendkívüli megyegyülés Nagykanizsa város határozatát is tárgyalja a beruházási függő-köicsön meghosszabbítása tárgyában. Ez a megyegyülés állapítja meg a beteg­ápolási és gyermekvédelmi adó fede­zésére szolgáló pótköltségvetést; foglalkozik Sümeg és Badacsony­tomaj kölcsönfelvételeivel, régi zár­számadások és költségvetésekkel s a kormányhoz és nemzetgyűléshez intézendő felirattal a terheknek a törvényhatóságokra való hárítása miatt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom