Zalai Közlöny, 1925. október-december (64. évfolyam, 221-293. szám)

1925-10-03 / 222. szám

XÄI AI löKLOWT t 1925 Október 3. . A harangszentelési ünnepségek teljes programja Tiz diadalkapu Nagykanizsa utcáin — A megyéspüspök érkezése — A harangok bevonulása esti kivilágítás mellett A harangszentelés — Templomi hangverseny Nagykanizsa, október 2 Tiz szebbnél szebb diadalkapu nőtt ki ma estére a nagykanizsai utcákon s az állomásra ma reggel megérkeztek a csütörtökön feladott uj harangok. A legnagyobb g-hangu harang 600, a b-hangu 350, a h- hangu 300, a d-hangú 180 kilogram­mos. A négy uj haráng felszente­lése vasárnap történik meg. A ma­gasztos aktust megelőző és követő ünnepi programot teljes egészében a következőkben ismertetjük: Püspök-fogadtatás A harangok felszentelését Rótt Nándor dr. megyéspüspök végzi, ki szombaton délután az 1 éra 47 perckor Szombathely felől befutó gyorsvonattal érkezik. Fogadtatására kivonulnak a papság, a város, a hivatalvezetők, összes iskolák. (A kocsisor indulása a városháza elől 3/d órakor.) A főpásztort Krátky István dr. fő­jegyző h. polgármester fogja üdvö­zölni, majd a katolikus közönség nevében dr. Vargha P. Theodorich plébános. A püspök a délután folyamán lá­togatásokat tesz a városban. A harangok bevonulása A négy harang behozatala a te­herpályaudvarról történik. Itt gyüle­kezik a nagyközönség délután 5 óra­kor lehetőleg gyertyákkal, lámpio- nokkal, fáklyákkal, hogy minél na­gyobb fényt adjon az esti pazar ki­világítás mellett történő lélekemelő bevonulásnak. Az egyesületek mind külön gyü­lekezve zászlaik alatt vesznek részt a menetben. A körmenet fél 6 órakor indul el, hogy a fényárban úszó utcákon és diadalkapukon át a harangokat a felsőtemplom elé kisérje. A bevo­nulási utvonul: Csengery, Nádor, Kazinczy, Fő utcák és Deák-tér. A bevonulás sorrendje a körmeneteké­hez hasonlóan a következő: 1. Lovasbandérium, 2. elemi és pol­gári iskola tanulói, 3. katolikus reál- gimnázium és egyetemi ifjúság, 4. Kiskanizsai Polgári Olvasókör, gaz­dák, földművesek, 5. Ipartestület, kávésok és vendéglősök egylete, 6. Katolikus legénylet, Keresztény szo­cialisták és Munkás ifjak, 7. Keres­kedelmi és magánalkalmazottak, 8. Délivasut fütőházi mérnökosztály, állomás és pályafenntartás személy­zete és tisztikara, 9. m. kir. posta- hivatal személyzete, 10. pénzügyőri személyzet, 11. vámhivatal, adóhi­vatal és sóhivatal személyzete, 12. folyammérnökség és erdőgondnok­ság, 13. városház személyzete, 14. állami rendőrség, 15. bírósági, ügyész­ségi és ügyvédi kar, 16. városi kép­viselőtestület, 17. pénzintézetek tisz­tikara, 18. Katolikus Férfi Liga, 19. hitközségi képviselőtestület és vá­lasztmány, 20, Keresztény Jótékony Nőegylet, Keresztény Tisztviselőnők, 21. Mária társulati leányok, 22. Ur- leányok és Úrasszonyok kongregá­ciója, 23. Oltáregyesület, 24. Szent Ferenc rend III. rendje, 25. Cser­készcsapatok, 26. Tűzoltók, 27. Ka­tonai diszszázad első fele, 28. Irgal­mas nővérek, 29, Mária leányok és polg. leányok fehérruhás csoportja, 30. Papság, Magyar ruhás leányok harang körül, mellette a lámpavivők és katonai diszszakasz, 32. a polgár- mester a hatóságok képviselőivel, 33. Intézetek vezetői, ügyvédi kar, kir. közjegyző, katonai küldöttségek, hitközségi elnök, 34. katonai disz­század második fele, 35. a nevezett csoportokon kívül eső férfi és női hívők a kántorral. A felsőtemplom előtt a körmenet véget ér s ekkor Krátky István dr. h. polgármester ünnepi beszéddel köszönti a megérkezett harangokat. Rácz János kántor a toronyból tárogatózni fog, a nagy- kanizsai férfikarok együttese pedig a Himnuszt és a Hiszekegyet énekli. A felszentelés A harangok felszentelése vasárnap délelőtt történik. Gyülekezés fél 10 órakor a Deák-téren. A papság ma­gyar ruhás lányok kíséretében levo­nul a megyéspüspök lakására s fel- kiséri őt a templomhoz. A felszen­telés tábori misével kezdődik, utána Csóthy Géza murakereszturi apát szentbeszédet mond. (Kedvezőtlen idő esetén az istentisztelet a templom­ban lesz.) Mise után a harangokat felhúzzák a toronyba s azok legelőször a vá­ros halottaiért s a hősi halottakért fognak megkondulni. Az egyházi hangverseny a már ismertetett magas nívójú mű­vészi programmal este fél 6 órakor kezdődik a felsőtemplomban. A hang­versenyen Weck Márta, Jakoby Antal volt tanítványa, a magyar daltnüvé- szet egyik legtehetségesebb külföldi reprezentánsa, a bécsi Volksoper tagja fog — természetesen magyarul — énekelni. Emlékezetessé fogja tenni az egyházi hangversenyt Ja­koby Antalnak, a kiváló magyar énektanárnak szereplése s a Zrínyi Mddós Irodalmi és Művészeti Kör vegyeskarának Oratóriuma. A XVII. országos katolikus nagygyűlés díszhangversenye. A XVII. Országos Katolikus Nagygyű­lés keretében október 11-én este 9 órai kezdettel a székesfővárosi Vigadó nagytermében országos katolikus disz hangverseny fog lefolyni, amelyen megjelennek a főhercegi családok és a katolikus közélet számos kiválósága. A polgári iskola kérdéséhez — Levél a szerkesztőhöz — III. Ezek voltak tehát a polgár fiú­iskola igazgatóságának kérelmére az elenvetéseim és hogy azok nem vol­tak alap nélküliek, bizonyítja, hogy ellenvetéseimet a gondnokság min­den egyes tagja magáévá tette és határozatát, mellyel az igazgatóság kérelmét elutasította, egyhangúlag hozta meg. De ha már a polgári fiúiskola igazgatósága több tanulót vett fel, mint amennyit elhelyezhet, tényleg telmerült több megoldási mód, igy a gondnokság felajánlotta, hogy az elemi iskola négy tanterme közül bármelyiket d. e. 10-től déli 1 óráig rendelkezésre bocsájt. Az egyik gond­noksági tag, ki tanférfiu és a pol­gári iskolával legalább is egyen­rangú tanintézet vezetője és igy szak­férfiú eléggé megmagyarázta, hogy kellő óra beosztással ezen ajánlat elfogadásával az oktatás akadály­talanul megtörténhetik. A tanterem nélküli tanulók 8—10-ig oly tante­remben helyezhetők, melynek tanulói a torna, rajztermében vagy szertár­ban vannak elfoglalva, 10 tői 1-ig pedig a felajánlott teremben. Hogy ezen teremben a padok kicsinyek, hogy a nagyobb ifjak beszoruljanak a szűk padokba, hol órák hosszat nem figyelhetnek, — hogy ez-e a XX századbeli iskola egészség stb. — nem elég érv akkor, amikor szükség törvényt bont. Hát az iskola egészség, amikor az igazgatóság azt kívánja, hogy 6 vagy 7 éves elemis­ták a Csenged ut végéről télen a Huszti téri iskolába járjanak? Az az érv, hogy a gondnokság ajánlata azért sem fogadható el, mert ez szaladgálással jár, hogy van sok tanuló, ki az órák közti időt tanu­lásra akarja felhasználni, szintén nem helyt álló, mert minden szaktanitás járkálással jár, vagy nem járkálás, mikor rendes körülmények közt is a tanuló a torna, vagy rajzterembe, vagy szertárba megy óra közt ? Az a tanuló pedig, ki az órák közti pi­henő időben akarja a következő órára a leckéjét megtanulni, az nem középiskolába való, az nem érdemli meg, hogy figyelemmel legyenek reá. A gondnokság egy más megol­dást is javasolt, t. i. a tanításnak részben a délutáni órákra való áthe­lyezését. A tanári testület cikke [sze­rint ez azért nem lehetséges, mert ez esetben a tanonciskolával kelet­keznék összeütközés, — mert a szü­lők felzudulnának, ha serdületlen fiaik a tanoncokkal társalognának, — továbbá, mert sok fiú Szabad­hegy, Sánc, Bagola és Soinogyszent- miklósról jár be az iskolába, tehát ezen fiuk mikor tanulhatnának, mikor készíthetnék el feladványaikat, ha délután is iskolába kellene járniok ? De ez az érv sem helytálló, mert nem minden osztályban és nem mindennap kellene délutáni előadás­nak lenni, — mert a tanonciskola rendesen csak délután 4 órakor és igen kivételesen délután 3 órakor kezdődik, tehát oly időben, mikor a polgári iskolában a tanítás már be­fejeződött, — mert óraközben min­dig egy tanerőnek a tanulók közt kell lennie, ez tehát ellenőrizheti, hogy a polgári fiúiskola növendékei ne társaloghassanak a tanoncokkal — és végül, mert az említett vidé­kiek sem mindennap délután marad­nak az iskolában és ha ott vannak is, 4 órakor már hazamehetnek és 5 órától estig tanulhatnak. — Hát mikor tanultak a régi középiskolai tanulók, kik mindennap délelőtt 8- 1-ig és délután 2-4-ig jártak iskolába? Pedig hány derék ember lett belő­lük ? A cikk azon részére, hogy tu­lajdonkép még egy külön tanteremre volna szükség az izraelita hitoktatás céljaira, csak az felelhető, hogy izra­elita polgártársaink bírnak annyi be­látással, hogy szükség törvényt bont és ha délelőtt nem lehet, délután fogják fiaikat hitoktatásra iskolába küldeni, amikor van elég üres tan­terem és biztosíthatom a tanári testü­letet, ismerve a főrabbi urat, ő azért, mert csak délután taníthat hittant, nem fogja a növendékeit vallás ok­tatás nélkül hagyni. Kellő óra beosztással és egy kis jóakarattal minden lehet, különösen, ha ezt a szükség is megkívánja és nem kell a kis elemistákat most már megszokott otthonukból kites­sékelni. Az igen tisztelt tanári testület cik­kének többi részében a polgári is­kola fontosságát kívánja kidomborí­tani, amit senki kétségbe nem von­hat, de azért el kell ismernie a ta­nári testületnek is, hogy az összes iskolák közt mégis a legfontosabb az elemi iskola, mert ez képezi min­den tudásnak és művelődésnek alap­ját, ha ez nem jó, nem-boldogul az ebből kikerülő anyaggal semmiféle középiskola sem, — mert az elemi iskolába minden gyermeknek járnia kell és ha a szülő el nem küldi, megbüntetik érte — és végül, mert a legtöbb ember az elemi iskolával fejezi be tanulását, az itt nyert tudá­sával indul az életnek és ép ezért az elemi iskolákra kell a legtöbb gondot forditani. Ennek a hátrányára nem fejleszthető semmi más iskola. A jó népiskola nevel jó hazafiakat, jó katonákat és ha 1870-ben a né­met Schuhlmeisterek nyerték meg a háborút, adja a jó Isten, hogy ne­künk magyaroknak is a jó népneve­lés, a jó elemi iskola biztosítsa ré­szünkre a győzelmet és hazánk régi határainak visszaállítását. Végül még csak azt jegyzem meg, hogy ha a közoktatásügyi Miniszter Urnák, mikor itt járt Nagykanizsán, úgy feltárták volna a helyzetet, amint az tényleg van, bizonyára azt mon­dotta volna az igen tisztelt tanári karnak, hogy fejlesszék a polgári iskolát, mint a nemzet gerincét ké­pező osztályok iskoláját, de semmi­esetre sem az elemi iskolák rová­sára. Ezzel részemről minden további polémiát befejeztem és ha ezen so­raimra bárki válaszolna, vagy más szó esnék, arra csak az illetékes fórumon, a gondnoksági ülésen fe­lelek. Isten velünk! Kiválló tisztelettel a Tekintetes Szerkesztő urnák kész hive Dr. Kenedi Imre gondnoksági tag. Levente sportünnepély és levente avatás Nagykanizsa, október 2 Múlt vasárnapi számunkban már jeleztük, hogy a nagykanizsai levente egylet folyó hó 11-én délután 2 órai kezdettel tartja a Zrínyi sport­pályán levente avatással egybekötött sportünnepélyét. Az ünnepély rendező bizottsága nagy munkát fejt ki, hogy az ünne­pély a közönség részére változatos és élvezetes programot nyújtson s igy egy kedves délután emlékével távozzék a sportpályáról. an

Next

/
Oldalképek
Tartalom