Zalai Közlöny, 1925. október-december (64. évfolyam, 221-293. szám)

1925-10-15 / 232. szám

05. évfolyam, 232. szám Nagykanizsa, 1925 Október 15, csütörtök krm (800 toromig Kntlrasatfcég é* kiadóhivatal Fő-at b latamíban-T-ílsfon 78, nyomda 197. «j«w POLITIKAI NAPILAP imnriWiiMHHiimiilM . Fe lelős szerkesztő: Rempelei* Béla NEMZETISÉGI KÉRDÉS (P. Gy.) A nemzetiségi kér­déssel foglalkozva először arra kell a választ megadni, van-e létjogosultsága a nemzetiségi kérdésnek s időszerű és cél­szerű e annak feszegetése ? A kérdés első részére megadja a választ a volt németbirodalmi belügyminiszter, aki szeptember hó folyamán végigjárta a ma­gyarországi német községeket és tapasztalatait a következő nyilatkozatban foglalta össze: „Ha igaz lenne az a vád, hogy Magyarországon a nemzetisége­ket elnyomták, akkor nem ta­lálhattam volna színtiszta német vidékeket, ahol a németség év­századokon keresztül nemcsak nyelvét, hanem kultúráját, szo­kásait, nemzetiségi viseletét, oly híven megőrizte, mint ahogy er­ről meggyőződtem. Elnyomatás mellett a németség gazdasági­lag annyira megerősödni nem tudott volna és ebben az eset­ben lehetetlen lenne az, hogy németszármazásu férfiak oly nagy számban töltsenek be Ma­gyarországon vezető állásokat“. Ha tehát a németbirodalmi belügyminiszter ily őszintén és megelégedéssel nyilatkozik a magyarországi németség kultu­rális és gazdasági helyzetéről, akkor igazán csodálkoznunk kell azon, hogy magukat magya­roknak nevező politikusok a mai súlyos viszonyok között szük­ségesnek tartották ezt a kérdést a hajánál fogva előráncigálni és beledobni a politikai életbe. Azok az urak, akik ezt a kér­dést felvetették, lámpával sem találhatnának olyan magyar ve­zető politikust, aki németajkú polgártársaink eddig élvezett jo­gait csonkítani akarná és célja az lenne, hogy a németajkú polgárságot az ő kulturális és gazdasági erejének fejlesztésé­ben megakassza. Teljes erővel tiltakoznunk kell tehát az ellen, hogy a kérdés állandó feszege- tésével a magyarság és német­ség közt az eddigi harmóniát megbontsák, csak azért, hogy igy állandó izgató anyag segít­ségével a maguk részére poli­tikai tőkét gyűjtsenek. Még inkább tiltakoznunk kell az ellen, hogy a tanulóifjúság lelkét a különböző egyesületek­ben ,.Lombardia és Geoihia“ stb. megmételyezzék. Kérdést kell intéznünk a belügyminisz­terhez, hogy ezek az egyesüle­tek alapszabályszerűen műküd- nek-e, s ha igen, a jóváhagyott alapszabályokban berinfogialta- tik-e az a paragrafus, hogy az egyesületek életében, sőt az egyesület helyiségében a ma­gyar államnyelv használata ti­los, Ha igen, hogy történhetett az, hogy a belügyminiszter ezt jóváhagyta ? Ha pedig ezeknek az egyesületeknek nincs jóvá­hagyott alapszabályuk, úgy mű­ködésűk milyen alapon lehet­séges ? Megállapíthatjuk azt a tényt, hogy a magyarországi német­ségnek ily irányú törekvései soha sem voltak. A magyar né­metség mindig hazafiasán vi­selkedett, magát mindig ma­gyarnak vallotta, a magyar ál­lam eszméjéhez mindig hű volt és soha sem voltak pángermán törekvései. Józanságánál fogva megértette azt, hogy a magyar­sággal egy utón kell haladnia és testvéri együttérzéssel kell dolgoznia. Saját jól felfogott érdekében arra törekedett, hogy anyanyelvének megtartása mel­lett, a szükséghez képest, a ma­gyar nyelvet is elsajátítsa Te­hát nem csak a magyarságnak, hanem a németségnek is rossz szolgálatot tesz az, akik az ed­digi testvéri együttérzést meg­bontani igyekszik. Ennek a szerencsétlen meg­tépett országnak semmi szük­sége sincs arra, hogy megne­hezítsék a helyzetét. Csak az egész társadalom összes erőinek egyesítése biztosi! halj a az újjá­építés sikerét. Megnyílt a nemzetgyűlés eszi ciklusa Meddő vita a_eSr,ágaságri®l, mumkanéikü15 ség b-»© 3, Seniczky ügyből a parlament else ülésén A Ház munkaprogramja pártközi értekezlet A belpolitikai életben a nemzet­gyűlés nyári szünetével beállott csen- ! det a Ház őszi ciklusának ma tör­tént megnyitásával újból lüktető élet váltja fel. A vidékre széledt poliii- kusok újból a parlament körül cso­portosulnak, mely a közeli jövőben nagy harcok színterének Ígérkezik. Ide fordul a magyar nép széles ré­tegeinek érdeklődése is, mely a szí­nen levő nagyhorderejű javaslatoktól sorsára kiható változásokat is vár. Pártközi konferencia A nemzetgyűlés mai ülését meg­előzőleg Scitovszky Béla házelnök pártközi konferenciára hívta össze az egységespárt vezető tagjait, hogy megállapodásra jussanak a parla­ment munkarendje tekintetében. — A pártközi konferencia közben, mely 11 órakor kezdődött, nagy élénkség uralkodott a parlament fo­lyosóján. A mai ülés különben csak formális ülés és a Ház legközelebbi ülésének napirendjét állapítja meg, amelyen majd sorra kerülnek a be­jegyzett interpellációk. Ma jegyezte be az interpellációs könyvbe Györki Imre a legközelebbi interpellációs napon elmondandó in­terpellációját a kommunista' lázadás miatt letartóztatottak ügyének síatá- riális eljárás alatti tárgyalása kérdé­sében. A pártközi konferencia Scitovszky Béla elnöklésével 11 óra után kez­dődött meg az elnöki fogadóíerem- ben. Az értekezleten a kormány ré­széről gróf Bethlen István miniszter- elnök jelent meg. A pártok vezetői közül pedig Almássy László, Huszár Károly, Wolff Károly, Ugrón Gábor, Vázsonyi Vilmos, Rassai Károly, Nagy Vince, Rupert Rezső, Ilegy- megi-Kiss Pál, Meskó Zoiíán, Pét dl Gyula és Peyer Károly, Scitovszky Béla tájékoztatta a megjelenteket az értekezlet céljáról. Bethlen István gróf miniszterelnök pedig a nemzetgyűlés munkarendjét ismertette a pártok vezetőivel. Országos közegészségügyi intézet A közegészségügyi és pénzügyi bizottság október 15-én délelőtt 10 órakor a II. sz. bizottsági teremben áídfcwífc»* ftia: karca* t-íS’íM bátá. .........3Ö.00CS karcot egy üttes ülést tart. Az ülésen az or­szágos közegészségügyi intézet fel­állításáról szóló törvényjavaslatot tár­gyalják. Mezőgazdasági népiskolák A közoktatásügyi és pénzügyi bi­zottság ugyancsak október 15-én délután 5 órakor az I. sz. bizottsági teremben ülést tart. A öizottság a mezőgazdásági munkával foglalkozók érdekeit szolgáló népiskolák létesíté­séről és fenntartásáról szóló törvény­javaslatot tárgyalja le. A nemzetgyűlés Déli fél 1 órakor nyitotta meg Scitovszky Béla elnök a nemzetgyűlés őszi ciklusának első ülését a kor­mány tagjainak jelenlétében. Ehiük napirendi javaslatot tesz, hogy a legközelebbi ülést hoinap délelőtt tartsák mentelmi ügyekkel a napirenden. Peidl Gyula támadja ezt a napi­rendet s a drágaság sürgős tárgya­lását kívánja. Követeli a mezőgazda- sági termények maximálását. Magyar- országon 32.000 munkanélküli van, Peidl ezzel szemben löO.OOO-et mutat ki a B-listásokon kívül. Bethlen István gróf miniszterelnök : Házszabály szerint csak bizottságilag előkészített ügyeket lehet tárgyalni. Sem a drágaság, sem a munkanél­küliség kérdését nem látja olyan égetőnek. Parlamenti határozatokkal úgysem lehet megszüntetni a drága­ságot. A népjóléti miniszter drága- sági ankétjei szép eredményeket értek el. A kormánynak először is az állam- háztartást kell egyensúlyba hoznia. A kormány törekvése az egyenes adók fokozatos fejlesztése, a közve­tett adók, igy különösen az anti­szociális házhaszonrészesedés és for­galmiadé fokozatos visszafejlesztése. (A szociáldemokraták folytonos köz­beszólásokkal zajos jeleneteket rög­tönöznek a miniszterelnök beszéde közben.) A munkanélküliség csök­kenőben van. Az utoisó szakszerve­zeti kimutatás szerint már csak 26 ezer munkanélküli van. A mező- gazdaságban alig volt munkanélküli. Az állami beruházások is sok kezet fognak foglalkoztatni. Rövid felszólalások után elnök a napirendi javaslatot szavazásra teszi fel. A Ház az elnöki javaslatot fo­gadja el. Rátérnek az interpellációkra. Györki Imre a Beniczky-ügyben tartott zárt tárgyalás miatt interpellál s hangsú­lyozza Beniczky ártatlanságát.

Next

/
Oldalképek
Tartalom