Zalai Közlöny, 1925. október-december (64. évfolyam, 221-293. szám)

1925-10-13 / 230. szám

kedvét, ami aztán el sem múlt hajnalig. Hajnalig azonban a szőllő- lopástól a confeltiig mindenféle szüreti mulatságokat fűszerező bohóság segített vidámabbra, bufelejtőbbre hangolni a vigadozókat.

Kedvesen, gondosan megrendezett, minden szemet gyönyörködtető, jólsikerült mulatság volt a Katolikus legényegylet idei szüreti mulatság.

Az olcsó hólabda-cipók

Nagykanizsán és környékén ujult erővel folyik a hólabda- üzérkedés — Amikor a 60.000 koronás cipő egy félmilliónál '' többe kerül

Nagykanizsa, október 12 -A nagykanizsai rendőrséghez újból két, összesen most már hat budapesti cég ellen tettek feljelentést a hólabda-rendszerü jegyekkel történt csalásból eredő károsodás miatt.

Minthogy városunkban és környékén a hólabda-jegyek egyre nagyobb invázióját tapasztaljuk, közönségünk érdekében állónak véljük némi felvilágosítással szolgálni a hólabda- rendszer mibenlétét illetőleg. A hó- labda-rendszerrel üzérkedő cégeknek épen a rendszer bonyolult, voltában rejlik a sikere, mert az emberek a rábeszélés és olcsó érték-szerzési lehetőség pillanataiban nem tudják elég gyorsan átlátni a rendszer furfangos tekervényeit.

Legtöbb esetben sima beszédű, szinte lerázhatatlan arroganciáju pesti vigécek hozzák a vékonypénzü közönséghez a jegyeket s elszéditik őket a páratlan olcsó bevásárlás lehetőségével. Újabban főként a cipő az a cikk, amit a boldogító rendszer világcsalása utón-útfélen kínál.

A vigécek mindenekelőtt megmagyarázzák, hogy a bolti 300.000 koronás cipőt náluk 60.000 koronáért lehet megszerezni, ennyibe kerül ugyanis egy szelvény. Azt igen sok esetben elfelejtik megmagyarázni a jó emberek, hogy ezenkívül még 3 szelvényt kell megvenniük 180.000 koronáért. Mikor aztán az első szelvény megvásárlását követő napokon megérkezik postán a másik 3 szelvény, akkor fühöz-fához fut az olcsó cipő várományosa, hogy el tudja azokat adni valakinek, mert különben elveszhette 240.000 koronáját. A 3 újabb szelvény nagy bölcsen utánvéttel érkezik, hogy a cég biztosan megkapja a pénzét. Ha ez a három jegy elkelt s a vevők névsorát a cég megkapta, akkor lehet komolyan is várni a cipőt, ami ha megérkezik is, nem sok öröme van benne tulajdonosának, mert olcsó áránál egy fillérrel sem fog többet érni.

Akik nem tudják eladni a jegyeket — ilyenek pedig sokan vannak — azok nem kapják meg a cipőt. Ha pedig Írnak a cégnek, hogy az először vásárolt egy s utána utánvét mellet kapott másik 3 jegy áráért,

240.000 koronáért most már küldjék el neki a 60.000 koronáért ígért cipőt, akkor jön rá a cég válasza, hogy ezt csak 300.000 korona ráfizetés esetén tehetik. Belekerülne ilyenformán a 60.000 koronás cipő

540.000 koronába. Ennyi pénzért pedig mérték után is a legszebb cipőt lehet ma már akár részletfizetésre is csináltatni.

Ennek a hólabda-üzérkedésnek aztán a jóhiszemű közönség fáradságos munkával szerzett pénzecskéje esik $ok esetben áldozatul. S vájjon enyhítő körülmény volna*e, ha tiz ember közül kilenc megkapná a maga olcsó pár cipőjét s a tizedik semmiéit dobta ki 240.000 koronáját? Még ha ilyen kedvező volna is az arány, akkor is csak csalásnak és tisztességtelen versenynek lehet ezt a rendszert minősíteni, mely könnyen tévútra vezethető kisembereknek és a legális iparnak és kereskedelemnek okoz károkat egy-két élelmes cég könnyű meggazdagodásáért.

A nagykanizsai rendőrkapitányság ezúton is figyelmeztet mindenkit, hogy ha ilyen üzérkedés tudomásukra jut, tegyék meg az illető cég ellen a feljelentést.

Ötven év a nagy- kanizsai színészet történetéből

V.

Tóth Béla társulata 1883. január 3-án fejezte be előadásait a Stomfay családdal.

A színházépítés ugyanezen év március havában újra szőnyegre került. A Délzalai Takarékpénztár 1883. március 6 án átiratban értesítette a városi tanácsot, hogy az állandó magyar színház építésére 5000 forint adományt ajánl fel 10 évi egyenlő részletben, sőt ha az építkezés úgy kivánja, az összeget egyszerre is folyósíthatja.

Augusztus 25. aztán Aradi Gerő kezdette meg működését „Bozóti Márta“ cimü színmüvei. A „tropikus“ hőség dacára nagy számú közönség nézte végig a társulat bemutató előadását. Ezekre a napokra estek a zsidóellenes zavargások, mi miatt a társulat alig egy-két előadást tarthatott az első héten. Az újság figyelmeztette a közönséget, hogy e zavargások csak a vidékre szorítkozván, „nincs indokolva a színház látogatástól való további tartózkodás“. A közönség elég szép számban látogathatta az előadásokat.

Szeptember 19. felveti a Zala egy szinügyi bizottság létesítésének szükségességét. A következő lapszámokból nem tűnik ki, hogy volt-e a a közleménynek eredménye is. Tagja volt a társulatnak Arányi Dezső is. A klasszikus darabok iránt a közönség már abban az időben is meglehetősen érzéketlen volt Nagykanizsán. Ennek a kritika eléggé élesen kifejezést is ad. Október 4. Pajor Emilia vendégszerepeit. A társulat október közepéig maradt Kanizsán.

1885 március közepén Sághy Zsigmond társulatának pártolására hívja fel a sajtó a közönséget. A hó 10. kezdte meg működését a Szabinnők elrablásával. — Műsoruk igen változatos volt; még Az ember tragédiáját is előadták! Az előadást eléggé lehúzta a kritika.

Április 24. lépett fel Blaha Lujza a Koldusdiákban. A helyárakat majdnem háromszorosra emelték fel, a nézőtér mégis csaknem szinültig megtelt. A negyedik napon a Czigány- ban búcsúzott a kanizsaiaktól s az utolsó felvonásban hatszor hívták a lámpák elé. Utána a társulat is búcsút vett Kanizsától.

De már szeptember 12. uj társulat vonult be a városba: Miklössy s a Szarvas nagy termében megkezdi előadásait. Az újság ismét vezércikkben foglalkozik a „színház“ kérdésével. Lelkes pártfogást kér a társulat részére. Gondolja meg a közönség, hogy valamirevaló primadonna 120—150 frt havi gázsira „tart igényt“. A helyiségért az igazgató ekkortájt havonként 300 forintot fizetett. Sürgeti a cikk az állandó színház megépítését. A város is belátta annak szükségességét, amikor az előző év dec.-i közgyűlésén 1000 frt fölvételét engedélyezte a költség- vetésbe szinházaiap cimént

Miklössy Gyula társulata 36 tagból, a zenekara 8 tagból állt. 16 előadás bérlete volt támlásszék: 12, körszék 10, zártszék pedig 8 frt. A megnyitó előadásra a Prológot Farkas Imre, a Zala társszerkesztője irta; szavalta Szombatfalvy Anna. Az első előadások után azt irta a kritika a társulatról, hogy „türelmetlenül várjuk az uj tagokat, mert igy a hogy most van, a társulat nem felel meg a kanizsai igényeknek“. A kritikák kellemetlenül érintették Mik- lóssy direktort és a szerkesztőségtől bevonta a — tiszteletjegyet.

A szerkesztő készséggel tett eleget az igazgató kívánságának s a jegyet — visszaküldte. „Nekünk igen kényelmes a dolognak ily módon való megoldása; a direktor ur is bizonyos lehet, hogy egy betűt sem Írunk róla és társulatáról s igy nem kell félnie további „gyalázkodás“-ok- tól; de részéről talán csak mégis ildomosabb lett volna a tisztelet- jegy visszakérése helyett jól megszidni, esetleg elbocsátani a tehetetlen tagokat..." — írja az újság.

A kibékülés, úgy látszik, újság és színigazgató között nem történt meg. Legalább még az október 25-iki lapszám sem emlékezik meg az előadásokról, holott a kérdéses cikk október 11. jelent meg. Ellenben a lap megint vezércikkben foglalkozik az állandó színház ügyével. Meddig maradt még a társulat aztán Nagy- kanizság? — erre vonatkozólag semmi adatunk sincs.

A városi színházi bizottság november 24. ülést tartott s elhatározta, hogy a színházépítés gyorsítása végett sorsjáték rendezésére fog kérni engedélyt a minisztériumtól.

—mp—

NAPI HÍREK

| NAPIREND

| Október 13, kedd

| Római katolikus: Ede kir. vt. Protes-I:

* táns: Kálmán, Izraelita: Thisri hó 25. ;

| Nap kel reggel 6 óra 15 perckor,:: I nyugszik délután 5 óra 17 perckor. }\ J A Meteorológiai Intézet jelentése sze- :: I rint felhősebb és éjjel enyhébb idő vár- ; i

* ható, helyenként, nyugaton esővel.

— A polgármester itthon. Dr.

Sabján Gyula polgármester Párisból megérkezett s tegnap elfoglalta hivatalát.

— Népgyülés Letenyén. A letenyei kerület községeiben vasárnap összesen tizennyolc népgyülés volt, melyek közül arányában a leíenyei kitűnt. Itt Hajdú Gyula dr. nyitotta meg a népgyülést, majd utána Huszár Károly v. miniszterelnök fejtegette a Keresztény Nemzeti Gazdasági Párt programját az egybegyült embersokaság előtt.

— Lelkészek gyűlése. A tapolcai esperesi kerület papsága folyó hó 22-én tartja meg őszi koronáját Zala- halápon.

— Jóváhagyott közgyűlési határozat. Tegnap érkezett meg a vármegye által jóváhagyott városi képviselőtestületi határozat a felsőtemplom harangbeszerzési alapjához való városi hozzájárulásra vonatkozólag.

— A Polgári Egylet közgyűlése. A Nagykanizsai Polgári Egylet vasárnap tartotta volna redkivüli közgyűlését. Miután azonban arra a tagok az alapszabályokban megkívánt számban nem jelentek meg, a közgyűlés megtartható nem volt, hanem azt folyó hó 25-ének délelőtt 11 órájára halasztották el, amikor a közgyűlésen megjelenők tekintet nélkül számukra, a székház átalakítása kérdésében határozni fognak. Az Elnökség ez utón is meghívja az egylet tagjait a folyó hó 25 én tartandó közgyűlésre.

— A taszári harangszentelés.

Vasárnap nagy ünnepe volt Taszár községnek. Tihanyi Péter esperes buzgólkodása folytán a község áldozatkészségéből beszerzett két uj harangot Csóthy Géza murakereszturi apát szentelte fel.J

— Jókai-liget és fasor. A Városi Mérnökök Országos Szövetségének elnöksége Budapestről megkeresést intézett Nagykanizsa város vezetőségéhez, melyben kérik, hogy a város Jókai emlékének megörökítése végett nevéről elnevezett ligetet vagy fasort létesítsen, esetleg már meglévőket nevezzen el Jókai ligetnek vagy Jókai-sétánynak.

— Képviselői beszámoló. Hoyos Miksa gróf, Kaposvár város nemzetgyűlési képviselője, folyó hó 18-án, vasárnap délelőtt tartja beszámolóját a Turul-ban. Hoyos grófot lekisérik ez alkalomból Búd János pénzügy- miniszter, Walkó Lajos kereskedelemügyi miniszter és Mayer János földművelésügyi miniszter.