Zalai Közlöny, 1925. október-december (64. évfolyam, 221-293. szám)

1925-10-13 / 230. szám

kedvét, ami aztán el sem múlt haj­nalig. Hajnalig azonban a szőllő- lopástól a confeltiig mindenféle szü­reti mulatságokat fűszerező bohóság segített vidámabbra, bufelejtőbbre hangolni a vigadozókat. Kedvesen, gondosan megrendezett, minden szemet gyönyörködtető, jól­sikerült mulatság volt a Katolikus legényegylet idei szüreti mulatság. Az olcsó hólabda-cipók Nagykanizsán és környékén ujult erővel folyik a hólabda- üzérkedés — Amikor a 60.000 koronás cipő egy félmilliónál '' többe kerül Nagykanizsa, október 12 -A nagykanizsai rendőrséghez új­ból két, összesen most már hat budapesti cég ellen tettek feljelentést a hólabda-rendszerü jegyekkel tör­tént csalásból eredő károsodás miatt. Minthogy városunkban és környé­kén a hólabda-jegyek egyre nagyobb invázióját tapasztaljuk, közönségünk érdekében állónak véljük némi fel­világosítással szolgálni a hólabda- rendszer mibenlétét illetőleg. A hó- labda-rendszerrel üzérkedő cégeknek épen a rendszer bonyolult, voltában rejlik a sikere, mert az emberek a rábeszélés és olcsó érték-szerzési lehetőség pillanataiban nem tudják elég gyorsan átlátni a rendszer fur­fangos tekervényeit. Legtöbb esetben sima beszédű, szinte lerázhatatlan arroganciáju pesti vigécek hozzák a vékonypénzü kö­zönséghez a jegyeket s elszéditik őket a páratlan olcsó bevásárlás lehetőségével. Újabban főként a cipő az a cikk, amit a boldogító rendszer világcsalása utón-útfélen kínál. A vigécek mindenekelőtt megma­gyarázzák, hogy a bolti 300.000 ko­ronás cipőt náluk 60.000 koronáért lehet megszerezni, ennyibe kerül ugyanis egy szelvény. Azt igen sok esetben elfelejtik megmagyarázni a jó emberek, hogy ezenkívül még 3 szelvényt kell megvenniük 180.000 koronáért. Mikor aztán az első szel­vény megvásárlását követő napokon megérkezik postán a másik 3 szel­vény, akkor fühöz-fához fut az olcsó cipő várományosa, hogy el tudja azokat adni valakinek, mert külön­ben elveszhette 240.000 koronáját. A 3 újabb szelvény nagy bölcsen utánvéttel érkezik, hogy a cég biz­tosan megkapja a pénzét. Ha ez a három jegy elkelt s a vevők név­sorát a cég megkapta, akkor lehet komolyan is várni a cipőt, ami ha megérkezik is, nem sok öröme van benne tulajdonosának, mert olcsó áránál egy fillérrel sem fog többet érni. Akik nem tudják eladni a jegye­ket — ilyenek pedig sokan vannak — azok nem kapják meg a cipőt. Ha pedig Írnak a cégnek, hogy az először vásárolt egy s utána utánvét mellet kapott másik 3 jegy áráért, 240.000 koronáért most már küldjék el neki a 60.000 koronáért ígért cipőt, akkor jön rá a cég válasza, hogy ezt csak 300.000 korona ráfi­zetés esetén tehetik. Belekerülne ilyenformán a 60.000 koronás cipő 540.000 koronába. Ennyi pénzért pedig mérték után is a legszebb cipőt lehet ma már akár részletfize­tésre is csináltatni. Ennek a hólabda-üzérkedésnek aztán a jóhiszemű közönség fárad­ságos munkával szerzett pénzecs­kéje esik $ok esetben áldozatul. S vájjon enyhítő körülmény volna*e, ha tiz ember közül kilenc megkapná a maga olcsó pár cipőjét s a tizedik semmiéit dobta ki 240.000 koronáját? Még ha ilyen kedvező volna is az arány, akkor is csak csalásnak és tisztességtelen versenynek lehet ezt a rendszert minősíteni, mely könnyen tévútra vezethető kisembereknek és a legális iparnak és kereskedelem­nek okoz károkat egy-két élelmes cég könnyű meggazdagodásáért. A nagykanizsai rendőrkapitányság ezúton is figyelmeztet mindenkit, hogy ha ilyen üzérkedés tudomásukra jut, tegyék meg az illető cég ellen a feljelentést. Ötven év a nagy- kanizsai színészet történetéből V. Tóth Béla társulata 1883. január 3-án fejezte be előadásait a Stomfay családdal. A színházépítés ugyanezen év már­cius havában újra szőnyegre került. A Délzalai Takarékpénztár 1883. március 6 án átiratban értesítette a városi tanácsot, hogy az állandó magyar színház építésére 5000 forint adományt ajánl fel 10 évi egyenlő részletben, sőt ha az építkezés úgy kivánja, az összeget egyszerre is folyósíthatja. Augusztus 25. aztán Aradi Gerő kezdette meg működését „Bozóti Márta“ cimü színmüvei. A „tropikus“ hőség dacára nagy számú közönség nézte végig a társulat bemutató előadását. Ezekre a napokra estek a zsidóellenes zavargások, mi miatt a társulat alig egy-két előadást tart­hatott az első héten. Az újság figyel­meztette a közönséget, hogy e za­vargások csak a vidékre szorítkoz­ván, „nincs indokolva a színház lá­togatástól való további tartózkodás“. A közönség elég szép számban láto­gathatta az előadásokat. Szeptember 19. felveti a Zala egy szinügyi bizottság létesítésének szük­ségességét. A következő lapszámok­ból nem tűnik ki, hogy volt-e a a közleménynek eredménye is. Tagja volt a társulatnak Arányi Dezső is. A klasszikus darabok iránt a közön­ség már abban az időben is meg­lehetősen érzéketlen volt Nagyka­nizsán. Ennek a kritika eléggé élesen kifejezést is ad. Október 4. Pajor Emilia vendégszerepeit. A társulat október közepéig maradt Kanizsán. 1885 március közepén Sághy Zsigmond társulatának pártolására hívja fel a sajtó a közönséget. A hó 10. kezdte meg működését a Szabinnők elrablásával. — Műsoruk igen változatos volt; még Az ember tragédiáját is előadták! Az előadást eléggé lehúzta a kritika. Április 24. lépett fel Blaha Lujza a Koldusdiákban. A helyárakat majd­nem háromszorosra emelték fel, a nézőtér mégis csaknem szinültig megtelt. A negyedik napon a Czigány- ban búcsúzott a kanizsaiaktól s az utolsó felvonásban hatszor hívták a lámpák elé. Utána a társulat is búcsút vett Kanizsától. De már szeptember 12. uj társulat vonult be a városba: Miklössy s a Szarvas nagy termében megkezdi előadásait. Az újság ismét vezér­cikkben foglalkozik a „színház“ kér­désével. Lelkes pártfogást kér a tár­sulat részére. Gondolja meg a kö­zönség, hogy valamirevaló prima­donna 120—150 frt havi gázsira „tart igényt“. A helyiségért az igaz­gató ekkortájt havonként 300 forintot fizetett. Sürgeti a cikk az állandó színház megépítését. A város is be­látta annak szükségességét, amikor az előző év dec.-i közgyűlésén 1000 frt fölvételét engedélyezte a költség- vetésbe szinházaiap cimént Miklössy Gyula társulata 36 tag­ból, a zenekara 8 tagból állt. 16 előadás bérlete volt támlásszék: 12, körszék 10, zártszék pedig 8 frt. A megnyitó előadásra a Prológot Far­kas Imre, a Zala társszerkesztője irta; szavalta Szombatfalvy Anna. Az első előadások után azt irta a kritika a társulatról, hogy „türelmet­lenül várjuk az uj tagokat, mert igy a hogy most van, a társulat nem felel meg a kanizsai igényeknek“. A kritikák kellemetlenül érintették Mik- lóssy direktort és a szerkesztőségtől bevonta a — tiszteletjegyet. A szerkesztő készséggel tett eleget az igazgató kívánságának s a jegyet — visszaküldte. „Nekünk igen ké­nyelmes a dolognak ily módon való megoldása; a direktor ur is bizo­nyos lehet, hogy egy betűt sem Írunk róla és társulatáról s igy nem kell félnie további „gyalázkodás“-ok- tól; de részéről talán csak mégis ildomosabb lett volna a tisztelet- jegy visszakérése helyett jól meg­szidni, esetleg elbocsátani a tehetet­len tagokat..." — írja az újság. A kibékülés, úgy látszik, újság és színigazgató között nem történt meg. Legalább még az október 25-iki lapszám sem emlékezik meg az elő­adásokról, holott a kérdéses cikk október 11. jelent meg. Ellenben a lap megint vezércikkben foglalkozik az állandó színház ügyével. Meddig maradt még a társulat aztán Nagy- kanizság? — erre vonatkozólag semmi adatunk sincs. A városi színházi bizottság novem­ber 24. ülést tartott s elhatározta, hogy a színházépítés gyorsítása vé­gett sorsjáték rendezésére fog kérni engedélyt a minisztériumtól. —mp— NAPI HÍREK | NAPIREND | Október 13, kedd | Római katolikus: Ede kir. vt. Protes-I: * táns: Kálmán, Izraelita: Thisri hó 25. ; | Nap kel reggel 6 óra 15 perckor,:: I nyugszik délután 5 óra 17 perckor. }\ J A Meteorológiai Intézet jelentése sze- :: I rint felhősebb és éjjel enyhébb idő vár- ; i * ható, helyenként, nyugaton esővel. — A polgármester itthon. Dr. Sabján Gyula polgármester Párisból megérkezett s tegnap elfoglalta hi­vatalát. — Népgyülés Letenyén. A le­tenyei kerület községeiben vasárnap összesen tizennyolc népgyülés volt, melyek közül arányában a leíenyei kitűnt. Itt Hajdú Gyula dr. nyitotta meg a népgyülést, majd utána Huszár Károly v. miniszterelnök fej­tegette a Keresztény Nemzeti Gazda­sági Párt programját az egybegyült embersokaság előtt. — Lelkészek gyűlése. A tapolcai esperesi kerület papsága folyó hó 22-én tartja meg őszi koronáját Zala- halápon. — Jóváhagyott közgyűlési ha­tározat. Tegnap érkezett meg a vármegye által jóváhagyott városi képviselőtestületi határozat a felső­templom harangbeszerzési alapjához való városi hozzájárulásra vonatko­zólag. — A Polgári Egylet közgyű­lése. A Nagykanizsai Polgári Egy­let vasárnap tartotta volna redkivüli közgyűlését. Miután azonban arra a tagok az alapszabályokban megkívánt számban nem jelentek meg, a köz­gyűlés megtartható nem volt, hanem azt folyó hó 25-ének délelőtt 11 órá­jára halasztották el, amikor a köz­gyűlésen megjelenők tekintet nélkül számukra, a székház átalakítása kér­désében határozni fognak. Az Elnök­ség ez utón is meghívja az egylet tagjait a folyó hó 25 én tartandó közgyűlésre. — A taszári harangszentelés. Vasárnap nagy ünnepe volt Taszár községnek. Tihanyi Péter esperes buzgólkodása folytán a község áldo­zatkészségéből beszerzett két uj ha­rangot Csóthy Géza murakereszturi apát szentelte fel.J — Jókai-liget és fasor. A Vá­rosi Mérnökök Országos Szövetsé­gének elnöksége Budapestről meg­keresést intézett Nagykanizsa város vezetőségéhez, melyben kérik, hogy a város Jókai emlékének megörökí­tése végett nevéről elnevezett ligetet vagy fasort létesítsen, esetleg már meglévőket nevezzen el Jókai liget­nek vagy Jókai-sétánynak. — Képviselői beszámoló. Hoyos Miksa gróf, Kaposvár város nemzet­gyűlési képviselője, folyó hó 18-án, vasárnap délelőtt tartja beszámolóját a Turul-ban. Hoyos grófot lekisérik ez alkalomból Búd János pénzügy- miniszter, Walkó Lajos kereskedelem­ügyi miniszter és Mayer János föld­művelésügyi miniszter.

Next

/
Oldalképek
Tartalom