Zalai Közlöny, 1925. október-december (64. évfolyam, 221-293. szám)

1925-12-24 / 291. szám

lUUUll KOlLOHt i925 December 24. S___________________ ________ he lyről nyert információnk szerint a népszövetségi főbiztos január első felében feltétlenül Budapestre érkezik. Értesülésünk szerint a népszövetségi főbiztos rövidesen befejezi a no­vember havi jelentését és a jelentést december utolsó napjaiban nyilvá­nosságra is hozza. A nyílt utcán felakasztotta ma­gát. Budapesten a G'zclla-tér egyik háza elölt egy fára felakasztotta ma­gát egy ismeretlen férfi. Még élt, mi­kor levágták s eszméletlen állapot­ban kórházba szállították. írásaiból csak annyi tűnt ki, hogy Dudák Fe­rencnek hívják. Az amsterdami magyar pénz- hamisitók ügye. Az Amsterdamban letartóztatott pénzhamisítók ügyében érkezett újabb jelentések szerint, két­ségen kívül álló ad3tok bizonyítják, hogy a pénzhamisítóknak nemzet­közi szervezete van, természetesen minden ország fővárosában. Meg­állapították azt is, hogy Jankovics volt az, aki a budapesti központtól a hamisított bankjegyeket Hollandi­ába száliiíotta és ott ellenőrizte ter­jesztésüket. Marsovszky és Jinko- vics utazó kosarában és cipőjében találta meg a hollandiai rendőrség a hamis ezreseket. Az amsterdami vizs­gálóhivatal kitűnőnek mondja a ha­misítványokat. Marsovszkyt akkor fogta el a rendőrség, amikor az ez­reseket fel akarta váltani. Az amnesztia-rendelet. Buda­pestről jelentik: Holnap megjelenik a karácsonyi amnesztia-rendelet. Az amnesztia csak részleges. Az arnnesz- tiások jelentékeny része azok közül kerül ki, akik különféle sajtó vétségek miatt a fogház lakói. A kalocsai érsek Pécs dísz­polgára. Pécsről jelentik: Baumann Emii városi bizottsági tag indítvá­nyára'a varos törvényhatósági bi­zottsága díszpolgárai "közé iktatta Zichy Gyula gróf valóságos belső titkos tanácsost, aki húsz évig volt Pécs püspöke és most megválik a várostól, miután kalocsai érsekké nevezték ki. külföldi hírek A szovjet nem lép be a Nép­szövetségbe. Berlinből jeieritik: Csi- cserin a Rote Fahne munkatársával beszélgetve ismételten hangoztatta, hogy Szovjet-Oroszország tovább is azon a szilárd állásponton van, hogy semmieseíre sem lép be a Népszö"- vefségbe. A belépés visszautasítása nem ideiglenes, hanem állandó, mert a Népszövetség ellensége a népek önrendelkezési jogának, valamint a nemzetek egyenjogúságának, elnyo­mója Ázsia felébredő népeinek és ellensége az igazi békepolitikának. Svájc és Ausztria közt meg­szűnt a vizűm. Bernből jelentik: Svájc és Ausztria közt megegyezés jött lé re, mely szerint a két állam polgárai közt az útlevél vizű .női meg- szüntetik, ha azok nem álláskeresés végett akarnak az érdekeli országba utazm. A natár átlépéséhez elegendő az otthon kiállítóit útlevél. Az angol parlament szünete. Londonból jelentik: A parlament feb­ruár 2-ig elnapolta magát. Radics Amerikába utazik. Bel- gróidból jelentik : A horvát paraszt- párthoz közelálló politikai körökben hangsúlyozzák, hogy Radics István közoktatásügyi miniszter a legköze­lebbi időben a jugoszláv delegáció­val Amerikába utazik. A jugoszláv delegáció Washingtonba és s New- Yorkba megy, hogy ott tárgyaláso­kat folytasson a régi szerb tartozá­sok rendezésének kérdésében, to­vábbá egy uj 200 millió dolláros kölcsön szerzésének és végül a Blair and Co. Bankházzal fennálló kap­csolat végleges likvidációjának tár­gyában. A Blair and Co. Bankház- eddig ismételten bocsátott már na­gyobb kölcsönöket Jugoszlávia ren­delkezésére. Politikai körökben úgy vélik, hogy Radics nagy szerepet játszhat ezen tárgyalásoknál és nagy eredményeket érhet el intervenciója segítségével. Az egységes kalendárium kér­dése Jugoszláviában. Belgrádöól jelentik: Radics lapja: a „Dom" azzal a követeléssel lép fel, hogy minél hamarabb létesítsenek Jugo­szláviában egy egységes egyházi és polgári naptárt. A követelés felállí­tására az ad okot, hogy a szkupsti- nát most a keresztény és pravoszláv karácsonyra való tekintettel egy havi szabadságra küldték. A lap rámutat arra, hogy a kormány és parlament a nem egységes kalendárium mialt sok időt vészit el. Az egységes ka­lendárium bevezetése egyik főköve­telése volt az 1918. évben Korfu szigetén kibocsátóit deklarációnak. Ezen deklarációban mondták ki a jugoszlávok egyesülését. A jugoszláv kormány rekon­strukciójáról? Belgrádból jelentik: I Politikai körökben az a hir van el- j terjedve, hogy Basics miniszterelnök I kabinetjének részleges rekonstrukció- \ jára gondol. Ezen rekonstrukció ke­I I relében azon miniszterek lemondá­sáról van szó, kik a radikális párt­nak nem kellemesek és a kormány I számára sem jelentenek nagy előnyt, i Úgy hírük, hogy a radikális párt miniszterein gy része Uzunovics miniszter közvetítésével már tudtára adták Basics miniszterelnöknek, hogy. bármely pillanatb: , n-d-andok • -sza lépni ót> tá: af rendelkezésére hoc ÍJ o körökben a kabinet rekonsTükciójai elkerülhetetlennek tartják. Első sor­ban Radojevics közlekedésügyi mi­niszter lemondására számítanak. — Azzal vádolják őt radikális körökben, hogy a Davidovics kormány idején felajánlotta szolgálatait a demokra­táknak és ki akart lépni a radikális pártból. Magyarországról Párisban. — Pdrisbóí jelentik : A francia katolikus egyetemi hallgatók egyesületében Feuillet Gerard egyetemi hallgató előadást tartóit Magyarországról. A zsúfolt teremben megtartott előadás elnökévé báró Korányi magyar kö­vetet választották, kinek megnyitóját a közönség meleg ovációval fogadta. Feuilleton meleg, rokonszenves elő­adásban ismertette a magyar jelle­met, eszményt és az ország mai helyzetét. Kitért Trianon Magyaror­szággal szemben elkövetett tévedé­seire s a szomorú magyar állapotok­nak Franciaországra s a keresztény­ségre nézve érezhető hatásaira. A kiadóhivatal felkéri a t. közönséget, hogy o u karácsonyi számba a hirdetéseket müíT d. ©»IO áráig adja fel, mert lapzárta után nincs módjában felvenni. Bécs, december 23 Amióta a békeszerződések teljesen felforgatták Európa politikai térképét, amióta uj államok alakultak olyan határokkal, amelyek a legélesebb el­lentétben állanak Wilson alapelvével, a népek önrendelkezési jogával, mi­óta a nemzeti kisebbségek szinte mindenütt teljes joggal a legsulyo- sabb panaszokat emelik, a kisebbségi probléma az interparlamentáris unió konferenciáinak egyik legfontosabb tárgyalási pontját képezi. Talán épen az interparlamentáris unió az a fó- ‘ rum, amely a legalkalmasabb ennek | a nehéz kérdésnek tárgyalására és talán ez van hivatva leginkább arra, hogy keresse a módozatokat, miként lehetne az igazságtalanságokat, ame­lyek gyakran már a kulturszégyen jellegét viselik, megszüntetni és Ame- I rika példájára Közép-Európában a I különböző fajok és nemzetek békés együttéléséi biztosítani. A háború befejezése óta megtartott összes in­terparlamentáris konferenciák foglal­koztak ezzel a témával. így 1922 ben a Bécsben megtar­tott kongresszuson is nagy szerepet játszott a kisebbségi kérdés. A cse­hek akkor nem vettek részt a ta­nácskozásokon, nem jöttek el, mivel kellemetlen volt számukra a kisebb­ségi sérelmek felvetése. A kővetkező, Koppenhágában megtartott kongresz- szus még behatóbban foglalkozott ezzel az üggyel és paritásos bizott­ságokat javasolt abból a vélemény­ből kiindulva, hogy ez a megoldás könnyßtf megvalósítható és legcél- i srcrübb. Azóta azon' cin a kisebbségek sorsa •j még rosszabb left. Ezért az? interpar- J lament áris unió az idei konferencia \ a kisebbségi Kérdési. Az ,d« konK rencia, miként ismeretes, Washingtonban, majd Ot­tawában, Kanada fővárosában zajlott le. A kisebbségi kérdésre az utolsó napon került a sor. A kérdés tanulmányozására kikül­dött bizottság nevében Usteri dr., a zürichi nemzeti bank elnöke terjesz­tene elő a bizottság jelentését. — Usteri dr. előadását a németalföldi delegáció illusztris tagja, Wittert báró egészítette ki. A jelentés megállapította, hogy majdnem minden európai államban élnek faji, nemzeti és felekezeti ki­sebbségek. Sok helyen, főként az uj középeurópai államokban a többség türelmetlenségből elnyomja a kisebb­ségeket. A középeurópai államok nem fogadták el és nem valósították meg a koppenhágai interparlamen­táris konferencia javaslatát a pari­tásos bizottságokra vonatkozólag. Ez nagy kár, mivel Európa békéjét semmisem veszélyezteti oly nagy mértékben, mint az elnyomott kisebb­ségek megoldatlan problémája. Ezért az interparlamentáris unió ismét az összes európai államokban felálli- tandónak ta= tja a paritásos bizott­ságokat. A kisebbségek panaszait az 1921- ben létesített állandó hágai nemzet­közi törvényszék elé kellene utalni. A Népszövetség tanácsának, mielőtt valamely kisebbségi kérdésben Ítéletet hoz, mindig ki kellene kérni ennek a pártatlan és előkelő nemzetközi bíróságnak véleményét. Az előadói jelentést nagy vita kö­vette. A kisebbségekhez tartó szó­nokok fejtegetéseit főként az olaszok állandóan megzavarták és ha a kon­gresszus az nap nem fejeződött volna be, úgy bizonyosan felrobbant volna. Az amerikai és angol delegátusok azonban nyíltan a kisebbségek mellé állottak és igy, mikor szavazásra ke­rült a sor, a paritásos bizottságokra vonatkozó javaslatot a kongresszus egyhargulag elfogadta. Az interparlamentáris uniónak ter­mészetesen nincsen hatalma, hogy javaslatát végrehajtsa, azonban apel­lál a népek lelkiismeretéhez és a paritásos bizottságok Iéíesitésén kí­vül kövefe!i a hágai nemzetközi tör­vényszék bevonását a kisebbségi probléma rendezésébe. Ennek a két követelésnek meg­valósulása érdekében maguknak a kisebbségeknek is dolgozniok kell. Egyébként, ha Németország belép a Népszövetségbe, úgy a kisebbsé­gek hatalmas protektort fognak nyerni a németbirodalommal a Népszövet­ség tanácsában. Ekkor meg fog szűnni az a visszás helyzet, hogy egyes kisebbségek nem mernek az elnyomók terrorja miatt panaszaikkal a Népszövetséghez fordulni. Ami hazámat, Ausztriát illeti, úgy nekünk sajnos nincsen módunk a kérdés megoldásába hathatósan be­avatkozni, azonban péidát akarunk adni az egész világnak, hogy nálunk egyetlen nemzeti és felekezeti kisebb­ségnek sincsen oka panaszra. A balatonmenti körút megépítése A balatoni fürdőtelepek — mint önálló községek Nagykanizsa, december 23 Az idei költségvetési esztendő második-felére is készül most már az állami beruházási program, amely hatalmas és nagyszabású közmun­kákat indit meg. A programban sorra kerüiő közmunkák közül az egyik legfontosabb — az utak építése és javítása. E munkák végrehajtása során meg­valósul egy régi országos kívánság: a balatonmenti körút megépítése. A Balaton partján tudvalévőén az a helyzet, hogy ez az ut csak hiá­nyosan épült ki. A déli part felső részén Balatonföldvártól felfelé tör­vényhatósági ut húzódik — közel a parthoz. Földvártól lefelé azonban az uí fokozatosan elhagyja a partot és Somogyvármegye belső része felé vonul, majd megszakad. A zalai par­ton hasonló a helyzet. Itt Balaton- edericsnél az ut eltávolodik a Bala­tontól—Tapolca felé. A partmenti körút megépítése élén- kebb összeköttetést teremtene a ba­latoni fürdőhelyek között és a nyári fürdőélet fellendítésén kívül lehetővé tenné azt is, hogy az év minden részében legyen forgalom a Balaton mellett. Ahogy értesülünk — az állami út­építő-program végrehajtása során már a jövő nyárig a balatoni kör­útnak 30 kilométeres szakaszát építik meg és megvan minden reménység arra, hogy a balatoni utépitést a kö­vetkező esztendőkben is folytatják — egészen a munka teljes befejezéséig. A balatoni fürdóélet fellendítésére — már a jövő évi idényre való te­kintetni — a balatonmenti fürdö- egyesüietek részéről is érdekes terv merült fel. A füidőegyesületek ugyanis leg­utóbb azt javasolták a kormánynak, hogy a balatonmenti fürdőtelepeket közigazgatási tekintetben is külön községekké alakítsák át. így meg­adódnék a mód arra, hogy a fürdő­telepeken be$olyó fogyasztási adót, A nemzeti kisebbségek kérdése és az interparlamentáris unió irta: Drexler Károly dr., osztrák nemzetgyűlési képviselő

Next

/
Oldalképek
Tartalom