Zalai Közlöny, 1925. október-december (64. évfolyam, 221-293. szám)

1925-12-11 / 280. szám

mjű icmcMf 1925 December il. idegenforgalmat minden eszközzel eiő kell segíteni. Félórai szünet után . Görgey Istvá a most folyó genfi j tanácskozásokkal kapcsolatban rámu­tatott arra, hogy biztosítottnak látják gazdasági talpraállitásunkat. Haska Vilmos követeli a hitel keretnek a kisiparos osztály részére való kibővítését, sürgeti a vidéki ka­marai választásokat, a kézműves ka­mara felállítását. Frülnvirth Mátyás a „szanálás“ eddigi eredményéről szól, majd a teljes vasárnapi munkaszünet keresz­tülvitelét sürgeti. Kéri, hogy ezentúl csak hétköznapokon adjanak vásár- tartási engedélyt. Hosszabban foglal­kozik a magyar tanoncnevelés prob­lémájával. Reformálni kell a tanonc- nevelést, mert ha a magyar munkás­ság a múltban komoly, vallásos, ha­zafias nevelésben részesült volna, nem dobta volna oda magát Kun Béla karjaiba. Szabó Imre is a tanonckérdéssel foglalkozik. Hosszasan kitér a MÁV nyugdíjasainak helyzetére. Elnök a vitát ezután bezárja. Walko Lajos kereskedelmi minisz­ter szólal fel ezután és reflektál a vita folyamán elhangzottakra: — A MÁV vezetősége azon igyek­szik, hogy a Budapest felöl és Buda­pest fele való összeköttetésekben a mellékvonalakon meg legyenek a megfelelő csatlakozások lehetőségei. A Mávnál a nyugdíjasoknak összes jövedelme ezidő szerint 3 milliárd ko­rona. Mellyel szemben nyugdíj cí­mén összesen 586 milliárdot fizettek ki. A kereskedelmi kamarai válasz­tásokra vonatkozóanfolyamaíban van­nak az előkészítő munkálatok, ame­lyek mihelyt befejeződnek, megtart­ják a választást. Legközelebbi Sze­geden lesz, legkésőbben Sopronban és Győrött választás. A Kézműves Kamarára vonatkozó tárgyalások előrehaladott stádiumban vannak és reméli, hogy a kérdés a jövő hónapban a nemzetgyűlés elé kerül. Kéri a költségvetés elfogadását. A nemzetgyűlés többsége a keres­kedelmi tárca költségvetését általá­nosságban elfogadja. A benyújtott határozati javaslatok közül Kabók-nak az ipartörvény mó­dosításáról, Friihwirth nek a vásárok­nak hétköznapokon való megtartásá­ról — fogadják el. Az ülés 7 órakor ért véget. A halárusék élete Irta: Váth János (1) A Félkéz-utcában laktak, ahol a házigazda legnagyobb részt halász­ember volt. Zsellértelkeken apró há­zak düledeztek és halász-sort adtak. Mintájukat a halásztanyákiól vették: a falak három fertálya agyagból ke­rült ki a földbeásva és afölé raktak két vagy négy sor vályogot. Belse­jükbe grádicson lehetett lejárni. Be­járatuk előtt árkot ásott a gazda, hogy az eső ki ne öntse viskójából! A halárus, bár borúba vonhatná egyetlen gyermekének vaksága, vig- természetü ember volt s azért hamar elkelt az áruja. Halon kívül lovat csereberélt. Fia már nagy volt, legény­korban levő, de kicsiségétől fogva megkérdezte, hogy ha uj ló állta a régi helyét: — Józsi, gyere, az apád fiát, nézd meg az uj lovakat! A vak legény csápként tartóba maga elé két kezét s célirányosan ment az istállóba. Nagy fontoskodva körültapogatta az állatokat: hátától a faráig, marjától a csánkig, szügy- ben, csüdben alaposan, aztán Íté­letet mondott: — Látom, édesapámuram, szép pár jószágot vett. Nem rugósak. Jó Halíer István és Szabó Imre összeférhetetlenségi ügye A nemzetgyűlés összeférhetetlen­ségi állandó bizottsága d cembcr 18-án 11 órakor a második számú bizottsági teremben ülést tart. A bi­zottság Szabó Imre nemzetgyűlési képviselőnek Haller István nemzet­gyűlési képviselő ellen tett összefér­hetetlenségi bejelentését tárgyalja. A pénzügyi bizottság holnap tár­gyalja a felhatalmazási törvény- javaslatot A nemzetgyűlés pénzügyi bizott­sága december 12-én délelőtt tiz órakor ülést tart az első számú bi­zottsági teremben, melyen a felha­talmazási törvényjavaslatot tárgyalja. A mentelmi bizottság ülése A nemzetgyűlés mentelmi bizott­sága ma tiz órakor ülést tart a má­sodik számú bizottsági teremben. A bizottság Lendvay István és Reischl Richárd nemzetgyűlési képviselők ügyével foglalkozik, akiket a házsza­bályok 240. paragrafusa alapján uta­sítottak a bizottsághoz. Külkereskedelmi politikai viszonyaink Walko Lajos a külügyminisztérium ideiglenes vezetésével megbízott ke­reskedelmi miniszter a nemzetgyűlés mai ülésén terjesztette be Nagybrit- tania, a Norvég királyság és Török­országgal való kereskedelmi politikai viszonyunk rendezéséről szóló jelen­tését, melyben bejelenti, hogy a kor­mány ez évben kereskedelmi politi­kai viszonyunkat a kölcsönös leg­nagyobb kedvezmény alapján rendezte Nagybrittaniával jegyzékváltás alap­ján 1925. év május 6-án rögtöni ha­tállyal, a Norvég királysággal a vele megkötött szerződés életbelépésével 1925. február 14-től kezdődőleg, Tö­rökországgal pedig ugyancsak jegy- zékvábás alapján 1925. szeptember 1-től kezdődő hatállyal. Magyarország és Amerika ke­reskedelempolitikai viszonya Walko Lajos, a külügyminiszté­rium ideiglenes vezetésével megbí­zott kereskedelmi miniszter a nem­zetgyűlés mai ülésén nyújtotta be az Egyesült-Államokkal való kereskede­lempolitikai viszonyunkról szóló tör­vényjavaslatot. A javaslat első sza­kasza felhatalmazta a kormányt, hogy húsban vannak, látom. Eltalálta a vételt. Apja vigyorgott fia komolykodá­sán s tovább ugratta érzelgősségtől vedlett szeretettel: — Hát a kezed alá valók? Rátartian válaszolt a fia: — Dobhatok nekik rázotlat. Rám- bizhatja, apámuram. Ahogy lovat vásárolj keze alá, nézett neki leányt is. Életre való, kofáskodó vérüt. Mint a lócsiszár- kodásnál, csak a befejezett alkudo­zások után kérdezte meg Józsit, mi­kor ingóban ingatlanban elmórin- golta a kántorral Íratott házassági szerződésben és összekötötték őket az egyház szent áldásával. Az öreg most már nyugodtan halt meg: A fia nem marad falu elha­gyottja. A szegény leány aranyte- nyeret hordott s pótolta a férfit, aki­nek csak árnyéka kísértett a háznál. Hogy ipa halálával micsoda har­cok dúllak a rábeszélt menyecske lelkében, csak egy egy elvetett szó keserűsége világította meg: — Leányfejjel... mostohaanya eről­tetése... A szó elcikázotí a sötétült égaljon és amennyi feszülíség okoz ilyen elektromos kisülést, akkora indította tettre, magafeledésre a menyecskét. az Egyesült-Államokkal való keres­kedelmi és politikai viszonyunk ide­iglenes szabályozása céljából a szük­séghez képest végleges megállapo­dásokat létesíthessen és átmeneti rendelkezéseket tehessen, illetve az ideiglenes megállapodást legkésőbb 1926. december 31-ig terjedő hatály- lyal rendeleti utón életbeíéptelhesse. A kormány köteles ilyen arányú ren­deletéit a nemzetgyűlésnek beje­lenteni. SESJFiLKSi HÍREK Magyarország történelmének ismertetése filmen. Debrecenből \ jelentik: Az Országos Közművelődési ! Tanács leiratot intézett Debrecen vá- | rosához. A leiratban a város veze- ! tőségének támogatását kéri nag/- ' szabású propaganda akciójához, mely­nek keretében mozgófénykép révén akarja megismertetni Magyarország történelmét, gazdaságát és termé­szeti szépségeit nemcsak az ország lakosságával, hanem a külfölddel is. Debrecen városáról szintén film ké­szülne, mely a városnak és környé­kének nevezetességeit ölelné fel. A városi tanács tegnap tartott ülésén a közművelődési tanács ajánlatát el­fogadta úgy, hogy Debrecenről rövi­desen el fog készülni az első propa­ganda film. Sziklay János és Szatmári Mór ünneplése. Az Otthon írók és Hír­lapírók Körében a magyar újságíró testületek együttes taggyűlést tartot­tak, hogy ünnepélyes formák kö­zött üdvözöljék Sziklay Jánost és Szatmári Mórt újságírói működésűk 50-ik évfordulója alkalmából. Hoi sy Pál az Otthon elnöke meleg szavak­ban üdvözölte a két jubilánst, majd Hegedűs Gyula a Katolikus Írók es Hírlapírók Egyesülete nevében, Ha­bár Mihály a Magyarországi Újság­írók Egyesülete nevében köszöntöt­ték a két kiváló publicistát. A két jubiláns meghatottan mondott köszö­netét. Vármegyei tisztviselők közgyű­lése. A Varmegyei Tisztviselők Or­szágos Egyesülete most tartotta meg évi közgyűlését, melyen a tisztujitá- son kívül elsősorban a státusrende­zéssel foglalkoztak. A közgyűlésen igen sokan szólaltak fel a jelenlevő Ipa szokása szerint halat vásárolt a halásztelepen, mázsaszám, olcsób­ban és gyékényponyvák közé kocsi­derékba öntözte. S mentek vele falu­ról-falura. Sorsafeledten, sipitósan kiabálta tele a falut az asszony? — Halat! Halaaaat! Megáltak utcaközepén, utcasarkon, Kérdezték őket, honnan hozzák ? Nyájasra erőltette száját, pedig sirhatnékját érezte: — A Balaton mellől, galambom, drága léikem. — Ott jó hal terem. — Terem a jó is, sok is, amikor dísze van. — Hogy mérik? — Nyolc krajcár fontja. Rozsból kétszer töltve, búzából egyszer... — Drága a! Húst is ehetünk annyi pénzen. — Hús nem hal, vágott vissza. — Nem ám, de nincs annak tüskéje. Az ellenkedő szóra mindig inger­lővel kellett visszavágnia. Fiatal, a farsangutoljában frissen kontyolt gye­rekasszonytól a »párját kívánhatta volna el, de a sárgaságát szíves- mézes hízelgés alá rejtette vele az üzlet: — Micsoda összeillő pár! Az Is­ten is egymásnak teremtette. — Ve­alispánok, tiszti ügyészek, szolgabi- rák és egyéb megyei tisztviselők kö­zül és valamennyien éles kritikát mondottak a stáiusrendezési rendelet reájuk nézve sérelmes intézkedései felett. A közgyűlés egyhangúlag ki­mondotta, hogy a vármegyei tisztvi­selők a mellőzés és fizetésrendezési sérelmek megszüntetéséért komoly harcot indítanak, de azért soha sem lesznek politikai desperádók és az ősi vármegyéből magukba szivott nemzeti érzést, törvény- és tekintély­tiszteletet soha sem fogják megta­gadni. F. Szabó Géza nemzetgyűlési képviselő behatóan tájékoztatta a közgyűlést a státusrendezés körül le­folyt küzdelmekről és véleménye sze­rint a sérelmek oka a pénzügymi­nisztériumban keresendő. A közgyű­lés kimondotta, hogy külön várme­gyei státust kíván és szerzett jogai­hoz ragaszkodik. Végül egyhangú bi­zalmat szavaztak a régi vezetőség­nek. A közgyűlés határozatát magába foglaló memorandumot külön bizott­ság fogja elkészíteni és a kormány­nak átadni. Az állam gabonát ad el. Az állami birtokok gabona-készleteiből újabban nagyobb mennyiségek kerül­nek piacra. A mezőhegyesi gazda­ságból a napokban 7000 métermázsa gabonát adtak el. Fényes Lászlót félévre és húsz millióra Ítélték. Fényes Lászlót a Népszavába irt cikke miatt Sefcsik György volt brittániás tiszt rágalma­zásért beperelte. A budapesti tör­vényszéken Fényes Lászlót a tegnapi tárgyaláson 6 havi fogházra és húsz millió korona pénzbüntetésre Ítélték. Zalamegye átirata a főváros előtt. Budapest székesfőváros jog- és katonaügyi bizottsága szombati ülésén tárgyalja Zalamegye átiratát a képviselői mandátumok tervezett meghosszabbítása ellen. Ezen kívül a tárgysoron csak a községi szálloda­adó rendelet módosítása szerepel. A hideg enyhülése várható. A Duna Bajától kezdve befagyott. A Balaton teljesen befagyott. Buda­pesten csütörtökön hajnalban —15.8 volt a fagypont alatt. Nyugat-Euró- pában az idő megenyhült, de Ma­gyarország még mindig a hideg cent­rumában van. Budapesten a hideg a villamos, villany, viz és gáz-szol­gáltatásban súlyos akadályokat okoz. gyenek lelkem, szülöttem egy kis böjti eledelt, ha a mézes hetet szo­pogatják is. Ha fukar, fenhéjázó szóval utasí­tották el, hamuhütőn, de beletörő­dött humorral csípte meg őket: — Majd lesz még keserű is a pipaszára. Farsangra böjt következik! S adták a halat pénzért, vagy cse­rébe gabonáért. Megesett, hogy harmadnap kerül­tek vissza, messze vidékről, hol a halnak nincs dísze s a hazakeiülés egy pihentető volt a jószágnak, de meg a kocsirázásbbn eltörödött tes­tüknek is. Csakhamar megrakódtak. Otthonuk nem volt fészkes. Az asszonynak rokonok, ismerősök között felujult a sebe s bufelejtő volt a cigányos élet és beteges, szükséges rossz, mint iszákosnak a pálinka. Ha megritkult a vevő, tovább áll­tak. A férfi ült a bakon s az asz- szony hajtott, de a gyeplővégét ura fogta. Máskor meg a ló mellett járt s megmarkolta a rudat, vagy elfe­ledkezetten a ksntárszárat. Ilyenkor félrehúzta a lovat s az asszony a pénzolvasásból, vagy sorsa hánytor- gatásából arra ébredt, hogy majd az árokba borultak. Ezen szóváltás esett köztük: (Folyt, köv.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom