Zalai Közlöny, 1925. október-december (64. évfolyam, 221-293. szám)

1925-10-08 / 226. szám

1925 Október 8. ZALAI KÖZLÖNY Az ünnepély a Hymnus eléneklé- sével kezdődött, mely u!án Sonkol István magyarszerdahelyi levente tar­tott hatalmas s lendületes üdvözlő beszédet. Versenyszámok: 1. Szabadgyakorlatok, bemutatta a magyarszerdahelyi levente szakasz. 2. Katonás rendgyakorlatok, be­mutatta a homokkomáromi levente szakasz. 3. a) Síkfutás. 60 m. 12-14 évesek: l. Szakái Sándor Füzvölgy, 2. Saski Árpád Palin, 3. Gerencsér József Palin. b) 80 m. 15—17 évesek: 1. Kál Kálmán Palin, 2. Józsa Péter Bocska, 3. Török József Újudvar. c) 100 m. 18—21 évesek: 1. Hoff­mann Lajos Ma^yarszerdahely, 2. Wéber László Homokkomárom, 3. Schwartz László Homokkomárom és Schmidt József Hosszuvölgy. 4. Sulydobás. 18—21 évesek: 1. Sonkol István Magyarszerdahely 8.60 m. , 2. Kranitz Sándor Bocska 7.45 m., 3. Staud József Magyarszerda­hely és Schmidt József Hosszuvölgy 7.25 m. 5. Távolugrás. 15 — 17 évesek: 1. Kál Kálmán Palin 4 m., 2. Schwartz László Homokkomárom 3.70 m., 3. Sostorics László Hosszuvölgy 3.60 m. 6. Diszkoszdobás. 18—21 évesek: l. Kránitz Sándor Bocska 21 m., 2. Wéber László Homokkomárom 17.90 m. , 3. Hoffmann Lajos Magyarszt- Miklós 17.80 m. 7. Magasugrás. 18—21 évesek: 1. Swartz László Homokkomárom 1.35 m., 2. Bicsák Gergely Palin l. 30 m., 3. Staud József Magyar­szerdahely 1.20 m. 8. Gerelyvetés. 18—21 évesek; 1. Wéber László Homokkomárom 29.40 m. , 2. Czinki József Bocska 29 m., 3. Pap Ferenc Bocska 27.40 m. A versenyszámok után az összes leventék letették a levente fogadalmat. A győztesek között 11 dij (mező- gazdasági eszközök) került kiosz­tásra. Dr. Laubheimer Alán szolgabiró elismerő és lelkesítő szavai után a szépen sikerült leventeünnepélyt a Hiszekegy eléneklése és diszrnenet fejezte be. A verseny előkészítése Gyutay magyarszerdahelyi jegyző érdeme. Az idei liceális elő­adások programjából Fővárosi Írók és tudósok előadásai Nagykanizsán Nagykanizsa, október 7 A nagykanizsai téli kultur-elősdá- sok sorozatának megrendezését a Zrínyi Miklós Irodalmi és Művészeti Kör ezidén is elhatározta. Az idén azonban teljesen más nyomon indul el a Kör a programjába vágó kul­turális feladat megvalósítására. Mig a tavalyi előadások legtöbbször tár­gyuknál fogva alig vonzottak közön­séget, addig az idén a vezetőség úgy fogja a liceális előadások pro­gramját összeállítani, hogy inkább kevesebb előadás legyen, de azok az irodalom, művészet, kultúra széles körben való terjesztésére annál ha­tékonyabban működjenek közre. Az előadások egyhangúságát ellensúlyo­zandó, azokat ének, szavalat, zene számokkal fogják keretezni. A Kör legutóbbi választmányi ülé­sén Kelemen Ferenc társelnök indít­ványára az a felfogás alakult ki, hogy a Kör ne csak az irodalom, tudomány és művészet helyi repre­zentánsainak adjon helyet program­jában, hanem főként azáltal alkossa meg a nagyközönség és a tényleges magyar kultúra között kívánatos kap­csolatot, hogy a fővárosból hiv meg nagynevű iróembereket és tudósokat egyes előadások megtartására. A propoziciót tevő társelnök azóta el is járt ezügyben Budapesten Szo- maházy Istvánnál és Porzsolt Kál­mánnál, akik mindketten a mai ma­gyar irodalom legjobbnevü s leg­szélesebb körben ismert képviselői. Szomaházy Istvánt egészségi állapo­tára való tekin'ettel nem sikerűit megnyerni az első előadásra, de Porzsolt Kálmán hajlandónak mu­tatkozott leutazni Nagykanizsára s most a Kör legközelebbi választmá­nyi ülése fog dönteni, hogy a meg­adott feltételek mellett a meghívást megteheti-e. Tholway Zsigmond dr. a Kör el­nöke szintén több nagytekintélyű előadótól kapott ígéretet egy-egy előadás tartására. így le fog jönni egy alkalommal dr. Domanovszky Sándor egyetemi tanár, a „Századok“ szerkesztője. Erre az előadásra Nagy­kanizsára érkezik gróf Klebelsberg Kuno gróf kultuszminiszter is, a Magyar Történelmi Társaság elnöke. Túri Béla dr. esztergomi prelátus- kanonok gróf Széchenyi István ifjú­ságáról, dr. Holub József pécsi egye­temi tanár Zalamegye történetéről, dr. Lukinich Imre egyetemi tanár, a gróf Széchenyi könyvtár főtitkára II. Rákóczi Ferencnek a bécsújhelyi fog­ságból való szabadulásáról, dr. Mah­ler Ede egyetemi tanár „Újabb leletek ókor kelet földjén“ címen vetített képekkel fog előadást tartani. Fel­kérte az elnökség dr. Sziklay Jánost, a Pázmány Egyesület alelnökét is egy előadás megtartására. Ezeken az előadásokon kívül ter­mészetesen bőven nyílik tere az iro­dalmi és tudományos élet helybeli munkásainak is arra, hogy munkás­ságukat a nagyközönség kulturális érdekeinek szolgálatában gyümöl- csöztessék. Az összes előadásokat,Ja város ve­zetőségének a Kör kulturmunkája iránt tanúsított előzékenysége foly­tán, a városháza dísztermében fog­ják megtartani. Az ipartestületek reformja III. Munkaügyi és békéltető bizott­ságok — Az Ipartestület állás- foglalása a tervezett Országos Kézműves Testület ellen Nagykanizsa, október 7 Az ipartestületek reformjáról ké­szült törvénytervezethez a nagykani­zsai Ipartestület hozzászólásait foly­tatólagosan a következőkben ismer­tetjük : Munkaügyi bizottság A tervezet szerint az ipartestületek az ipari alkalm jzottak bevonásával a munkaviszonyból eredő közös érdekű ügyek megbeszélése és együttes meg­állapodások létesítése céljából mun- kaügyi bizottságokat létesíthetnek, melyben a munkaadóknak és alkal­mazottaknak egyenlő képviseletet kell biztosítani. Békéltető bizottság Munkaviszonyból felmerülő súrló­dások és vFás kérdések elintézésére iparosokból és segédekből álló bé­kéltető bizottságot kell szervezni, melynek iparos tagjai az ipartestületi elöljáróság tagjai, mig a segéd-tago­kat az iparhatósági biztos elnöklete alatt tartott ülésen a segédek összes­sége választja. A bizottság külön alapszabályokat létesít. Ha a felek kibékitése nem sikerül, a bizottság szótöbbséggel határoz. A nagykanizsai Ipartestület e sza­kasznál rámutat az 1922. XII. t.-c. ama hiányára, hogy az ipartestületek mint iparhatóságoknak a törvény 97., 98. és 100. §-ai alapján támasztott panaszok elbírálása körüli eljárását, felebbezést, sőt a határozathozatalra jogosultakat sem jelöli meg. Itt újból előrenyomul az a kérdés, hogy ha az ipartestületi tisztviselők minősítése tekintetében nem lesz tör­vényes intézkedés, vájjon a törvény és a különféle utasítások, döntvények tömkelegében járatlan egyének az elnökséggel egyetemben képesek lesz­nek e szabályszerű, alakilag megfe­lelő, helyesen indokolt határozatot hozni. Épen ezért a következő paragra­fushoz azt jegyzi meg a nagykani­zsai Ipartestület véleményadása, hogy már a most készülő törvény végre­hajtási utasításában szeretnék látni az említett szolgálati pragmatikát. A következő paragrafusok az ipar­testületek alapszabályairól, közgyű­léséről szólnak, vagyoni, felügyeleti rendelkezéseket tartalmaznak. Az Országos Kézműves Testület A törvénytervezet második része az Országos Kézműves Testülettel foglalkozik, mely közös szerve lenne az összes ipartestületeknek. A nagykanizsai Ipartestület a kö­vetkezőkben tette meg észrevételeit az Országos Kézműves Testület fel­állítására vonatkozólag: Az Országos Kézműves Testület létesítésének eszméje, mint azt a tör­vényjavaslat 36—52. §-ai tervezik, semmivel sem haladja meg az ezidő- szerint működő iparkamarákat. így tehát olyan újabb központi szerv létesítésének terve merült fel, mely csak újabb kiadásokkal jár s mely­nek jogköre annyi, hogy figyelemmel kisérheti egyes rendeletek végrehaj­tását, javaslatokat tehet, tanulmányoz­hat, sőt véleményt is adhat, ha meg­kérdezik. Ugyanezeket a kamara is elvégezheti. Városunk Ipartestülete magát az „Országos Kézműves Testület" nevet sem tartja helyesnek s javasolja he­lyette az „Ipartestületek Országos Központja“ elnevezést. A tervezett központi szerv jogköre sem elégítheti ki iparosainkat. Ez a testület, mely évtizedes országos küzdelmek, sok kongresszus és ta­nácskozás eredményeképen valósulna meg, semmivel sem nyújtana többet az iparos-érdekek előmozdítására, mint a jelenleg működő Ipartestüle­tek Országos Szövetsége. A létesítendő központi szervnek tehát sokkal erősebb hatáskört hoz javaslatba a nagykanizsai Ipartestü­let. Ennek a központnak egy állam­titkárt kellene az élére állítani s mintegy alosztálya lenne a kereske­delemügyi minisztériumnak, mely minden az iparosságot érintő tör­vényt, rendeletet illetőleg köteles legyen előzőleg ezt a szervet meg­hallgatni, sőt ennek az államhatalom jól felfogott ipari érdekében véle­ményét, irányítását mint direktívát felhasználni és gyakorlatban alkal­mazni is. (Vége.) A letenyei mandátum Nagykanizsa, október 7 Úgy a letenyei kerületben, mint a fővárosban elterjedt hírek szerint a dr. Hegedűs György elhalálozásával megüresedett letenyei mandátumért pályázni fog az elhalt képvisil$!öz­vegye, Hegedűs Györgyné0 is.™ Teg­nap felkerestük eZ Ügyben a£' özve­gyet és kérdést Intéztünk ‘hbzzá 0-el­határozását illetőleg. Azt az iníor- ámáciőt kaptuk tőle, hogy bár napról- »naprá’döbben Ajánlják fel neki’ a mandátumot a ; kerület választópol­gárai »közül, még nem határozott a tekintetben, hogy a jelölést elfogadja-e és belemegy-e a választásiéi küzdel­mekbe, mely tekintettel a jelöl­tek számára valamennyiükre nézve eléggé kétes »kimenetelűnek látszik. Ha megi fog győződ ni arról* hogy a •.kerület^választói mellé állnak és ki- ötartanak; mellette* fel1/fog ;»lépni. — A választás iránt egyébként mint értesülünk»»’*- meglehetősen / nagy »közönyösség* mutatkozik. A « kerület­ben épen nincs meg az a hangulat, Három ttS ( !n**. K\^m »'*i '' nyerhető az újonnan kezdődő XV. in. kir. osztálysorsjátékon * 1 L m' ■ ■ . r 1 Szerencseszáinokat ajánl. * ’ ' * «T — ilhoffer Kálmán főelárusitó sorsjégyírodájá, Csentjery-ut 7« szám Rapoch-há Egész 120.000 korona, fél 60.000 korona, negyed 30.000 korona. MT Húzás október hó 22. és 24-én.

Next

/
Oldalképek
Tartalom