Zalai Közlöny, 1925. október-december (64. évfolyam, 221-293. szám)
1925-12-04 / 275. szám
um umtúm H 25 December 4 4 A hangverseny műsora a következő: 1. Ziegler: Dalárinduló. Énekli a nagy- kanizsai munkásdalárda, vezényli Lehrmann Ferenc karnagy. 2. Prológ: Irta Bozzay Margit, elmondja Ofenbeck Teruska. 3. a) Beschnitt: Osszián; b) Demény: Szerenád. Énekli a Budapesti Könyvnyomdászok Dalkörének férfikara. 4. Gabányi Á.: Bányaszerencsétlenség. Szavalja Koltai Károly. 5 a) Kacsóh: Álmodj szép álmokat; b) dr. Ujj: Népdalegyveleg (átírás). Énekli a Budapesti Könyvnyomdászok Dalkörének női kara. 6. Dalok. Énekli Maray Jenő hőstenor. 7. a) Mendelssohn: Búcsú a természettől; b) Lincke: Részlet a Lysistrata cimü operetből, énekli a Budapesti Könyvnyomdászok Dalkörének vegyeskara. 8. Magyar ketíős. Énekli és lejti Bozsík Etus és Varga Annus. 9. Egy marék tréfa. Szétszórja: Aranyos Guszti. 10. a) Thomas: Ária a „Mignon“ operából; b) Gounod: Arie ta a „Faust“ cimü operából. Énekli Bozzay Margit hangversenyénekesnő. 11. a) Offenbach: Barcarola a „Hoffmann meséiből“; b) Veit: A vén bogár. Énekli a Budapesti Könyvnyomdászok Dalkörének vegyeskara. 12. a) Zoltai: Feltámadott a tenger; b) Várnai-Dr. Ujj: Munkásdal. Énekli a Budapesti Könyvnyomdászok Dalkörének férfikara. Vezényel és zongorán kisér: dr. Ujj József orsz. karnagy. Konferál: Aranyos Guszti. „Zengeni fog a magyar szó a Kárpátoktól az Adriáig“ — Levél a megszállott Perlakból — Nagykanizsa, december 3 A fenti sorokat irta levele mottójául egy tularnurai, perlaki magyar. Fülledt lehet az a levegő, szomosui lehet az az élet, amely „a perlaki magyarság nevében" irt levél sorai közül segítségért kiált ahhoz a maroknyi magyarsághoz, amelyiktől ha mindent elvettek is, de a magyarságát meghagyták az övének. A levelet szerkesztőségünknek küldték, de szól minden, a Murán innen maradt magyarnak. Mégis csak részleteiben adjuk közre, hogy ne kelljen látnia mindenkinek a mélységes keserűség pesszimizmusából született tulerős színeket. „Tisztelt Szerkesztő Ur! Magyar Testvéreink! Hallgassátok meg kétségbeesett kiáltásunk at szenvedéseink és sanyargattatásunk közepette ! Halljátok-e, tu! a Murán mit fuj a szél ? Muraköz földjén minden szomorú, lehangolt. Könnyes, néma arcok, szenvedés, üldöztetés, mindenfelé. Ami a magyarságra emlékeztetne vissza, semmi sincs meg többé. Elveszett a szép Muraköz szabadsága és némán kell tűrni mindent; nincs az sem, kinek elpanaszkodhatnánk, senki sem hallgatja meg itt bajainkat. — „Azok az átkozott magyarok" vagyunk csupán. Pedig hiába minden, mi, Muraköz és a Murántul elszakított magyarjai, mégis szivünkben hordjuk a „piros hajnal, fehér álom, zöld remény11 hitét s utolsó csepp vérig együtt érzünk a megcsonkított magyar hazával. Gyermekei vagyunk az édes magyar anyaíöldnek és nincs hatalom, Trianon sem, amely ezt az érzésünket ki tudná szakítani lelkeinkbő! Becsukhatnak, kiufasiíha(n3k, meghurcolhatnak bennünket, mi ’ mégis knartunk a sokat szenvedett, minden oldalról meglépett magyar házi mellett és legszentebb imádságunk: Hiszek egy Istenben, hiszek egy Hiszek Magyarország feltámadásában. Reméljük, hogy szenvedésünk nem tart örökké, jobbra fordui a sorsunk s ismét egyek lehetünk valarnenyicn. Nem tudjuk, hogy ezek a sorok napvilágot látnak-e a magyar hazában. De vigyázzanak, résen legyegyenek magyar testvéreink, ha pir- kadni látják a magyar ég alját! Lo- carnó nekünk is meghozza a reménység csillagát. A Népszövetség ülésezik, de érdekünkben nem jár el kellő eréllyel, sérelmeinket nem orvosolja. Mikor veszik észre Schweizban elnvomatá- sunkat? Vagy rdr.es, ki a Népszö vétség előtt szót emeljen értünk? Hol van Apponyi, hol vannak többi nagyjaink ? Magyar testvérek ! Fogadjátok hazafias üdvözletünket. És vigyázzatok! A perlaki magyarság nevében: , Egy a sok ezer köziil.l‘ Utóhang az Ipartestületi vitaesthez Nagykanizsa, december 3 A jogalkotók s a jogalkalmazók köre fogalmilag élesen különbözik egymástól. A jogalkotó parancsol, a jogalkalmazó engedelmeskedik. Amíg a törvény fennáll, a jogalkalmazó csak akként cselekedhefik, amint azt a jogszabály parancsolja, inéit a jog lényeges aikateleme az erő, a hatolom. A jogbiztonság legelemibb alapja atörvény hatalmának kizárólagossága, tehát a jog alkalmazásánál kizárt dolog az egyéni önkény s iay kizárt dolog a szociális szempontból figyelembe veendő méltányossági tekintet is. Szóba jöhet ez a törvény alkotásánál vagy a már megállapított bűnösség megtorlásának a mérvénél, de itt is csak azért, mert a törvény úgy rendeli. A lefolytatod vita anyagának ah része ezzel önként elesik, mert a feltett kérdés az, hogy „bünteíhető-e az, aki erre jogosulatlan egyénnel ipari munkát végeztet ?“ Ez a kérdés tehát annyit jelent, hogy van-e a büntető törvénykönyvünknek akár különös részében, akár általános tanaiban, olyan rendelkezés, amelynek fényáliadékát az említett munkáltató magatartása kimerítené? A bünteíőtörvénykönyvek legelső szakasza az, hogy csak azon cselekmény képez büntetendő cselekményt, melyet a jogalkotó annak nyilvánít. Az ipartörvény vonatkozó rendelkezése pedig azt mondja, hogy meg kell büntetni azt, aki ipart jogosulatlanul üz, tehát munkáltatóról szó sincs s így a törvény különös rendelkezései alapján meg sem büntethető. Maradna hátra még az a kérdés, hogy vájjon nincs-e a törvénykönyv általános tanaiban olyan fogalom, amelynek alkalmazása a nevezett munkáltató megbüntetését vonná maga után. Szóba jöhet itt a részességi alakok közül a felbujtó és a társtettes. Felbujtó az, aki mást valamely büntetendő cselekmény elkövetésére Qc^rE2c^rE}C3\r^c^fi&c3\rE2C5?^c3\rc2C3\r£zc3\rEDiC3\r£}C3\fc2C3src}C3\rcz* szándékosan reábir. Ha én a ruhámat egy jogosulatlanul ipartüző egyénnel akarom megcsináltatni saz arra nem vállalkozik, szóval nem hajlandó a kihágást elkövetni, akkor én egy másik szabóhoz megyek, de nem fogom elővenni minden ékesszólá- somat, reábiró, reábeszélő-képessé- gemet, hogy nekem dolgozzék, amikor én a kellő ellenszolgáltatás fe jében akarok szolgáltatni. Az ipari kihágások terén az éidekek, az elő nyös föltételek annyira dominálók, hogy el lehet mondani, miszerint a gyakorlati életben sohasem keiül sor a feSbujtás lényegét képező reábirásra s ha esetleg sor keiülne, az akkor sem egy kis ipari kiheágás elköveíte- tése végett történnké. TárstcFes az, akivel a cselekmény együ t követtetik el. Tettestárs-e a munkáltató? Az ipartörvény szerint a kihágás tényálladéka a jogosulatlan iparűzés. Igaz, hogy ennek az iparűzésnek vagyis a kihágás elkövetésének előfeltétele a munkaadás, a munkáltatás, de ez nem kihágás, mert akkor kihágás volna a munkáltatás felajánlása is függetlenül attól, hogy valaki elfogadta és teljesítette is volna. Ha a munkáltatót társtettesség címén el kellene ítélni, akkor el kellene it lni azt az embert is, akit kiraboltak, mert azzal, hogy ő rendelkezett olyan vagyontárgyai, amit el lehet és amit é; denies elrabolni, megadta az előfeltételét a rab'ás elkövetése lehetőségének. Nem volna okos gondolat abból a célból, hogy a gyilkosság elkövetésének a lehetősége kiküszoböites- sék, az egész emberiséget kiirtani, hogy ne legyen, ki gyilkoljon és ne legyen, kit meggyilkoljanak. A jogosulatlan iparűzés kihágásának elkövetésében nem tettestárs a munkáltató akkor sem, ha olyan munkálat elvégzését bízza arra a jogosulatlan egyénre, amely munkálat kivitele az élet- és vagyonbiztonságot sértheti, illetve veszélyeztetheti. Ha egy toronyépítést arra jogosulatlan egyénre bizok és az állványok összedőlnek, sok ember odaveszili az életét, katasztrófa következik be, akkor komikus volna, ha engem egy iparkihágás elkövetésében társtettesség cimén büntetőparancsilag 20 000 koronára elítélnének. Hogy a katasztrófa előidézésében én a vállalkozó gondtalan kiválasztásával mennyiben vagyok részes, az már nem az ipari kihágás kérdése. Egyszóval munkáltatót a törvény különös rendelkezése alapján nem, mint térstetíest pedig sohasem lehet büntetni, a feibujtás pedig az ipari kihágások terén oly ritka, hogy el lehet mondani, miszerint a munkáltatót, mini felbujtót sem lehet soha megbüntetni, legalább törvényeink mo tani rendelkezései szerint. Korposs Ádám @ 1 EHRENSTEIN KÁROLY és TÁRSA 1 FŐÚT 11 ÚRI ÉS MŰI DSVATÁRUÜÁZÜ TEL. 221 Férfi ing Hálóing Hf Bélelt bőrkezíyü ■lÉi Zsebkendő Bokavédő ü Vadászharisnyák B n Selyemsawl B Női kötött mellény 11 Alsónadrág BE Selyem nyakkendő Gyermekharisnya ■ Női kezty ü H Női reform- nadrág fül Gyermek gamásni B ü Női harisnya H „TETRA“ gyermek kelengye m Férfi kötött mellény ü Férfi harisnya @ Mélyen leszállított karácsonyi árak! S™mbE!Í:szörme~ I 0 NAPI HÍREK ^PIREREI 1 December 4, péntek Római katolikus: Borbála vt. Protestáns: Borbála. Izraelita: Kiszlev hó 18. Nap ke! reggel 7 óra 30 perckor, nyugszik délután 4 óra 10 perckor. £ * Mozi. Uránia Édesanyám, himnusz az anyai szeretetről. Világ: A borzalmak vonatai, amerikai történet. Előadások: Uránia 5, 7, 9; Világ 7 és 9 órakor. KULTUR ESTÉLY EK ÉS MULATSÁGOK: December 5. A Keresztény Jótékony Nőegylet karácsonyi vásárja a Polgári Egylet összes termeiben. December 6. A Keresztény Jótékony Nőegvlet karácsonyi vásárja a Polgári Egylet összes termeiben. December 6. Vargha P. Theodorich plébános előadása római útjáról a Keresztény Otthonban délután 5 órakor. December 6. A nagykanizsai női szabómesterek tea-délutánja. December 6-án a m. kir. 6. honvéd gyalogezred ünnepélye az Urániában a kormányzó névnapja alkalmából délelőtt 11 órakor. December 7. A Move ismeretterjesztő előadása az Urániában este 7 órakor (Cholnoky Jenő dr. Itáliai tanulmányút). December 8. Nyomdászok hangversenye a Pol gári Egylet dísztermében este fél 8-kor. December 8. A Magyarországi Magántisztvise' lók Nagykanizsai Csoportjának táncteával összekötött felolvasó délutánja (Pikier Emil: Köz- és magántisztviselők) a Központ kávéház souterrain helyiségében délután 3 órakor. December 9. Dr. Szántó István énekhangver senye a Kaszinóban este 9 órakor. December 12. A Zrínyi Miklós Irodalmi és Mü veszeti Kör zenekarának szimfonikus hangversenye a Polgári Egyletben este fél 9 órakor. December 14. A Move ismeretterjesztő előadása az Urániában este 7 órakor (Kurics Alberta : Kiindulópont egy jobb világhoz, gyermekvédelem, gver- mekháztartások, szociális nevelés; Jovanovits Lea: A munkáshygiéniából). December 17. A Zrínyi Irodalmi és Művészeti Kör liceális előadása. (Ifj. Gonda Béla: Udvari élet régi nagy magvar uralkodók korában. Vetített képekkel). December 22. Vargha P. Theodorich plébános előadása olaszországi útjáról a Szent^Ferenc rend III. rendjének tagjai számára a Plébánián délután fél 5 órakor. December 26. A Katholikus Legényegylet irredenta estélye a Polgári Egylet nagytermében. December 27. A Katholikus Legényegylet irredenta estelye a Polgári Egylet nagytermében. December 31-én. a Kereskedelmi Alkalmazottak Szilveszter-estélye a Polgári Egyletben este 8 órakor. — Nagykanizsa multhavi egészségügye. A tisztiorvosi jelentés szerint az elmúlt hónap időjárási viszonyai elég kedvezőek lévén, az egészségi állapot felnőtteknél kedvező, gyermekeknél elég kedvező volt. Halálozás aránylag kevés volt. Felnőtteknél főként a légzőszervek hurutos bántalmai és rheumás bántalmak, gyermekeknél is légzőszervek hurutos és lobos megbetegedései fordultak elő. Fertőző betegségek : vörheny 9, hökhurut 1, difteritisz 6, vérhas 2, tífusz 2, kanyaró 1, összesen 21 esetben fordultak elő. A halálozások száma 22 volt, a halál oka 3 esetben agyszélhüdés, 6 esetben tüdő- betegségek, 5 esetben aggkori vég- elgyengülés volt. Halvaszületés 6 volt. Külső rendőri hullaszemlét tartottak Kovács Margit ápolónő agyvérzés folytán beállt hirtelen halála, Meitz Gyula mozdonyvezető öngyilkossága és dr. Darány Árpád ny. törzsorvos agyszélhüdés folytán beállott hirtelen halála alkalmával. Boncolás 3 esetben volt. — Előadás Rómáról Kiskani- zsán. November 29-én P. Bakoss Ágoston lelkész nagyszámú közönség élőit ismertette a római zarándok utjának egy részét. Nagy készültséggel beszélt Velencéről, Firenzéről és Assisiről. Szólt a jelenlegi olasz állapotokról, ismertette a magyar-olasz barátságot. Az előadást nagy érdeklődéssel habgatta végig az összegyűlt közönség. Megmutatta a fent említett városok albumjait. Az előadást Horváth József tanuló szavalata előzte meg, aki Majthényi Flóra „Mi a haza" cimü költeményét mondta el. — Országosvásárok decemberben. Nagykanizsán december 7 én országos állat és kirakó vásár lesz. Ugyanezen a napon Lentiben, Szépeiken, december 9-én Zalabéren és Barcson lesz országosvásár.
