Zalai Közlöny, 1925. október-december (64. évfolyam, 221-293. szám)

1925-12-04 / 275. szám

65. évfolyam, 275, szám Nagykanizsa, 1925 december 4, péntek Ura I8Ö0 íMfkeutűség és kl^jőblvdtal FŐ-íi I tatsraiban-Talafon 78, njosda 127. ssáss POLITIKAI NAPILAP Felelős szerkesztő: Kempelen Béta rimnriírrrT-B^mwiiiMrnriMiMi m mm iiMtii—in SSfikCtési éra; sEgy hóts SQ.OvQ kmisa Háiosi bika— ™ 90.000 éoiuoíí OLASZ-MAGYAR CENTENNÁRIUM Az olasz nemzet Rómában fé­nyes ünnepséggel ülte meg Tiirr István tábornoknak, az olasz­egység egyik kiváló harcosának 100 esztendős születésnapját. Az olasz ünneplők között megje­lent Magyarország küldöttsége is, mert hisz — mint köztudo­mású — Türr István magyar származású, bajai születésit ma­gyar ember volt, aki a szabad­ságharc végigküzdése után, mint emigráns került ki külföldre, ké­sőbb Olaszországban telepedett le s Garibaldinak egyik jelen­tékeny munkatársa illetve har­cosa volt. Tábornokká lett az olasz hadseregben és feleségé­vel, Bonaparte hercegnővel, nagy Napoleon unokahugával együtt élete végéig tiszteletreméltó és megbecsült alakja volt az olasz társadalomnak. A szabadságharc leveretése után egyik legtöbbet emlegetett ember volt Magyar- országon, nótákat és dalokat Írtak róla, ki majd puskát hoz a nemzetnek a magyariipró oszt­rák uralom ellen. így tehát tulajdonképpen a magyar Türr István személye egyike azoknak a mély kapcso­latoknak, melyek bennünket a nagy olasz nemzethez fűznek. A Marsalai ezrek közt küzdő gróf Teleki Nándor, gróf Bethlen Ferenc, aki az olasz lovasság­nak ma is egyik sokat emlege­tett büszkesége és mások mellett Kossuth Lajos után Türr István volt az, aki az olasz-magyar együttérzés kialakulására leg­többet tett. Ennek az együttérzésnek egye­lőre nem sok gyakorlati hasz­nát láttuk ugyan, mert hisz a győző olasz nemzetet is meg­kötötték azok a korábbi egyez­ségek, amelyeket az antant a központi hatalmak ellen össze­bogoztak. Most azonban, ami­kor már az egységes Itália el­érte hatalmának azt a pontját, amelyért a világháborúban küz­dött és vérezett, nagyhatalmi pozíciójában bizonyára módot és alkalmat fog találni, hogy nem­zetközi kapcsolataiban a nem­zeti szimpátia szempontjait is tekintetbe vehesse. Ne feledjük el, hogy a Do­berdon és a Monte Sant Michae- lén éveken át magyar csapatok vitézsége tartotta vissza Olasz­ország győzelmes előrehaladá­sát s hogy ez a tény momen­tán ellankasztotta a régebbi ma­gyar szimpátiákat. Ma azonban megbecsüljük egymás vitézségét és a befejezett tisztességes har­cok után úgy látszik, megint megtalálja egymás szeretetét ez A külügyi tárca folytatólagos vi­tájához elsőnek Farkas Tibor szólalt fel. Szerinte a külügyminisztérium vezetése elsősorban a miniszterelnök feladata. Határozati javaslatban in ditványozza a külügyminiszteri állás megszüntetését s hogy vezetése a miniszterelnökre ruháztassék. A ki­rálykérdéssel kapcsolatban kijelentő- leg nem hiszi, hogy reánk nézve előnyös lenne az Ottó-kuitusz hir­detése. A költségvetést nem fogadja el. Hcgymegi-Kiss Pál csatlakozik Far­kas Tibor inditványához. A keres­kedelmi és külügyi tárcáknak egy kézben való egyesítését nem tartja célirányosnak A külügyi kormányzat még mindig nem védi eléggé gaz­dasági érdekeinket. A Cuza-üggyel, mint amely közelről érinti az erdélyi magyarságot, szerette volna a kor­mány álláspontját hallani. Farkas István: Az ország külpoli­tikáját illetőleg a demokratikus gon­dolatiak kifejlesztésében kell felvenni a versenyt a csehekkel. A kormány álláspontja homályos a királykérdés­ben. A kérdést kétszínűén kezeli. Fábián Béla: A jő külpolitika elő­feltétele a helyes belpolitika. Figyel­met kell fordítani Csehországra, hol javul a helyzet. Ha pedig megjelenik az európai piacon az orosz búza, ez kiszámíthatatlan következménnyel jár­hat. A költségvetést nem fogadja el. Utána Bogya János beszél. A sza­nálás elsőrangú diplomáciai műve Magyarországnak. A legjobb külpo­litika : a gazdasági ut Amerikához. A külpolitika terén Jugoszláviával keresne orientációt. A francia-magyar kereskedelmi szerződés súlyosan kompromittálta diplomáciánkat. A költségvetést elfogadja. Szünet után az általános vita be- rekesztetvén, Walko Lajos kereske­delemügyi, ideiglenes külügyminisz­ter szólalt fel. A királykérdésben nem kíván nyilatkozni, mert ezügyben a miniszterelnök már kifejtette állás­pontját. a két nemzet, amelyet érdekei is egymás mellé utalnak. Hiszen ép a napokban nyilat­kozott Radics szerb miniszter olyan élesen Olaszország ellen, amilyennel aktiv miniszter nem is szokott nyilatkozni egy szom­széd államról. Az olaszok tehát igen jól tudják, hogy a köztük és Szerbia közt levő ellentétes érdekek szempontjából nem kis súllyal esik a mérlegbe Magyar- I ország rokonszenve és Türr Ist- ! ván emléke. Ezzel kapcsolatban szóba került a Népszövetség ügye is. Halától va­gyunk áthatva iránta a nehéz pénz­ügyi helyzetben nyújtott segítségért, de nem hallgathatjuk el, hogy nem látjuk a Népszövetségnek a kisebb­ségi kérdések kezelésénél azt az ob­jektivitását, melyet tőle joggal vár­hatunk. A Népszövetség most fontos politikai kérdésekkel van elfoglalva, de ezek It tárgyalása után talán sorra veheti a kisebbségi ügyeket is. A locarnoi tárgyalások eredménye örvendetes jelensége a nemzetek kö­zötti viszony javulásának s a béke megalapozására szolgáló törekvé­seknek. A kormány igyekszik, mint a múlt­ban, a jövőben is a szomszéd és más államokkal a barátságos viszonyt ápolni és a még függő kérdéseket rendezni. Ezek pénzügyi, közlekedés- ügyi és jogügyi kérdések. Pénzügyi tekintetben a megállapodás nagyobb részt megtörtént, részben folynak a tárgyalások. Rendeztük Amerikával, Angliával, Franciaországgal a háború előtti adósságok kérdését és a fizetés módozatait illetőleg megtörtént a meg­állapodás. Közlekedésügyi téren ana törek­szik a kormány, hogy a forgalom az elszakadt részekkel helyreálljon. Etéren legtöbb nehézséget Jugoszlá­via és Románia okozzak. Az Arad- csanádi vasút ügyében a Népszövet­ség döntőbíráskodását kértük. A jogi kérdések főleg állampol­gárságra és útlevél ügyek te vonat­koznak. Etéren is eredményeket ér­tünk el. Ausztriával és Svájccal döntő­bírósági szerződést kötöttünk. Kereskedelem-politikai téren a hely­zet a következő : a monarchia szét­bomlása után átvettük a régi osztrák- magyar monarchia vámpolitikáját. Ez természetesen nem fedezte érdekein­ket, hiszen a helyzet teljesen meg­változott. Ezen vámtarifa alapján nem is köthettünk kereskedelmi szerző­déseket. A békeszerződéstől 3 éven belül kötelesek vagyunk mindazon államoknak, melyek a kereskedelmi szerződést aláírták, ugyanazokat a kedvezményeket megadni, melyeket bármely államnak megadtunk. Ez a helyzet lehetetlenné tette, hogy 19J4 év végéig tarifális szerződéseket kös­sünk. Ezért olyan megállapodásokra törekszünk, melyek a kölcsönös leg­több kedvezményt biztosítják. Nem szabad azonban csodálkozni, hogy ezek a tárgyalások elhúzódnak. Úgy osztrák, mint cseh viszonylatban hát­ráltató momentumok merültek fel. Ausztria nem sietett a tárgyalásokkal, mert a Népszövetség felszólította a környező államokat, hogy igyekezze­nek Ausztriával liberális módon ke­resi’edelmi szerződéseket kötni. Cseh­országban az u'óbbi hónapokban választások voltak, ami nem alkal­mas idő kereskedelmi tárgyalásokra. Ma m r azonban minden lehetőség megvan, hogy a tárgyalások minden állammal kielégítő befejezésre jus­sanak. A francia kereskedelmi szerződés miatt több oldalról támadások érték a külügyminisztérium képviselőit, hogy nem foglalkoztak kel ő gond- dai a kérdéssel. A szerződésért Walko Lajos vállalja a felelősséget, mert az az ország érdekében való. Farkas Tibor felvetette beszédé­ben, hogy Bethlen István gróf vegye át a külügyminiszteri tárcát. A dolog úgy áll, hogy tényleg a mi­niszterelnök vezeti a külügyi tárcát, de ebből nem következik, hogy a külügyminisztérium felesleges. Sok felszólalás hangzott el, hogy ki kell bővi eni a külügyminisztérium sze­mélyzetét. Ez ma aligha lehetséges. Kitér Walkó Lajos Várnai Dániel felszólalásának egy részére, melyben egy velünk barátságos áll m kor­mányelnökével szemben becsmérlően nyilatkozott. (Éljen Mussolini! fel­kiáltások, ellenkező oldalról viharos tiltakozás.) A nemzetgyűlés elnöke rendreutasitotta Várnait s most az elhangzott kijelentéseket ő is kény­telen a b gerélyesebben visszautasí­tani. (Éljenzés és taps a jobboldalon.) Ezután a Ház általánosságban el­fogadta a külügyi tárca költségvetését. Drehr Imre, a pénzügyi bizottság előadója beterjeszti ezután a bizott­ság jelentését a rokkant-adóról szó'ó törvényjavaslatra vonatkozólag. A ja­vaslatra a Ház kimondta a sürgősséget. Elnök napirendi indítványa után az ülés egynegyed 7 órakor befe­jeződött. Haller István összeférhetetlenségi ügye A nemzetgyűlés ö-szeféihetetlen- ségi állandó bizottsága Széchenyi Viktor elnökletével ma délelőtt ülést taríott és ezen Oberhammer Antal előadása mellett letárgyalta Pakots József nemzetgyűlési képviselőnek Haller István nemzetgyűlési képvi­selő ellen tett összeférhetetlenségi bejelentését. A bizottság a mai ülé­sen több tanú kihallgatása uíán úgy határozott, hogy a bizonyítási el­járás céljából újabb tanuk meg­A magyar külpolitika eredményei Walkó Lajos beszéde a külügyi tárca költségvetésében A rokkant-adóról szóló törvényjavaslatra kimondták a sürgősséget — A nemzetgyűlés ülése Budapest, december 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom