Zalai Közlöny, 1925. október-december (64. évfolyam, 221-293. szám)
1925-12-04 / 275. szám
65. évfolyam, 275, szám Nagykanizsa, 1925 december 4, péntek Ura I8Ö0 íMfkeutűség és kl^jőblvdtal FŐ-íi I tatsraiban-Talafon 78, njosda 127. ssáss POLITIKAI NAPILAP Felelős szerkesztő: Kempelen Béta rimnriírrrT-B^mwiiiMrnriMiMi m mm iiMtii—in SSfikCtési éra; sEgy hóts SQ.OvQ kmisa Háiosi bika— ™ 90.000 éoiuoíí OLASZ-MAGYAR CENTENNÁRIUM Az olasz nemzet Rómában fényes ünnepséggel ülte meg Tiirr István tábornoknak, az olaszegység egyik kiváló harcosának 100 esztendős születésnapját. Az olasz ünneplők között megjelent Magyarország küldöttsége is, mert hisz — mint köztudomású — Türr István magyar származású, bajai születésit magyar ember volt, aki a szabadságharc végigküzdése után, mint emigráns került ki külföldre, később Olaszországban telepedett le s Garibaldinak egyik jelentékeny munkatársa illetve harcosa volt. Tábornokká lett az olasz hadseregben és feleségével, Bonaparte hercegnővel, nagy Napoleon unokahugával együtt élete végéig tiszteletreméltó és megbecsült alakja volt az olasz társadalomnak. A szabadságharc leveretése után egyik legtöbbet emlegetett ember volt Magyar- országon, nótákat és dalokat Írtak róla, ki majd puskát hoz a nemzetnek a magyariipró osztrák uralom ellen. így tehát tulajdonképpen a magyar Türr István személye egyike azoknak a mély kapcsolatoknak, melyek bennünket a nagy olasz nemzethez fűznek. A Marsalai ezrek közt küzdő gróf Teleki Nándor, gróf Bethlen Ferenc, aki az olasz lovasságnak ma is egyik sokat emlegetett büszkesége és mások mellett Kossuth Lajos után Türr István volt az, aki az olasz-magyar együttérzés kialakulására legtöbbet tett. Ennek az együttérzésnek egyelőre nem sok gyakorlati hasznát láttuk ugyan, mert hisz a győző olasz nemzetet is megkötötték azok a korábbi egyezségek, amelyeket az antant a központi hatalmak ellen összebogoztak. Most azonban, amikor már az egységes Itália elérte hatalmának azt a pontját, amelyért a világháborúban küzdött és vérezett, nagyhatalmi pozíciójában bizonyára módot és alkalmat fog találni, hogy nemzetközi kapcsolataiban a nemzeti szimpátia szempontjait is tekintetbe vehesse. Ne feledjük el, hogy a Doberdon és a Monte Sant Michae- lén éveken át magyar csapatok vitézsége tartotta vissza Olaszország győzelmes előrehaladását s hogy ez a tény momentán ellankasztotta a régebbi magyar szimpátiákat. Ma azonban megbecsüljük egymás vitézségét és a befejezett tisztességes harcok után úgy látszik, megint megtalálja egymás szeretetét ez A külügyi tárca folytatólagos vitájához elsőnek Farkas Tibor szólalt fel. Szerinte a külügyminisztérium vezetése elsősorban a miniszterelnök feladata. Határozati javaslatban in ditványozza a külügyminiszteri állás megszüntetését s hogy vezetése a miniszterelnökre ruháztassék. A királykérdéssel kapcsolatban kijelentő- leg nem hiszi, hogy reánk nézve előnyös lenne az Ottó-kuitusz hirdetése. A költségvetést nem fogadja el. Hcgymegi-Kiss Pál csatlakozik Farkas Tibor inditványához. A kereskedelmi és külügyi tárcáknak egy kézben való egyesítését nem tartja célirányosnak A külügyi kormányzat még mindig nem védi eléggé gazdasági érdekeinket. A Cuza-üggyel, mint amely közelről érinti az erdélyi magyarságot, szerette volna a kormány álláspontját hallani. Farkas István: Az ország külpolitikáját illetőleg a demokratikus gondolatiak kifejlesztésében kell felvenni a versenyt a csehekkel. A kormány álláspontja homályos a királykérdésben. A kérdést kétszínűén kezeli. Fábián Béla: A jő külpolitika előfeltétele a helyes belpolitika. Figyelmet kell fordítani Csehországra, hol javul a helyzet. Ha pedig megjelenik az európai piacon az orosz búza, ez kiszámíthatatlan következménnyel járhat. A költségvetést nem fogadja el. Utána Bogya János beszél. A szanálás elsőrangú diplomáciai műve Magyarországnak. A legjobb külpolitika : a gazdasági ut Amerikához. A külpolitika terén Jugoszláviával keresne orientációt. A francia-magyar kereskedelmi szerződés súlyosan kompromittálta diplomáciánkat. A költségvetést elfogadja. Szünet után az általános vita be- rekesztetvén, Walko Lajos kereskedelemügyi, ideiglenes külügyminiszter szólalt fel. A királykérdésben nem kíván nyilatkozni, mert ezügyben a miniszterelnök már kifejtette álláspontját. a két nemzet, amelyet érdekei is egymás mellé utalnak. Hiszen ép a napokban nyilatkozott Radics szerb miniszter olyan élesen Olaszország ellen, amilyennel aktiv miniszter nem is szokott nyilatkozni egy szomszéd államról. Az olaszok tehát igen jól tudják, hogy a köztük és Szerbia közt levő ellentétes érdekek szempontjából nem kis súllyal esik a mérlegbe Magyar- I ország rokonszenve és Türr Ist- ! ván emléke. Ezzel kapcsolatban szóba került a Népszövetség ügye is. Halától vagyunk áthatva iránta a nehéz pénzügyi helyzetben nyújtott segítségért, de nem hallgathatjuk el, hogy nem látjuk a Népszövetségnek a kisebbségi kérdések kezelésénél azt az objektivitását, melyet tőle joggal várhatunk. A Népszövetség most fontos politikai kérdésekkel van elfoglalva, de ezek It tárgyalása után talán sorra veheti a kisebbségi ügyeket is. A locarnoi tárgyalások eredménye örvendetes jelensége a nemzetek közötti viszony javulásának s a béke megalapozására szolgáló törekvéseknek. A kormány igyekszik, mint a múltban, a jövőben is a szomszéd és más államokkal a barátságos viszonyt ápolni és a még függő kérdéseket rendezni. Ezek pénzügyi, közlekedés- ügyi és jogügyi kérdések. Pénzügyi tekintetben a megállapodás nagyobb részt megtörtént, részben folynak a tárgyalások. Rendeztük Amerikával, Angliával, Franciaországgal a háború előtti adósságok kérdését és a fizetés módozatait illetőleg megtörtént a megállapodás. Közlekedésügyi téren ana törekszik a kormány, hogy a forgalom az elszakadt részekkel helyreálljon. Etéren legtöbb nehézséget Jugoszlávia és Románia okozzak. Az Arad- csanádi vasút ügyében a Népszövetség döntőbíráskodását kértük. A jogi kérdések főleg állampolgárságra és útlevél ügyek te vonatkoznak. Etéren is eredményeket értünk el. Ausztriával és Svájccal döntőbírósági szerződést kötöttünk. Kereskedelem-politikai téren a helyzet a következő : a monarchia szétbomlása után átvettük a régi osztrák- magyar monarchia vámpolitikáját. Ez természetesen nem fedezte érdekeinket, hiszen a helyzet teljesen megváltozott. Ezen vámtarifa alapján nem is köthettünk kereskedelmi szerződéseket. A békeszerződéstől 3 éven belül kötelesek vagyunk mindazon államoknak, melyek a kereskedelmi szerződést aláírták, ugyanazokat a kedvezményeket megadni, melyeket bármely államnak megadtunk. Ez a helyzet lehetetlenné tette, hogy 19J4 év végéig tarifális szerződéseket kössünk. Ezért olyan megállapodásokra törekszünk, melyek a kölcsönös legtöbb kedvezményt biztosítják. Nem szabad azonban csodálkozni, hogy ezek a tárgyalások elhúzódnak. Úgy osztrák, mint cseh viszonylatban hátráltató momentumok merültek fel. Ausztria nem sietett a tárgyalásokkal, mert a Népszövetség felszólította a környező államokat, hogy igyekezzenek Ausztriával liberális módon keresi’edelmi szerződéseket kötni. Csehországban az u'óbbi hónapokban választások voltak, ami nem alkalmas idő kereskedelmi tárgyalásokra. Ma m r azonban minden lehetőség megvan, hogy a tárgyalások minden állammal kielégítő befejezésre jussanak. A francia kereskedelmi szerződés miatt több oldalról támadások érték a külügyminisztérium képviselőit, hogy nem foglalkoztak kel ő gond- dai a kérdéssel. A szerződésért Walko Lajos vállalja a felelősséget, mert az az ország érdekében való. Farkas Tibor felvetette beszédében, hogy Bethlen István gróf vegye át a külügyminiszteri tárcát. A dolog úgy áll, hogy tényleg a miniszterelnök vezeti a külügyi tárcát, de ebből nem következik, hogy a külügyminisztérium felesleges. Sok felszólalás hangzott el, hogy ki kell bővi eni a külügyminisztérium személyzetét. Ez ma aligha lehetséges. Kitér Walkó Lajos Várnai Dániel felszólalásának egy részére, melyben egy velünk barátságos áll m kormányelnökével szemben becsmérlően nyilatkozott. (Éljen Mussolini! felkiáltások, ellenkező oldalról viharos tiltakozás.) A nemzetgyűlés elnöke rendreutasitotta Várnait s most az elhangzott kijelentéseket ő is kénytelen a b gerélyesebben visszautasítani. (Éljenzés és taps a jobboldalon.) Ezután a Ház általánosságban elfogadta a külügyi tárca költségvetését. Drehr Imre, a pénzügyi bizottság előadója beterjeszti ezután a bizottság jelentését a rokkant-adóról szó'ó törvényjavaslatra vonatkozólag. A javaslatra a Ház kimondta a sürgősséget. Elnök napirendi indítványa után az ülés egynegyed 7 órakor befejeződött. Haller István összeférhetetlenségi ügye A nemzetgyűlés ö-szeféihetetlen- ségi állandó bizottsága Széchenyi Viktor elnökletével ma délelőtt ülést taríott és ezen Oberhammer Antal előadása mellett letárgyalta Pakots József nemzetgyűlési képviselőnek Haller István nemzetgyűlési képviselő ellen tett összeférhetetlenségi bejelentését. A bizottság a mai ülésen több tanú kihallgatása uíán úgy határozott, hogy a bizonyítási eljárás céljából újabb tanuk megA magyar külpolitika eredményei Walkó Lajos beszéde a külügyi tárca költségvetésében A rokkant-adóról szóló törvényjavaslatra kimondták a sürgősséget — A nemzetgyűlés ülése Budapest, december 2
