Zalai Közlöny, 1925. október-december (64. évfolyam, 221-293. szám)
1925-11-29 / 271. szám
4 ÉáLáS ÉdíMM* ÍÖ25 November 2>). Nagy karácsonyi vásár mélyen leszállított árakkal megkezdődött Kisfalud! és Krausz divatnagyáruházában az „Arany Kakasához Nagykanizsán, Erzsébet-tér 21. Telefon 3-74Óriási választék! Szép és jó áruk! Figyelemreméltó áraink: Oupiaszé os peiiiía szövet 22. lup ászé es oatiardin szövet 32 Ddp ászé es sdioltis szőve! 22.500 ifi." Ii l Príma Mmnú... • • 0 • • • 81 510 ^ VsS A1 ... ^ /s <«v, V <r * V A nagykanizsai meteorologiai megfigyelő jelentése: Szombaton a höméj- séklet: reggel 7 órakor —0.5, délután 2 órakor —2 5, este 9 órakor — 3'0. Napi csapadék mennyisége: — Szélirány: Egész nap ÉK. Felhőzet: Beborulva egész nap. Hóréteg reggel 1 cm. * A Meteorológiai Intézet jelentése szerint fagyonköríili hőmérséklettel csapadékos idő várható. == Ezüst dísztárgyakat is Vé- kdsy nal, evőeszközöket is Vékúsy- nál, ékszereket is Vékásy-nál, órákat is Vékásy-nál, láiszereket is Vékásy- nál vásirolhatlegjutányosabban. (Városház-palota.) Nyomdászok = Német orvosok vitája. A német orvosok most egymásután nyilatkoznak arról, hogy melyik gyümölcs a legegészségesebb és melyiknek legnagyobb a tápértéke? Érdekes, hogy az orvosprofessorok legnagyobb része különösen a banánt ajánlja a közönség figyelmébe. „A banán tápértéke — Írja például dr. Noorden Károly a frankfurti egyetem tanára — magasabb, mint bármely más gyümölcsé. Hazai gyümölcseink közül egyedül a teljesen érett szőlő közelíti meg. Magas táplálóerejét mindkettő magas szénhydráí tartalmának köszönheti. A banán tápereje 100 grammonként 78—82 caloriára becsülhető.“ Dr. Ad. Czerny, a berlini egyetem gyermekklinika tanára ezt mondja: „A banán főleg gyermekek számára elsőrangú gyümölcs. Már egy-két esztendős gyermekek is nagyon hamar megkedvelik és köny- nyen emésztik. A fogyasztáshoz nem kell semmiféle előkészület és cukor nélkül ehető. =« Vályi Nagy Géza uj verseskönyve. Vályi Nagy Gáza, a mai magyar lira egyik büszkeségének, az országosan ismert, kiváló köllőnek uj verseskönyve a karácsonyi könyvpiac eseménye lesz. Az összeomlás utáni idők legtüzesebb, leghazafiasabb hangú poétájának; a „Petőfi Társaság“ babéros koszorúsának; a legelőkelőbb fővárosi lapok népszerű munkatársának, „A Nemzet“ segéd- szerkesztőjének reprezentatív kötete lesz ez a könyv, melyben a mai magyar költészet legmaradandóbb gyöngyszemei sorakoznak föl. A könyvnek egyetlen magyar család asztaláról sem szabad hiányoznia. A könyv a szerzőnél: Budapest, vili. Kálvária-tér 22. I. 8., vagy a Nemzet utján rendelhető meg (Szentkirályiutca Alá). “ Fölényesen győz minden versenyben Filipp kötöttárugyára (Szombathely, Széli Kálmán-utca 6.) olcsó és jóminőségü áruival. Mutatóba néhány ár: Selyem mellények 195 ezer, selyem jambó sapkák 17 ezer, flór urizoknlk 29 ezer, fátyolharisnyák 38 ezer. Egy nagykanizsai vőlegény és az egymilliárdos főnyeremény Szenzációs történet napjainkból Nagykanizsa, november 28 Nyirágh ur a keresztrejtvény újságot nézegette a Csengerv ut sarkán a Horváth-bódé előtt. Egy félórája várt valami papírárura a kölcsön- könyvlári kundsafiok hosszú libasorában. Szemét a napi, heti, divat, képes és képtelennél képtelenebb újságok rengetegén legeltetve egy cim ötlött a szemébe: „ A sorsjegyárusok sorsjátékén a 13. Z. sz. nyert egy müliárdot.“ Letaposott tyúkszemtől a jegygyűrűig A 13. Z. tulajdonosa Nyirágh ur volt. Vette azt egy könnyelmű pillanatban a Görög-trafikban, az összes létező sorsjegyek közt keresve a nyerőszámot. Nagy tolakodás lévén a trafik előtt, letaposták Nyirágh ur egyik tyúkszemét, úgy, hogy csillagok helyett egy számot káprázoít a hangversenye szeme. Ez a szám volt a 13. Z. (Ilyen a Görög szerencséje!) Most a Király-utcába rohant Nyirágh ur beváltani a sorsjegyét. Kálmán Leó bank és pénzváltó üzletében úgy néztek rá, mint a nagyszakácsii akácfára, mikor 5 perc múlva zsebre- gytirte az ezer darab egymillióst. — Egy királyságot egy pár jegygyűrűért! — kiáltással esze nélkül futott tovább. Annyi esze azonban volt még, hogy László Imre ékszerésznél vette meg a kis aranykarikákat. „Bár az összes bácsik, nénik innét szereznék be nekünk a nászajándékokat!“— gondolta. (Később eleget mérgelődött, hogy ebben a pillanatban miért nem egy főispánságot kívánt.) Innét mindjárt a szomszédba sietett Peter matinékhoz. Minthogy a többi grófok, miniszterek, püspökök, képviselők látogatásakor is innét kerültek ki a leggyönyörűbben felvirágozott kocsik, csokrok és hasonlók, jó előre megrendelte szigorúan tövis nélküli rózsákból Hymen nevezetes láncát és az egyéb esküvői virágokat. Családi tűzhely Másnap jutott csak eszébe, hogy nem tudja még, hol fogja rakni a családi fészket. — Hála Istennek, a Szigriszt ingatlanforgalmi irodában talált eladó beköltözhető házat, bérletet, birtokot elegendőt. Minthogy exisztenciája úgysem volt, amire építhetett volna, megvett potom pénzért egy kész családi házat. Itt mindjárt ajánlották néki, hogy tekintettel a fiatalságra és egyebekre, tllz ellen is biztosítsa a leendő hajlékot. Mikor Nyirágh ur meglátta a Fondere feltételeit, szó nélkül aláírta a tüzbiz- tositási kötvényt, csak azt jegyezte meg, hogy a tüzet illetőleg szívesen kötne kölcsönös biztosítást. Aztán mégis belátta, hogy erre még ráér. Sokkal sürgősebbnek látszott a családi tűzhely megalapításánál nélkü- lözneteteílen tűzhely megszerzése. A Zárda-utcában ezt is megtalálta Kohn Samu családi tűzhely raktárában. Itt lévén a Schück Nicholson gépgyár vezérképviselete, elhatározta, hogy földbirtokos korában itt fogja beszerezni összes gazdasági gépeit is. Ezen elábrándozva bandukolt, hogy mértéket vetessen az esküvői ruhájához. Legénykcri ruhái mind szánalmasan lötyöglek rajt. Pesten is próbálkozott, de ott meg a szövettel csapták be. — Heuréka! — kiáltott és benyitott a SörlePhez. Itt aztán a kecske is jóllakott, a káposzta sem került sokba, a fazonja meg épen csak hogy meg nem szólalt Az esküvő ...Elérkezett végre a nagy nap. Az előestén izgatott hang beszélt Pléhék telefonján : — Van-e szabad autó? Píéhre csúsztam? Igen?... a nagy csukott luxusautó? Kérem holnapután reggel december 8-án a nnmn n niinii eswmijwhmmsbs nászúira... A Jani maga jön? Pompás... Odáig kerül annyiba?... Ne mondja? Oda és vissza? Akkor két nappal tovább... igen... Holnapután reggel 3A12 órakor... Az esküvő fényes volt. Olyan fényes, hogy Vértesék műtermében csak fényudvarmentes lemezen tudták megcsinálni az ifjú pár és a násznép fotográfiáit. A képekből mindjárt annyit rendeltek, hogy az aranylakodalomkor is legyen mit szétosztani, ismerve a Vértes-képek jó tulajdonságát, hogy mellettük más képek — irigységtől-e, mitől ? — meg szoktak sárgulni. A nászlakomára előkelő közönség gyűlt össze a Centről éttermében. Még a karlsbadi kurás nagybácsik is félretették az óvatossági rendszabályokat a Cetiirál konyhájával szemben. A fényes miliőben minden szórakozás : cigány, ping-pong, rádió stb. volt. Fogadalmat is tettek, hogy az esküvő minden heti évfordulóján itt találkozót rendeznek. A nászút után egy egész nap futkozott az ifjú pár, mig megtalálta a kedvére való bútorokat a Bazár-udvarban Székely Vilmos butorraktárában. Egy másik nap tartott a sok szebbnél-szebb dolog közt való válogatás. Nyirágh ur és ifjú neje vágyat éreztek, hogy itt költsék el az egész milliárdot s tündér-palotává varázsolják lakásukat. A konyha következett. Csak Licht- scheindl Pál vaskereskedésében tudták meg, mennyi minden kell ahhoz. Összevásároltak egy társzekérre való edényt, tepsit, mozsarat, vasalót, kályhát — egy egész arzenált. Mindenből a legjobbat. Mégis ilyen „vas“ üzletet sehol sem csináltak. Minthogy papírral fizettek, egy vasukba sem került. A konyha egyéb hiányait Szerb Ernőnél pótolták a Csengery-utcában. Lábtörlőtől a sótartóig, piaci cekker- től a tálcáig mindent összepakkoltak itt. A gyermekjáték-vásárlást egy évre legalább felfüggesztették, de Nyirágh ur nejét beíratta a kölcsönkönyvtárba : legyen mivel szórakoznia, ha majd ő esténként „bizottsági üléseken“ lesz elfoglalva. Törékeny dolog eddig csak egy volt Nyirágh ur leltárában: az asz- szony. Elmentek hát kirakat-nézőbe, mig végül is betértek Skopálhoz a Magyar-utcán s ott összevásároltak mindennemű szükséges törékeny üveget, porcellánt. Nyirágh ur még olyan mécsest is kapott az ifiasszony részére, amely lehető legritkábban törik el. Borzadva léptek egy csupa gyilkos szerszámokkal, késekkel, ollókkal, beretvákkal teleaggatott üzletbe, a Májon testvérekhez. Vettek egy csomó evőeszközt s mig a késeket köszörülték, iszonyodva gondolták, mi lenne, ha anyósok a nyelvüket, fics- urak a megjegyzéseiket, Öreg urak az adomáikat, képviselők a közbeszólásaikat ide küldenék, hogy azoknak élt adjanak. Másnap reggel Nyirágh ur elkésett a hivatalból. A vekker miatt, amely elfelejtett zörögni. A beteg vekkerrel Vékásy KáPolgári Egyletben roly órás és ékszerészhez ment és becserélte egy pompás fali ingaórára. Alig fizetett rá valamit. Örömében csodaszép karkötőt, remekmívű aranyláncot és egyebeket vett a feleségének s elhatározta, hogy életük homokóráját is ide fogja hozni javíttatni. Délután az asszonykának támadtak kívánságai. Természetesen : kalap. Valódi francia kisasszony szolgálta ki őket Brónyaiék szalonjában. Minden kalap — egy költemény, minden ár mesébe illő. Még egy férfi- kalap is kikerült az előirányzott ösz- szegből. De baby-fejkötőt nem engedtek egyelőre magukra sózni. Pedig ugyancsak kínálták! Hanem a gombhoz kabát is kell.
