Zalai Közlöny, 1925. október-december (64. évfolyam, 221-293. szám)

1925-11-29 / 271. szám

3 ZALAI KÖZLŐWf 1925 November 29. Kiskanizsa a „Szépítő Egyesületihez — Levél a szerkesztőhöz — Nagykanizsa, november 28 Igen tisztelt Szerkesztő Ur! Pár héttel ezelő t jelent meg a „Zalai Közlöny" egyik számában az a széles, szép program, amelyet a Szépítő Egyesület tárt a közönség elé. A város széppé, külsőleg is csi­nossá tételéről van benne szó. Is­merve a Szépítő Egyesület buzgó, tiszteletreméltó vezetőségét, nem is nyugszik addig, amig ezt keresztül is nem viszi Azonban, amikor Nagy­kanizsa r. t. városról beszél s széles, pár évre terjedő munkaprogramot nyújt, egy szóval sem emlékezik meg Kiskanizsáról, a város VI—VII. kerü­letéről, pedig jókora városrész ez is s tennivaló van ott is elég. Vannak ott is természetet szerető, a szépért lelkesedő igazi magyarok. Vannak városi adófizetők, akiknek igen jól esnék, ha a város már nem is, de legalább a Szépítő Egyesület tekin­tene rájuk s szép, nemes munkájá­val a kulturáltság egy kis oázisát varázsolná nemes munkájával Kis- kanizsának valamelyik terére. Lépje át a Rubikont a Szépítő Egyesület s tekintsen a Principális másik oldalára is, mert hálás, mun­kájukat megbecsülő hívekre ott is talál. S különben is inkább lehet a városnak leereszkedni a faluhoz, mint a falunak felkapaszkodni a városig. Bízom a Szépitő Egyesület igen tisztelt nagynevű vezetőségében, hogy méltányolni is fogják ezt az óhajt s az ő nemesért lelkesedő szivükhöz utat talál ez a kérelem s a közeljö­vőben munkásságuknak Kiskanizsán is kézzelfogható tanujelét szolgáltatják. E sorok szives közzétételét kérve, maradok tisztelettel Egy kiskanizsai Zürichi zárlat Pírt* 2012 50, London 251450, Ntwyoik 518 75, Brüssel 2:-50ü0, Milano 2C92 00. Holland 2C8 70 Berlin 123 58, Wien 73-10, Soda 377 50 Prága 1537 50, Budapest 72'70t Var«* 74 50. 237 5T Pl7 50. = Berndorfi alpakka evőeszközök Zsoldos ékszerésznél Csengery-u. 2. NAPI HÍREK NAPIJREND November 29, vasárnap: Római katolikus: Szat. vért. Protes- : i táns: Noé. Izraelita: Kiszlev hó 12. :: Nap kel reggel 7 óra 24 perckor, 1j nyugszik délután 4 óra 13 perckor. :: * Díszközgyűlés a városháza nagytér- :j méhen délelőtt Vs 12 órakor. Ismeretterjesztő előadás a kiskani- | zsai állami iskolában (P. Bakoss Ágos- jj ton: Olaszország) délután V*4 órakor. ; A Nagykanizsai Jótékony Nőegy- | leteknek tánccal egybekötött teaestélye a Polgári Egylet nagytermében este V26 órakor. * Mozi. Uránia Vénusz temploma és |; Csimpi gavallér, majom-burleszk Világ \ Becsületes gazember (Egy megtért bü- :; nős regénye). Előadások kezdete 3, 5,:; 7 és 9 órakor. November 30, hétfő Római katolikus: András ap. Protes- i) táns: András. Izraelita: Kiszlev 13. Nap kel reggel 7 óra 25 perckor, nyug- szik délután 4 óra 12 perckor. 4* j [ A Move ismeretterjesztő előadása az :í Urániában (Sarányi Gyula: Rákóczi Fe- :: renc kora,vetített képekkel) este 7 órakor. ;, AZ HÍRLIK Az hírlik, hogy ha bejön a „pengő,, az Arany Koronában csupa filléres vendégek lesznek. * Az hírlik, hogy Nagykanizsán a sóspetecek azért olyan egyformák, mert a pékek perecnyi pontossággal sütik őket. * Az hírlik, hogy a nagykanizsai vágóhidhoz vezető utón, különösen esős időben, igen könnyen el lehelj vágódni. * Az hírlik, hogv a minapi esőzések alkalmával az Örddgárok majdnem a pokol fenekére küldte a környékét. * Az hírlik, hogy a legközelebbi tej- vizsgálatkor a városháza udvarán is látható lesz a — tejut. W. S. =■ Schwarcz Dezső harisnyái a legjobbak. — Kálíay Tibor dr. megérkezése. Tegnap este 9 óra 50 perckor kellelt volna megérkeznie Káilay Tibor dr.~ n-k és kíséretének Nagykanizsa *. Fogadására a polgármesterrel élén kivonult a városi tanács és a kép- viselőtesiüiet küldöttsége. Este 10 órakor azonban az a jelentés érke­zett Siófokról, hogy a vonat a hó­fúvás miatt 84 percet késik s onnét Nagykanizsáig valószínűleg még több lesz a késés. A tervezett lampionos szerenád ennek következtében elma­radt s azt a holnapi teaestéllyel kap­csolatban fogják megtartani. Vasár­nap délelőtt fél 11 órakor ünnepi szentmise lesz a plébánia-templom­ban, melyet negyed 12 órakor a dísz­közgyűlés követ. — Vargha plébános előadását rórnsi utjáiól a Keresztény O.thonban december 6-án délután 5 órakor tartja meg. — A mai teaestély iránt a város legszélesebb rétegében egyre nagyobb érdeklődés nyilvánul meg. Az estély, mint már megír!uk, délután fél 6 órakor veszi kezdetét a Polgári Egy­let összes termeiben s azt a szegé­nyek felruházása javára a helybeli jótékonysági nőügyietek közösen ren­dezik. Este záróráig tartó tánc kö­vetkezik. Az estélyen részt vesz dr. Káilay Tibor és kisérete is. A tea­estélyre külön is felhívjuk a közön­ség figyelmét; akik benne résztvesz- nek, egyúttal egy-egy morzsát juttat­nak a szegények asztalára is — Kedden kezdődik az ingyen­ebéd akció. A Keresztény Jó.ékony Nőegylet ingyenebédeltetési akciója december 1-én, kedden kezdetét veszi. A szegény iskolásgyermekek meg­felelő igazoló cédulával ellátva fog­nak jelentkezni az ebédeket felaján­lott jószivü emberek házaiban. A nőegylet vezetősége felkéri az ebéd­adókat, fogadják szívesen a szegény­ség sújtottjait s ügyeljenek fel azok illedelmes viselkedésére. Mindennemű panaszt, ami etéren felmerülhet, Farkas Vilma nőegyleti titkárhoz kell juttatni (Bizár-udvar). — Halálozás. Dr. Darányi Árpád nyug. honvédtörzsorvos, folyó hó 25-én életének 63. évében elhunyt. Temetése folyó hó 30-án délután 3 órakor történik az izr. temető halottas házából. — Nyomdászok hangversenye. Az idei kuhur-estélyek egyik legki­emelkedőbb pontja lesz az a monstre- hangverseny, melyet a helybeli nyom­dászok rendeznek december hó 8-án este fél 8 órakor a Polgári Egylet nagytermében. A hangverseny mű­sorának teljes összeállítása még e hét folyamán elkészül, úgy, hogy azt lapunk jövő vasárnapi számában mó­dunkban lesz már közölni. Az eddigi jelekből Ítélve megállapíthatjuk, hogy a gazdag művészi program a leg­kényesebb kulturigényeket is ki fogja elégíteni. A hangversenyt reggel 5 óráig tarló tánc fogja követni. Jegyek a hangversenyre, melyek — a karzati álló kivételével — a táncra is érvé­nyesek, már előreválthatók a Guten­berg (azelőtt ifj. Wajdits József) könyvkereskedésben, valamint a Zrí­nyi Nyomdában naponta reggel 8 órától este 6 óráig s a hangverseny napján délután 5 órától a pénztárnál. Ez alkalommal felhívja a rendezőség a Tisztelet-jegy tulajdonosainak szi­ves figyelmét, hogy amennyiben részt óhajtanak venni a hangversenyen, ebbeli szándékukat december hó 3-ig a Zrínyi Nyomdában vagy a Guten­berg könyvkereskedésben jelentsék be s közöljék, hogy hány személy részére tartsanak fenn helyet, mert a rendezőség csak ebben az esetben tudja a megfelelő helyet biztosítani. A bejelentések telefon utján is elő­jegyeztetnek. (Jegyek ma, vasárnap is egész napon át válthatók a Zrínyi Nyomda helyiségében Ofenbeck Ká­roly nyomdavezetőnél.) — Move ismeretterjesztő elő­adás. Hétfőn 7 órakor Surdnyi Gyula felsőkereskedelmi iskolai tanár elő­adása Rákóczi koráról vetített képek­kel. Az előadónak elismerten magas képzettségét és megnyerő előadási modorát nem kell Kanizsa közönsé­gének bekonferálnunk. Surányi tanár előadása végén bemutatja Rákóczi Ferencnek és bujdosó társainak te­metéséről 1906-ban Kassán készült filmfelvé elt, amelynek az egykor bol­dog N-gymagyarország minden pom­páját, erejét és történelmi emlékeit felvonultató gyönyörű jelenetei mos­tan megaláztatottságunkban leírha­tatlan hatást váltanak ki. A film je­lenetei alatt Rácz János főkántor fog tárogatón játszani. A női szem a költészetben Irta és a Zrínyi Irodalmi és Művészeti Kör folyó évi nov. 22-iki liceális előadásán fel­olvasta : Kemény János kegyesrendi tanár Freiligrath : A te éjbarna szemeddel Hatottad meg szivemet Nem tudom öröm-e, bánat-e Mely elfogta lelkemet A te éjbarna szemedért Valaki odaadná mindenét De szerelmet nem lehet venni Aranyért, gyémántért. Svéd közmondás azt mondja, hogy a szürke szemek úgy fényiének, mint az ezüst. A néphit általában azt tartja, hogy az emberi szemek nedves, mér­ges tartalmuknál fogva úgy az em­bernek, mint az állatoknak árthatnak. Mohamed azt mondja, hogy szem­nek ez a hatása igaz és ha van a világon, mely gyorsabb, mint a sors­csapás: az a szenvedés. Legritkábbak a zöld szemek, melyek a lélek ta­vaszát jelö.ik. I yen Jókai tenger- szemű hölgyének szeme. A nagyszemü és világos szemű szép a valódi bsopis. Azok a szemek, melyeknek sok fehér része van, sóvár szemek, kéjvágyók. A vörös szemek démoniak, a költő nem énekelte meg őket. Ázsiai mithosz szerint a vörös szemek mindig gonosz tulajdonság­gal bírnak. így a hindu alvilág istene Patöla vörös szemű. Kali, a halál is­tennője vörös szemű. Vergiliusnál Charonnak tüzes szemei vannak és a népmondákban az ördögnek vér­vörös, tüzes szemei vannak. A leggonoszabb varázslata szem­verés. Ebben a hitben mondja egy moslim nő: Ti európaiak ne.n hiszi- szitek, de mégis igaz, hogy egy része a síroknak a gonosz tekintetekből ered. Egyik faja ennek a megigézés, mely a fondorlat és irigység szelle­mét kelti fel. Azért a dicséretekkel csínján bánjunk, vagy úgy dicsér­jünk, hogy irigységet ne keltsünk vele. Piinius szerint éltek Afrikában emberek, akiknek dicséretétől fák szá­radtak el, vagy gyermekek haliak meg. A szemverés, a gonosz tekin- tekintetben való hit olyan általános, mint az ostobaság. A néphit szériát az olyanok, akiknek sötét, szúrós, mélyen fekvő szemeik vannak, külö­nösen a boszorkányok tudnak sze­mükkel megverni. Azok, akidnek sze­möldökei összenőttek vagy mosdat- lan, irigy sóvár szemmel néznek má­sokra, szemmel verik meg. A jók, ha kétszer egymásután néznek rá va­lakire, úgy ez a varázslat elmúlik. A szemverés betegséget okozember- nél, állatnál egyaránt, különösen fej­fájást, bénaságot, lesoványodást, sőt halált is okozhat; a leggonoszabb 1 hatással van az alvóra. Az arabok és mosümek a szemveréstől való fé­lelemben eltakarják arcukat, még a szép férfiak is. Ennek távoltartása céljából a kisgyermek nyakába valami érc medailont akasztanak elővigyá- zatból, hogy az hallható zajával elűzze a gonoszt. Nem cél nélküli az emberi szemet vizsgálni, hogy a hatását kö­zelebbről megismerjük. Ha valamit látni akarunk, úgy oda nézünk. A mód ahogy ezt ki-ki teszi, az részint a szokásból kifolyólag állandóan ka­rakterisztikus, részint annak az ér­deklődésnek a kifejezése, amelyet a tárgy kelt. A szemeket gyorsan vagy lassan, hosszabb vagy rövidebb ideig a tárgyakra szegezzük, miközben a szemüregben forgatjuk azokat, vagy a fejünket mozgatjuk, de legtöbbször | a kettőt együtt végezzük. Ez termé­szetes. De ha észrevéllen pillantást akaiunk vetni valamire, úgy nem forgatjuk nyakunkat. A szem portyá­zást végez és a fej úgy tesz mintha ez nem tartoznék hozzá. Ez a lopva leselkedő a kacér pillantás benyo­mását kelti. Más úgy érzi, hogy mi őt titkon figyeljük, vagy a többiek előtt eltitkolt csendes beleegyezést keresünk a szemekben. A nyitott szem éber és figyelmes. Ha a szemöl­dök emelkedik, úgy a szemhéj sima ! lesz és a szemgolyó egy kissé ki- 1 emelkedik, ez a csodálkozás kifeje­zése. Ha egy pontot közelről akarunk megvizsgálni, úgy a szemből jövő sugarak a megvizsgálandó tárgyon metszik egymást. Ha anélkül nézünk a bizonytalan rávolba, hogy egy tár­gyat vizsgálnánk, úgy a szemből jövő sugarak párhuzamosan haladnak, ez a homlok tartása szerint, vagy kö­zönyt fejez ki, vagy ideális szemlé­lődést és ha nem tapad a külvilág­hoz, hanem a szem állásából látjuk, hogy felfelé tör és a szemgolyó al­ján előtérbe lép a fehérség, úgy ez a remény és sóvárgás kifejezése. A női szem maga, melyben az alakok ezerféle változatot öltenek és amelyben szakadatlan zajló élet van, egy fékezhetetien elemi erőt jelent. Ezt a hatalmat nem lehet puszta ka- cérságnak nevezni, melyet Méta Wd- mer igy fejezi ki: a kacérság min­den szándékos, kiszámított mozgás, járás, testtartás és öltözködés, szó, tekintet, arc, hanghordozás, nevetés, sirás, beszéd, hallgatás, ami által a nő figyelmet akar kelteni, vagy tet­szeni akar. A szem beszéde támo­gatja a szóbeszédet. A kérdő szem egészen más reményt támaszt, mint a kacér tekintet. A szembeszéd mé­lyen a szívbe hat, mig a kacérság pillanatig csiklandoz csak. 1 (Folyt, köv.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom