Zalai Közlöny, 1925. október-december (64. évfolyam, 221-293. szám)
1925-11-28 / 270. szám
ULM Í&25 November 28. Az újabb, többmilliárdos vámcsalás, melyet Budapesten pár napja nyomoznak, rövid időn belül tisztázódik. A 3 főtettes közül 2 Magyar- országon van s talán már ma kézre- kerül. A Kansz a nyugdíjasokért. A Kansz vezetősége küldöttségben terjesztette a kormányzó elé a nyugdíjasok és árvák panaszait. A kormányzó jóakaratulag hallgatta meg az előadottakat. Linder Béla röpirata a pécsi törvényszékhez. Ma szombatra tűzte ki a pécsi törvényszék annak a monstre-pörnek a főtárgyalását, amelyen ítélkeznek azok felett, akik a szerb megszállás utolsó hetében Pécsett kikiáltották a baranyai magyarszerb köztársaságot. A fötárgyalásra a bíróság hetven embert idézett meg, akik közül többen Jugoszláviába szöktek, közöttük Under Béla is, a Károlyi-kormány emlékezetes „hadügyminisztere", aki a szerbek megszállása alatt Pécs polgármestere volt. Under Béla tegnap röpira- tot küldött Pécsre a törvényszékhez, amelyben többek között elmondja, hogy miért maradt el a mostani főtárgyalásról. „Alaptalanul vontak be a mozgalomba — írja, holott a bíróságnak is tudnia kellene, hogy semmi részem sem volt a köztársaság kikiáltásában, sem előkészítésében". A röpirat többi részében Linder izgató s nemzetgyalázó kijelentéseket használ. Hóvihar megakasztotta a vasúti közlekedést. Nyíregyházáról jelentik: Tegnap hatalmas szélvihar mellett megindult a havazás. Nyíregyháza és Mátészalka között a vasúti közlekedés megszakadt. M? reggelre a vihar kissé alábbhagyott. Az uj francia kormány. Páris- ból jelentik: Az uj miniszteri lista a következő: miniszterelnök és külügyminiszter Briand, igazságügy Chau- temps, belügyminiszter Daladier, pénzügyminiszter Locheur, hadügy Painlevé, tengerészet Seygnes, kultusz Roustand, kereskedelem Daniel Vincent, közmunkaügy De Monsie, munkaügy Dufour, gyarmatügy Perrier, mezőgazdaság Dourand. ü löipi isii a bízna magyal Irani! Bécs, november 26 Brazília bécsi konzulénak önlelep- lezése és egy Fillinger nevű kivándorlási ügynök szélhámosságának ismertetése után most hiteles adatokat közölhetünk annak a brazifiai kivándorlási központnak működéséről, a mely ugyan Bécsben székel, azonban főtevékenysége magyar földművesek kicsábitásában rejlik.' Amint már hírül adtuk, Brazília cifra nevű bécsi konzula Rio de Ja- neiroban megjelenő lapok munkatársainak adott nyilatkozatában eldicsekedett avval, hogy a bécsi konzulátusnak tavaly 30.000 magyart sikerült kicsábitania Braziliába. Ez a különös diplomata, aki a konzuli hatáskört összetéveszti a kivándorlási hiéna tevékenységével, még mindig helyén ül, az osztrák kormány még mindig nem látta szükségesnek, hogy a brazíliai kormánytól ennek az egyénnek visszahívását kérje. Mindenesetre igen különös, hogy eddig sem a magyar, sem pedig a román, jugoszláv és csehszlovák kormányok nem tartották érdemesnek hivatalosan foglalkozni a konzul ur üzelmeivel és az osztrák kormány figyelmét nyomatékosan felhívni rá. Ezek után nem csodálkozhatunk, ha a bécsi kivándorlási központ egyre terjeszkedik. Ausztriában a brazíliai ügynökök óvatosabbak, a bécsi rendőrség éppen a napokban tartóztatott le kéthiénátr akik osztrák munkásokat akartak Brazíliába csábítani. Már maga az a tény is mutatja, hogy milyen veszélyeket rejt magában a Braziliába való kivándorlás, Hiszen az osztrák kormány hivatalosan is pártolja és elősegíti a kivándorlást, mivel az osztrák munkanélküliségnek és nyomornak ez az egyedüli orvossága. A brazíliai ügyszomoru példa bizonyítja, hogy a kivándorlók kint rabszolga munkát tartoznak végezni cs néhány év múlva elpusztulnak a példátlan fáradalmak, a rossz táplálkozás és a szokatlan, mocsaras kiima következtében. Ausztriában nem is igen mernek a bécsi központ ügynökei dolgozni, hanem Erdélyből, a Vajdaságból és Szlovenszkóból, esetleg Nyugaíma- gyarországból szállítják az anyagot. Az ügynökök munkáját a hajózási társaságok financirozzák, amelyeknek nagy érdekük a kivándorlás. Jelenleg a hajók osztályainak mintegy negyedrésze üres. Amerika a háború alatt uj hajókat építtetett és az amerikai társaságok a III. osztály utasainak is külön fülkéket bocsátanak rendelkezésükre. Ettől eltekintve a beutazási korlátozások is nagy szerepet játszanak a hajózási társaságok üzletmenetében. A vállalatok tehát nagyon megörültek, amikor Sau Paolo állam kormányzósága szerződést kötött velük a brazíliai kivándorlók ingyenes kiszállítására. A szállítás költségeit San Paolo állam téríti meg a társaságoknak, amelyek ezért mindenben támogatják a brazíliai kivándorlási ügynökök munkáját. San Paolo hat hajózási vállalattal kötött ilyen szerződéseket. Ezek a Hamburg— Amerika— Linie, a Norddeutscher Lloyd nevű német, a Holländischer Lloyd németalföldi, az English Royal Mail angol, a Navigatione Generáli olasz és a Societe Generale Maritime francia hajózási társaságok. Természetesen azoknak, akiket ezek a társaságok San Paolo állam költségére szállítanak ki Braziliába, kötelezniük kell magukat a fazendákon való rabszolgamunkára. Az egész Középeurópára kiterjedő bécsi kivándorlási központ a bécsi brazíliai konzulátus helyiségében székel. Vezetője a brazíliai földművelésügyi minisztérium egyik kiküldőit nökök akcióját azonban az osztrák kormány sem tűri, mivel számtalan tisztviselője, aki mint kivándorlási biztos irányítja az ügynökök munkáját. Naponta 50—500 erdélyi, vajdasági és szlovenszkói földműves vonul át Bécsen. Ezeket a brazíliai konzulátus vagy nyomban a kikötők felé irányítja, avagy néhány napot a pályaudvarok közelében levő kicsiny szállodában töltenek a konzulátus költségére. A bécsi rendőrség szigorúan ellenőrzi ugyan a kivándorlási ügynököket, azonban ezekbe a magyar transzportokba nem avatkozik bele, mivel az az álláspontja, hogy ha az illetékes hazai hatóságok tűrik az ügynökök garázdálkodásait, akkor a bécsi rendőrségnek nincsen joga és oka a beavatkozásra. A magyar kormány beavatkozása tehát égetően szükséges és reméljük, hogy legközelebbi tudósításunk már ennek eredményeiről számolhat be. sz. p. Botrány a budapesti T udomány Egyetemen Ismeretlen tettesek darabokra törték a feszületet és összetépték a Magyar Hiszekegyet Felháborító eset történt ma a Tudomány Egyetem 3. számú előadótermében. A teremben kifüggesztve volt feszületet darabokra törve találták a padlón s a Hiszekegy, mely a feszület alatt voll kifüggesztve, szintén darabokra tépve feküdt a terem közepén. Az ifjúság között egyre fenyegetőbb lett a hangulat és minden lépést megtettek a tettes kikutatására. A verbőczysták azonnal becsukatták az egyetem kapuit, hogy senki el ne távozhasson, mert mindenkit le akartak igazoltatni. A dékán azonban kinyitotta a kaput, hogy még az inzultus előtt a zsidó ifjúság bántatlanul elhagyhassa az egyetemét. Az egyetem rektora intézkedett az ügy sürgős felderítése végett. Az ifjúság tartózkodik minden zavargástól. A női szem a költészetben Irta és a Zrínyi Irodalmi és Művészeti Kör folyó évi nov. 22-iki liceális előadásán felolvasta : Kemény János kegyesrendi tanár (2) Az egész világ női a szemük fényével mutatják, hogy mennyire szerelmesek, vagy csak tetetik azt, hogy a férfit csalogassák. Ami a bálnavadász kezében a szigony, az a nő hatalmában tekintete, fegyver a férfival való harcban, akár veleszületett szokás ez, akár ügyesség. A férfinál viszont a ragadozó állathoz hasonló pillantása lép előtérbe. Stöckl Helén a legszeretetreméltóbb költői szemspecialista megjegyzi, hogy a női szem sokkal alkalmasabb, mint a fétfié, hogy a lélek titokteljes életéből hirt adjon, mert rendesen köny- nyebb a nők szemén keresztül a lelkűkbe látni, mint a férfiakén, mivel a nők a gyermekekhez hasonlóan az egész szivüket egy tekintet által tárják elénk. Valakinek a leikébe látni annyi, mint annak az érzelmeit tudni vélni. A költők a szemet legtöbbször a csillagokhoz hasonlítják, igy például Heine : A magas kék ég sátorából Sok ezer csillag tekint le Vággyal telve, fénylön, okosan, Mint a szép asszonyok szeme, j Petőfi: Fényes csillag mondd meg nékem, Mért nem maradtál az égen ? Mondd meg, arra mi ok szolgál, Hogy az égről lefutottál? Csak az az ok szolgál arra, Mert ránéztem galambodra. Sugaramnál szebb a szeme, Bosszankodás kergetett le. A legelkopíatottabb hasonlat, mikor a szemet életünk vezércsiliagá- nak mondjuk és csak nagy költőknél türjük el, mint Grillparzernél : Szemek, reményem csillagai, Dioskurok az életnek idelent, Ne ragyogjatok oly nagy tűzzel, Mert az mindig vihart jeleni. így a költők, de a költőnők is hasonló szépen énekelnek a szemekről. Ida Hahn grófnő: Sosem választanék csillagokat A szemekhez hasonlatul Azok tüze s a csillag fénye Nem jöhetnek választásul. Hideg csillag, tudsz-e sírni ?J Vagy könnyedet elrejteni ? Fátyolt vonni fényed fölé ? S ragyogásod enyhíteni ? Vagy tudsz-e úgy mosolyogni, Miként nevet az ő szeme ? Nem is nézek fel az égre, Inkább az ő szép szemébe. Ti csillagok, jöttök, mentek Lélek nélkül ide s tova, Hidegen hagy a fájdalom S a szerelmes párok sorsa. Nem tetszetek a szivemnek, Mert fényt adtok csupán nekem, De a rózsám szép kék szeme Beragyogja egész éltem. Amint az elektromos áram szükséges egy telegramm föl-vagy leadásához, úgy szükségesek a forró női pillantások az őszinte és igaz szerelmi költészethez. Azokból olvassa úgyszólván ki a költő költeményét, mint Bodenstadt vallja: Hogyha látom szeielmes, szelíd Pillantásod reám vetni, Folyó arannyá változik át Érzelmem és gondolatom. Lánykám elé leborulok, Úgy íródnak most e dalok Az ő szép szemeiből. Lenau : Nem az Óceánon túl, Nem a csillagokban, Nem a képzelet határán Van az én hazám, Hanem a te szép szemeidben, Édes babám. Ami örömmel töltötte el éltem, Vagy amit a halálon túl találni véltem, Az eltűnt gyermekkor vidám napjait, Ifjúságom égi szép álmait. Elhunytjaim üzenetét. Múzsám bátorító tekintetét : Mind megtalálom a te szemedben, Édes kincsem, szerelmesem. Marbach a szépséget is ebből a szempontból szemléli: Titokteljes talány vagy, női szem, Beléd zárult az egész világ, Örömünnepet ül benned a szerelem, A földi és égi világ. A szellem szentélye vagy te, szem, Az örökkévalóság a világod. A szellem szépségét meghatva nézem, Ha a szem szerelemittasan mosolyog. A német nép a szemnek hatféle színét különbözteti meg, u. m.: kék, fekete, barna, szürke, zöld, fehér. A németek a kék szemet énekelték meg a legtöbbször, mert ez náluk a leggyakoribb. Heine: Előttem a kék szemed Éjjel, nappal talán. De nem tudom megfejteni, Mit jelent a talány. Grill parzer: Szempilláid árnyékában Két nefelejts virág A felületest megtanítja, Mit beszél a világ. A szépség igaz barátjai igazán csak a költők és ezek nem szorítkoznak csupán a kék szemre, fogékonysággal bírnak a fekete iránt is, ha azt egy szép leány szemében fedezik fel. A fekete szem tüzszikrá- zik, amint Hämmerling énekli. A fekete szemek, mint a gyémánt koszorú, a szépség csodafényét szórják. Ilyen áruló tűz lobog a szerelmes lány szép szemében, aki szerelmi mámorában ismeri meg a férfit. A kedves szeme csak része az ő egészének, ami a szerelmet megin- [ ditja, csak symbolum. (Folyt, kőv.)
