Zalai Közlöny, 1925. október-december (64. évfolyam, 221-293. szám)
1925-11-26 / 268. szám
•5. évfolyam, 268. szám Nagykanizsa, 1925 november 26 csütörtök á*« 1806 korra« iMfkeuifiség és kiadóhivatal FŐ-rí 1 I«tiiaxban-T«lefon 73, n?o«da \ 17, POLITIKAI NAPILAP Felelős szerkesztő: Kempeíen Béla EURÓPA GAZDASÁGI KRÍZISE (Dr. D. Gy.) A viszonyok konszolidálásával, az infláció megszűntével minden európai államban — Anglia kivételével — a győztes és legyőzött államokban egyaránt, a termelés igen vontatottan indult meg s a gazdasági krízisek nyomon követik egymást. Az üzemek redukciója, a munkáslétszámok apasztása, a kivándorlás emelkedése, a fogyasztás csökkenése a szimpto- mái annak a nagy gazdasági depressziónak, amely ma egész Európára ránehezedik. Egyelőre nem is látszik kibontakozási lehetőség, mert a legfontosabb termelési tényezőnek: a tőkének hiánya, az európai piacokon olyan mértékben érezteti hatását, amelyhez fogható tőkehiány sem az 1907. évi, sem pedig az 1912. évi pénzügyi krízissel ösz- sze nem hasonlítható. Amig normális viszonyok idején a tőkehiány átmenetileg éreztette csak hatását, addig most ez a jelenség állandósulni látszik. A háború gazdasági következményei most jutnak főként kifejezésre, mert a látszólagos konjunktúra idején, amig az infláció e’ousztiíotta azokat a javakat is, amelyeket a háborúból sikerült átmenteni, az európai valuták stabilizálásakor derült ki, hogy mennyi érték pusztult el a háború kitörése óta és hogy ezeket az értékeket milyen nehéz pótolni, Ennek a tőkének a hiánya teszi lehetetlenné a termelés olyan megindulását, amely minden vonalon élénkebb vállalkozási kedvet, nagyobb gazdasági mozgalmat váltana ki. A megsemmisült és hiányzó tőke illusztrálására elsősorban , a bennünket legközelebbről érintő, tehát a magyar viszonyokra akarunk rámutatni. Magyarország mai területén a háború előtt a pénzintézetek 3300 millió aranykorona betétet kezeltek. Ennek az összegnek egy- tizede, körülbelül 300 millió korona van ma Csonka-Magyar- ország pénzintézeteinél betétként elhelyezve. Ugyancsak a kis Magyarország területén évenként 200 millió jelzálogos kölcsönt kebeleztek be, amelynek ellenében kibocsájtott jelzálog- levelek 90 százalék erejéig a külföldön találtak elhelyezést. Ma ez a pénzforrás is hiányzik, mert a külföld előtt a magyar emissziók útja egyelőre el van zárva. Össze szokták hasonlítani a bankjegyforgalmat a betétek összegével és ebből most azt az arányt állapíthatjuk meg, hogy amig az Osztrák-Magyar Bank átlagos bankjegyforgalmából, azaz 2.4 milliárd aranykoronából Magyarország területére esett annak 40 százaléka, amely hozzávetőlegesen 1 milliárd aranykoronát tesz ki, a Nagy-Magyar- ország betéteinek összege elérte a 12 milliárd aranykoronát. Ezek szerint, amig a betétek a háború előtt tizenkétszer olyan összeget reprezentáltak mint a bankjegy- forgalom, addig ma, a 300 millió aranykorona betéttel — amely 4.5 billió papirkoronának felel meg — szemben áll a hasonló összegű bankjegyforgalom, vagyis a betétek összege a bankjegy- forgalommal azonos nívón mozog, Hiányzik tehát az a tizenegyszeres különbözet, amely békében a jegybank bankjegyforgalma és a betétek között mutatkozott. Hiányzanak továbbá azok a panziópénzek, amelyek Francia- országból és Belgiumból elárasztották egész Közép-Európát és amelyből a magyar gazdasági életnek is igen számottevő mil- liárdok jutottak. Ezek a külföldi tőkék azonban nemcsak nálunk, hanem Ausztriában és Németországban is hiányzanak. Az osztrák köztársaságban a stabilizálás után a külföldi tőke — ha egyelőre rövid lejáratra is — szívesen keresett elhelyezkedést és a termelési viszonyok 1924 febiüár—március haváig Ausztriában kielégítők is voltak, amikor a frank-kontremin miatt a külföldi tőkéket hirtelen kivonták és azóta Ausztria ezeket a hitelforrásokat nehezen tudja pótolni. Bethlen István gróf miniszterelnök a királykérdésről A kormány a királykérdésben az 8928. évi 47. t.»c. alapján áü — A közoktatásügyi miniszter számszerű adatai a magyar népoktatás előrehaladásáról — ECéthly Anna a vallásnak „magánügygyé“ való nyilvánítását követeli Budapest, november 25 A nemzetgyűlés mai ülésén folytatták a költségvetés vitáját. Peyer Károly a tokaji állami szől- lők bérbeadását szorgalmazza. Bethlen István gróf válasza után a nyugellátás kérdésénél újból Peyer Károly szólal fel. Sürgeti a nyugellátás ügyének revízióját. Nyugdijatoknál is meg kell állapítani a munkaképességet. Nyugdijat csak az kapjon, kinek egyéb jövedelme nincs. Búd János hangulatkeltésnek minősiti ezt a javaslatot. A Ház az eredeti szöveget fogadja el. _ A főrendiház kiadásaihoz Hcgy- megi-Kiss Pál szól hozzá. A felsőház üléseire szánt 5‘1 milliárdot adják a felekezeti tanítóknak, vagy tárják fel a hajduszoboszlői földgázforrást. Bethlen István gróf kijelenti, hogy a felsőház még a folyó költségvetési évben összeül. A szakaszt elfogadják. Az OFB tételeit Pesthy Pál dr., a j miniszterelnökség személyi járandóságait Hegymegi-Kiss Pál és Bethlen István gróf, a sajtó és rendelkezési alapot Peyer Károly és a miniszter- elnök hozzászólásai után elfogadják. A vitézi szék költségeihez Várnai Dániel szól hozzá s javasolja annak teljes törlését, mert törvény nélkül alkotott uj nemesi rendet közpénzekből eltartatni nem tartja helyénvalónak. A vitézi szék ellen a szociáldemokraták egymásután vonultatják fel szónokaikat. Farkas István, Malasics Géza, Szeder Ferenc, Propper Sándor szólalnak fel. Mindegyik beszéde súlyos kritika alá veszi a szakszervezetek szempontjából a vitézi szék intézményét s felpanaszolják, hogy szervezett munkás egy sem kerül be a vitézek lajstromába. Bethlen István gróf válaszát a közbeszólások özöne szakítja meg folytonosan. Végül is a Ház a tételt elfogadta s ezzel a miniszterelnökség költségvetése letárgyaltatván, megkezdték^ kultusz-tárca költségvetését. güőfhigtés! ára; Egy hóra 3G.00C korona íiáíoa béri.- — --------- 90,000 korona Eg ri-Nagy János előadó beszéde után az ülést délután fél 3 órakor felfüggesztették. Szünet után Kétli Anna: A vallásnak „magánüggyé“ való nyilvánítását követeli. Határozati javaslatot nyújt be az elemi iskolának 8 osztályúvá való fejlesztésére, tanítói létszám szaporítása és az osztályok csökkentése tárgyában. Bírálja a leventeegyesületeket. A középiskolákban meg kell szüntetni a militarista szellemet és történelem- hamisitást (!) — mondja. Klebelsberg Kunó gróf közoktatás- ügyi miniszter emelkedik fel szólásra és számokkal világítja meg a magyar népoktatás előrehaladását': Az 1921/22 tanévben 147.000 tanköteles nem járt iskolába. 1922/23 - ban ez a szám 129 000-re, 1923/24- ben 93.240 re a folyó évben pedig 46 000 re csökkent. Öt év alatt tehát 27.7 %-róJ 5 7% ra csökkent. Mióta miniszter lett, 1252 uj tanítói állást szervezett. Előkészület alatt van 574 tanterein és 170 tanitólakás. Tízmillió aranykorona beruházással még további 200 tanterem és 263 tanítói lakás épül fel, ami további 10.000 iskolázatlan tanköteles gyermek iskoláztatását teszi lehetővé. Tiz év után már Vili. esztendős kötelező népiskola fog működni Magyarországon. Ez a tiz év feltétlenül szükséges. Kijelenti, hogy nemcsak a vetített és mozgóképeket, a gramofont fogja a népművelés terén alkalmazni, hanem igénybe veszi a rádiót is, amely módot ad arra, hogy Budapestről az egészországnak tartsanak előadásokat Klebelsberg Kunó gróf ezuíán rámutatott arra, hogy a zsidóság gyermekei egy részének talán jobb tanulmányi eredményét nem lehet a szorgalom vigy tehetség kérdésének tekinteni, hanem annak, hogy a magyar intelligencia anyagilag teljesen leromlott és nem tudja biztosítani gyermekeinek azt a vallásos, szükséges, gondtalan életmódot, amelyet a vagyonos zsidóság: gyermekének biztosit. Kéri azokat, akik a numerus clausus kérdését fejtege ik, hogy vegyék ezt a megállapítást is fontolóra. A magyar középosztály nem érdemli meg, hogy bárkivel szemben is háttérbe kerüljön, mert mig a tisztviselőrétegek a külföldi államokban mindig sztrájkolnak, addig a nálunk sokkal súlyosabb viszonyok melleit élő tisztviselői kar a legnagyobb önfeláldozással és kitartással végzi kötelességét.
