Zalai Közlöny, 1925. október-december (64. évfolyam, 221-293. szám)
1925-11-18 / 261. szám
Inrksistőtég és kiadóhivatal Fő-at $ íBUmba.í-Títsiton 78, nyomda U7. ssá« POLITIKAI NAPILAP «irrt íwinwiTiriiTwiwiMiMnBaBMMriMrri hmng»>Mn»mnnrnimi Felelős szerkesztő: Kempelen Béla Ki553U«té#S ái«; így Sa&rs 3Ű.OOC koioas Hálóst feőíí~. ~~ ™. ... SO.öCQ koicsi A VALORIZÁCIÓ VESZÉLYEI A gazdasági kérdések közül igen sok szó esik a valorizációról, amelynek a pénzügyi konszolidáció szempontjából igen nagy jelentősége van. A pénzügyminiszter beterjesztette erre vonatkozó javaslatát s ez a tény az egész vonalon akkora érdeklődést keltett, hogy ma jóformán minden politikai összejövetelnek és megbeszélésnek tárgya. Abban nincsen eltérés sem a pénzügyminiszter, sem a bármely pártállásu politikusok között, hogy a pénzügyi újjászületés eszménye volna az, ha a valorizáció minden tartozásra nézve keresztülvihető lenne. — Hogy nemcsak a magán, de a köztartozások is átértékeltessenek. Viszont azt is mindenki tudja, hogy az ország megcsonkítása, az elvesztett háború, a forradalmak által szétzüllesztett állampénzügyi viszonyaink mellett Magyarország ma nem rendelkezik azzal az. erővel és képességgel, hogy a teljes valorizáció álláspontjára helyezkedjék. Szoktak hivatkozni Németországra, ahol ezirányban erőteljesebb lépések történtek. Ez az összehasonlítás azonban egyáltalában nem tárgyilagos. A 80 millió lakossal bíró nagy Németország elvesztette ugyan Elszász- Lotharingiát és más kisebb területeket, de hát ez körülbelül annak felelne meg, ha mi csupán 4—5 határszéli vármegyét vesztettünk volna el. De hát nem ez történt, hanem egy borzalmas katasztrófa területeink kétharmadától megfosztott s a régi magyar gazdasági élet kettétört gazdasági ereje egyensúly nélkül hever a győzők lábai előtt. A gazdasági élet egyensulyba- hozatalát nem irányíthatják tehát kizárólag” azok az erkölcsi törvények, amelyeket a nemzet és a kormány egyaránt elismer, hanem csupán csak a momentán lehetőségek. Bárha a legjobb utón vagyunk ahhoz, hogy hosszú idők múlva a szűkre szorított, de pénzügyileg rendezett állam legyünk, egyelőre meg kell elégednünk azzal, amit momentán teherviselési képességünk megszab. Hiszen az adóterhek nagysága ellen mindenki jogosan panaszkodik, ahhoz tehát, hogy a teljes valorizációt ke- resztülvihessük, az adózók olyan megnyomoritására volna szüksége, amely az adóalanyokat véglegesen összeroppantaná. Az a megtakarított néhány millió, amit a pénzügyi költségvetés ezidőszerint felmutat, még csak meg sem kottyanna a valorizáció keresztülvitele esetén, eltekintve attól, hogy ezek is az immár halaszthatatlanná vált beScitovszky Béla házelnök napirend előtt eiparentálta Baríha Ödönt s utána áttért a Ház a gazdasági bizottság jelentésének tárgyalására a nemzetgyűlési képviselők és tisztviselők tiszteletdijának, íHe've fizetésének megállapítását illetőleg. Előadója Urbanits János. A Ház a javaslatot elfogadta. A költségvetési vitának folytatólagos tárgyalásánál Czettler Jenő elismeréssel emlékezett meg a kormánynak a szanálásnál elért eredményeiről. Beszél a hitelkérdés rendezéséről, a hadikö;csönök rendezését illetőleg intézményes rendezést sürget s elismeréssel adózik azoknak a kereskedőknek, kik kifelé piacokat nyi- tanak az országnak. Olyan kereskedelmi osztályra van szükségünk — mondja — mely belekapcsolódik a modern külföldi áramlatokba. A költségvetést megszavazza. Peidl Gyula szóváteszi a közvetett adók nagyságát. Észrevételezi a kormánynak s a bíróságoknak nagy szigorát sajtójukkal szemben. Mandátumáról Koszó Istvánnal szemben azt állítja, hogy nagyon kevés olyan tiszta mandátum van, mint az övé. Foglalkozik Viczián államtitkár kinevezésével. Az egész közélet demokratizálását követeli. Mert csak demokratikus politikával fogunk a külföldön barátokat szerezhetni. Szünet után Peidl Gyula folytatja beszédét. A kormány iránt bizalmatlan, a javaslatot nem fogadja el. Perlaky György visszautasítja a szociáldemokraták állítását, mely szerint nálunk úgy bánnak a nemzetiségekkel, mint Romániában. Ilyen kijelentések csak ártanak az országnak. A mezőgazdasági termények értékesítése ügyében hatalmas tervezet ruházások céljaira vannak előirányozva és lefoglalva. Be kell tehát mindenkinek látnia azt. hogy a legnagyobb- foku óvatosságra van ebben a kérdésben is szükség. A javaslat elment addig a határig, a meddig az ország erőviszonyainak mérlegelésével és megráz kódtatása nélkül elmeheteit, ezentúl örvények és szakadékok vannak, ezekbe a magyar gazdasági életnek és ezzel a magyarság sorsának nem szabad belezuhannia. Ahol a kevés is sok, ott azt a keveset is, amelyet nyújthatunk, jól meg kell becsülnünk. elkészítésére hivja fel a kormány figyelmét. A javaslatot elfogadja. Kiss Menyhért: Ez a nemzetgyűlés túlélte magát — kezdi beszédét, miért az elnök rendreutasitja. Ezután is állandó zajban folytatja beszédét. Tiltakozik az ellen, hogy a nemzetgyűlés meghosszabbítsa életét. A földreformot nem hajtották végre máig sem, holott a föld elosztása sehol sem olyan igazságtalan, mint Magyarországon. Követeli a hithizomány eltörlését. Kérdést intéz a honvédelmi miniszterhez, miért nem töltik be a honvéd-főparancsnoki állást és igaz e, hogy a hadsereg felett való rendelkezést ki akarják venni a kormányzó kezéből és a minisztertanácsra akar- jákr ruházni. Éles szóváltás támad Kiss Menyhért és Huszár Károly közi, kinek Kiss szemére veti, hogy a Magyar Amerikai Bankban elnöki tisztet vállalt. Követeli a hadikölcsön valorizálását, az általános titkos választójogot. A költségvetést nem fogadja el. Elnök a vitát félbeszakítja és napirendi javaslatot tesz, mely után Huszár Károly személyes kérdésben szólal fel. A Magyar Amerikai Bank elnöksége ügyében az összeférhetetlenségi bizottság őt felmentette. A bank egy közgyűlésén sem vett részt, egy fillért tőle fel nem vett. Felszólítja Kiss Menyhértet, bizonyítsa rágalmait. A letenyei választásról megemlíti, hogy Eckhardt kijelentése szerint Kiss Menyhért a kerület egyik községében olyan beszédet mondott, hogy Eckhardt maga is félt, hogy a végén kikiáltja a proletár- diktatúrát. Mikor Kiss Menyhértet látja, mindig a Jancsi-bohóc jut eszébe. Kiss Menyhért ezzel szemben is fenntartja állításait. Az ülés vége fél 8 órakor. Fajvédő párt alakulás Somogybán Kaposvárott vasárnap alakul meg a somogymegyei fajvédő párt. Ezal- kalomra Kaposvárra utaznak Gömbös Gyula, Eckhardt Tibor és Somogyi Béla nemzetgyűlési képviselők. Egységespárti értekezlet Az egységespárt csütörtökön este pártéitekezleíet és pártvacsorát tart, melyen a miniszterelnök vezetésével a kormány összes tagjai résztvesznek. 8ELFÍL0I HÍREK Ötezer holdat öntött el a Dráva. A megáradt Dráva medréből kilépve Baranyában mintegy ötezer katasztrá- 1Í5 holdnyi buzavetést öntött el Draskovics Iván gróf és a péc.-i káptalan birtokából. — Éjszaka jelentik Vízvárról : A község környékét a Dráva teljesen elöntötte, Az áradás magyar részeken nem okozott nagy károkat, de a tulsópart sokat szenvedett. Fer- dinandovácrói a lakosság csónakon kereseti ménedéfctt. — Győrből jelentik: A Rába áradása hétfőn reggel érte el a kulminációs pontot. Ekkor a vízállás 530 centiméter volt. További emelkedés nem várható. A miniszterelnök fia arfterikai tanulmányúton. Gróf Bethlen András, a miniszterelnök fia szerdán gazdasági tanulmányai fo'ytalására Nzw- yorkba utazóit. Albrecht kir. herceg a TESz kormányzó-elnöke. Kedden délután negyed 7 órakor kezdődött a Társadalmi Egyesületek Szövetségének nagyarányú ünnepsége, melynek keretében Albrecht kir. herceget a Szövetség kormányzó elnöki tisztségébe a parlament épületében beiktatták. ítélethirdetés a Márffy- ügyben. A Márffy perben a tábla az Ítéletet ma délelőtt fél tízkor fogja kihirdetni, Községi tisztviselők sorsjátéka. A Községi Tisztviselők Országos Egyesülete tagjai anyagi helyzetének javitására tárgysorsjátékot rendez. Egy sorsjegy 10.000 korona. Magántanári képesítés. Laurentzy Vilmos dr.-t, kereskedelmi iskolai tanárt a napokban habilitálta a budapesti közgazdasági egyetemen magántanárrá képesítették, miután az agrárizmus társadalomalkotó cimen magántanári próbaelőadását folyó hó 12-én megtartotta. Az uj egyetemi tanár Laurentzy Lőrinc, a nagykanizsai lakáshivatal volt elnökének a fivére. Tilos a sorsjegyek utcán árusítása. Budapesten az óriási mértékben elterjedt sorsjegy láz az utcára is kikerült. Az első, eredménytelen rendelet után most a legszigorúbb hatósági intézkedéssel tiltották meg a sorsjegyek ulcai árusítását. Kiss Menyhért és Huszár Károly vitája a nemzetgyűlésen A üagyar Amerikai Bank elnöksége és a letenyei választás a költségvetés vifá/'Afoai* — Kiss ^ien^hért aggodalmai a hadseregre vonatkozólag Budapest, november 17
