Zalai Közlöny, 1925. október-december (64. évfolyam, 221-293. szám)

1925-11-15 / 259. szám

85. évfolyam, 259, szám Nagykanizsa, 1925 november 15, vasárnap ária 2096 Saarksístoség és ktedóhívstsl Főni £ teter&ban-Tatafcn 78, njossda í 17, ssáss POLITIKÁI NAPILAP Felelős szerkesztő: Kempelen Béla ftldfUeiéi! áss; így hóié 90.006 kötöm Hitem b&i­---------------- 90.009 kötöm KE RESKEDELEM ÉS A VÁM nyolitásához már több nagyke­reskedőre volna szükség. Ez (drt B. S.) Az utóbbi időben nagyon gyakran találkozunk az­zal a felfogással, hogy a nagy- kereskedelemnekalétszáma olyan aránytalanul nagy a békebelihez képest, hogy tömegének hosz- szabb-rövidebb időn belül el kell hullania. Békében valamely szak­mában mondjuk 100 nagykeres­kedő volt, de tekintettel arra, hogy időközben elvesztettük a fogyasztó terület igen jelentékeny részét, körülbelül 45—50 keres­kedő is el tudná látni ugyanazt a szükségletet. Ezzel szemben a nagykereskedők száma hatalma­san megnövekedett, úgy, hogy most ugyanabban a szakmában nem 100, hanem 250 kereskedő működik. A lefogyott fogyasz­táshoz arányitva tehát ötször annyi,’mint békében volk Beszéltek arról is, hogy ez egészségtelen tünet, melyet a konjunktúra s az infláció hozott magával és szerepet játszott ben­ne a behozatali tilalmak rend­szere is. A konklúzió tehát ezek szerint az, hogy a normális gaz­dasági élet, az egészséges üzleti viszonyok csak akkor állhatnak ismét fenn, ha ez a fölfujt nagy­kereskedelem ismét normális ará­nyokra apad le. Csakhogy nem egészen igy áll a helyzet, mert ha objektiven nézzük a dolgot és ha tekintetbe vesszük azokat a nagy eltoló­dásokat, melyek a háborús idők­től máig bekövetkeztek, mind­járt kiviláglik a helyzet másik oldala. A háború előtt ugyanis Magyarország vámközösségben volt azokkal az ipari gócpon­tokkal, amelyek a mi ipari szük­ségletünknek legminimálisabb ré­szét látták el: Csehországgal és Ausztriával. Egészen természe­tes, hogy a vámközösség kö­vetkeztében arra a nagykereske­delemnek sokkal kevesebb mun­ka hárult, mert egyrészt ezek a külföldi ipartelepek közvetlenül látogatták a magyar fogyasztó­kat illetve kiskereskedőket, mint ahogy a detail-kereskedők is gyakran mentek fel Bécsbe, Csehországba vagy tartottak fenn összeköttetést, ami részben szük­ségtelenné tette a nagykereske­dők munkáját. Másrészt azonban ugyanaz a nagykereskedő a háború előtt sokkal nagyobb méretű üzlete­ket bonyolíthatott le, mint most, a következő okokból: 1. Az árut hitelbe kapta, 2. vámilleték nem terhelte és ennek folytán egy aránylag kis tőkével igen kiterjedett üzletet vezethetett. Most ugyan az árut szintén hi­telbe kapja, azonban ennek meg­érkezésekor az áru értékének 30—50 sőt 100 százalékát kész­pénzben kénytelen vámokért le­fizetni, Ha tekintetbe vesszük azt, hogy a háborús és az azt kö­vető időszak a nagykereskedők tőkeerejét meglehetősen meg­nyirbálta, úgy még egy közös vámterület mellett is redukálni kellene mindenkinek az üzletét, tehát ugyanolyan üzletkör lebo­azonban kevésbbé fontos. A fontos a vám szempontja, mert a vám olyan nagy tőkéket ab- sorbeál, melyek mellett ez a régi kereskedelem, a régi létszámá­val nem tudná ugyanazokat az üzleteket lebonyolítani, ami vi íágosan bizonyítja, hogy szükség van azokra a nagykereskedő cé­gekre, amelyeket sokan szeret­nének most létszámfölöttieknek föltüntetni. Ez a tény nem jelenti azt, hogy egyes szakmákban nincsen tényleg iétszárnfelesleg és bizo­nyos, hogy a túlhajtott konjunk­túra folytán alakult cégek föl­számolni lesznek kénytelenek. De arra gondolni sem lehet, hogy a békebeli arányokra tér- h ' síink vi*®?? mindaddig rnicr Magyarország önálló vámterü­let lesz. Magyarország gazdasági előnyökre számiihat a genfi tárgyalásoknál A szddáidemoknaták politikai amnesztiát kérnek Budapest, november 14 A nemzetgyűlés tegnap folytatta a költségvetés tárgyalását és arra szá­mítanak, hogy az általános vitát esetleg már a a jövőhét végén be­fejezik. Ebben az esetben Búd pénz­ügyminiszter csütörtökön vagy pén­teken elmondhatja a vitát bezáró pénzügyi expozéját, melyben részle­tesen fogja ismertetni az ország pénz­ügyi helyzetét. A legközelebbi jövő­ben külön törvényjavaslat kerül a nemzetgyűlés elé és ebben történik majd intézkedés az úgynevezett kari­tativ valorizációról. — Természetes, hogy ezt a megoldást hosszas ta­nácskozás fogja megelőzni és éppen ezért határozta el a kormány, hogy a valorizációs törvényjavaslat bizott­sági tárgyalását csak januárban fogja megkezdeni. A decemberben kezdődő genfi tárgyalások olyan gazdasági előnyöket ígérnek, amelyek bizonyára megnyugtató hatással lesznek az or­szág gazdasági életére. A szocialisták politikai amnesztiát kérnek A szociáldemokratapárt, mini isme­retes, törvényjavaslat formájában meg­fogalmazott határozati javaslatot nyúj­tott be a nemzetgyűlésen a politikai amnesztia céljából. A törvényjavaslat az -1918. október 31-én lezajlott bűn­cselekmények miatt, valamint az 1921. évi III. t.-c. alapján elítélteknek köz­kegyelemben való részesítését akarja kimondani. A szociáldemokraták tör­vényjavaslatának hire a jobboldali pártokban nagy megütközést kellett és amennyiben az tárgyalásra kerülne, előreláthatólag a leghevesebb politikai harcokat idézi fel, mert a törvény- javaslat nemcsak az emigránsokat, hinem még a proletár-diktatúra har­cosait is aösolváíriá. A városok után a községek is juthatnak kölcsönhöz Ismeretes, hogy a Speyer cég nem­régiben a városi kölcsön második részletét is átvette és ezzel lebonyo­lították a vidéki városok nagy köl- csönakciőiái. Most kábel-jelentés ér­kezeti Amerikából, hogy az amerikai cégeknek sikerült az összes kötvé­nyeket plaszirozni, ami mindenesetre örvendetes tény. A városok után a községek is jutnak majd kölcsönhöz. A pénzügyi kormány kapott is ilyen irányban már ajánlatot az egyik kül­földi pénzcsoportíó!, mely hajlandó megfelelő feltételek mellett hosszú lejáratú kölcsönt adni a vidéki köz­ségeknek. Ez a külföldi csoport már be is adta ajánlatát a pénzügymi­nisztériumhoz. 145 millió darab uj érc-pénz 5záznegyvenötmiliió darab pénz­érmet bocsátanak ki egy év múlva. Nincs akadálya a pénz művészi meg­mintázásának. A nemesfémből készült érmekre a pénzügyi kormány kiírta a pályázatot, ez holnap jelenik meg a hivatalos lapban. BELFÖLDI HIRES€ Leszállítják a luxusadó érték­határát. A kereskedelemnek, de a fogyasztóközönségnek is régi kíván­sága, hogy a luxusadó tekintetében könnyítések történjenek. Értesülésünk szerint a pénzügyminisztérium az erre vonatkozó intézkedéseket megtette és a legközelebbi napokban nyilvános­ságra is kerül a rendelet, amely az értékhatárokat le fogja szállítani. Kinevezték az uj budapesti francia követet. Carbone! budapesti francia követ utódjául Clinchant kü- lügv minisztériumi helyettes osztály- főnököt nevezték ki. A mentő-sorsjáték húzását tech­nikai akadái>ok miatt november 21-re elhalasztották. Járadék tárgy-sorsjáték. A Jó­zsef kir. herceg Szanatórium Egye­sület újszerű járadék-tárgysorsjétékot rendez, melynek három főnyereménye a Fonciére ált. biztosító intézet által kiállított évi 36, 18 és 9 millió koronáról szóló éietjáradékkötvény. Ezenkívül 1000 darab értékes arany és ezüst nyereménylárgy kerül ki­sorsolásra. A sorsjegyek néhány nap múlva kerülnek forgalomba. i'L'W*'»»wriii»'n i»Mti irirmirrmi KÜLFÖLDI HÍREK Thutenkament exhumálták. Ka­iróból jelentik: Thuíenkarnen mú­miáját ma kivették burkolatából. A test arannyal volt befedve. Mellette nagy tőr feküdt. Távoli földrengés. Az egyetemi földrengéstani obszervatórium jelenti: Az obszervatórium készülékei folyó hó 13-án 13 óra 28 perckor távoli földrengést jeleztek. A műszerek maxi­mális kitörése hat milliméter volt. Damaszkusz tűz alatt. Kairóból jelentik : A franciák újra lőtték Da­maszkuszi. A tüzelést egész éjen át tartó ütközet után indították meg, melynek folyamán erős feikelőosztag fosztogatott a városban. Az angol hatóságok csapatokat vontak össze, hogy a felkelőket megakadályozzák abban, hogy angol mandaíárius te­rületre lépjenek. A lengyel kormányválság. Var­sóból jelentik: A köztársasági elnök tegnap a késő esti órákban fogadta Rataj marsallf, akit megbízott az uj kormány megalakításával. Rataj mar­sall az ajánlatot elhárította magától. E sikertelen kísérlet után a köztár­sasági elnök magához kérette a párt­vezéreket, hogy meghallgassa néze­tüket a helyzet tisztázásának lehető­ségeiről. Németországban 22.869 elitéit kapott kegyelne!. Berlinből jelentik: A porosz országgyűlés jogügyi bizott­ságában az igazságügyi miniszter he­lyettese elmondta, hogy az utolsó két hónapban 22.869 elitéit kapott am­nesztiát.

Next

/
Oldalképek
Tartalom