Zalai Közlöny, 1925. október-december (64. évfolyam, 221-293. szám)
1925-11-13 / 257. szám
Ár« 1800 i5. évfolyam, 257. szám ■aHMHBaMaaHHMii Nagykanizsa, 1925 november 13, péntek CssifcaiEi&ség és kiadóhivatal Fő-et S iawieíbaa-Tsiéíoa 78, nyomda 117- «és» POLITIKAI NAPILAP ■■■■■■■■CBaaaBamMwnsgsiiiiaiiMi mi hhii'iiiiim in nimr—nsi Felelős szerkesztő: Kempelen Béla .......... i in'wimiHimamwi sa l-''tiík?csí fcr«; Sgy feórs SO.OOö konní Há?cM& hő?«-. 90,000 korona Vámháboru Magyarország és Ausztria között Miután a nyári tárgyalások kudarccal jártak, a magyar és osztrák kormányok szeptember 9-én vették fel újra a tanácskozásokat a két ország között kötendő gazdasági szerződésről. Az osztrákok nyomban az uj tárgyalások megkezdésekor mintegy száz ipari cikkre kiterjedő listát terjesztettek elő és az ebben foglalt cikkekre kedvezményes vámtételeket követeltek Magyarországtól, A magyar kormány néhány jelentéktelen kivétellel akceptálta az egész listát és ezzel egyidejűleg előterjesztette saját követeléseit, amelyek főként a liszt és a bor kedvezményes vámjára vonatkoztak. A magyar kormány a lisztre vonatkozólag hasonló kedvezményt követelt, mint amit az osztrákok a gabonának akarnak nyújtani. Az osztrák kormány a gabonát szívesen részesíti kedvezményekben, a lisztet azonban már nem, mivel az osztrák malomipar érdekében jobban szereti, ha a gabona-nemüek őrlése Ausztriában történik. A magyar kormánynak viszont az az álláspontja, hogy mindenekelőtt a magyar malomipar érdekeit kell szem előtt tartani és ha az osztrákok reflektálnak a magyar gabonára, amelynek az egész világoti van piaca és nem szorul Becsre, úgy a magyar malmokban feldolgozott lisztnek is adják meg a legnagyobb kedvezményeket. Az osztrák kormány erről a követelésről hallani sem akart. A másik magyar követelés a bor vámjára vonatkozott. Az osztrákok az Olaszországgal kötött kereskedelmi egyezményben 30 aranykoronában állapították meg az olasz bor maximális vámját, mire a magyar kormány arra az álláspontra helyezkedett, hogy a magyar bor csak akkor lehet versenyképes, ha szintén minimális vámtarifa alá tartozik. Az osztrák kormány megtagadta a magyar bor számára az olasz bornak nyújtott kedvezményt és igy a tárgyalások megszakadtak. A két kormány delegátusai között jegyzékváltás indult meg, mig végre a magyar kormány megunva a herce-hurcát, ultimátumszerű jegyzéket intézett az osztrák kormányhoz, amelyben november 4-ig választ kért a magyar követelésekre vonatkozólag. Erre az erélyes felszólításra az osztrák kormány november 4-ére ismét Bécsbe hivta a magyar delegátusokat, akik ezen a napon tényleg meg is érkeztek. Ekkor az a meglepetés várta őket, hogy az osztrák kormány a fenyegető tisztviselő-sztrájkra hivatkozva közölte velük, miszerint a tárgyalások ujrafelvé- tele lehetetlen és megkérte őket, hogy maradjanak néhány napig az osztrák fővárosban. A sztrájk veszélye azonban még ugyanazon a napon elhárult, az osztrák kormány megegyezett a tisztviselőkkel, a magyarokkal való tárgyalás még sem kezdődött meg. A magyar delegátusok türelmesen várták az osztrák kormány értesítését, november 6 án azonban megdöbbenve értesültek arról, hogy a tárgyaló osztrák delegáció vezetője, Schüller dr., miniszteri osztályfőnök Berlinbe utazott a németekkel való gazdasági tárgyalások előkészítésére. A magyarok erre visszautaztak Budapestre, az osztrák kormány pedig két nap múlva értesítette a magyar kormányt, hogy az osztrák gazdasági szakértők másirányu elfoglaltsága miatt a magyar-osztrák tárgyalások november második felében folytathatók a legjobb esetben. Az osztrákok magatartásából kitűnik, hogy a bécsi kormány tervszerűen huzza-halasztja a Magyarországgal való megegyezést. Az osztrákok taktikázását most egy bécsi lap leleplezi s megírja ennek okait is. Eszerint a taktikázásnak három oka van. Az első a magyar-francia kereskedelmi szerződés. A magyar kormány ebben az egyezményben temérdek francia iparcikk számára messzemenő kedvezményeket nyújtott minden rekompenzáció nélkül. Az osztrák kormány azt hiszi, hogy a magyar politikai és gazdasági közvélemény felzúdulása ellenére is kénytelen lesz a magyar kormány ezt a francia egyezményt ratifikálni. Az osztrákok a ratifikálást meg akarják várni, hogy azután a francia egyezményre való hivatkozással szintén rekompenzá- ciók nélkül követelhessék a magyar kormánytól a legmesszebbmenő kedvezményeket az osztrák iparcikkek számára. A második ok az, hogy az osztrák kormány a Népszövetség beleavatkozását várja, A Népszövetség december elején fogja tárgyalni Rist és Layton szakértők jelentését Ausztria szanálásáról és gazdasági helyzetéről. A szakértői jelentés azt javasolja, hogy a Népszövetség gyakoroljon nyomást Ausztria szomszédaira, hogy azok a legnagyobb kereskedelmi és vám- politikai kedvezményeket nyújtsák Ausztria számára. Az osztrák kormány bízik abban, hogy a Népszövetség ilyen értelemben fog határozni, nyomást fog gyakorolni az összes szomszédos államokra, tehát Magyarországra is és ezért addig nem akarja magát lekötni. A harmadik ok a november 5-iki cseh-szlovákiai választások eredményével függ össze. Az osztrákok azt hiszik, hogy a cseh választások az agráriusok győzelmét fogják erediné nyezni. Tekintve Ausztria és Cseh Szlovákia barátságos viszonyát, a cseh agráriusok győzelme gyengítené Magyarország pozícióját. Az osztrákok tehát a cseh választások eredményét is meg akarják várni. Mindezeket egy bécsi lap leplezi le, tehát nincs okunk kételkedni abban, hogy az osztrákok be akarják csapni ás erőszakot akarnak alkalmazni Magyarországon, Hiszen maguk Írják meg nyilían. Bécsi gazdasági körökben azon ban félnek attól, hogy a magyar kormány átlát az osztrákok terv-cin és ultimátumban fogja felhívni az osztrák kormányt a tárgyalások mielőbbi megkezdésére és befejezésére. Ha az osztrákok a magyar felhívást nem teljesítik, ami valószínű, úgy a vámháboru Ausztria és Magyar- ország között még ebben a hónapban kezdetét veszi. Természetesen nem nyílt, hanem burkolt vámháboruról lehet csak szó, azonban ennek hatásai is csakhamar érezhetők lesznek úgy Bécsben, mint Budapesten, hacsak az osztrák kormány az utolsó pillanatban nem tér észhez. A sajtószabadság a költségvetési vitában A nemzetgyűlés ülése Budapest, november 12 Amikor Scitovszky elnök ma délelőtt megnyitotta a Ház ülését, 14 képviselő tartózkodott a teremben. A tanácskozóképesség megállapítását nyomban kérte is Szedet Ferenc s az elnök fel is függesztette az ülést. Szünet után a napirenden lévő költségvetéshez szól hozzá. Kifogásolja a nagy íisztvise őtétszámot s beszéde végén határozati javaslatot terjeszt be a földmunkások szervezkedési szabadságát korlátozó rendelkezéseknek h.itáiyonkivü! helyezésére. Szóvá teszi, hogy a nagytétényi birtokot 30 évre holdanként 30 deka zabért adták bérbe a H jnszeretetnek. Bírálja a költségvetésnek egyes ágait s nem tudja eléggé hangoztatni, hogy tönkrement ország vagyunk, melyben a leg- nagyobbb takarékosságot kell szem előtt taitanunk. Bizalmatlan a kormány iránt; a költségvetést nem fogadja el. Viczián István a forradalmi időkről beszél. Kifogásolja, hogy a Világ cimü lap ma is megjelenhetik s bemutatja a Proletár cimü lapnak 1910- ben megjelent egy példányát, mire a szocialisták közbeszólnak : Anarchista lap volt! Viczián további beszédét folytonos közbeszólásokkal zavarják meg a szociáiisták oldalán, majd kijelenti, hogy a szakszervezetekben nagyobb az elnyomás, mint a jobbágyság idején volt. Szünet után Peyer Károly reflektál az előző felszólalásra. Szól a gyakori sajtóügyi büntető eljárásokról. Az utolsó 5 év alatt 303 esetben léptek fel a belügyi hatóságok a lapok ellen. A bírói Ítéleteket a baloldali sajtó kárára és jobboldali javára tendenciózusnak tartja. Határozati javaslatot nyújt be a munkások aggkori és rnunkanélkü i biztosítására s a katonai büntető perrendtartás reformjára nézve. A költségvetést nem fogadja eí. Elnök napirendi indítványa után az ülés 6 órakor végétért. Párí-íuzió A Keresztény Kisgazda- és a Keresztény Szocialista Párt együttes működése dolgában három-három tagú bizottságot küldött ki a két párt a túrgya!ás folytatására. A két bizottság mindeddig nem találkozott. Most arról értesülünk, hogy Er riszt Sándor és Huszár Károly a jövő héten leutaznak Grieger Miklóshoz Sóskutra, ahol beható tárgyalást folytatnak az együttműködés alapelveiről.
