Zalai Közlöny, 1925. október-december (64. évfolyam, 221-293. szám)
1925-11-11 / 255. szám
192$ November 11. Nagyszakácsi egy késői áldozata Megőrüli a „látó“ zalakustányi leány — Egy másik zalai zarándok vérmérgezésben halt meg Nagykanizsa, november 10 Már-már feledni kezdtük s ma újra elibénk kerül, hogy megmutassa az eltéveíyedeit nép fanatizmusának döbbenetes következményeit. A csendőrgoiyók állal elpusztult nagyrécsei asszonyokat mások is követték. A szalmafedeíes kis zalai, somogyi házak jól elrejtették a csendes tragédiákat, melyeknek egy-egy agyonzaklaíotí idegzetű, testben-lélek- ben egyensúlyát veszített, egészségét feláldozott ember áldozata lett. Zalakustányból Bohár Teréz szomorú sorsát hozza a hir. Aratáskor az öregasszonyokkal kora hajnalban ő is kiszedte a hajcsatot a hajából s kenyeret vett magához utravaiónak — húst nem szabadott vinni — és 15 órai gyaloglás árán, énekszó és koplalás közben eljutott Nagyszakácsiba. Bohár Terézben a csoda rendezői jó médiumra találtak. Két napig tartózkodott ott a leány, elájult és „látóit“ és középpontja volt az érdeklődésnek. Újabb 15 órás gyaloglás, koplalás, énekszó s a leány hazatért megtörve, kimerülve a falujába, ahol Bohár János gazdánál volt alkalmazásban. A leány ettől kezdve a lakásban, az udvaron, a szérüs kertben, kazaloldalban, nappal is, éjszaka is — „látott.“ Néhány hét múlva gazdája már erős búskomorságot észlelt a máskor vigkedélyü, életerős, munkás Bohár Terézián. így tartott ez egy pár hónapig. A múlt héten aztán a búskomorság időnkénti kitörő dühöngésekké fajult, úgy hogy az öreg Bohár 'kénytelen volt orvost hivatni, ki megállapította, hogy a szerencsétlen leány elméjét a Nagy- j szakácsiban beszuggerált dolgok s j az ottani élmények annyira megza- j vaiták, hogy lelke egyensúlyát teljesen megbontották. Az orvos megállapította, hogy Bohár Terézia, a nemrég derék, életvidám leány ön- és közveszélyes őrült. A napokban aztán beszállították a zalaegerszegi közkórházba, hol a szerencsétlen elmebeteget megfelelő őrizet és ápolás alá helyezték. Nemrégen egy másik zaiamegyei leány is meghalt a nagyszakácsi za- rándoklás áldozatsképen. Még mikor csapatostul, zászlók alatt: nap-nap után vonultak a zarándokok csodát látni, akkor indult el ö is egyik jó távoli faluból s a hosszú, pihenésleien gyaloglás közben a cipő hólyagot tört a lábára. A leány erre levetette a cipőjét s mezítláb folytatta az utat a meszes, poros zalai országúton. A hólyag felszakadt, a seb eimérgeoí, a leány hosszú, sok szenvedés után végre is vérmérgezésben meghalt. Ki tudja, hány ilyen áldozata volt és lesz még ennek az — Istennek hála — elmúlt tömeg-őrületnek. A szerteszórí messze vidéki falucskák fehérfalu házai közül sokára, vagy egyáltalán nem jönnek meg a hírek s legtöbb esetben nem is tudja az egyszerű nép, hogy gyermekei hol szerezték a gyilkos kórt, ami testi és szellemi pusztulásukra vezet. /VMV Vágj ismét a bíróság elé került. Vági István tegnap újabb izgatás vádja miatt került a bitóság elé. Az izgatást egyik röpiraíában követte el. Vági Istvánt a bíróság ezért bűnösnek mondotta ki és nyolc napi fogházra ítélte. A felek fellebbeztek. BAUM Vt.ftm Hazafias előadás katonáink részére Lelkes Nándor József író vetített képes feloi asása az Urániában Nagykanizsa, november 10 Lelkes Nándor József budapesti iró a honvédelmi minisztérium támogatásával Magyarország nagyobb városaiban a hazafias szellem ápolására s az ellenkező oldalról naponta tapasztalható mételyszórás ellensúlyozására kiválóan alkalmas előadásokat tart. Tegnap délután 5 órakor Nagykanizsát látogatta meg Lelkes Nándor József s a mi katonáinknak is megtartotta az Urániában felolvasó előadását. Az előadás tárgya az iró Kurucvilág cimti 3 részből álló, 925 színes vetített képpel kisért munkája, ami Thököly és Rákóczi felkeléseinek idejét eleventh meg szóval és képben, helyenként tárogató kísérettel, egészen a rodostói szomorú száműzetésig. Bár ezt és ehhez hasonló előadásokat minél többször látogathatna ne csak katonaságunk, hanem a város minden rendű és rangú hazafias közönsége is. Mert ez az előadás nem csak irodalmilag s mint történelmi, egyúttal szemléltető tanulmány nyúlt rendkívül értékeset, hanem felbecsülhetetlen szolgálatot tesz a nemzeti öntudat ébresztgetésével, felrázásával s a magyar bizakodás gyönge palántáján a k öntözgetésé vei. Erre pedig katonának, civilnek, az utóbbinak talán még sokkal fokozottabb mértékben szüksége van ma, mikor a dicsőséges, legendás múltból merítünk erőt, hitet, bizakodást, mikor szomorúságok példáján keresünk vigasztalást. Reméljük, hogy Lelkes Nándor József Kurucvilágán alkalma lesz még látigragyulni a nagyiní?<?aí may- közönség el-ehzunnyadöző hazafias érzésének is. (bl) üflasi és ssiraliáz Ma-. KEHIPELOl BÉLA IV. Nem tudnám meggyőző érvekkel bizonyítani azt: az állításomat, hogy a film mélyebb benyomást gyakorol a lélekre, mini a színi előadás, de úgy érzem, hogy ez mégis így vau. A színjáték élvezetében a hang, a különböző színek harmóniája, a jelenetek összefüggőbb kapcsolata, az előadásnak plasztikusabb tömörsége, a figyelemnek kevésbbé koncentrált összponíosiíottsága s talán mindezeknek a körülményeknek szorosabb egybeforroitsága valahogyan felületesebb elgondolást és képzettársítást eredményeznek, mint a mozinak szaggatott mozaikszerüsége, a képeknek gyorsabb változatossága s a tömeg- jeleneteknek látványossága. Nem állítom, hogy igy van, de pszichológiai alapon állva, igy kell lennie a dolognak. Ha pedig valóban úgy van, hogy a filmnek maradandóbb a hatása, mint egy színi előadásé, akkor kétszeres kötelességünk, hogy különös gondot fordítsunk annak tárgyára és a cselekmény megfelelő beállítottságára. Annyi azonban bizonyosnak látszik, hogy a moziknak n megmételyező hatásuk, terméetesen nem vonatkoztatva ezt a igállapitást valamennyi filmre, harn csak azokra, melyek az amúgy a bűnözésre hajlamos egyénekre folyást tudnak gyakorolni. Azon- iri a filmeknek egy nagy százaléka :rn ilyen, hanem népszerűsíti az méreteket s a tudományoknak mai iását. És ebben látjuk hivatását s ilturjeieníőségét is megállapíthatnak. A szinház, már csak ősi tradíciói, e meg technikai korlátoltsága miatt nem alkalmas arra, hogy általános rdekü ismereteket terjesszen. Nem igen képzelhető, hogy ezt a célt zolgálni tudja, mert hiszen ezzel iveíkőznék eredeti hivatásából: él- ezetes szórakozást nyújtson néhány »rára azoknak, kik akár a szinmü- észetet, akár a zene- vagy táncművészeiét élvezni óhajtják. Ellenben a iim határtalan lehetőséget nyújt az smeretek terjesztésére és általánosi- ására. Mint említettük, felvevő gépei nem ismernek földrajzi határokat s a technika minden vívmánya rendelkezésére áll. Ezzel a film jövője adva és máris meghatározva van. Egészen bizonyosra vehető, hogy a filmipar terén az előrehaladás nem azon a téren fog mutatkozni, mint azt sokan talán hiszik, a fantázia szertelenségeinek vászonra való vetítésében, hanem épen a technika fejlődése révén el fog érkezni tulajdonképeni, magasabb szempontból mérlegelt hivatásához: az ismeretek mélyítéséhez. Valószinü ugyan, hogy addig még tétován fog csapongóm ezen irány s a modern élet kápráztatóan csillogó szemfényvesztései között, de jövője ebben a hivatottságában már adva van. Mielőtt cikkemet befejezném, szólnom kell még néhány szót a filmeket. illetőleg a közönség részéről megnyilvánuló érdeklődésről és a külön- böző nézetekről. E tekintetben kétféle tagoltságot állapíthatunk meg. A kevésbbé intelligens osztály előszeretettel viseltetik azok iránt a filmek iránt, melyek a maguk szemkápráztató fényességükkel mintegy álomba ringatják. Szívesen nézi azokat a filmeket, melyek érzelgősek, szentimentálisak, romantikusok, ezzel is igazolva a bölcsészek által már régen megállapított tényt, hogy az emberi természet mindig fogékonyabb az érdekes, a közvetlen környezetétől elütő látványosságok iránt, mint a saját viszonyaival szemben. Az alsóbb néposzíály nagyobb érdeklődést tanúsít az előkelő világ élete iránt, mint amennyire érdeklődését lekötik saját társadalmának viszonyai s az „élet mélységei.“ A grófi és hercegi paloták világa jobban érdekli, mint a földhöz tapadt nyomornak élethtí reprodukálása. Némileg ugyanez áll megfordítva is : a finomultabb Ízlésű egyéneket a népélet érdekli s az intelligencia színvonala meglehetősen fokmérője a bennünket környező vagy közvetlen megfigyelési körünkön kívül eső világnak ismerete iránti fokozottabb érdeklődésnek. A tudományos vonatkozású filmek főleg a műveltebb osztályoknál kedveltek, de azért a tapasztalat igazolja, hogy ugyanezek könnyen megkedveltethe- tők a kevésbbé iskolázott és civilizált alsóbb néposztályoknál is. (Folyt köv.) napi u NAPIREND November fi, szerda Római katolikus: Márton pk. Protestáns: Jónás. Izraelita: Markhv. hó 22. Nap kel reggel 6 óra 58 perckor, nyugszik délután 4 óra 29 perckor. A Meteorológiai Intézet jelentése szerint jobbára felhős idő várható kevés esővel és lényegtelen hőváltozással. * Mozi. Uránia: A kitagadott, dráma az oroszországi zsidók életéből. Előadások kezdete 7 és 9 órakor. E S a w © ICessfheljren nagy sarokház nagyforgalmu vendéglővel, teljes berendezéssel, három szobás, azonnal elfoglalható lakással. Cim a kiadóhivatalban. Bombát találtak A Kazinczy-uíca 2. sz. alatt bombát találtak, de nem történt semmi baj. — No hála Isten — gondoltam magamban, csakhogy nem robbant fel. Micsoda szenzáció lett volna ! És minden . .. meg ez, meg az, a szanálás és a külföldi kölcsön, ami az ilyen kis bomba-ügyekkel kapcsolatos. Szóval a bombát őrizetbe vették, engem meg gyötört a kíváncsiság, hol lehet, milyen lehet a ház, hol a nevezetes legújabb korszakbeli csoda „találtatott“. Én ugyan elég messze lakom a Kazinczy-utcától, t. i. a Kéknefelejts-utca 2. sz. alatt van a villám, de valahogy rokonszenvet éreztem a bomb ás házzal, mert az is kettes számú, meg az utcának is K-val kezdődik a neve. Elindultam hát, hogy megkeressem a hires házat. Amikor odaértem, nem mertem bemenni. Végre is messziről könnyen beszél az ember, hogy: igy, meg úgy megnézem, de közel az ember mégis csak félti a rongyos kis életét. — Ezért inkább a Kazinczy-utca 2. sz. ház mellett mentem, kiértem a sarokra, mig megint egy nagy kapuhoz nem értem. Ott meg egy vasember lógott. A ház kapujára meg az van Írva: Erzsébet-tér 1. — Milyen furcsa — gondoltam, ez az a ház, aztán egyik fele Kazinczy, másik fele Erzsébet, hogy lehet ez ? Hosszas töprengés után rájöttem, hogy az egyik vezeték-, a másik keresztnév és a ház tulajdonosa Kazinczy Erzsébet lehet, a vasember meg a pátrónusuk. Itt már be mertem lépni a kapun. Körülnéztem. Hát bizony ez: „nagy udvar“. Láttam a faházat, de nem tudtam, hol feküdt a bomba, ezért helyszíni szemlére indultam. A faház északi oldalán egy nagy szemétdombot láttam. Odább vas-sinek feküdtek, nagy rakás hasábfa. De a bomba a földön feküdt. Jaj Istenem — gondoltam hirtelen, hátha most rálépek — jaj! — melegem lett és óvatosan, vigyázva kiosontam. Kiérve hálát adtam az Istennek, hogy nem itt lakom s aztán hazasiettem a Kékriefelejts utcába. Mielőtt lefeküdtem, szokás szerint felhúztam a vekkert. Azután nyugovóra tértem. Nem tudom meddig alkatiam, mikor borzasztó reccsenés ébresztett fel. Krrrzsss. Nem mertem megmozdulni, csak vártam, mikor repülök a levegőbe. — Biztosan ide is bombát helyezett valaki — gondoltam. Nem mertem fölkelni és nem mertem lámpát gyújtani, csak lapultam, mint a nyúl a bokorban. Végre reggel lett. Körülnézek, világos van, csönd van. Nem hallom az órát, mi ez ? Hol az óra ? Odanézek a szekrény tetejére. Persze, az óra 5-kor elkezdett berregni és leesett a szekrény tetejéről, ahová rosszul helyeztem el a tegnapi izgalmak után. Ez volt a hasznom a bomba-ügyből. Többet nem járok abba a házba. h. c.
