Zalai Közlöny, 1925. október-december (64. évfolyam, 221-293. szám)

1925-11-08 / 253. szám

i925 November Ö.

ZALAI IC ILONT

ÉÉIl Éílíf l

Viktor földbirtokos, 2-szer. Fürst József kereskedő. Reichenfeld Gyula kereskedő. Nagykanizsai Polgári Egylet, [házak után], Dukász Lajos marhakereskedő. Görögkeleti hitközség, [házak után]. Deutsch Ede mészáros. Unger Ullmann Elek kereskedő. Frank Jenő gyáros. Neumann Aladár , gyógyszerész, [2-szer]. Kiss Ernő \ szállodás. Petries György hentes. Dr. Darás László ügyvéd, 2-szer. Dr. Haiser János orvos, [2-szer]. Dr. Ország Lajos orvos, [2-szer]. Dr. Weisz Tivadar kereskedő. Dr. Fábián Zsigmond ügyvéd, [2-szer]. Petries Gyula hentes. Dukász Dávid marhakereskedő. Rotschild Samu kereskedő, Práger Ferenc mészáros. Dr. Schleifer Imre ügyvéd, [2-szer]. Péter Hugó kereskedő. Dr. Kiss Elemér kir. közjegyző h., [2-szer]. Dr. Hajdú Gyula ügyvéd, [2-szer]. Fatér Mihály építő, [tanítói oki., 2-szer]. Lukács Vilmos gyógyszerész, [2-szer]. Lőbl Jenő gyáros. , Weiszfeld Mór kereskedő. Fischer Ármin kereskedő, Bajer Vince háztulajdonos. Dr. Eöry Szabó Jenő kir. kúriai biró, [2-szer]. Babochay György háztulajdonos. Or- szágh József kereskedő. Dr. Rapoch Aladár ügyvéd, [2-szer]. Özv. Dob- rovics Dömötörné háztulajdonos. Pollák Adolf kereskedő, Deutsch Mór kereskedő. Teutsch Gusztáv kereskedő. Kutassy Kálmán kereskedő, Mechner Ede kereskedő. Dr. Tamás János ügyvéd, [2-szer]. Leit- ner Aladár kereskedő, Gyenes Lajos kereskedő. Transdanubia r.-t., [házak után]. 91. Pongrácz Sándor

bérlő, Sommer Ignác magánzó, Hild Ferencz temetkezői vállalkozó. Stein- boch Lajos kereskedő. Zalán Gusztáv kereskedő, Rajki István kereskedő, Lichtscheindl Pál kereskedő. Lehr Oszkár kereskedő. Székács Pál törv. tan. elnök [2-szer]. Pesti Magyar Kereskedelmi Bank r. t. Bartha Miksa kereskedő. Lusztgarten Samu gyáros. Steiner József kereskedő. Grünfeld Márk kereskedő. Pollák Ernő kékfestő. Babies Lajos mészáros-hentes. Dr. Berger Géza orvos, [2-szer]. Singer Izidor mészáros, özv. Weiser Józsefné háztulajdonos. Deáki Sándor háztulajdonos. Mayer Károly ruhafestő. Strém Tivadar kereskedő. Strém Ottó kereskedő. Stein- berger Samu kereskedő. Berényi Árpád ékszerész. Fischer Károly kereskedő. Bäder József kereskedő. Ujnépi Elek Ernő földbirtokos, Farkas Pál igazgató. Goldberger Károly kereskedő. Vajda Aladár kereskedő. Schönberger Aladár kereskedő. Stern Ignác kereskedő. Koller János vendéglős. Szántó Salamon kereskedő. Grosz Mór marhakereskedő. Szabó Sándor kereskedő. Bazsó József kocsigyártó. Fischel Ernő kereskedő, Fischel Lajos kereskedő, Récsei Samu marhakereskedő. Dr. Balázs Zsigmond ügyvéd, [2-szer]. Schwarz Dezső kereskedő. Deák József korcs- máros. Hirschler Ferenc kereskedő. Widder Márton kereskedő. Bertin Ágoston táblabiró, [2-szer]. Guth Arnold kereskedő. Scheiber József gyógyszerész, Grosz Ferenc bérlő.

Megjelent

a státus-rendezésről szóló rendelet

Nagykanizsa, november 7

Tegnapi számunkban jeleztük már röviden az állami, vármegyei és városi alkalmazottak és nyugdíjasok létszámának és illetményeinek rendezésére vonatkozó kormány-rendelet megjelenését.

Ma már módunkban áll a nagykanizsai társadalom nagy részére is rendkívül fontos s legszélesebb körökben érdeklődéssel várt rendeletet főbb vonásaiban közölni.

Állami alkalmazottak

Az első fejezet az állami tisztviselők létszámviszonyának rendezésére és illetményére vonatkozó rendelkezéseket tartalmazza. Minden egyes státusra megállapítja, hogy az illető státusban összesen hány tisztviselői állás lesz, másrészt, hogy a létszám milyen arányszám szerint oszlik meg az egyes fizetési osztályok között. Minden egyes státusban a leapasztást legkésőbb 1927. junius 30-ig végre kell hajtani.

Átmenetileg a megállapított létszámban az egyes fizetési osztályokat A- és B-fizetési osztályokra kell osztani. A fizetés az A-csoportban magasabb, mint a B csoportban.

A minisztériumokban alkalmazott főiskolai minősítéssel rendelkező tisztviselők részére a jövőben a legkisebb állás a Vili. fizetési osztályhoz, az igazságügymininiszteriumban a VII. fizetési osztályba tartozó állás lesz. A kinevezésre kiszemelt tisztviselőnek egyelőre legalább egy év próbaszolgálatot kell teljesítenie.

Minden tisztviselő, akinek beszámítható javadalmazásával teljes összegben felérő nyugdíjra van igénye, azonnal nyugdíjba helyezendő.

A rendelethez csatolt kimutatásban közölt fizetések 1925. julius 1-től járnak. A létszámapasztás folytán szabadságolt, illetőleg nyugalomba helyezett tisztviselők julius 1-től kezdve

a nyugalombahelyezés időpontjáig az illető fizetési osztály B-fizetési csoportjában megállapított fizetést kapják. A lakáspénz és egyéb mellékilletmény szempontjából a B-fizetési csoporthoz tartozó tisztviselők ugyanolyan elbánásban részesitendők, mint az A-csoporthoz tartozók.

Főispánok, bírák, tanszemélyzet

A második fejezet a fizetési osztályokba nem tartozó állami tisztviselők és egyéb alkalmazottak illetményeire vonatkozó rendelkezéseket tartalmazza.

A főispánok, akik 1925. junius 30 után lettek főispánok, egyenlő elbánás alá esnek az V. fizetési osztályhoz tartozó állami tisztviselőkkel. Akik ezt megelőzőleg lettek főispánok, a IV. fizetési osztály B-csoportjával esnek egyenlő elbánás alá.

A rendelethez mellékelt külön kimutatások tüntetik fel a királyi itélő- birák, ügyészek, tanítók, tanítónők és óvónők, állami rendes kezelőkés kezelőnők, műszaki altisztek, kezelő altisztek, egyéb altisztek, dijnokok és kisegítők fizetését

A vármegyei alkalmazottak

A vármegyei tisztviselők a köz- igazgatási gyakornokok kivételével, az állami rendszerű V—XI. fizetési osztály-illetményekben részesülnek, mint az állami tisztviselők. Az alispán a VI. fizetési osztályba sorozta- tik, a vármegyei főjegyző, a tiszti főügyész és az árvaszéki elnök a VII., a főszolgabíró a VIII., a vármegyei főorvos, a másodjegyző, a vármegyei árvaszéki ülnök a VIII., a vármegyei aljegyző, szolgabiró, járásorvos a X. fizetési osztályba.

A magasabb fizetési osztályba való előléptetés kérdésében a vármegyei tisztviselőkre vonatkozóan a törvény- hatósági bizottsági közgyűlés, a kinevezettekre vonatkozóan a főispán határoz.

Minden vármegyei alkalmazott, aki a rendelet hatálybalépésének időpontjában tényleges szolgálatban áll, abban a fizetési osztályban marad, amelyben ezidőszerint van.

Városi- és községi alkalmazottak

A negyedik fejezet a városi- és községi alkalmazottak illetményeire vonatkozó rendeleteket tartalmazza.

A lakáspénzekről külön rendelet fog intézkedni. A nyugdijjárulékot a mindenkori fizetés után kell fizetni.

A közszolgálati alkalmazottak a megállapított hivatalos órákon túl teljesített munka után semmiféle külön- dijazásban nem részesülnek.

Az ötödik fejezet a m. kir. honvédség, csendőrség, vámőrség, folyamőrség tagjainak, a m. kir. államrendőrség őrszemélyzetének illetményére vonatkozó rendelkezéseket tartalmazza.

Családi pótlék

A családi pótlék összege az 1917. ! évi kilencedik törvénycikkben meg- i állapított 44 csoport szerint 170.000, í

155.000, 140.000 és 120.000 korona. ! A gyermek után járó családi pótlék j értékhatára havi 400.000 korona, a feleség után abban az esetben is jár, ha a feleségnek bárminő forrásból származó jövedelme vagy keresete van.

Rendelkezési állomány bahelyezés

A hetedik fejezet a közszolgálati alkalmazottak rendelkezési állományba helyezésre vonatkozó rendelkezéseket tartalmazza.

A tisztviselőket 1925. november 15- től kezdve nem lehet még saját kérelmükre sem létszámapasztási állományba léptetni.

Mindazokat az állami tisztviselőket és egyéb alkalmazottakat, akiknek állása fölöslegessé válik, vagy a létszámcsökkentés következtében a tényleges szolgálatból elbocsátandók, rendelkezési állományba kell helyezni. A rendelkezési állományba helyezett alkalmazottnak az értesítés kézbesítésének napját követő második hónap eiső napjától csak az a fizetés jár, amelyre a rendelkezési állományba helyezés időpontjában betöltött állása után 1925. év junius hivában igénye volt. Az üresedésben levő és betöltendő állásoknál a rendelkezési állományba helyezettek elsőbbséggel bírnak. A rendelkezési állományba helyezett alkalmazottak szolgálattételre bármikor berendelhetők, de csak abban a helységben, ahol rendelkezési állományba való helyezési időpontjában tényleg szolgálatban állottak.

Nyugdíj-rendelkezések

Azok, akik legalább 10 évi valóságos szolgálati idővel rendelkeznek, nyugdíjba helyezendők. A nyolcadik fejezet a nyugdíjasok, valamint özvegyek és árvák ellátási dijára vonatkozó rendelkezéseket tartalmazza.

Az ezidőszerint járó ellátási dijak f mindaddig, amig az ország pénzügyi helyzete ezek felemelését lehetővé nem teszi, eddigi összegekben, azonban a megállapított aranykorona-értéknek 17.000-szeresét kitevő papirkoronában folyósítandók. A nyugdíjasoknak családi pótlék is jár.

A kilencedik fejezet vegyes rendelkezéseket foglal Össze.

A rendelet nem terjed ki az állam- vasúti, állami vasgyári tisztviselőkre és egyéb alkalmazottakra, továbbá a lelkészekre. A rendelet 1926. julius hó elsején lép hatályba.

A liavi fizetések

Az állami rendszerű fizetési osztályokban a fizetések a következők:

A) csoport. Az I. osztály havi 30,

II. oszt. 20, III. oszt. 14, IV. oszt. 11 és 10 millió, V. osztály 8 4 és 7'4, VI. oszt. 6‘3, 5 7 és 51 millió,

VII. oszt. 4‘55, 4*15 és 375 millió,

VIII. oszt. 3 25, 3 05 és 2.85 millió,

IX. oszt. 2'55, 235 és 276 millió,

X. oszt. 2 05, 1 95 és 185 milió, XI. oszt. T75, 1 65 és 1 55 millió. A B) csoportokban a fizetések valamivel alacsonyabbak.

Fáj az anyasziv,

Ha gyöngye:

Kis gyermeke vézna, gyönge, S azon töpreng, mit is tegyen, Hogy a gyermek erős legyen ? Nem kell a szomszédba menni, Jó tanácsot kéregetni:

M István mitakávén tartsa

S piros-pozsgás lesz a gyer- [mek arca.

Hlozi és színház

Irta: KEMPELEN BÉLA

II.

Aztán gépeivel elmehet a világ bármelyik tájékára s ott készítheti el felvételeit, ahol épen akarja. Hatalmas tömegeket vonultathat fel szemeink előtt s hatalma alá rendelheti a modern technika minden vívmányát. A Tízparancsolatban a Vöröstengeren való átvonulást megcsinálja egy középnagyságú asztalon egy bádogedényben s a tengernek kétfelé válása s benne az átkelés mégis a legtermészetesebben hat a szemlélőre. Ami hihetetlennek látszó és hátborzongató dolgot látunk a filmen, mindaz trükkök eredménye s mégis a valóság látszatát, sőt talán ennek az érzetét is keltik.

Ezzel szemben a színészet...? Az ő határai néhány négyszögöl területre szorítkoznak. Oldalt színfalak, elől nézőtér, felfelé a zsinórpadlás korlátozzák. Természetes háttere nincs s minden oldalról szinte skatulyába van zárva. Amit az előző sorokban a mozi eszközeiül felsorakoztattunk, mindaz nem áll rendelkezésére. Itt egészen más a rendezés, a technikai lehetőségek szűk körre zsugorodnak össze; eszközei nem terjednek túl a színpadnak még oly nagy méretein is túl s a dekorációt illetőleg csak utánzásra szoritkozhatik.

Ezzel az összehasonlítással megint közelebb jutottunk a mozi s a színpad elválasztásához s hivatásuknak elkülönítéséhez. Mert ha a filmfelvételnek lehetősége szinte korlátlan, viszont a színpadnak legfőbb eszközei a plasticitás s a hang, akkor nem lesz nehéz meghúzni köztük azt a határvonalat, ameddig az egyik is, a másik is mehet. Ez a mesgye ma ugyan még nem árkolódott ki eléggé mélyen ahhoz, hogy a mozi ne nyúljon bele a színház működési körébe, de előbb-utóbb egyre határozottabban válnak szét útjaik s határolódnak el területeiknek körei.

Ma még nagy az összeforrottság film és színpad, illetőleg mozi és előadás között. Ma a film még szinte állandóan az irodalom mezejéről szedi tárgyát s a már megdramatizált regényeket dolgozza fel céljai számára. Drámákat, nagy költői müveket, elbeszéléseket látunk megfil-