Zalai Közlöny, 1925. október-december (64. évfolyam, 221-293. szám)

1925-11-07 / 252. szám

65, évfolyam, 252. mám Nagykanizsa, 1925 november 7, szombat «aß* ára 18 00 T. P. POLITIKA I PIL A P BewxMasstóség ** ktoílálsiivstaJ Fű-** ä Iniumbart-Telefofl 78, ayoíads ü t7. Felelős szerkesztő: Kempelen Béla &!$tt«aíé*i ára; hu.TE aO.ÖŐS Íiökosö Hfcii'Otsa írása— — — », ... SÖ.6Q0 korosa VÖRÖS VAGY FEHÉR? Nyolc éve immár, hogy Orosz­ország, mint szovjet-köztársaság folytatja elszigetelt működését s ezalatt a nyolc esztendő alatt meglehetős élesen kirajzolódtak a kontúrjai egy ilyen államforma létezési lehetőségeinek. Nyolc éve dacol már az orosz forra­dalmi kormányzat a vele egy­ségesen szemben álló többi álla­mokkal, de az a vonal, mely ennek a nyolc esztendős ura­lomnak eredményeit mutatja, napról-napra arról tesz tanúsá­got, hogy a kommunista álfám- formának esetleg csak papíron vagy elméletben van létjogo­sultsága. Mert mit látunk, mióta az orosz földön a kommunisták uralkodnak? Az első heveske­dések elmúltával lassanként alább hagytak a szélsőséges elvek ke­resztülvitelével és mindinkább mérsékeltebb megoldást igyekez­tek találni, majd mindig több és több engedményt tettek, hogy a régi rendszerből az újba való átmenet koníraszjjait letompit- sák. A mereven elzárkózás po­litikája nem vezetett olyan ered­ményre még megközelítőleg sem, mint számították és nagyon ter­mészetes, hogy nekik kellett engedniük, mikor látták, hogy az összes nemzetek egységes ellenállásával találják magukat szemben. Pedig nyolc esztendő hosszú idő és ha valamely állam igyekezett javára hangulatot te­remteni a külföld előtt, akkor az oroszok mindig hatványozott erő­vel igyekeztek erre. De az a rengeteg propaganda, az a bő­séges aranyzuhatag s az ügynö­köknek az egész világot behálózó működése mind hiábavalónak bizonyult, mert egyes kisebb csete-pátén kívül jelentősebb eredménnyel sohasem dicseked­hettek. Nem szólunk most azokról az államokról, melyek a saját bő­rükön érezték meg a bolseviki tanok igaztalanságait, hisz telje­sen elegendő volt az orosz fő­fészekből jött hírek regisztrálása ahhoz, hogy mindörökre elvegye kedvét még a szélsőséges irány­zatoknak is attól, hogy a vörös rémuralommal kapcsolatot keres­senek. Az ellenállás szilárd volt s az eredmény pedig az lett, hogy a bolseviki vezérek lassan- lassan beadták a derekukat és elkezdvén magyarázni az átme­neti állapotok szükségességét, fokról-fokra visszatáncoltak a ki­közösített kapitalizmus felé. Most egy rövid moszkvai hir kapcsán arról értesülünk, hogy Szovjet-Oroszország uj külpoli­tikai orientációt keres és már lehetségesnek tartja, hogy belép a Népszövetségbe. Hogy ezek a befurakodási hajlamok milyen fogadtatásra fognak találni, arról most nem beszélünk, hisz telje­sen elegendő rámutatnunk a vörös politika színváltozására, mely a különböző árnyalatokon keresztül már lassan, de bizto­san fehéredik s amely kellőké­pen dokumentálja a bolseviki Budapest, november 6 I Zsitvai Tibor alelnök a nemzeígyü- j lés mai ülését tizenegy óra előtt nyi­totta meg. Napirend előtt Hedry Lő­rinc, Létay Ernő és Szcitovszky Béla felszólalásra kérlek és kaptak enge­délyt. Hedry Lőrinc Lendvai Istvánnak a „Szózatában Szcitovszky Béla ház­elnök ellen közzétett támadását teszi szóvá. — Még mindanyian annak az tin- nepies hangulatnak hatása alatt ál­lunk, amikor a nemzetgyűlés impo­náló egyhangúsággal ünnepelte már­tírjainak emlékét — mondotta. Annál kirívóbb az a hang és modor, amely­ben Lendvai István jónak látta az em­léktábla megszövegezése körül Szci­tovszky elnök eljárását a parlament és publicisztika terén szokatlan han­gon kritika tárgyává tenni. Ha a nem­zetgyűlés elnökét méltatlan támadás éri, akkor az a Ház tekintélyét is mélyen sérti. Kötelességünknek tart­juk, hogy e minősithetetlen támadást a leghatározottabban visszautasítsuk. Az igazság érdekében felhozom azt, hogy a hősi halottakért és vértanuk­ért emelt emlékmű létesítését és a rajta levő szöveg megállapítását a nemzetgyűlés határozata az elnökre bízta. Tisztán a házelnök határozta el a szöveget, amely eredetileg aképp hangzott, hogy a rémuralom mártírjai­ról szólott. Az elnök ur azonban jó­nak látta a rémuralom szót forrada­uralom lehetetlenségét. Az állami nagyüzemrendszer már régen megbukott, a szociális termelés nem adott elég kenyeret a nép­nek s az elszigeteltséggel pedig saját maguk körül szőtték-fonták a hálót. Most pedig, mikor a frakkos és cilinderes bolseviki megbízottak a kereskedelmi kap­csolatok leple alatt tárgyalásokba kényszerülnek a külfölddel, már teljesen tiszta képet alkothatunk arról az eredménytelen munkás­ságról, mellyel ezek a világ min­den részéből összesereglett ha­zátlanok úgy a saját, mint az egyéb országok népeit szédítettek. Az eredmény semmi, illetve visszatáncolás a vörösről a fe­hérre, melyhez nekik nyolc esz­tendő kellett. Nekünk, nézőknek azonban jó volt ez a nyolc esz­tendő arra, hogy minden időkre elmenjen a kedvünk az ilyen ] drasztikusan otromba látványos­ságoktól lom-ra javítani. (Élénk tetszés a szo­ciáldemokratáknál.) Hedry: A Ház egyik tekintélyes pártjának kívánságára történt a szö­veg megváltoztatása, mivel az 1918-as eseményeket nem tartották az 1919-es rémuralmi időkkel egyformának. Az elnöknek jól felfogott kötelessége, hogy e gyanút is elhárítsa magáról, hogy az elmúlt szomorú idők nap­jainak emléke kőbevésésénél pártpo­litikai felfogásnak minősíthető kité­telt használjon. (Helyeslés a szociál­demokratáknál.) Csak igy volt elérhető a vértanuk emlékének olyan, ürinepies formák között való megülése, amelyet disz- szonáns hang meg nem zavar. Azért mi teljes mértékben helyeseljük az elnök urnák ezt a lépését. Eltelve azzal a bizalommal, me­lyet Scitovszky Béla személye iránt viseltetünk, a legnagyobb felháboro­dással utasítom vissza Lendvai Ist­ván támadását. Ezután Létay Ernő is hasonló értelemben szólal tel. Scitovszky Béla emelkedik szólásra. Köszöni azokat a megnyilatkozáso­kat, amelyet a képviselők a nemzet­gyűlés elnökének igaztalan és mél­tatlan megfámadíatásával szemben kifejeztek, jobban szerette volna, ha a levél Írója a nyílt levél megírása helyett részt vett volna a nemzet­gyűlés ünnepén. Legalább látta volna egy hamisítatlan igaz részletéta ma­gyar történelemnek. (A Ház élénken helyesel.) Rövid szünet után a Ház harmad­szori olvasásban is elfogadja az Aka­démiáról és a pengőérték megálla­pításáról szóló törvényjavaslatot, majd folytatják a költségvetés tárgyalását, amelyhez Kéthly Anna, Hegyrnegi- Kiss Pál, Györky Imre, Rothenstein és Esztergályos szólnak hozzá. A Ház legközelebbi ülését kedden délelőtt tartja a költségvetés folyta­tólagos tárgyalásával Az ülés 6 órakor ért véget. Az igazságügyi és külügyi bizottságok ülése. A nemzetgyűlés igazságügyi és kül­ügyi bizottsága Plathy György el­nökletével ma délben együttes ülést tar­tott, melyen Erödi-Harrach Tihamér előadása mellett az Olaszországgal kötött egyezmény becikkelyezéséről szóló törvényjavaslatot tárgyalta. A bizottság a törvényjavaslatot vita nél­kül elfogadta. Ezután a pénzügyi bi­zottság tartott ülést, amelyen a pénz- tartozások 1923. XXXIX. t.-c. hatá­lyainak meghosszabbításáról szóló törvényjavaslatot tárgyalta. A javas­latot úgy általánosságban, mint rész­leteiben elfogadtak. Egyúttal a javas­latok tárgyalására a bizottság a sür­gősség kimondását kérte. A bizott­ságok ülésein a kormány részéről Pesthy Pál igazságügyminiszter és Neubauer Ferenc vettek részt. A 22 millió dollár kölcsön hovaforditása A pénzügyminiszter által a Nép- szövetség hozzájárulására kiutalt hu­szonkét millió dollárkölcsön elosz­tása felett a legközelebbi kormány- bizottság dönt, melynek vezetői Ik- lódy-Szabó Sándor és Mutsehen­bacher Emil, az Omge ügyvezető igazgatója. A kölcsön most már ki­utalásra kerül. A kötvényeket a kor­mány az eddjgi tárgyalások szerint Amerikában akarja elhelyezni. A képviselői illetmények rendezezése A nemzetgyűlés igazságügyi bizott­sága november 10-én az elnöki fo­gadóié emben ülést tart. Ezen ülésen a képviselői illetmények rendezéséi fogja tárgyalni. Rendőrségi státusrendezés Értesülésünk szerint a belügymi- niszíeiiumban most dolgozzák ki a rendőrség stálusrendezését, melynek főelve, hogy a magasabb fizetési osz­tályokat építsék le. Az V. és VI. osz­tályban levő tisztviselőket a mostani 115 létszám helyett 70-re szállítsák le. A 650 tagú fogalmazói karból csu­pán 45 kerül B-listára, mig C-listára legfeijebbb 2—3 fogalmazó kerül, akik ellen súlyos fegyelmi eljárás vau folyamatban. A deíektivtestületben a VI. és VII. fizetési osztály megszű­nik. A segédhivatali személyzetre vo­natkozólag a tervezet a VIII fizetési osztályt állapítja meg maximálisan. Az uj státus-tervezet rövidesen meg­kapja a legfelsőbb jóváhagyást és de­cember második felében már ha­tályba lép. Lendvai Isivan nyili levelét a nemzetgyűlésen visszautasították Tiltakozás a Scitovszky Béla elnököt ért támadás miatt Bizottsági ülések — A dollárkölcsön hováforditása

Next

/
Oldalképek
Tartalom