Zalai Közlöny, 1925. október-december (64. évfolyam, 221-293. szám)

1925-10-04 / 223. szám

85. évfolyam, 223. szám Nagykanizsa, 1925 Október 4, vasárnap PS pf tm T. P. Készpénzzel bérmentesítve Alispáni hivatal 24 Zalaegerszeg Ai** 20QQ karán* POLITIKAI NAPILAP 6mrk«tttő«ég és kiadóhivatal F5-uí S latcrarban-Telafon 78, nyomda 117. saaw Felelős szerkesztő: Kempelen Béla SlöüaííéSí éra; Így hóra JO.OOG koron■ H&ro#* bóra—----------- 90.000 korona A GYŐZTES FRANCIÁK (f. i.) Tetőfokán áll Páris ra­jongása s a győzők, legyőzői­tek egyaránt viszik adójukat a világ fővárosába. Különösen ha­tott tehát az a hir, hogy a párisi nagybankoknak alkalmazottai, elemi megélhetésük biztosítása végett sztrájkba léptek. Pedig ha volt valaha ország, amelyben természetes lenne a dolgozó osztályok jóléte, az a mai Fran­ciaország, a világháború legköz­vetlenebb győztese s a győze­lem kíméletlen kihasználója. — Megszabadult legerősebb ver­senytársától és uralkodó nagy­hatalom a kontinensen. Elpusz­tított területei újjáépítésének költségeit a németek viselik, kik közvetlenül is óriási összegeket fizetnek a francia államkasszába, amivel szemben a franciák, An­gliával és Amerikával szemben fennálló szövetségközi tartozá­saikat mindeddig nem törlesz­tették s utánuk kamatot nem fizettek. Birtokukban a német közgaz­daság egyik gócpontja: Elszász- Lotharingia kiapadhatatlan szén-, vas- és káli-telepeivel; megszál­lásuk alatt a másik; a Saar-vi- dék, miután nemrégiben ürítet­ték ki a harmadikat: a Ruhr- vidéket. így nem csoda, hogy egyetlen aktiv külkereskedelem­mel biró európai nagyhatalom, melynek külkereskedelmi mér­lege a folyó évben havi 130 millió aranykorona kiviteli több­letet mutat ki. Ennek megfele­lően az egyetlen európai állam, melyben nincs munkanélküliség, (összes számuk kb. 700) sőt amúgy is stagnáló népességét a háború annyira megtizedelte, hogy állandóan idegen munká­sokra szorul. Minden ok meg volna tehát arra, hogy a dol­gozók ott jobb helyzetben le­gyenek, mint bárhol másutt. De a román népek szociális mozgalmait mindig az individu­ális és partikuláris tulajdonsá­gok jellemezték. A román nép- léleknek jobban megfelelt a for­radalmi szindikalizmus, mint a germán népek lassú, céltudatos haladása az államszocializmus felé. Gazdasági struktúrája is elősegítette ezt, osztálytagozó­dása egészségesebb volt, mint más államoké, tőke-koncentrá­ciója nem oly rohamos, a nagy­ipar nem irtotta ki oly hamar és oly mértékben a kisipart. A lakosság jelentős része tőkés volt és sokan a szegények kö­zül remélhették, hogy ők is azzá válnak. De már a háború előtt is látszott az uj ut keresésének szüksége, a háború után pedig rohamosan változott meg a hely­zet az alsóbb néposztályokra nézve kedvezőtlen irányban. A háborús tőke koncentrálódott, a nagyipar a modern elveknek megfelelően szerveződött át. — Elszász-Lotharingia megszerzése, a német verseny leküzdése a francia nehéziparnak is kartell- szerü jelleget adott, érdekkép­viseletük, a Comité des Forges a francia viszonyokhoz képest páratlan befolyásra tett szert, sajtójuk nyíltan viselte homlo­kán a tulajdonos tőkés vagy tőkéscsoport nevét. A középosztály azonban ott is tönkrement, ha nem is olyan mértékben, mint nálunk. A frank romlásával takarékbetéte és járu­léka devalválódott. A széles kis- tőkés osztály legfontosabb be­fektetése, az orosz kölcsönök értéktelenné váltak Most pedig már ott tartanak, hogy bérhar­cok miatt sztrájkokat kénytele­nek rendezni, mert dacára min­den természetes gazdagságnak, az állam nem igen viseli szivén a középosztály jólétének kér­dését. Érdekes ezt hallani akkor, ami­kor a népszövetségi konferen­ciákon még mindig egy gesz­tussal vagy lenéző mosollyal intéznek el bennünket, különö­sen francia részről. És érdekes arra is gondolni, hogy valószí­nűleg nincs már messze az az idő, amikor a győztes franciák sietve jönni fognak, hogy föl­vegyék a gazdasági kapcsolatot minden téren a legyőzött kis Magyarországgal. A megyéspüspök Nagykanizsán Di*. Rótt Nándor megérkezése a pályaudvarra — Krátky István dr. polgármester­helyettes Nagykanizsa közönsége nevében üdvözölte a főpásztort — A fopásztor Isten áldását kérte a város minden lakosára — A megyéspüspök diadalutja A püspöki biztosságon — Nagykanizsa plébánosa a város katolikussága nevében köszöntötte főpásztorát — Rótt Nándor dr. látogatásai — A harangok bevonulása disz menet ben, ezrek kíséretében Nagykanizsa, október 3 Saját tudósitónktól Verőfényes őszi nap, ünnepnek való hangulat. A természet is ünnepi ruhát öltött magára, hogy minél si­kerültebb legyen Nagykanizsa város ünnepe, mikor a hadbavonult haran­gok helyébe jövő négy uj harang bevonul a városba. Amikor virág és lomberdő, végig felállított diadalka­puk és fellobogőzott házak köszön­tik a hívek atyját. Szép, lélekemelő és impozáns volt a megyéspüspök bevonulása. Az igaz szívből jövő szeretet legszebb megnyilvánulása volt ez. Gyülekezés a városháza előtt Délután 1 órakor gyülekeztek a városháza előtt a hatóságok és hiva­talok fejei, a különböző testületek képviselői, hogy hosszú kocsisorban kimenjenek a pályaudvarra a megyés­püspök fogadtatására. Megjelentek többek között Krátky István dr. pol­gármester-helyettes és Kaufman La­jos dr. városi aljegyző, Örley György kir. kormányfőtanácsos, Szabó Lajos dr.kir. főügyész, Kenedi I mre dr. kúriai biró, gróf Zichy Ödön, vitéz Hor­váth Gyula ezredes, állomásparancs­nok, Kálnay Gyula dr. államrend­őrségi főtanácsos, Vargha P. Theo- dorich dr. plébános, Gazdag Ferenc püspöki biztos, Lescinszky Szaniszló posta-távirdai igazgató, Tholway Zsig­mond dr. postafőnök, Bartal I. DV. állomásfőnök, Eberhardt Béia gimn. igazgató, piarista házfőnök, Tamás János dr. hitközségi elnök, Hajdú Gyula dr. iskolagondnoksági elnök, Korák Géza m. kir. pénzügyőri fő­biztos, Wéber Pál dr. püspöki iroda­igazgató és számos más előkelőség és a nagyközönség tömege. Herceg Batthiány-Strattmann László dr. nem jöhetett el, mert súlyosan beteg leá­nyát hirtelen Bécsbe kellett vinnie. A főpásztor megérkezése Egy óra öíven perckor futott be a szombathelyi vonat, mely a szeretett főpásztort hozta. Elsőnek Kreutzer L. gelsei esperes szállott ki, majd utána Rótt Nándor dr. megyéspüspök. A fogadására megjelent hivatalos tényezők félkört alkottak a püspök köré, Eberhardt Béla piarista házfő­nök és Gazdag Ferenc püspöki biz­tos nehány meleg szóval üdvözölték a főpásztort. Dr. Krátky polgármesterhelyettes köszönti a püspököt Krátky István dr. főjegyző, pol­gármesterhelyettes Nagykanizsa vá­ros nevében köszöntötte a megyés­püspököt. Nagykanizsa város kö­zönségének mindenkor ünnepnapja, — mondotta a főjegyző, — ha a főpásztor meglátogatja. Kétszeres az öröm azonban most, amikor az uj harangok felszentelése végett jött le Nagykanizsára. Adja Isten, hogy ez a főpásztori jövetel a város hitéle­tére is kihatással legyen. Isten hozta, legyen áldott, aki az Ur nevében jő! „Isten áldja meg Nagykanizsa városát és minden polgárát!“ Rótt Nándor dr. megyéspüspök válaszában ezután szívélyesen meg­köszönte Nagykanizsa város közön­ségének meleg fogadtatását. Isten áldja meg Nagykanizsa városát és minden polgárát — fejezte be beszé­dét a püspök. Bevonulás a városba Majd a cserkészek sorfala között a püspök kíséretével a pályaudvar kijáratához ment, ahol az Ízlésesen virágokkal díszített négyesfogatba szállt be, majd a közélet vezető- férfiai és a hivatalvezetők stb. és a hosszú kocsisor megindult éljenzés és üdvkivánatok mellett. Az útvonalon végig hatalmas em­bertömeg mindenütt. Feltűnést kel­tettek a felsőkereskedelmi iskola tornadreszbe öltözött növendékei, kik szoborszerü vigyázállásban, tisz­telgő zászlóval tisztelegtek a megyés­püspöknek. Az útvonalon az elemi iskolák, a polgári és gimnázium ifjúsága tanáraik és tanítóik vezeté­sével. Bájosak voltak a nemzetiszinü zászlócskákkal integető, virágokat

Next

/
Oldalképek
Tartalom