Zalai Közlöny, 1925. október-december (64. évfolyam, 221-293. szám)
1925-10-27 / 242. szám
Nagykanizsa, 1925 Október 27, kedd 65* évfolyam, 242. szám Ara 1800 korona é* ktadóhtwwtsS ró-nt $ írtfciívubsH-'f felífon 78, nyomda 117. uáat POLITIKAI NAPILAP Felelős szerkesztő: Kempelen Béla A BALKÁN-TÜZ A Balkánon még a háború minden rémséges emberirtása sem tudta lehűteni a szenvedélyeket. Már a háború előtti évtizedek alatt is állandó tűzfészek volt s az európai hatalmaknak mindenkor nagy erőfeszítésükbe került, hogy valahogyan fentarthassák a békét. A háború azonban — tudták mindannyian — előbb-utóbb mégis csak kikerülhetetlen s a fegyverkezéseknek egyre nagyobb mérvet öltött méretei mind kétségtelenebbé tették, hogy sokáig már nem várathat magára. És jött a nagy világháború, mely lángba borította csaknem egész Európát. Váltakozó szerencsével folytak a hadműveletek, végre is azonban az úgynevezett központi hatalmak felett „győzelmet“ aratott az antantszövetségbe tömörült ellenség. A Balkán? Az azelőtt maroknyi kis országok hatalmasan megnövekedtek; a szomszédos államok testéből hatalmas hus- darabokat vágtak le a békét diktáló nagy hatalmasságok s odadobták koncul az éhes mar- talócoknak. Az egykori kis Szerbia 48 ezer négyzetkilométer területével magvává lön a 245 ezer négyzetkilométer területű Jugoszláviának; Görögország területe mintegy 140 ezer négyzetkilométernyi területté nőtt meg; Törökországnak csak európai területét nem egészen 2000 négyzetkilométerre szorították vissza s Bulgária elveszített Szerbia és Görögország javára 8800 négyzetkilométernyi területet. Ezzel az osztozkodással aztán sikerült a Balkánnak eddig csak a Dunáig terjedt felső határvonalát feltolniok egész Dan- zigig s tűzfészekké .tenni a kérlelhetetlenül halálra ítélt érdekelt országokat is. És mialatt Locarnoban béke- konferenciát tartanak az európai államok diplomatái, a régi Balkánon ismét fellángol a harci kedv s Görögország és Bulgária között véres csatározások folynak. Tehát megint a Balkán! Az örökös tűzfészek, a háborúnak is az oka s egy újabb háború eshetőségének melegágya . .. Hol van ilyenkor a Népszövetség, mely érvényt szerezzen a ,,béke“ áldásainak?! Hol van a tekintélye, mely visszaparancsolja a támadó felet országhatárai mögé ?! Hogyan lehet ilyen körülmények között az európai államok között a biztonság érzetéről szó ?! Hol van a garancia, hogy a görög-bolgár incidensekből nem lángol fel ismét az egész Balkánon a tűz?! A görög bolgár konfliktus részletei még nem állanak tisztán előttünk. De a „győztes“ államoknak be kell látniok, hogy a Balkán állandó veszedelmet Jászberény, október 26 Apponyi Albert gróf vasárnap tartotta politikai beszámolóját Jászberényben, amelyre az ország legjobb nevű politikusai is elkísérték. Apponyi nagyszabású beszébében megbélyegezte a parlamenti élet rettenetes elfajulását és kijelentette, hogy lemond a mandátumáról, ha meg- hosszabitják a nemzetgyűlés életét. Kifejtette, hogy magyar jogfolytonosság a törvényes királyság nélkül nem létezik. Beszédét azzal a súlyos megállapítással kezdte, hogy a Nemzetek Szövetsége a mi javunkra, a mi igazunk érvényesítésére a pénzügyi újjáépítésen kívül semmit sem nyuj íott. Mégis az ott végzett munka nem mondható teljesen kárbaveszett- nek. Itt tudjuk ugyanis becsepeg- teíni a nagyvilág tudatába, hogy veszedelmes az a helyzet, melybe Magyarországot juttatták s hogy magyar kérdés van s ha közép Európa keleti részén nem jön létre békés utón a helyes egyensúly, úgy a politikai és kulturális gócpontból, Magyarországból kiinduló robbanás veszélye fenyegeti Európa nyugalmát. A népszövetségi kölcsön legfőbb hasznául tudja be, hogy a jóvátételt 20 évre elhárította felőlünk. Helyesli nyújt Európa békéjére nézve s ez a veszedelem annál nagyobb, mennél nagyobb terület számítódik hozzá. A Duna vize any- nyira-mennyire még választóvonalat vont a Balkán s a nyugateurópai kultúra közé; a „béke“ apostolainak keskeny volt ennek a folyónak a szélessége s felhúzták a vonalat a — Keleti tengerig. A Balkánt a múltban a többi oldalakon tengerek vették körül; ma nyugatra, keletre semmiféle természetes határ sem állja útját a tűz tovaterjedésének. Nem gondolják a nagy béke- mü létrehozói, hogy a balkaniz- mus nagy veszedelem a nyugati kultúrára nézve s ennek a veszedelemnek ők is áldozatai lehetnek? a kormány politikáját, mikor az első félév 100 milliós deficitje helyett elért 60 milliós felesleg által falszabaduló összegeket beruházásokra fordítja. — Közéletünk egyik legszomorubb jelensége — mondotta Apponyi Albert gróf — a parlamenti élet rettenetes elfajulása. A polgári és keresztény irányzatnak kezébe kell vennie a szociális reform nagy müvét s ennek monopóliumát nem szabad a forradalmi irányzatok kezében hagyni. Nem tud rokonszenvezni az eszközökkel, mikkel a kormány az eredményeket elérte. A mai korszak hasonmása Tisza Kálmán korszakának. Majd a nyílt és titkos szavazásról szólva utóbbi előnyeit fejtegette. A jogfolytonosságról szólva kijelenti, hogy bár az megszakadt az összeomlás után, mégis az általános szavazati jog alapján összeült nemzetgyűlés és ideiglenes intézményei iránt tisztelettel és engedelmességgel tartozunk mindaddig, mig mint szükségjog alkotta kisegítő intézmények működnek. Ha a nemzetgyűlés vagy bármely intézménye a folytonosságon alapuló intézmény helyébe akarna lépni, ő nyiltan a forradalom terére lépne. A forradalomba lökjük a nemzetet, ha a törvényes királyság intézApponyi Albert gróf a jogfolytonosságról Forradalomba lökjük a nemzetet, ha a törvényes királysághoz hozzányúlni próbálunk — Magyarország Sorsa: Középeurópa békéje i IőtU íesi hí*; ftgy hört 80.000 korona «“tár«##» h6r*_. .~ ... ~ 90.000 korona menyéhez hozzányúlni próbálunk. Ha kalandor-királysággal akarják megajándékozni az országot, az ellen minden erőnket összeszedve kell küz- denünk. A földművelésügyi és kereskedelemügyi költségvetés Budapestről jelentik: A nemzetgyűlés pénzügyi bizottsága elfogadta a földművelésügyi tárca 1925—26 évi költségvetését. Az erdőgazdasági üzem 22.5 milliárdos kiadása mellett 2.8 milliárdot, a földbirtokok 93.2 milliárdos kiadás mellett 6.4 milliárdot jövedelmeznek. A kereskedelmi tárca költségvetése 145 milliárd hiányt mutat fel. 290 milliárdot irányoztak elő beruházásokra. A Máv. mérlege az eddigi deficit helyett nyereséggel záruh Genfi beszámoló A nemzetgyűlés külügyi bizottsága október 28-án délután fél 6 órakor ülést tart. Tárgya a genfi népszövetségi közgyűlésről szóló beszámoló. A letenyei választás Holnap, szerdán nagy napra ébred fel Letenyének és környékének népe. Az elhalt dr. Hegedűs György helyébe nemzetgyűlési képviselőt választ. Mint ismeretes, a mandátumért három jelölt küzd : Fitz Allűr dr., Pozsogár Rezső dr. és Somogyi Béla dr. Természetesen valamennyi a győzelem reményében veszi fel a harcot a másik kettővel. A harc vége azonban előre meg van Írva a Sors könyvében s hiába minden erőfeszítés, egészen bizonyos, hogy a mérkőzésből Fitz Arlur dr. kerül ki győztesen s abszolút szótöbbséggel választják meg holnap Letenyén képviselővé. Fitz Artur 600-zal több ajánlást kapott, mint a két ellenjelölt je együttesen. A kerületnek 6600 választója van. Fitz Artur dr. a Keresztény Nemzeti Gazdasági Párt jelöltje 2368 ajánlást kapott, mig Pozsogár Rezső 1028-at és Somogyi Béla dr. 710-et. A Fitz-párt vezetősége arról értesült, hogy a holnapi és holnaputáni nap folyamán lelkiismeretlen emberek összebeszélnek, hogy elhintik azt a megtévesztő hirt, hogy Fitz Artur dr. visszalép. Legilletékesebb helyről nyert értesülésünk szerint kijelenthetjük, hogy ez nem egyéb, mint félrevezetés, mert Fitz dr. pártja áll a legerősebben és óráról-órára növekszik és semmi körülmények kö-
