Zalai Közlöny, 1925. július-szeptember (65. évfolyam, 144-219. szám)
1925-07-26 / 166. szám
1925 julius 26. ZALAI KÖZLÖM? részt mindenki, aki a keresztény nemzeti gandolatot vallja hitvallásául, hogy itt a végeken is felépülhessen a keresztényszocialismus védvára.de ne engedjék, hogy egyéni meggondolatlan cselekedetekkel a sok rétegű társadalom rokonszenvét gyengítsék. (3. R.) Kitüntetések. A kormányzó a népjóléti miniszter előterjesztésére Thassy Gábor dr. zalavármegyei tisztifőorvosnak és a Zalavármegyei Orvosszövetség elnökének a köz- egészségügy terén szerzett érdemeinek elismeréséül a kir. főtanácsosi címet, Gráner Adolf dr. a zalaegerszegi közkórház igazgató-főorvosának és Moiser György dr. a keszthelyi kórház igazgató főorvosának a közegészségügyi téren kifejtett munkásságának elismeréséül a kir. egészségügyi tanácsosi cimet admányozta. Kitüntetett életmentők. A kormányzó Gulyás István balatonkenesei halásztelepkezelőt, Marcaly József tihanyi földművest és Nemes János tihanyi napszámost bátor életmentésért a bronzéremmel tüntetette ki. A hatvani választókerület küldöttsége Petricsevich Horváth Emil bárónál Tegnap délelőtt a hatvani választó- kerület hatvan tagú küldöttsége jött Budapestre, hogy báró Petricsevich Horváth Emil népjóléti államtitkárnak felajánlja a hatvani választókerület mandátumát. Báró Petricsevich megköszönte az előlegezett bizalmat és kijelentette, hogy politikai felfogása teljesen azonos a miniszterelnökével. Halálos vonat elgázolás Nagykanizsa, julius 25 Szombaton este a 8 óra 40 perckor Nagykanizsára Budapest felől érkező személyvonat a temetőhid és őrház közt halálra gázolta Hido József ujudvari 70 éves gazdasági cselédet. Batyuját közvetlen a tett színhelye melletti kilométerkőre tette le, melyben szépen rendberakott ruhái voltak. A rendőrorvosi szemlét még az éjszaka folyamán megtartották. Az Öreg cseléd valószínűleg öngyilkosságot követett el. ságot fokozza most az is, hogy a soproni és zalaegerszegi iparkiálli- tásra több gyártmányával részt fog venni, melyeket most készítenek. Hogy a kellő időben elszállíthassák, éjjel is kénytelenek dolgozni. Innét az éjjeli zakatolás. A kiállításra kerülő kocsik a zalai kocsigyártó-ipar valóságos remekei lesznek. Bemegyünk a bognármühelybe. Itt kezdődik a kocsi és a szekér gyártása. Itt készülnek az összes faalkatrészek, a kocsik favázai, melyet szinte művészi tökéletességgel állítanak össze. A fal mentén egy rakás kész faváza várja, hogy a vasalóba kerüljön. A favázák a legújabb típusúak, miket évtizedes gyakorlat tökéletesitett. A munkások épen ko- csirudakat ácsolnak a hosszú farönkökből. Mindenütt kész faalkatrészek. Ahogy átmegyünk a másik műhelybe, az udvaron felraktározott nagy fakészletek vonják magukra a figyelmünket, melyeknek nagybani beszerzése lehetővé teszi a minden téren való versenyt. A kovácsmühelyben, az izzadó, szénportól befeketített, serényen dolgozó munkások éppen több kocsiállvány összeállításán fáradoznak. A villannyal hajtott fujLátogatás egy nagykanizsai ipartelepen Adalék Nagykanizsa ipari fejlettségéhez — Bojtor József kocsigyáros ipartelepe — Ahol a kocsik és szekerek készülnek — A Bojtor- ipartelep résztvesz a soproni és zalaegerszegi nagy iparkiállitáson— A nagykanizsai ipar győzelme: Nagykanizsa dicsősége Nagykanizsa, julius 23 (=) Soha még a helyzet igaz felismeréséből fakadt és időszerűbb szavak nem hangzottak el ebben az országban, mint amikor Magyarország kormányzójának ajakáról elhangzott az időközben szállóigévé lett mondat: „Dolgo.ni, dolgozni, mert Magyarországot csak a munka mentheti meg.a Dolgozni... Igen ám, csakhogy a súlyos gazdasági viszonyok miatt hétről-hétre kevesebb lesz az ipartelep, a gyár, a műhely. Az általános összeroppanás arra készteti az üzemek tulajdonosait, hogy vállalkozásaikat redukálják, munkásaiknak egy részét elbocsássák. Ily körülmények között érthető az az általános deprimáltság, amely vörös fonálként jjuzódik végig ami összenyirbált kis maradék országunkon. Vannak azonban üzemek, amelyek a súlyos viszonyok dacára, ember- fölötti erővel, óriási küzdelemmel, megbirkóznak az adott viszonyokkal és a kormányzó szózatát vezérelvül maguk elé tűzve —- előre haladnak A kocsigyártó telep Ilyen üzem kétségkívül Bojtor József ipartelepe Nagykanizsán, a Ka- zinczy-utcában. A posta közvetlen szomszédságában, a Futura- és Práger-féle telkeken. Az idegen, aki Nagykanizsára bejön, nem is sejti, mily hatalmas termelő munka folyik a szerény külsejű, földszintes épülettömb belsejében, ahol néhány évvel azelőtt még dudvával és gazzal ellepett gondozatlan kert volt, mig Bojtor József kocsigyártó mester figyelme rá nem terelődött a város központjában levő, parlagon heverő földre és ott a két telken át műhelyeket épített fel. Szerény műhelyből — neves ipartelep. Először szerény kovácsmühellyel kezdette, de kitűnő munkája mihamar keresetté tette az igénytelen ko- vácsmühelyt és rövid időre rá kinyílt a kocsigyártó-mühely, melynek készítményei mihamar nemcsak Zaládé a szomszédmegyékben is névre tettek szert és Bojtor József műhelyei folyton fejlődnek, kiépülnek, keresettebbé lesznek. Számos becsületes, hazafias, családos magyar munkásnak állandó és biztos kenyeret nyújt. És mig ma minden üzem leszállítja munkásainak számát, addig Bojtor József ipartelepén nincsen munkáseibocsájtás, nincs üzemre- dukció. A dolgos magyar munkáskezek szinte éjjel-nappal dolgoznak, hogy a rendeléseknek eleget tehessenek. Éjjel is dolgoznak Igen, éjjel is dolgoznak. Egy ilyen éjjeli munka alkalmával terelődött figyelmünk a csendes éjszakában zakatoló, kopácsoló, hangos ipartelep felé. Érdekelt bennünket, hogy van nekünk ilyen üzemünk is itt Nagykanizsán, amely még este is kénytelen dolgozni? Látogatásunk a Bojtor-ipartelepen És másnap felkerestük Bojtor József ipartelepét. A tulajdonos éppen a bognármühely előtt, felgyürt ingujjakban segített munkásainak. Mert a főnök maga is dolgozik munkásaival. Megértjük tehát, miért kerül ki telepéről a oly jó munka. Bojtor a legnagyobb készséggel személyesen vezet műhelyről műhelyre, ahol számos munkás dolgozik hangyaszorgalommal. Megtudjuk, hogy a nagy elfoglalttató mellett az izzó tűznél három izmos kovácsmunkás dolgozik. Egy másik csoport egy megrendelt hintó előrészét kopácsolja. Csak úgy reng belé az egész műhely, ahogy ütem- szerüen, felváltva ütik a vasat és -formálják a harapófogók alatt. Itt vannak elhelyezve a szalagfűrész, a fúró- és csiszológépek, egy nagy ventilátor hajtja a fujtatóhoz szükséges levegőt. A transmissió őrült sebességgel forog, bug a motor és énekli a munka dalát. A fényezőmühelybe megyünk át ezután, ahol számos kész kocsi- és szekéralkatrész várja, hogy sorra kerüljön. Ide jönnek a kocsik nyers állapotban. Régi kocsikat itt teljesen újjá fényeznek. Most is több csinos homokfutó van munkában, Közeli uraságok tulajdonai. A fényezés nagy gyakorlatot és precizitást igényel. A javító- és vasalómühely a legtöbb munkást foglalkoztatja, Ahogy belépünk, a satuk és kohók körül foglalatoskodnak. A gépek mindenütt villanyerőre berendezve. E mellett az állategészségi szabályok szigorú betartása mellett kovácsok a lóvasalásokat végzik, A nyergesmühely és raktár a Kazinczy- és Kisfaludy-utcák sarkán levő Zerkowitz-féle telken van. Itt készülnek el a különféle nyergesmunkák, a kocsi belső kibélelése, ülése stb. Mindent elsőrendű szakmunkások végeznek. A raktár a közönség kényelmét szolgálja. Itt minden vételkényszer nélkül megtekintheti bárki azokat a szolid és olcsó gyártmányokat, mik a Bojtor-telepről kikerülnek. Most éppen azokat a kocsikat állítják össze, melyeket a soproni kiállítás számára fognak bevagonirozni. Ha ezeket a kocsikat megnézzük, tudjuk csak meg igazán, mi is készül voltaképen ezekben a külsőleg szerény kinézésű műhelyekben, ami igaz büszkesége a magyar munkáskéznek, melyek a soproni kiállításon diadalt fognak hozni Nagykanizsa iparának. ...És megindul újból a motor. Berreg, zakatol, fúr, prüszköl a sok gép és a fülnek is kellemes zajban mintha hallanók a kormányzó határozott szavát: „Dolgozni, dolgozni, mert csak a munka mentheti meg ezt az országot !...“ Hát igen, itt dolgoznak, itt termelő munkát produkálnak, itt nincsenek kenyérnélküli munkáskezek. Jól eső érzéssel búcsúztunk a munka tisztes hajlékából... Nagykanizsa és a balatoni kedvezmény Balatoni levél Balatonberény, júliusi vasárnap Ha egy barátomnak vagy jó ismerősömnek imám e sorokat, úgy joggal felszisszene az alább következő banalitások miatt, de te kedves nagykanizsai újságolvasó közönségem, — a szerkesztőség jóvoltából — kénytelen leszel mégis elviselni az anonymitás jóleső homályában rejtőző levélíró bizalmas közléseit, gondolatait. Beköszöntött a valódi forró napsütéses kánikula. De révedező tekintetem hiába keresi itt a nap heve elől a Balaton hüs habjai közé menekülő nagykanizsaiak tö negét. Csak a 150 kilométer távolságból jövő budapestieket látom. A harmadrész távolságban fekvő Nagykanizsa távolabb esik ide, mint Budapest. Pedig a vasúttársaság, ha — szerény kezdet gyanánt — csekély mértékben is, de mégis csak mérsékelte a fürdőidény tartamára a balatoni fürdőhelyekre érvényes menetjegyek árait. Most tehát a nagykanizsai közönségen a sor, hogy igénybe is vegye a kedvezményt. Az itt-ott ünnepnapokon fel-fel bukkanó egyikét nagykanizsai lakos jelenléte csak megerősíti a szabályt! Nagykanizsa és a Balaton elidegenedtek egymástól. Pedig valamikor réges-régen, a történelem előtti időkben, a mai magyartenger valószínű* leg Nagykanizsáig, sőt tovább is terjedt. Pedig a Balaton vize nemcsak az egészségre csodás hatású, hanem a lélekre, a kedélyre is. Még azok is, akik — különösen a háború utáni időre jellemző ez — haragosan, jobb esetben is hidegen haladnak el egymás mellett és ha akárhányszor találkoznak is Nagykanizsa utcáin, hideg köszönésen kívül egyébre nem méltatják egymást, itt a Balaton partján és vizében felengednek: a Balaton közelebb hozza egymáshoz az embereket. Itt leolvad róluk az az úgynevezett „kulturmáz", mely sokszor a fölényességet mimeli, néha a feszengő előkelőséget utánozza, pedig leg_____________________a_
