Zalai Közlöny, 1925. július-szeptember (65. évfolyam, 144-219. szám)

1925-08-25 / 189. szám

ZALAI KÖZLÖNY Ottó király magyar nevelője visszautazott Lequeitióba. Ottó király magyar nevelője, Blazovich Jákó volt pápai bencés főgimnáziumi igazgató, aki a vakációt itthon töl­tötte, vasárnap visszaindult Lequei­tióba, hogy a kis király további ne­velését folytassa. Blazovich igazgató magával vitte a pannonhalmi szé­kesegyház 700 éves jubileuma alkal­mából készült emlékéremnek azt a díszes példányát, amelyet Bárdos Rémig főapát a kis királynak aján­lott fel. Lequeitióból Blazovich Jákó megérkezése után tér vissza. KÜLFÖLDI HÍREK Összetűzés a kommunisták és a rendőrség között. Marseilles: Az itteni kommunista kongresszus után a gyűlés résztvevői tüntető menetet akartak rendezni. A rend­őrség azonban szétoszlatta a tünte­tőket. A szétoszlatás során össze­tűzés támadt a rendőrök és a tün­tetők között és mintegy tiz rendőr megsebesült. Magyar kiküldött a cionisták kongresszusán. A cionisták bécsi kongresszusának mai ülésén Kahan magyar kiküldött is felszólalt és rámutatott arra, hogy Oroszország után Magyarország a második állam ahol a cionizmus tilos. Ausztria vasúti díjmérséklése a bécsi őszi vásár alkalmával. Az osztrák szövetségi vasutak igaz­gatósága abból a célból, hogy a bécsi őszi vásárt látogató közönség a visszautazás alkalmával Ausztria szépségeit megismerhesse, jelenté­kenyen mérsékelt bérletjegyeket bo­csát ki a vásárt látogató közönség számára, melyek a IX. bécsi nemzet­közi vásárra érvényesek és valamely határállomásra váltott igazolvány alapján adnak ki. Ennek a minden vonalra érvényes I. osztályú jegynek 120, II. osztályú 90, III. osztályú 60 schilling az ára. Vasúti katasztrófa. Párisból je­lentik: A Páris—tarasconi gyorsvo­nat, melyet vasárnap este indítottak el Lyonból, Scus állomás előtt tilosra állított szemafor jelzés folytán nyílt pályán megállott. Itt érte a Páris— chamoniszi gyorsvonat, amely ugyan­azon a vágányon robogott Páris felé és amelyet ugyancsak a lyoni pályaudvarról indítottak el tiz perc­cel a tarasconi gyorsvonat elbocsá­tása után. A gyorsvonat teljes se­beséggel beleszaladt az előtte vesz­teglő vonat utolsó kocsijába, aminek következtében a tarasconi vonat utolsó kocsijai teljesen felborultak és össze- zuzódtak. A legelső jelentés tiz ha­lottról és harminc súlyos sebesült­ről számol be. Meghódolnak a marokkói tör­zsek. Megerősítik azt a jelentést, hogy a riffkalibok a Beni-Carual törzs egész területét az Urgáig el­hagyták. Ennek a frontnak egész hosszában nyugalom van. Az Uled Mician-törzs huszonöt családja visz- szatért és 800 Aszul-család megadta magát. Repülőgéprajok minden szá­mottevő pontot bombáztak. Tömeges felfüggesztés a kassai postaigazgatóságnál. A Rude Pra- vo cimü cseh lap jelentése szerint kényszernyugdijba küldték a kassai posta igazgatóját. A napokban több főtisztviselőját, az I. postahivatal vezetőjét, Balzart, a számvevő osz­tály főnökét, Havlicsek főtanácsost és Pay főtanácsost felfüggesztették. A felfüggesztésekkel egyidejűleg fe­gyelmi vizsgálat indult meg. 9 _______________________________ Lé pf enejárvány Máramarosban. Máramarosban és környékén a mar­hák és sertések között lépfenejár- vány terjed. Magyar bemutató a bécsi Volks- opernben. Bécsi szerkesztőségünk jelenti: A Volksoner igazgatósága decemberre tűzte ki Poldini Ede Farsangi lakodalmának bemutatóját. A zenekart Tango Egisto, a buda­pesti operaház zeneigazgatója fogja vezényelni, a rendezést maga Gunt- ram vezérigazgató vezeti, mig a női főszerepet a magyar Gerő Erzsi énekli. Magyarország műkincs-követe­lései Ausztriával szemben. Bécs- ből jelenti tudósítónk: Miként isme­retes, a békeszerződések értelmében folytatott osztrák magyar liquidációs tárgyalások a Bécsben levő műkin­csek ügyében eredménytelenül vég­ződtek. A magyar kormány nyilat­kozatot adott ki, hogy a liquidáció ügyét nemzetközi döntőbíróság elé viszi. Osztrák részről most a követ­kező nyilatkozatot kapjuk erre vo­natkozólag: Hivatalosan eddig még nem tudunk a magyar kormány döntőbírósági tervéről, annyit azon­ban már most kijelenthetünk, hogy a békeszerződések nem tartalmaznak intézkedést a döntőbiróságra nézve és kulturális kérdésekben döntőbíró­ság összehívása eddig nem volt szokásban. A Magyarország által követelt műkincsek között van Bocs- kay István erdélyi fejedelem koro­nája is, amelyre azonban Románia is igényt tart. Az osztrák kormány legközelebb hivatalos kommünikében fogja vázolni álláspontját ez ügyben. Annyit azonban már most közölhe­tünk, hogy mindenesetre kitartunk a reciprocitás elve mellett, vagyis csak megfelelő ellenszolgáltatás árán adunk át Magyarországnak vagy Romániá- nak műkincseket, ha az illető orszá­goknak nincsen megfelelő ellenérté­kűk, úgy pénzen vásárolhatják meg az általuk követelt, de Ausztriát meg­illető (?) műkincseket. „Csak a koronás király hozhat javulást“ Farkas Tibor dr. nemzetgyűlési képviselő politikai beszámolója Alsóbagod, augusztus 24 Alsóbagod községnek mozgalmas napja volt. Nemcsak a szokásos bú­csút tartották meg, de a kerület rokonszenves képviselője Farkas Ti­bor dr. mondotta el politikai beszá­molóját, amelyen nemcsak a község népe jelent meg nagyszámban, de a szomszéd községek választópolgárai és számosán Zalaegerszegről is. Farkas Tibor dr. hívei kíséretében indult el a Farkas-kúriáról a tem­plom előtti térre, ahol szentmise után hatalmas tömeg gyűlt egybe. A hatóságot Hunyady László dr. szolgabiró képviselte. — Amikor három évvel ezelőtt megindult politikai pályáján — kez­dette meg beszédét Farkas Tibor dr. azt hangoztatta, hogy ebben az or­szágban jobb idők akkor lesznek, ha a vezetők több önzetlenséget, több munkát és több szakértelmet tanúsítanak, mint ezt a múltban tapasztaltuk. Ha visszatekint a le­folyt három évre, nem Iát javulást, mert ebben az országban még sok­kalta jobban lehetne kezelni az adó­fizetők verejtékéből beszedett pénzt. Majd felsorolta azokat a hibákat, melyeknek szóvátétele miatt neki sok kritikát kellett elszenvednie. — Magyarország nem bírja el azt a pompát, amit még most is bizo­1925 augusztus 25. nyos körök kifejtenek — mondja. Ha a gazdag Hollandiának elegendő száz képviselő, akkor Csonka-Ma- gyarországnak minek 245? Kifogásolta ő azt is annak idején, folytatja, hogy a nemzetgyűlés mun­káját a képviselői fizetésrendezéssel kezdte. Nem tudta a lelkére venni, hogy akkor, amikor száz százalékos rokkantak egy napra egy kiló ke­nyér árát sem kapják, akkor ők ma­gukkal szemben bőkezűek legyenek. Kifogásolta a miniszterek nagy szá­mát, a sok és teljesen felesleges miniszteri autót, a tizenhárom kor­mányzósági soffőrt, a rengeteg állam­titkárt és teméntelem miniszteri taná­csost is: mert amely ország nyomo­rog, az nem fejthet ki ilyen fény­űzést. — Hosszú időn keresztül számit- gatta, hogy Csonka-Magyarország legfelsőbb közigazgatása hány hiva­talnokkal dolgozik és akkor kitűnt, hogy a nagy Franciaországban a külügyminisztériumban csak hatvan hivatalnokkal van több, mint a ma­gyarban. Hasonló számításokat tett a többi minisztériumokban is, ahol ugyanaz az arány, ugyanaz a hely­zet. Azért sokalja az egyetemek szá­mát is, mivel értelmiségi túlterme­lésre vezet. Magyarországon csak akkor lesz­nek jobb idők, ha agrár állam lesz, mert Magyarország ereje a földben és annak népében van. A nagyipar túlzott pártolása és a nem járó vámpolitika csak nagy drágaságot teremtett — A tisztviselő kérdésben az a felfogása, hogy csak annyi tisztviselő legyent — amennyi okvetlen szüksé­ges, de azután azokat jól fizessék. El kell tünniök olyan jelenségeknek, hogy a minisztériumokban 11 óra­kor még nem találni tisztviselőt és 1 óra után megint nem. — Mivel ezeket a dolgokat el­mondotta másutt is, képviselőtársai azt kérdezték tőle: miért van az, hogy ő mindig más tyúkszemére lép ? Ő azt felelte erre képviselőtársának: hogy nem ő benne van a hiba, mert ő nem tehet róla, ha néme­lyeknek tyúkszemük van. — Sohasem a mandátumért volt képviselő. Neki csak addig kell a mandátum, amig választóinak a bi­zalmát bírja. Kovács Sándor egervári esperes méltatta ezután Farkas Tibor dr. politikáját, majd bírálat tárgyává tette a sok méltóságos cim adomá­nyozását. Nem remél addig javulást, amig Szent István koronája fel nem ra­gyog a magyar király fején. Csak a koronás király hozhat javulást. Majd a keresztényszociálista poli­tika támogatására hívta fel a válasz­tópolgárok figyelmét. Farkas Tibort választóinak bizalmáról biztosítja. A politikai beszámoló után ebéd volt a Farkas-kúrián. A vasárnapi munka­szünet Mozgalom az üzleteknek zárva- tartására Nagykanizsa, augusztus 24 A napokban már megemlékeztünk a vármegye alispánjának azon hatá­rozatáról, mellyel jóváhagyta a város tanácsának azt a határozatát, mely szerint a kereskedők többségének kívánságára vasárnap délelőtt 10 óráig üzleteiket nyitva tarthatják. A közleményben már akkor utaltunk arra, hogy a kérdéssel legközelebb bővebben foglalkozunk. Ugyanis már akkor tudomásunk volt arról, hogy a város kereskedőinek soraiban moz­galom indult meg a tekintetben, hogy a kereskedők többségét jobb belá­tásra bírják s visszatérjenek a vasár­napi teljes munkaszünethez. A kérdésben elfoglalt álláspon­tunknak már akkor kifejezést adtunk, mikor az ügy első Ízben került meg­vitatásra és döntésre. Kijelentettük, hogy az élelmiszer üzletek kivételé­vel a többi üzleteknek vasárnapi nyitvatartása antiszociális, sérti a vallási érmést és üzleti szempontból sem bir jelentőséggel. Antiszociális, mert megfosztja a kereskedelmi al­kalmazottakat attól az egyetlen egy naptól, mely szabad rendelkezésükre áll s az üzleteknek nyitvatartása meg­akadályozza őket abban, hogy ezen az egy napon kipihenhessék heti fáradalmaikat vagy megfelelően szó­rakozhassanak. Hány alkalmazott lett volna, ki vasárnap reggel kiment volna a Balatonra s ezzel egészségét is előrnozditotta volna. De egy fél napra valóban nem érdemes költe­keznie, reggel pedig az üzlet nyitva­tartása miatt nem mehetett el. A vallási érzülettel is ellenkezik a va­sárnapi nyitvatartás, mert megaka­dályozza az alkalmazottat abban, hogy reggel templomba mehessen. De végül üzleti szempontból sincs értelme az üzletek vasárnapi nyitva- tartásának, mert ez alatt az 1—2 óra alatt olyan csekély forgalmat bonyo­lítanak le, hogy annak haszna nem ér fel a reá fordított fáradsággal. Láttuk, hogy az üzlettulajdonosok és alkalmazottak ott álldogálnak benn az üzletben s alig egy-két vevő ve­tődik be hozzájuk, hogy vásároljon valamit. Az az álláspont sem helyes, hogy az üzletek nyitvatartását a vi­dék közönsége érdekében óhajtják, mert vasárnaponként nincs vidéki forgalom a városban; a vidék a heti­vásárok alkalmával szerzi be szük­ségleteit s vasárnap csak templomba jönnek be a — kiskanizsaiak. Nekik pedig van máskor is épen elég al­kalmuk a vásárlásra. A humánusabb gondolkodású ke­reskedők máris mozgolódnak, hogy ezt a rendelkezést vissza csinálják. Belátják vasárnapi üzletnyitvatartás- nak antiszociális voltát s hivatkoznak arra, hogy mi lesz télen, mikor erre a néhány órára nem érdemes befű­teni a bolthelyiséget s úgy nekik, mint alkalmazottaiknak majd csikorgó hidegben kell álldogálniok az üres üzletekben. Aztán télen még annyi áruforgalomra sem számíthatnak, mint nyáron. Azoknak a kereskedőknek, kik igy gondolkodnak s ellene vannak az üzletek vasárnapi nyitvatartásának, tökéletesen igazuk van. Reméljük, hogy társaik is be fogják látni a helyzet tarthatatlanságát és győzni fog rajtuk a jobb belátás. Jöjjenek tehát legközelebb még- egyszer össze s tanácskozzák meg a kérdést. Bizton reméljük, hogy ta­pasztalataik igazolni fogják a fennebb elmondottakat s olyan értelmű hatá­rozatot fognak hozni, hogy nincs szükség az üzleteknek vasárnapi nyitvatartására.. Ennyi humanizmust, szociális érzést és méltányosságot elvárhatunk tőlük. Reméljük, hogy segédeik és egyéb üzleti alkalmazot­taik meg is fogják kapni. HIKELS2KT MlilU BUDAPEST, ANDRÁSSY-UT 21. Előkészít összevont vizsgákra, érettsé­gire vidékieket is. — Internátust igénybevevők másfélmillióért felvétetnek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom