Zalai Közlöny, 1925. július-szeptember (65. évfolyam, 144-219. szám)

1925-07-02 / 145. szám

1925 julius 2 ZALAI KÖZLÖK? 9 munkásemberek. Adat van arra is, hogy vádlott ellen lopásért eljárás folyt, sikkasztás címén pedig eljárás folyik és hogy közvetlenül házassága után viszonyt folytatott a kapitánnyal, ezek nem erősitik meg szavahihe­tőségét. Lédererné síró hangon azt vála­szolja, hogy ez mind nem igaz. Ezután elnök szünetet rendel el. Szünet után Lédererné elmondja élete történetét. Vádlott végül han­goztatja, hogy Léderer Sándor sem­miről sem tudott, egészen ártatlan. Elnök befejezi Lédererné kihall­gatását és megkezdi a tanuk ki­hallgatását. A meggyilkolt öccse Kodelka Lajos az első tanú. Kodelka elmondja, hogy Lédere- rék azt mondották bátyjának, hogy két angol van Pesten, akik villát vesznek és dollárokat váltanak be. Ezt rajtuk keresztül intézik el. Az üzlet lebonyolításához száz millió kell — mondották Lédererék, minek keresse azt más. Ha ő összehoz száz milliót, egy nap alatt 10—20 milliót kereshet. — Esküt mer erre tenni, kérdezi a tanútól ismételten az elnök, hogy a dollárüzletre Lédererék adták az impulzust és nem a maga ^bátyja volt az, aki az ötlettel előállott? — Esküt merek rá tenni, feleli vissza határozottan Kodelka Lajos. Majd Kodelka rokonait hallgatja ki a bíróság, akik mind terhelőén vallanak az asszony ellen. A tár­gyalást holnap folytatják. Országos tanítói rajz­tanfolyam Nagykanizsán A háború óta az első tanfolyam — A hallgatók az uj rajztanitási terv tananyagát sajátítják el Nagykanizsa, julius 1 — A Zalai Közlöny saját tudósitójától — Országos mint helyi vonatkozás­ban nem csekély jelentőségű a köz- oktatásügyi miniszternek az az in­tézkedése, amely a közel egy évti­zed óta szünetelt országos tanítói rajztanfolyamot a nagykanizsai fém­ipari szakiskolánál megnyitotta. Az iparostanonciskolai-tanítói or­szágos rajztanfolyam két hónapos kurzus, amely tulajdonképen azt cé­lozza, hogy az ipariskolánál működő rajztanitók az uj, 1924/160.000 sz. a. m. rendeletü tanterv utasítása szerint, az uj tananyagot elsajátítsák és végigcsinálják mindazt, amit ne­kik tanitaniok kell. Eddig is voltak ugyan hasonló tanfolyamok, azonban a legutolsót a háború előtt tartották meg és ak­kor is csak Budapest, Szeged vagy Debrecen jöhettek tekintetbe, mert hiszen ezeknek a városoknak meg­vannak a maguk képezdéi, intézetei és internátusai, ahová a hallgatókat könnyen el lehetett helyezni. A közoktatásügyi kormány kérdést intézett a szakiskolák igazgatóihoz aziránt, hogy hol lenne lehetséges e tanfolyamot megrendezni. Csizmazia Kálmán az állami fémipari szakiskola igazgatója akkor, a közoktatásügyi miniszter intencióit elősegítendő és a város éidekeit szem előtt tartva, mindent elkövetett, hogy a tanfolyam megtartását Nagykanizsának bizto­sítsa, ami végül sikerült is. összesen negyven hallgató jött össze az ország különböző részeiből. Van közöttük tanitó, tanár, igazgató, tanítónő, akik rendes államsegélyben részesülnek a tanfolyam tartamára. Csizmazia igazgató előzékenysége folytán nagyobb részüket az iskola egyes termeiben sikerült elszállásolni, melyeket hálótermekké alakítottak át. Nagykanizsa szempontjából azért is fontos volt, hogy e tanfolyam itt tartassák meg, hogy az ország leg­különbözőbb részeiből összesereglet hallgatók megismerjék Zrínyi Miklós városát, másodsorban, hogy a nagy- kanizsai fémipari szakiskola ráter­mettségét dokumentálja, mert olyan tanerők felett rendelkezik, akik ezt a fontos szakoktatást is el tudják látni, harmadsorban pedig gazdasági szempontból is előnyös volt a vá­rosra nézve. A két hónapos tanfolyam alatt a hallgatók tanulmánykirándulásokra mennek Csizmazia igazgató vezeté­sével, megtekintik Nagykanizsa vidé­két és a nagyobb helyi ipartelepeket. A tanfolyam végén képesítő vizsgát tesznek, melyre a közoktatásügyi minisztérium és az országos ipar­felügyelőség is leküldi képviselőjét. Pillanatfelvételek a föld­rengést követő percekben Az elmúlt földrengés még ma is kiadós téma. Előszeretettel tárgyalja mindenki, hogy miképen vette észre és mit érzett a rázkódtatás rémes pillanatában. Az idegek azonban lecsillapodtak és már senki sem hisz komolyan a földrengés megismétlődésében. A földrengést követő pillanatok­ban, az ilyen percekben is látó szem azt a megfigyelést tehette, minlha az a nagy rázkódtatás kirázta volna az embereket a mindennapi arcuk­ból, látszólagos valójukból és mégis ebben a pillanatban nyilvánult meg az igazi, a gondosan elkendőzött valódiságuk. Láttam csendes, szürkének, talán bátortalannak ítélt embereket férfias higgadtsággal, de feltétlen respek- tussal felfogni a történteket, de lát­tam bátor atlétákat sápadtan remegni, mint a nyárfalevél. Sokáig felejthe­tetlen lesz az a láthatatlan hatalmas ököl, mely megrázott bennünket, apró emberférgeket. Annak az apró hangyabolynak talán nagyobb a lét- biztonsága, mint nekünk cicomás vackainkban. A rémület chaosából tűhegyre szedtem néhány komikus epizódot, amely még az ijedtségem dacára is megkapta figyelmemet. A földrengést követő pillanatban a postapalota előtt egy falusi tejes kocsis állt. A palota előtti téren sápadt reszkető tömeg kavargóit; mindenki arcán ott volta rémület. „Adja háromért a tejet ?“ — alkuszik egy asszony rendületlenül a tejre. — Nem adom 1 — ordít rá a tejes. Nem látja, hogy földrengés van ? ! Az idegesen visongókra ez a két ember határozottan csillapitólag hatott­* Komoly, sötét rendőrcsoport közeleg. — Bácsi kérem! — rohan az egyikhez egy fakó arcú, a rémület­től kitágult szemű fiúcska — jöjjenek hamar, mert földrengés van! — Na, csak eredj fiam, jövünk már... nem lesz baj, mondja a meg­győződés hangján a rendőr a meg- könyebbült fiúcskának. *-1- Jaj komámasszony! — sápi- tozza egy paraszt asszony — nézze most mög főtámad a szél és jobban idehajtja a veszödelmet... — Talán inkább majd elhajtja válaszol a remegő asszony. * Egy leány megőrült... száguld a hir végig a piactéren. Nem is csoda véli egy asszony ez a gyehena eső igön megrázta s a feje velejére szógált. * Volt a földrengésben valami szép is. Összébb hozta az embereket. Egy kisebb bérházban, hol évek óta veszekedtek, pörösködtek és gyötörték egymást a lakók, a rémü­let pillanatában egymáshoz kapasz­kodva tudakolták egymás ijedtségét, kárát és bátoritgatták egymást. * Úgy 11 óra tájban csoportosulást látok. Egy egyenruhás férfi élénk gesztusokkal magyaráz s a hallga­tók láthatólag egyre fokozódó rémü­lettel hallgatják. Közelebb érve hallom, hogy dél­után 4 órára földindulást jelez a magyarázó férfi, s mint mondá, hogy az elmúlt rázkódás csak figyelmez­tetés volt arra, hogy készüljön halálra az emberi nemzet. — Honnét tudja? — kérdem re­megve a készületlenségem tudatában. A kalendáriumunkból világosit föl az egyenruhás tudós. * Aki azonban még ma is törné a fejét, hogy mi okozta a földrengést, a gyengébbek kedvéért közludomásra hozom a mosónénk legelfogadha­tóbb teóriáját, ami imegyen szól: A földet négy nagy cethal tartja a hátán s e közül az egyik hasra for­dult. Ha mind a négy megváltoz­tatta volna nyugalmi álláspontját, úgy vége lett volna a világnak. ceruza A tabi pótválasztás. Kaposvárról lelentik : A tabbpóíválasztás a szerdai döntés szerint julius 5-én lesz. Légiforgalom Budapest és Prága között. Prágából jelentik: Budapest és Prága között a Bécsen át irányuló légi postaforgalmat a mai nappal megnyitották. Népünnepély a Zrínyi sporttelepen Kerületi atlétikai verseny, labda­rugó-mérkőzés, este szabad szín­pad — Herczeg: „Baba-hu“ és dr. Szűcs: „Fehér sereg“ kerül előadásra — Élőképek és csata­jelenet Nagykanizsa, julius 1 A nagykanizsai Zrínyi Torna Egy­let vasárnap, julius 5-én sporttelepén nagyarányú népünnepélyt rendez, mely fényben, kiállításban és tarta­lomban méltó lesz a Nagykanizsán még ma is emlékezetes Zrínyi ünne­pélyhez.1 Az ünnepély vasárnap délután 4 órakor a Zrínyi sporttelepen kezdő­dik kerületi atlétikai versennyel, mely­nek keretében 100, 400, 1500, 5000 méteres síkfutás, magasugrás, távol­ugrás, sulydobás, diszkosz-, gerely­vetés és olimpiai staféta kerül lebo­nyolításra. Az atlétikai versenyt ifjúsági válo­gatott—Zrínyi Torna Egylet foíball- mérkőzés követi. Este, a sötétség beálltával a sport­pályán szabadszinpadon, körülbelül V 29 órai kezdettel következik a nép­ünnepély műsoros része lampionos felvonulással. Utána előadásra kerül dr. Szűcs Imre kegyesrendi tanárnak „Fehér seregu cimü 3 felvonásos hazafias játéka, melyet Péter Pálkor Vesz­prémben adtak elő szép sikerrel. A darabnak 21 szereplője van. Magyartáncot lejt ezután 8 pár, majd Herczeg Ferencz „Baba-hu ...“ cimü egyfelvonásos komédiáját adja elő a Zrínyinek egy 16 tagú műked­velő gárdája. A műsor utolsó száma a „Magyar jelen . . . magyar jövő . . .“ cimü élő- képsorozat csatajelenetekkel. A műsort cigányzene mellett tánc- mulatság követi. Helyárak: páholyülés 30, tribün­ülés 20, állóhely 10 ezer korona. Az ülőhelyekre váltott jegyek az esti előadásra is érvényesek. A Zrínyi népünnepélyét városszerte érthető érdeklődés előzi meg, hiszen az a bravúros rendezés, az a soha nem feledhető produkció, mit a Zrínyi régebbi népünnepélye nyújtott, a város közönsége részéről ma is biztosítja a legtömegesebb látogatottságot. A berlini magyar képkiállitás. A berlini nagy-művészeti kiállítás keretében rendezett magyar festő­művész kiállításról a né net sajtó a legnagyobb elismerés hangján em­lékezik meg. A kiállításon 42 magyar művész vett részt. A Ruhr-vidék kiürítése. A hom- bergi hid fölszabadítása után holnap reggel 5 órakor [a megszálló csa­patok szabaddá teszik a Reinhausen és Hochfeld-Duisburg közti hidat is. Amerika jegyzéke Romániához. Washingtoni jelentés szerint Amerika jegyzéket intézett Romániához, hogy fizesse meg negyvennégy millió dol­lár háború utáni adóságát.

Next

/
Oldalképek
Tartalom