Zalai Közlöny, 1925. július-szeptember (65. évfolyam, 144-219. szám)
1925-07-08 / 150. szám
Utána Szilágyi Lajos szólalt fel. Vádolja a kormányt, hogy nem akarja megfelelő mértékben emelni a köz- tisztviselők fizetését. Nem volt szükség arra, hogy ezt a Nemzetek Szövetsége tanácsától kérjük. A kormánynak csak az a szándéka, hogy a tisztviselőkkel szemben átháritsá a felelősséget olyan személyekre, akiket a tisztviselők nem vonhatnak felelősségre. A pénzügyminiszter azt mondotta, hogy a megüresedett állásokat nem töltik be. Ezzel szemben hivatkozik arra a tényre, hogy április 15-én és most legutóbb is három ügyvédet neveztek ki biróvá. A nyugdíjasok érdekeit sem védi meg a kormány. Nem kecsegtet sok reménnyel az a bejelentés, hogy a külállamokkai akarnak tárgyalni a nyugdijterhek átvételéről. Bud János: Amióta én pénzügyminiszter vagyok, 3000 állást nem töltöttek be. Szilágyi Lajos ezután a státus- rendező-bizottságról szól, majd áttér a mostani fizetésemelés kérdésére, amely fokozza az elkeseredést a köztisztviselőknél, akik felemelt járandóságaikat rendszerint később kapták és ezért nem tudtak lépést tartani a drágasággal. A tényleges tisztviselők elkeseredve nézik, hogy milyen mostohán bánik a kormány a nyugdíjasokkal. Van törvényünk, meiy visszatér a régi állapotra, arra, hogy teljes szolgálati idő után teljes nyugdij jár, de a kormány ennek a törvénynek nem tesz eleget. A nemíetgyülés gondoskodott tagjairól, de ugyanakkor elfeledkezett a tisztviselőkről és csendben szemlélik, hogy a köz- alkalmazottak, de főleg a nyugdíjasok, özvegyek és áívák a legszomo- rubb* helyzetben vannak. A szerzett jogokat a kormánynak is tiszteletben kell tartania és nem lehet azokat minden intézkedésével megsértenie. A javaslatot nem fogadja el. Az elnök jelenti, hogy Csáky Károly gróf honvédelmi miniszter holnap fog válaszolni Peyer Károlynak a MOVE ügyében előterjesztett interpellációjára. Ezután Csáky Károly • gróf honvédelmi miniszter szólalt fel. Előadásában a nemzeti hadseregre vonatkozólag bizonyos távedések vannak. Minisztersége alatt minden csapattest megkapta a megfelelő felszerelést, úgy, hogy hiányról nem lehet beszélni. Ha tehát most Komáromban van hiány, annak csak a parancsnok az oka, mert rosszul igényelte a felszerelést. Ami az ezüst aranysisakokat illeti, abban valóban van valami potem- kinszerüség. De amióta a népek katonaságot tartanak fenn, azóta az államfők és a vezérek mindenütt arra törekszenek, hogy a katonák csinosak legyenek. Ha megnézzük a néger törzsek katonáit, azt találjuk, hogy ott is katonák szebb tollat hordanak és cifrábbra festik magukat. De a sisasoknál nem is úgy áll a dolog mint a felszólaló képviselő mondotta. A sisak egészen vékony aluminiumpléhbő! készült és egyes részei sárgarézzel vannak bevonva. Valamit hallott arany mandarin gombokról és tiszta arany főparancsnoki sisakról is. Ezek csak dajkamesék. Beszélt még a felszólaló a parádékról és azt mondotta, hogy nem lát egyebet, minthogy örökké parádékat rendez a honvédség. Éppen ez a nyilatkozat bizonyítja, hogy milyen fontos a parádé. Szükség van ezekre, hadd lássák, hogyha kevesen is vagyunk, de van hadseregünk, amely megállja helyét. Ezt meg fogják érteni mindenütt a külföldön, ahol katonai érzék van, hiszen ha nézzük például az angol katonaságot, látjuk, milyen parádékat rendeznek ott. Rámutatott a miniszter, hogy egyetért Baross Jánossal, aki azt kivánja, WM KQ21ÖN? ft Úgy látja, hogy a forgalmiadó behajtása körül történő zaklatásokat kell szóvá tennie. Nem a minisztert s nem a minisztériumot kivánja felelőssé tenni, hanem elsősorban a végrehajtó közegeket. A végrehajtó közegek az okai annak az elkeseredésnek, amely a forgalmiadóval szemben tegnap is megnyilvánult. A nyugdíjas tisztviselők érdekében emelt szót ezután és az illetmények teljes összegében való folyósítását kéri. A javaslatot elfogadja. Sándor Pál beszéde elején felolvassa indítványait, mely szerint az összes aranykoronában megállapított fizetéseknél szállítsák le a szorzószámot. A forgalmiadónál az átalányos rendszer behozatalát sürgeti és amig a rendszerváltozás megtörténik, a kisegzisztenciák védelmét kéri. Rátér ezután a pénzügyminiszter tegnapi beszédére. Nem jókedvből agitálnak a forgalmiadó ellen, nem is politikából, hanem kétségbeesett egzisztenciák küzdelme a létért. Maga az OMKE volt az, aki négy héten át halasztotta a nagygyűlés megtartását. Fábián Béla: Ha igy folytatják, nem marad meg senki kereskedőnek. Bud pénzügyminiszter: Ez izgatás! Sándor Pál: Mi a tüntetéssel csak azt akartuk demonstrálni, hogy a forgalmiadórendszer rossz. Magasabb forgalmiadó, mint nálunk, nincs az egész világon. Bud János pénzügyminiszter: Most majd lesz. Sándor Pál: Még a leszállított forgalmiadó is magasabb lesz, mint máshol. Hosszasabban fejtegeti ezután, hogy a mi egész forgalmiadórendszerünk helytelen alapokon nyugszik. Nem akarjuk, hogy az állam jövedelmei csökkenjenek, csak a zaklatástól akarjuk megmenteni az adózó polgárságot. Kéri a minisztert, ne foglaljon véglegesen állást a forgalmiadó kérdésében. A javaslatnak a forgalmiadóra vonatkozó részét egyébként nem fogadja el. Egy el nem 1111 levél ...Bella!.r.. Csak úgy egyszerűen „Bella“ ? Ó, nem lehet ezt a nevet csak úgy szimplán, érzésnéíkül leírni. Anélkül, hogy a szív húrjait rezgésbe ne hozná, anélkül, hogy a férfi legnemesebb érzelmei ne rezo- nálnának hallatára. Azért engedje meg, hogy úgy szólítsam, ahogy ezt nekem az én férfiszivem parancsolja: mia Bella! cara Bella!... Ugy-e megengedi? Hiszen azóta, hogy a Sors jóvoltából megismertem magát — újból embernek érzem magamat. Embernek — aki tudja, hogy célja van. Embernek — akinek hivatása, sőt kötelességei vannak az Élet-tel szemben. Embernek — aki magasabb- rendünek érzi magát, akinek lelke felszáll az azúr kékségébe, akinek benseje ujjong és jubilál, akinek szárnyai vannak, aki felemelkedik a hétköznapiságon, aki csak ünnepnek nézi a földi lét küzdelmes harcát. Embernek — aki ismét hinni és bízni tud. Embernek — aki előtt nincsenek akadályok. Aki nem ismer korlátot. Aki csak a célt látja. Embernek — akinek muzsikál a szive, akinek lelke túláradt egy megnevezhetetlen érzéstől, amely egész ben- sejét átjárja. Érzés — amely az Éden boldogságát megizlelteti velem, de melynek nevet az én gyarló emberi voltom képtelen adni. De amely van — mert egész valómat, idegeimet, ereimet átaljárja és egész lényemet betölti. Amely arra késztet, hogy feledjem az Élet széles országújának sebző töviseit, éles kavicsait — melyek piros véremtől jelzik utamat és elnémítsam a jajjokat, mit az Élet kemény keze kiszorít lázas torkomból. Embernek — aki csak a tisztát, a nemeset, a szépet, a jót látja és veszi észre az emberekben, akiktől már elfordult. Embernek — akinek visszaadták énjét. Embernek — akit homlokon csókolt a Boldogság. Embernek — akinek szivébe a Béke költözött. Embernek — aki az ő túláradt boldogságában fürdik, mint a lenyugvó nap sugarai a tó csendes tükrében, melyek ezerféle variációkban játszanak a sima viztükörben. Embernek! Érti ezt Magácska? Ugy-e, persze Magácska nem tudja azt felfogni tizenhét tavaszával, hogy mit jelent az, hogy én ismét „Ember“-nek érzem magamat. Pedig ez a „mindent“ jelenti. És mindezt Magának köszönhetem Beilácska! Magának — aki egész lényemet átformálta, átgyurta, átalakította. Akinek lányos tisztasága szent szférákba emelt, ahol csak fehérruhások tanyáznak. Akinek zavartalan tiszta tekintete lelopta nekem a kék ég csillagait és ajkának kar- minja az üdvöt lehelte — cara Bella! mia Bella! Emlékszik még? . . . Emlékszik-e meg vissza az én néma hódolatomra, az én csendes csodálkozásomra, az én távolból való megfigyelésemre, melyet senki sem látott, melyről senki sem tudott, de amit Magácská- nak éreznie kellett. Kiéreznie köszöntésemből, tekintetemből, egész magatartásomból. És Magácska — ugy-e, megérezte ? Lehetetlen is lett volna meg nem éreznie. És megértette ... O, oly könnyű a szív néma, de annál hangosabb, a szem esdeklő tekintetét megértenie annak, aki meg- akarja érteni.. . Emlékszik még?... Amikor „először“ szóltam Magához. Amikor behogy kicsiny, de erős és imponál hadseregünk legyen. Baross János félreértett szava magyarázza meg. Nem akart a mi niszter személyével foglalkozni, be szédében nem is emlitette meg. É csak azt hangsúlyozta, szeretné, h vagyoni helyzetünkhöz képest a had sereg föntartására fordítandó össze geket komoly fölszerelésekre költs nék és nem cifraságokra. Elnök ezután napirendi indítvány, tesz, amely szerint a Ház legkdl zelebbi ülését holnap délelőtt tj \ órakor tartja napirendjén a mai ülésrr kitűzött törvényjavaslattal. Délután ^-kor az ülés végétért ReischI Richárd kilépett a ke resztény gazdasági pártból ReischI Richárd, Keszthely nenn zetgyülési képviselője a Szijj Bálint féle javaslat elfogadása követkéz ményeképen tegnap bejelentette , keresztény gazdasági pártból vall kilépését. A választójogi bizottság Platthy György elnökletével ma dél előtt 9 órakor ülést tartott, mélyé a kormány részéről Rakovszky Ivá belügyminiszter vett részt. A bízott sági ülést az tette szükségessé, hogs az uj házszabályok 221. § a érte} mében a törvények szövegébe net| 1 becsúszó ellenmondások kiküszÖbC lése céljából egyeztető Ülést tartsá i nak. Puki Endre előadó kétrendba módosító javaslatához a bizottsl hozzájárult. Ezzel az ülés véget éf Képviselők igazolása | A nemzetgyűlés II. számú biráí bizottsága Rainprecht Antal és bár Mirbach Antal nemzetgyűlési képv selők megbízólevelei ellen beadd petíciókat tárgyalta. Tekintettel arn i hogy a panasztemelők több Ízbe történt felszólítás ellenére sem hí 1 lyezték letétbe a vizsgálat megejti séhez szükséges összegeket, elejtett s mindkét képviselőt végleg igazo s nemzetgyűlési képviselőnek jeler tette ki. 1925 julius 8. mutattak Magának és amikor leányc puha kezét nyújtotta nekem — el( 3 szőr. Amikor kezének érverése, ti vaszi melegsége — megfogott l delejszerüen keresztülhatolt ereimet Magácskának ezt éreznie kellet Amikor férfitekintetem belemélye< Magácska azurszinü szemeibe c olvasni kezdtem bennök, mily szt veget tartalmaznak számomra - üdvöt és édent, vagy lemondást * j kárhozatot. És Magácska olvas s hagyott. És olvastunk szemeink tekii tétében. És tisztában voltunk eg mással. És egy láthatatlan kapói ereszkedett le szivünkre, azokat kt zelebb hozta egymáshoz, eggyé köpi csolta, eggyé forrasztotta — elvi laszthatatlanul, talán egy egész életr Beilácska, emlékszik még?... Ugv- emlékszik? . . . Cara mia, úgy szeretném ezek: Magácskának elmondani. Magáv: kettesben a park hüs fái alatt ki a karban elsétálni, finom leányo vonalainak szépségeit magam elő látni és férfiszivet megrészegitő cl csergő, dallamos hangjának kellern* be" elfeledni a Valóságot, a Mát, Ködöt, amely elválaszt... fi
