Zalai Közlöny, 1925. július-szeptember (65. évfolyam, 144-219. szám)

1925-09-15 / 206. szám

tktsá %únxm 1925 szeptember 15. % _ Ra ssay Károlyt párbaj vétségért elitélték. Rassay Károly ez év ja­nuár havában összeszólalkozás miatt párbajt vivőit Bogya János nemzet- gyűlési képviselővel. A kir. törvény­szék Rassay Károlyt öt napi, Bogya Jánost pedig négy napi államfog­házra ítélte. Az ügyész súlyosbításért fellebbezett. Magyarok sorsa a megszállott magyar területen. A cseh meg­szállás alatt levő Boroskő községben négy hónappal ezelőtt öngyilkossá­got követett el Benes Jenő dr. ma­gyar körorvos, mert nem bírta tovább a zaklatásokat. Halála hírére oda­érkező feleségét, aki Rákosszent- mihályon polgári iskolai tanárnő, a csehek kémkedés címén letartóztatták, dacára annak, hogy semmi bizonyí­ték nem volt ellene, mégis bebörtö­nözték és vizsgálatot rendeltek el ellene. Benesné most négy hónap múltával szabadult ki a börtönből és toloncolás utján, súlyos betegen került haza Rákosszentmihályra. A munkapiac. A m. kir. állami munkaközvetítő hivatalnak az ipari és kereskedelmi munkapiacról a ke­reskedelemügyi miniszterhez tett je­lentése szerint szeptember hó 9-én a budapesti és hét vidéki munkapiac helyzete igen kedvezőtlen, az előző héttel szemben némi javulást mutat. Főfoglalkozási ágak szerint tekintve a munkapiac helyzete csak a tanon- coknál volt kedvező. Intézetek sze­rint tekintve a munkapiac mindenütt, de különösen a miskolci, budapesti és szegedi intézetek körzetében igen kedvezőtlen, A megszállott területek nyug­díjas özvegyei és árvái ez év végéig kérhetik járandóságaik helyesbítését. A belügyminiszter az Országos Takarékossági Bizottság javaslatára, az 1924: IV. t.-c.-ben nyert felhatalmazás alapján elrendelte, hogy azok a volt vármegyei, városi és községi alkalmazottak (özvegyek és árvák), akik nyugellátásukat he- lyesbittetni óhajtják, eziránti kérvé­nyüket — a vonatkozó okmányokkal felszerelve — legkésőbb 1925. de­cember végéig a belügyminisztérium­ban annál is inkább adják be, mert ezen az időponton túl az ilynemű kérelmeket többé figyelembe nem vehetik. KŰLFŐLÜS HÍREK Titkos katonai egyezmény Franciaország és Románia között A katonai szerződés Magyar- ország ellen irányul Bukarest, szeptember 14 (Éjfélkor érkezett.) Diamandi pá­risi román követ váratlanul hazaér­kezett Párisból. Franciaországi útja összefügg a francia-román katonai titkos egyezménnyel. — Hir szerint Franciaország messzemenő biztosíté­kot nyújtott Romániának arra az esetre, ha Magyarországgal vagy Oroszországgal háborúba keveredne. Ugyanakkor azonban gondoskodás történt Csehország és Lengyelország érdekeiről is. A szerződés értelmé­ben Franciaország korlátlan intézke­dési jogot nyeri a katonai kiképzés terén és háború esetén a f 'parancs­nokság is francia kézbe kerül. Dia­mandi miniszter a francia köztársa­sági elnöktől a becsületrend nagy­keresztjét kapta. Németország meghívása Svájcbá Párisból jelentik : A szövetségesek külügyminisztereinek egy biztonsági szerződés kidolgozása céljából Svájc­ban tartandó összejövetelére kedden adják Berlinben a Németországnak szóló meghívót, Chamberlain Londonban. Genf* bői jelentik : Chamberlain angol kül­ügyminiszter visszautazott Londonba. Az angol delegáció vezetését Lord Robert Cecil veszi át. Amerika fejleszti légi had­erejét. Washintonból jelentik: Cooli- dan elnök kilenc tagú külön bizott­ságot nevez ki, amelynek az a fel­adata, hogy megvizsgálja, vájjon az amerikai légi haderő megfelel-e mai színvonalával a vele szemben tá­masztott követelményeknek, egyben javaslatokat terjeszt elő a fejleszté­sére szolgáló legjobb eszközökről. Olasz repülőraj városközi re­pülése. Bécsből jelentik: Az az olasz repülőraj, amelynek városok közötti repülése során szerdán kellett volna Bécsbe érkeznie, amely azonban útját a rossz időjárás miatt elhalasztotta, tegnap délután ideérkezett. A repülö­Zalaegerszeg, szeptember 14 Ma délelőtt 10 órakor nyitotta meg Tarányi Ferenc dr. főispán Zalavármegye törvényhatósági bizott­ságának őszi közgyűlését. Body Zoltán alispán beterjesztette azután szokásos jelentését a vár­megye állapotáról, amelyhez elsőnek Szabó Károly szólt hozzá, aki kifo­gásolta a magas közmunkaváltságot. Bődy alispán válaszában kijelenti, hogy az úttörvény javaslat a köz­munkaváltságot meg fogja szüntetni. I Ezután tárgyalás alá került Bihar- vármegye átirata a kormányzó név- ünnepének megünneplése tárgyában. Az állandó választmány pártoló ha­tározatot javasol a közgyűlésnek azzal a módosítással, hogy a kor­mányzó ünnepének egyházi része a kormány és az egyházi hatóság egy­öntetű megállapításával történjék. Elsőnek Farkas Tibor dr. szólt hozzá a javaslathoz. Nem fogadja el. raj három repülőgépből és egy tar­talékgépből áll, a raj vezetője Polo- nesi ezredes. A repülők minden való­színűség szerint szerdán folytatják útjukat Budapestre. Lezuhant a világrekordra in­dult repülőgép. Étampesböl jelen­tik: Corster és Jerry repülők ma délelőtt indultak el. A repülők lég­vonalban távolsági világrekordot szán­dékoznak felállítani, amennyiben meg­próbálják Carachit elérni. A két francia repülő, a breisgaui Freiburg- ból érkezett jelentés szerint este nyolc órakor lezuhant. Egyikük azon­nal szörnyethalt, a másik életve­szélyes sérüléseket szenvedett. Ellene van minden ujabbi ünnep felállításnak ebben a szegény or­szágban. Úgyis mindenki megünnepli a kormányzó név- és születésnapját, felesleges még egy újabb ünnep, amely úgy tűnne fel, mintha szolga- leiküség lenne. Tarányi dr. főispán itt figyelmez­teti Farkas Tibort, hogy a köteles tisztelet nem szolgalelküség. Fark s dr. kimagyarázza szavait, hogy nem a köteles tisztelet ellen szól. Hajdú Gyula dr. lelkesen az állandó választmány javaslata mellett beszél. A kormányzó megérdemli, hogy név és születésnapja külön ünnepnek vétessék. Novák János az állandó választ­mány javaslatát teszi magáévá. Ismer­teti a kormányzó elévülhetetlen ér­demeit. Tarányi dr. főispán kéri a kor­mányzó személyének kikapcsolását. A közgyűlés többséggel elfogadja az állandó választmány javaslatát. Zalavármegye őszi közgyűlése Vita a kormányzó névnapjának megünneplése körül — Bihar- v ár megye átirata — A törvényhatóság a nemzetgyűlés mandátum- meghosszabbitó törekvése ellen — A Délivasut ügyében monstre- küldöttség megy a kormány tagjaihoz _— A vármegyei tiszti- főügyész ügyvédi magángyakorlata Ahakakubai papháza Irta: középgulácsi Péczely László (3) De minek untassam kedves Hallga- óimat e lumpolásban átvirrasztott éjjel további leírásával. Úgy végző­dött az, mint minden cécó végződni szokott. Eleinte rózsaszínben látták a világot s későbben, mire a hajnal sugarai a hegyek mögül visszave­rődtek, a rózsaszín elfeketedett és az igazak álmát alussza a vig kompánia. Csak Lizett szemét kerüli az álom. A holdsugárból font háló megejté a szivét. Szentiványi Pista sem feküdt le. Uzte-hajtotta valami el messze a várostól, az erdő felé, a nagy ma­gányba, százados tölgyfák közé, ahol egy kiálló kőszirtre ülve, lebámult az alatta csobogó patakba s dudo- rászott: Erdő mélyén hüs patak Zsongva-bongva áthalad. Így tűnnek éltem napjai Csalnak meg szivem álmai. így most már nagyjában megis­mervén a „Gondüzőhöz“ címzett vendéglőnek lakóit és törzsasztal- társaságának főbb alakjait, ruccan­junk ki egy kissé Hakakubára, hogy e furcsa nevű községet és közszere­tetben élő plébánosát is megis­merjük. Mosolyognak ugy-e kedves Hall- i gatóim azon, ha azt állítom, hogy l | Hakakuba a világ központja. Pedig j ez igy van. Majd meggyőződünk róla. A falu Selmecbányától 9 kilo­méterre, egy kies völgyben fekszik. Házai tiszták, rendesek és gondo­zottak. Temploma fenyőktől övezet­ien, fehérre meszelt tornyával méltó­ságteljesen emelkedik ki e sötét- íombu környezetből. Közvetlen mel­lette egy ízlésesen berendezett virá­gos ligetben van a parochia. Ez a hakakubai papháza. Homlokzatára a következő mondat van írva: „Otthonra talál az, aki Isten nevében jó szívvel lép e házba“. Ebben a mondatban benne van Tömöri Nagy Virgil plébános uram egész világa. Hátha még az a sok vendég, vándor és turista beszélne róla, aki megfordult e házban ? Nem érdektelen tudni azt, hogy miképpen került a hakakubai pap baráti viszonyba a Nussholz csa­láddal. 17 évvel ezelőtt valami dolga akadt a „Magyar Csokréta“ utcában. Izzó, nyári délután volt és a plé­bános uram megszomjuhozván, egy fröccsre betért a „Gondüző“-be. Nussholz fetter szolgálta ki. Az egyből kettő lett. Szóba eredtek. 1 Athanáz bácsi pedig nem sokáig kertelgetett, egyet gondolt és meg­kérdő a jóképű plébános urat, el- válíalná-e a most született kis leánya keresztapaságát? Persze, hogy el­vállalta. Ittak is mindjárt a kis jöve­vény egészségére. Aztán másnap megkeresztelte és a kis Lizeítnek gondozó keresztatyja lett. A család­nak lelki rokona, az egyszerű dugott csárdának pedig évtizedeken át törzs­vendége, benső barátja. Rideg tél borult a tájra. Nagy szemét behunyva a természet hóta- karó alatt szunyád s álmodik vi- rányról, szép ékes ruháról, amibe az eljövendő tavasz öltözteti. A hó ro­pog. Emberek, figyelve járjatok, hogy boldog álmát meg ne zavarjátok! Idő előtt föl ne ébresszétek, mert a korán ébredt természet olyan, mint a koraszülött gyermek, bizony­talan. Majd eljő magától az idő, hogy fölébred, amikor keblét me­lengeti a csókos napsugár, s der­medt tagjaiba tőle az élet visszaszáll. Addig pedig van még fütött, barát­ságos szoba, izzó bor, cigány mu­zsika, dal, barátság, szerelem, a sok sok Isten homlokából kipatant szikra, amelynek méhében fogamzik az I örömifjuság, e hervadhatlan, szép lelkivilág, hogy csak kiváltságosok jutalma legyen. Hölgyeim, éljen, él­jen, a sírig és azon túl is tartó leg­szebb virág, az igaz szerelem. * * * Szentiványi Pista Nussholz Lizi- kének tegnap már ibolyát hozott. Illata betölti a szobát, s figyelmeztet hogy az alvó természet szive meg­mozdult, vérkeringése beállt s most valóra váltja szép álma világát. A tavasz tehát bontakozik... Beh gyorsan is telt el az a ko­mor tél a „Gondüző“-beli vig kom­pánia körében. Tömöri Nagy Virgil plébános uram sziporkázó szelleme, Nussholz fetter kedves kedélye, a busán szóló okarina hangja, az ifjú­ság csapongó szárnyaló dala és a rokon szivek egybedobbanása ro­hanó felhőként űzték azt tova. Lám, lám kedves Hallgatóim (Ol­vasóim) ebből láthatják, hogy lehet a télbe is tavaszt varázsolni, ami nem is olyan nagyon nehéz dolog, hiszen csak megértő szivek és lelkek kellenek hozzá. (Folyt, köv.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom