Zalai Közlöny, 1925. július-szeptember (65. évfolyam, 144-219. szám)

1925-09-12 / 204. szám

65. évfolyam, 204. szám Nagykanizsa, 1925 szeptember 12, szombat Ár* 1800 kárán« T. P. iMfktMtőség én kiadóhivatal Fő-at 5 latafuban-Tclalon 78, nyomda 117. Mám Felelős szerkesztő: Kempelen Béla Ciőlicetési ára; Egy hóra öO.OOí korom; Három hóra... ... ... _. ... 90.000 korona SZÖVETKEZETI GABONA-TÁRHÁZAKAT! A malmoknak és a tőzsdei gabona spekulációnak valóságos hadjárata indult meg a gazdák ellen, kiknek termését mérték­telen árleszoritással akarják meg­szerezni. Sietünk rámutatni arra, hogy a búza árának ilyetén való lenyomásából a fogyasztóknak semmi hasznuk sincs s annak jogtalan előnyét egyedül és ki­zárólag a malmok élvezik, mivel a liszt ára egyáltalában nincs arányban a búza árával, lévén a búza békebeli értékénél is immár olcsóbb, mig a liszt jó­val drágább. A leszorított olcsó búzaárak mellett a malmok ma 6200 koronával árusítják a lisz­tet, melyet a kiskereskedelem 6800 koronás árral továbbit a fogyasztónak. A lisztuzsorát a malomkon- centráció telhetetlensége okozza és radikális beavatkozásra van szükség vagy pedig a gazda­közönség érdekében sürgős or­voslásra, nehogy az országos kielégítő búzatermés ez ősz fo­lyamán is, még pedig e hónap­ban martalékául essék annak a tudatos manővernek, mely fel­jegyezvén magának a gazdahi­telek lejártának szeptemberi idő­pontját, a gazdák szorult hely­zetére spekulál. Tudvalevő, hogy a kormány a nyomasztó tavaszi hitelválság idején 90 milliárd korona hat­hónapos lejáratú hitelt, majd a nyár elején 4 hónapos vetőmag­hitelt folyósított a hitelinség eny­hítésére s igy mind a két hitel­akció visszafizetési terminusa szeptember végére esik. A mal­mok és a spekuláció ezért nem vásárol most, hanem vár néhány hétig, hogy a gazdák kínálata sürgető legyen s a pénzhiány kényszeritette szükségből a gaz­dák önmaguk nyomják le a búza árát. Hétezer vagon búzamennyiség az, amelyet kénytelenek volná­nak a gazdák piacra dobni, hogy az állami kölcsönöket visszafizet­hessék. Erre a mennyiségre je­lenleg nincs vételajánlat, úgy, hogy a malmok és a gabona­spekuláció számítása szerint a gazdapublikum 8—9 ezer vagon gabonát legyen kénytelen el­kótyavetyélni alacsonyabb ár mellett, ha mégis meg akarja szerezni a hitelvisszafizetésre szükségelt pénzt. Sajnos, exportra sem lehet egyelőre számítani, mivel az egész világon bő ter­més volt s a behozatalra szo­ruló országok is egyelőre saját készleteiket élik fel s csak ezek fogytán fog a külföld vásárlása ellensulyozólag hatni a malom­spekuláció árleszorító munkájára. Módot kell tehát találni arra, hogy a gazdák gabonafelesle­güket legalább erre az időre meg tudják tartani. Ezt a célt egyedül a közraktárak szolgál­hatnák, melyek egy központi vezetés alatt álló gabonatárházi hitelszövetkezetbe egyesítve the- zaurálnák a gabonát. A berak­tározott gabonáról szóló raktár­jegyeket pedig a Nemzeti Bank lombard-kölcsönök fedezetéül el­fogadná. A gazdák ezáltal terményköl- csönhöz jutnának és függetlení­teni tudnák magukat, illetve a Genf, szeptember 11 A közgyűlés főbizottsági ülése után a népszövetségi tanács is fog­lalkozott Magyarország pénzügyi talpraállitásának ügyével. Smith nép- szövetségi főbiztos itt is röviden összefoglalta azt, amit a főbizottság­ban kifejtett. A tanács ezután a következő határozatot hozta: A tanács 1. tudomásul veszi a főbiztos és a pénzügyi bizottság jelentését; 2. tudomásul veszi azt a figye­lemreméltó tényt, hogy a lezárt szá­madások 63 millió aranykoronányi felesleget tüntetnek fel 100 millió aranykoronányi hiány helyett, továbbá, hogy a magyar korona stabilizálását biztosították, a kereskedelem terje­delme fokozódik és az aratás jól ütött ki; 3. tudomásul veszi Walkó Lajos miniszter nyilatkozatait bizonyos ke­reskedelmi egyezmények megköté­séről. mezőgazdaságot a spekuláció rombolásától, a fogyasztók vi­szont tisztességes áron egységes ármegállapítással jutnának gabo­nához. A gabonaértékesítés szö­vetkezeti tárházak utján való megoldása magával hozná a gazdahitelkrizis enyhülését és ezzel elejét venné a malmok okozta áremelkedésnek, melynek ódiumát a köztudat sohasem a malmoknak, hanem a gazdáknak terhére Írja. Ez az igazságtalan megítélés erkölcsi károkat okoz a mező- gazdaságnak s ez a szempont is hozzájárul ahhoz, hogy a kor­mányzópárt komoly gazdakép­viselői részéről benyújtandó ha­tározati javaslat a szövetkezeti gabonatárházak létesítése érde­kében remélhetőleg a kormány támogatásával találkozzék és meg valósuljon. A gabonaértékesítés nagy pro­blémája nemzeti ügy és bízunk benne, hogy a kormányzat út­mutatásával és beavatkozásával mielőbb kielégítő megoldást fog nyerni. 4. tudomásul veszi, hogy a ma­gyar kormány legközelebb megvizs­gálja a közszolgálati alkalmazottak újjászervezésének tervét. 5. őszintén gratulál a magyar kor­mánynak és a főbiztosnak ahhoz, hogy a pénzügyi helyreállításban most elért eredmény jóval előrehal- ladottabb, mint ahogy lehetségesnek hitték. A francia, angol, olasz, lengyel, szerb delegátusok egyenként emel­kedtek szólásra és gratulációjukat nyilvánították, hogy Magyarország szerencsésen átesett a pénz stabilizá­lásával járó válságon. Walkó külügyminiszter beszéde Walkó Lajos miniszter a főbiztosi jelentés után nagy beszédet mondott a Népszövetség tanácsa előtt, melyet röviden az alábbiakban közlünk: A nemzetközi kölcsön segélyével és minden erkölcsi és anyagi erejé­nek felhasználásával Magyarország­nak sikerült pénzét stabilizálnia és a folyó költségvetési évben az állam pénzügyi egyensúlyát biztositani. Ez az eredmény azonban csak úgy volt elérhető, hogy a népesség valamennyi osztálya rendkívüli erőfeszítéseket fej­tett ki és tetemes áldozatokat hozott. Most azonban kötelesek vagyunk minden tőlünk telhetőt megtenni, hogy javítsuk a gazdasági helyzetet. Ezt a fejlődést a jelen pillanatban bizakodással várhatjuk, tekintettel a jó termésre továbbá, hogy az állam­nak, városoknak beruházási munká­latai minden bizonnyal felpezsdítik a gazdasági életet, az ipari termelés nagyobb lendülethezjjuthat. A munka- nélküliek száma apadni fog. A magyar mezőgazdaság — a ne­hézségek ellenére — fejlődést mu­tat fel A mezőgazdaság és a mező- gazdasági ipar fellendülése azonban magában véve nem elégséges a gaz­dasági élet tilpraálütásához. A gaz­dasági élet fokozatosan be tudja majd kapcsolni a munkanélkülieket és a középosztálynak amaz elemeit, amelyek most nyomorra vannak kár­hoztatva. Az álllam kereskedelmi politikájá­nak szintén a forgalom fejlődését kell szolgálnia. Kereskedelmi mérlegünk a folyó év első hét hónapjában 63 millió aranykoronával, a múlt év megfelelő időszakában 78 millió aranykoroná­val volt passzív. Eddig összesen 16 állammal léptünk kereskedelmi meg­állapodásra. Az uj vámdijszabás a tárgyalások öt állammal már befe­jeződtek és jelenleg két állammal folynak. Még mindig sok a tisztviselő » A miniszter élénk figyelemmel hallgatott beszéde után Smith főbiz­tos mondotta el beszédét. Még sok teendő van hátra — mondotta többek között — Magyar- országon még mindig tulnagy a tisztviselők szám \ Ezt a létszámot apasztani kell, de nem elbocsájfások­kal, hanem úgy, hogy ha valamely állás üresedésbe kerül, akkor azt eltörlik. Összehívják a 33 as bizottságot A szanálási bizottság a jövő hét közepén fog összeülni, hogy az ellenzéki blokk kérésének értelmé­ben a drágaság letörésének és a beruházási költségek felhasználásá­nak kérdését megtárgyalja. Várakozáson felül sikerült Magyarország szanálása Száz millió hiány helyett 63 millió felesleg — A Nép- szövetség tanácsa elfogadta a magyar javaslatot — A jövö héten összeül a 33-as bizottság

Next

/
Oldalképek
Tartalom