Zalai Közlöny, 1925. július-szeptember (65. évfolyam, 144-219. szám)

1925-09-03 / 197. szám

1925 szeptember 3. ZAUM KÖZLÖNY 8 A színigazgató szubvenciója Nagykanizsa, szeptember 2 Megemlékeztünk már a város pénz­ügyi bizottságának és színi választ­mányának azon határozatáról, mely szerint az Asszonyi László színigaz­gató által kért 60 millió szubvenció megadását a városi tanácsnak nem javasolta. Az ezen határozattal kap­csolatos cikkünkben reá mutattunk arra a helyzetre, melyben a szintár- sulat van s kifejtettük azokat az oko­kat, melyek a szubvenció folyósítása mellett szólnak. A bizottságoknak a nem kellően igazolt kérelem felett nehéz is volt határoznia, miután ab­ból kellően nem világlott ki, hogy a színtársulatnak mennyi a deficitje — Nagykanizsán. Az ügyek ily állása mellett Asszo­nyt László uj beadvánnyal fordult a városhoz s maga kérte, hogy szak­közegeivel vizsgáltassa meg számadá­sait s amennyiben igazolást nyer az a körülmény, hogy az itteni saison valóban veszteséggel jár és pedig nagyobb veszteséggel, mint amennyi a kért 60 millió koronás segély, csak abban az esetben folyósítsa ezen összeget. A szinügyi választmány s a pénz­ügyi bizottság tehát ennélfogva újból tárgyalni fogja a színigazgatónak szubvenció iránti kérvényét, miután a város megejtette szakközegével az Asszonyi igazgató részéről kért könyv- vizsgálatot. Ezek után semmi kétségünk sem lehet aziránt, hogy Nagykanizsa vá­ros közönsége, mely a múltban is mindenkor tanúságát adta kulturális érzékének és tőle telhetőleg anyagi­lag támogatott minden kulturtörek- vést, meg fogja adni a színigazga­tónak is az általa kért szubvenciót s ezzel kivezeti a társulatot abból a kátyúból, melybe a kedvezőtlen gaz­dasági viszonyok sodorták. Erre vonatkozó indokainkat cikk­sorozatunk kapcsán már bőven ki­fejtettük. Én Újságom ’ a legrégibb, leg­elterjedtebb magyar gyermeknap. Gaál Mózes, a lap szerkesztője valóság­gal atyja minden kis olvasójának, aki nemcsak a gyermekek lelki fej­lődésére van nagy hatással, de az olvasókkal folytatott állandó levele­zés folytán figyelemmel kisérheti azok szellemi előrehaladását is. — Ára Negyedévre 25.000 korona. Fél­évre 50.000 korona. Magyar lányok. Tutsek Anna kitűnő lapjának e heti számában két érdekes regény folytatódik. Az egyik, Tutsek Anna „Jázminvirág“, a másik L. Alcott „Régimódi kisasszony“. E regényeken kívül mulattató, tanul­ságos és érdekes olvasmányok, szeb- nél-szebb képek egész kincsesházát találja meg az olvasó a lapban. Minden előfizető, aki 50.000 koro­nával fizet elő V4 évre, a Magyar Lányokon kivül három kiváló szép kiállítású ifjúsági regényt kap. Ä Magyar Lányok előfizetési ára negyed­évre 30.000 korona. Kiadóhivatal Budapest, VI. Andrássy-ut 16. Zalavünnegye jggyzoiagk Hözgyilése Zalaegerszeg, szeptember 2 A Zalamegyei Községi és Körjegy­zők Egyesülete most tartotta rendes évi közgyűlését Zalaegerszegen a Katolikus Ház nagytermében Ster- zsinszky György elnöklete alatt. A közgyűlésen megjelent Bődy Zoltán alispán, Brand Sándor dr. vármegyei főjegyző, Hann János árvaszéki elnök, Czobor Mátyás polgármester stb. Starzsinszky elnök kegyeletes sza­vakkal parentálta el az elhunyt esz- teregnyei, gutorföldei és rezii kör­jegyzőket. Foglalkozóba közgyűlés a jegyzői és körorvosi fizetési-alap létesítésé­vel, melyre azért van szükség, hogy az orvosok és jegyzők a fizetésüket központilag kapják meg. A központi alap a vármegye székhelyén lenne és a községek oda fizetnék be a községi hozzájárulást, amikor tudnák. Vargha Imre államtitkár maga kije­lentette, hogy ez elől nem zárkó­zik el. A gyűlés kimondotta, hogy a köz- igazgatási bizottságot kérni fogja, hogy ezen jogos kérelmüket terjessze fel a belügyminiszterhez. Foglalkozott a közgyűlés a falu egészségügyével, a körorvosi állások szaporításával. Megállapították, hogy a mostani körorvosi beosztás tartha­tatlan és azért sürgetik annak reform­ját. Hosszas vita után a közgyűlés a közegészségügy államosítása mel­lett foglalt állást. Kimondták, hogy a jövő évi közgyűlést Keszthelyen tartják meg. A tisztujitásnál elnökké ismét egy­hangúlag Sterzsinszky Györgyöt vá­lasztották meg. A szeszfinomitó a katonatemetőért Nagykanizsa, szeptember 2 A Dunántúli Gazdasági Szeszgyá­rosok Szeszfinomitó Részvénytársa­sága 10 hősi sírkőre 1,250.000 ko­ronát juttatott szerkesztőségünkhöz. A nagykanizsai szeszfinomitó igaz­gatóságának ezt a nemeslelkü ado­mányát azzal a biztos reménnyel nyugtázzuk ehelyütt is, hogy a szép kilátásokkal elindított és lankadatlan buzgósággal vezetett akciónk, ha még sok, mindmáig közömbösen maradt helyen hasonló megértésre és pártolásra talál, úgy mielőbb el­jut a kitűzött célig: nem lesz egyet­len nagykanizsai földben pihenő hősi halott sem, kinek sírja felett kegye­letünk kőbe vésett betűi ne hirdet­nék, hogy a magyar nép hinni meg­tanult, de feledni soha. Vasutasgyermekek heten, névszerint: Petrik Zoltán, Grimm Emil, Czulek Lajos, Heim R. és A., Rédei Lili és Fekete Irma ö szesen 65.000 koronát hoztak be hozzánk, hogy fordítsuk azt a ka- tonasirok-akciónk céljaira. A kis em­berkék 65.000 koronája, fél sírkő ára csupán, talán millióknál is többet ér nekünk, kik szivünk egész melegé­vel is fáradozunk a hősök pihenő­helye érdekében s a kisgyermekek gyűrött ezerkoronásaiból merítjük sokszor a legnagyobb erőt és bizal­mat a további lankadatlan munkára egy olyan kötelesség teljesítésében, mely voltaképen az egész város min­den polgárának egyforma mértékben volna kötelessége. Az ipartestület reformja Minden járásnak a maga ipar- testUletét —Az ipartestttlet hatás­körének kiterjesztése — Az ipar­testületi elnök hivatalból legyen tagja a képviselőtestületnek Nagykanizsa szeptember 2 A kereskedelmi minisztériumban most van előkészítés alatt az ipar­testületek reformjára vonatkozó ter­vezet, melyről a következőket sike­rült megtudnunk: A kézmüiparosság uj hivatalos érdekképviseleti szerve az ipartestü­letek kiépítéséből alakult ki. A főszempont az lesz, hogy az ipartestületek ,az eddiginél nagyobb hatáskört kapjanak és ezekre az in­tézményekre ruházzák át az iparha­tóságok eddigi tevékenységének egy részét is. Az ipartestületi reform megvalósí­tása a régi céhrendszer hagyomá­nyain épül fel. Igen sok olyan intézkedést lép­tetnek életbe, melyek régente igen fontos tényezői voltak a céhéletnek és amelyek újbóli megvalósítása régi vágya a múlt hagyományait tisztelő iparosságnak. Az egész reform el­gondolása erkölcsi alapon épül fel. Védi a kézimunkájával veritékesen dolgozó képesített iparosságot, ül­dözi a kontárokat, a spekulánsokat, a tehetségteleneket. A tervezet szerint a magyar kézmü­iparosság uj érdekképviseletébe min­den iparos köteles belépni. Azt akárják, hogy minden járás­nak meg legyen a maga járási ipar- testülete. Ha csak olyan kevesen vannak az iparosok valamely köz­ségben, hogy külön ipartestületet nem lehet alakítani, ily esetben helyi választmányt alakítanak, amely aztán fenntartja a szoros kapcsolatot a legközelebb hozzáeső ipartestülettel. A tervezet szerint az általános ipartestületnek legalább kétszáz tag­jának kell lenni. Az iparosság uj szervezetének tevékenysége jelentékenyen bővebb lenne a mostani ipartestületek tevé­kenységénél. A kontárkodásban például eddig az iparhatóság hozott Ítéletet. A jövőben elsőfokon az ipartestület dön­tene. Fel akarják állítani az ipartes­tületi ilélőszéket, amelynek tagjai iparosok volnának és ők ítélnék el a kontárokat és azokat az iparoso­kat, akik tisztességtelen versenyt továbbá az iparosság érdekeit sértő cselekedetet követnek el. Az egész intézmény állandóan szoros kap­csolatban állana a hatósági biztos­sal. ítélete — erkölcsi megbélyegzés lenne. I Döntenének ebben a kérdésben is, hogy milyen iparosokat illet meg | a fanonctartási jog. A ma érvényben I levő törvény nem eléggé szigorú ebben a kérdésben. Az olyan szak- ! mák — akinél többször megtörténik, 1 hogy a tanonc nem sajátít el meg­felelő tudást, vizsgálatot tartsanak és ha kiderül, hogy a mester hibájából származik a tanonc tudatlansága, akkor eltilthatják a tanonctartástól. Az iparigazolványok kiadásánál is nagyobb szerepet akarnak kapni az uj ipartestületek. Eddig úgy történt, hogy az iparhatóság utólagosan ér­tesítette az ipartestületet, hogy kinek adott ki iparigazolványt, az iparosok azt akarják, hogy ezentúl az ipar­testületnek az iparigazolvány előtt legyen véleményezési joga. Hivatalos tekintélyt akarnak adni az ipartestületnek azzal, hogy az ipartestületi elnök hivatalból legyen tagja a községi képviselőtestületnek és a kereskedelmi és iparkamara ipari osztályának. Az újonnan alakult ipartestületekre akarják bízni a jövőben azokat a hatósági bejelentéseket is, amelyek eddig az iparosokat terhelték. A tanoncot és a segédet most a mesternek kell bejelenteni a beteg- segélyzőbe és onnan kijelenteni. Ez sok idővesztességgel jár. Emiatt tör­téntek gyakran mulasztások, amiért azután nem egyszer súlyosan bünte­tik az iparosokat. Most úgy tervezik, hogy ezután az ipartestületek hiva­talból jelentsék be a betegsegélyzőbe a tanoncokat és segédeket. »w»*<*w*,***v*^«»^»v*^w^** A vásározó iparosok « fizetnek többé kétszeresen ioiga mi adót Nagykanizsa, szeptember 2 Mióta az általános forgalmiadót behozták, állandó nagy sérelme volt az átalányfizető iparosoknak és ke­reskedőknek, hogy a vásárok alkal­mával eladott cikkek után újból le kellett róniok az adót. Az volt ugyanis a helyzet, hogy bár az átalányban kiegyezettek egész forgalmuk után annak rendje és módja szerint negyedévenként lefi­zették a forgalmiadót, amikor vásá­rokra mentek, az illető községben ismét behajtották rajtuk az adót az eladásra kerülő áruk után. E nyilvánvalóan kétszeres adózta­tás ellen évek óta hiába küzdöttek az érdekeltségek, dacára annak, hogy az illetékes pénzügyi hatóságok is elismerték a vásározó iparosok és kereskedők sérelmét. Most azután évek után az átalá­nyozás reformjával kapcsolatban ezt a kérdést is rendezte a minisztérium. Elrendelte ugyanis, hogy azok az iparosok és kereskedők részére, akik vásárokra szoktak járni és átalány­ban fizetik a forgalmiadót, a for- galmiadó-hivatalok illetőleg pénzügy­igazgatóságok arcképes igazolványo­kat állítsanak ki, amelynek felmuta­tása után mentesítve lesznek a vásá­rok alkalmával az adó másodszori fizetése alól. Az igazolvány kiállítását kérni kell az érdekelt adózóknak. Az uj rend végrehajtásával az iparosság egy régi és talán leg­súlyosabb forgalmiadó sérelme lett a múlté.

Next

/
Oldalképek
Tartalom