Zalai Közlöny, 1925. július-szeptember (65. évfolyam, 144-219. szám)
1925-09-02 / 196. szám
1925 szeptember 2 ZALAI KÖZLÖNY Bethlen István miniszterelnök az inkei képviselőtestület ülésén Inke, szeptember 1 Magyarország miniszterelnöke, Bethlen István gróf inkei pihenésének ideje alatt — mely alatt egyetlen újságírót sem fogadott — élénken részt vesz a községi politikában. így az elmúlt napokban Inke község képviselőtestülete ülést tartott, melyre Bethlen István gróf is bejelentette részvételét. A gyűlés a községi jegyző irodájába volt összehiva. ahol a megnyitás alkalmával minden képviselőtestületi tag fekete ünneplő ruhában jelent meg és látható izgalommal várták Magyarország miniszterelnökét — az uj inkei képviselő- testületi tagot. Amikor Bethlen István gróf belépett. a szobába, a képviselők meleg óvációkkal fogadták az ország népszerű vezérét és Molnár István körjegyző lelkes szavakkal üdvözölte őt. Bethlen István gróf megköszönte az üdvözlést, azután sorban megismerkedett a képviselőtestületi tagokkal, kikkel elbeszélgetett. A közvetlen bemutatkozás után Németh Sándor községi bíró nyitotta meg az ülést és Neuwirth József körjegyzőhelyettes előadta a gyűlés tárgyát. A gyűlés tárgyához Bethlen István gróf is hozzászólott és indítványt terjesztett elő, amelyet a közgyűlés egyhangúlag elfogadott. A képviselőtestületi ülés az esti órákban ért véget, utána a miniszter- elnök „képviselő tagtársaival“ még sokáig együtt maradt. Balatonparti emlékek Gyenesdiás, aug. vége Gyenesdiás apró kis hegyközség Keszthely tőszomszédságában. Mintegy másfélezer ember él a csendnek és nyugalomnak ebben a kis fészkében, ahol nincs kapu, nincs kerítés és alig van egy két kutya. Nem féltenek itt az emberek egymástól semmit. Mindenkinek megvan a maga szegénysége vagy szerény vagyonkája s mindegyik megelégedett a sorsával. Az idei nyáron is sokan keresték fel ezt a kis balatonparti hegyközséget, hogy ott pihenjék ki egy esztendő szellemi és testi fáradalmait. Főként csendre, nyugalomra vágyó, kispénzű „lateiner emberek“ keresték fel családjaikkal a gyenesi partot, mely házainak szétszórtságával és az azokat elbujtató buja vegetációval, a mindenek fellett naphosszat változa lanul megülő csenddel a „Beatus ille“ költőjének idillikus életét sejteti az odaérkezőkkel. Gyenesdiás, egy perc! Csak a gőzmasinának nem lehet valami szimpatikus a gyenesdiási megálló. Mindössze egy perc áll a menetrendben a nyaranta elég sűrűén jövő menő fürdősök le- és felszállására, de a vonat sokszor úgy megszalad, hogy aki le akar szállni, az legurulhat a töltésen az árokba s hiába integetnek, kiabálnak a mozdonyvezetőnek : a mozdony kanyarulatban áll s igy nem lehet visszalátni a leszállási oldalra. Legtöbb baj azonban azzal van, hogy a vonat alig állt meg, máris indul s a le- és felszállni siető utasok a legnagyobb sietséggel sem tudnak olyan gyorsaságot kifejteni, mint ahogyan elröpül az „egy perc“ s bizony megtörtént, hogy a vonatkísérő is hiába fütyült, a mozdonyról a kanyarulattól nem láttak és nem hallottak semmit s a vonaton felejtett gyenesi utas csak a következő Vonyarcvashegyen próbálhatott szerencsét a leszállásra. Ahol homokot hordanak a Balatonba A fürdőzés a Balaton gyenesdiási partján sem rosszabb, mint bárhol a zalai parton. Két fürdője van, az egyiket 32 kabinnal és csónakdával tartja fenn a Gyenesdiási Balaton- fürdő Egyesület, a másikat 16 kabinnal egy ugyanannyi családból álló magántársaság létesítette. A fürdőévad első két hónapjában a „nagy“ fürdőben, mely a nyaralóközönség összességének találkozója, 1800 fürdőjegyet adtak el, ami a kedvezőtlen junius, julius hónapokban is napi átlagban 30 fürdőzőt jelent. Ez a szám augusztusban napi 100-ra is emelkedett. A fürdőtöknek alig egy hatodát tették a fürdőegyesület tagjai, kik azt az előnyt élvezik hogy egy fürdésért 3000 helyett 2000 koronát fizetnek. Idényjegyet csak 22-én váltottak. A viz, mint a zalai parton általában, itt is iszapos. Ezen azonban úgy segített a 300 tagú fürdőegyesület, hogy minden szezon előtt egy 6 millióért vásárolt hatalmas fekete bárkán 20 forduló homokot hordát a fürdőbe a keszthelyi öböl túlsó feléről. A fürdőhöz vezető, nádasba épített hosszú utat az idei tavaszon 600 kocsi murvával töltötték fel. Életmentés Gyenesdiáson Egyik augusztusvégi őszbe-induló napon olyan vihar dühöngött a Balatonon, hogy nem indult el a gőzhajó menetrend szerinti útjára s nem mentek ki a halászok esténként feketén tovatűnő bárkái sem. Kora ebédután, alig pár perccel a vihar kitörése előtt ketten nagykanizsaiak csónakba szálltak: az ott nyaraló és festegető Sass Ferencné festőmüvésznő és kisleánya. A fürdőtől alig 100 méterre ringatózó egy pár evezős könnyű csónakot pillanatok alatt elkapták a hirtelen támadt hullámok s az egypár evező s a gyenge női karok hiába küzködték vissza magukat háromszor is a nádas széléig, elkapták őket az egymásra tornyosuló hullámok s vitték, táncoltatták Szigliget felé, majd be a Balaton közepébe. Egy a fürdőben üldögélő hölgy ugyan látta a veszedelmet, de saját kijelentése szerint: „nem ismerte őket, tehát nem szólt senkinek, hogy siessen segítségükre." A fürdőben alkalmazott jó bácsinak végül is délután 4 órakor jutott eszébe egy sánta leányt beküldeni a faluba, hogy hírül vigye a csónak eltűntét a hozzátartozóknak. Végül is a keszthelyi Égisz motorcsónakja este 9 órakor hozta vissza a túlsó partról, Balatonkeresz- tur alól a borzalmas vihart átélt, már a halálra is elszánt, minden segítséget hiába váró csónakázókat. Minden megjegyzés az eddigiekre felesleges. Csupán még az érdemes a felemlitésre, hogy az óránként 300.000 koronáért luxus-utazásokat vállaló motoros 720.000 koronát kért az életmentésért, amiről idáig azt hittük, hogy emberi kötelesség. Az olcsó tej problémája Az sem mindennapi, ahogyan a számvetés művészetével állnak a jó gyenesdiási polgárok. A fürdőzőknek el kellett küldeniük az istállóba a tejért, hogy 4000 koronáért kaphassák literjét, mígnem kitalálták, hogy ugyanattól a gyenesi nénitől 2500 koronáért is megvehetik a keszthelyi piacon. így volt ez nemcsak a tejjel, hanem minden egyéb élelmicikkel is, ________________________ » amit a gyenesi gazdaságok produkáltak. A gyümölcsösökbe temetkező házak közül Keszthelyre kellett járni olcsóbb gyümölcsért, zöldségért, ahol pedig ugyanazok a gyenesi nénikék árulták mindezeket a földi jókat. A gyenesi búcsú meg arról nevezetes, hogy ott a legények nyalókával kedveskedtek virág és mézeskalács helyett a leányoknak, kik közül csak egyetlen egyet vitt táncba egyetlen egy legény a rozoga cimbalomszóra. Még a ringli- spilen is alig ült más, csak felváltva azok, akik körbehajtották a rozoga alkotmányt. Nyalókát azonban eladtak néhány ezer darabot. Nagyszakácsi láz A Gyenesdiáson nyaralóknak módjukban állott megfigyelni a „bennszülöttek" közt hihetetlen mérvben lábrakapott „Nagyszakácsi-lázat.“ Szidták a papot, aki vissza akarta tartani őket a zarándok-úttól s zászlók alatt, kocsin, gyalogszerrel, vonaton, éneklő csoportokban indultak el nap nap után, hogy megnézzék a „csodát“. Épen egy gyenesdiási csoport visszatérőben félholtra vert egy biciklin Nagyszakácsiból hazaigyekvő keszthelyi diákgyereket, aki azt merte mondani, hogy nem hisz a csodában. Ádáz ellenségként gyűlölnek mindenkit, aki „hitetlen“ s ha megkérdi valaki, mit láttak: egy sem látott semmit, de látta azt, aki látott, aki rosszul volt és görcsökben fetrengett a látomástól. Egyetlenegy gyenesi öregleány volt, akinek sikerült egy csillagot látnia a csoda helyén. * Hosszú léptekkel közeledik az ősz. Nyomában napról-napra csendesebb, szürkébb, kihaltabb lesz a Balaton környéke. Azok a kevesen, „lateiner emberek“, kik ott nyaraltak a parti kis házikók idillikus csendjében, egymás után indulnak haza. Az elárvult Balatonparton kósza sirályok csillannak meg a fáradt őszi napsütésben s egykét későnjáró fecskecsapat fázósan ül meg a vasut- menti táviróoszlopok drótjain, (bl) = Fölényesen győz minden versenyben Filipp kötöttárugyára (Szombathely, Széli Káímán-utca 6.) olcsó és jóminőségü áruival. Mutatóba néhány ár: Selyem mellények 195 ezer, selyem jambó sapkák 17 ezer, flór urizoknik 29 ezer, fátyolharis- nyák 38 ezer. Férfiszövetek és női Costümkelmék Schroll-siffonok, Regenhart és Rayman- féle damasztáruk, May és Hohlfeld-féle rumburgi vásznak KISFALUDIGKRAUSZ Óriási raktára ------- olcsó árakon divatnagyáruházában az „Arany kakashoz“ I = Nagy szőnyegraktál*! = Nagykanizsán,Erzsébet-tér21. Telefon 374
