Zalai Közlöny, 1925. július-szeptember (65. évfolyam, 144-219. szám)

1925-08-04 / 173. szám

ZALAI KOZLOHV 1925 augusztus 4, 3 miniszter és kísérete élvezettel fo­gyasztották el a kitűnő nagykanizsai sört, melyet nem győztek eléggé di­csérni. Búd miniszter ezután szívé­lyesen kezet szoiitott Kaiser igaz­gatóval és legteljesebb elismerését fejezte ki a többi urakkal együtt, akik elragadtatással nyilatkoztak a nagykanizsai sör felől. A nagykanizsai Frank és Társa kefe és seprőgyár rendkívül gazdag kiállítási anyagával általános feltűnést keltett a kiállí­táson. A nagykanizsai ipar bámula­tos előrehaladottságát és fejlődését hirdeti az a rendkívül csinos és exact ös-zeállitásu, legnagyobb vál- tozatosságu csoport, mit a Frank és Társa kefegyár kiállított. Ahogy da­rabonként végignéztük ezt az első­rangú munkát, amit az egyszerű kőműves ecsetnél vagy lókefénél csakúgy láttunk, mint a legfinomabb kidolgozású hajkefénél, nem tudjuk megérteni, miért kell nekünk magya­roknak még most is ezekből a cik­kekből más államokból behozni, amikor nekünk itt Nagykanizsán egy olyan teljesítőképességű szakgyárunk van, mint a Frank és Társa kefegyár. Bámulatos technikával, gondos lel­kiismeretességgel és oly kézügyes­séggel van minden darab kikészítve, hogy csodálatunkat váltja ki. Ez a precizitás, csim és lelkiisme­retesség végig húzódik a kiállított tárgyak minden darabján és a kiál­lítási tablón, amely igen Ízlésesen van díszítve és a különböző gyárt­mányok ügyesen összeállítva és cso­portosítva. A különféle ecsetek mindenféle ipari és házi használatra, meszelők, súrolok, falporlók, ruha és hajkefék, seprők számtalan különféleségben, változatos kötésben, főleg az úgy­nevezett „Turul“-seprő, mely agyár speciális gyártmánya és amelynek az az előnye, hogy fémhüvelyben van, tehát rendkívül tartós és a haszná­latban célszerű, Azonkívül drótkefék ipari, műszaki és egyéb használatra, borotváló ecsetek, kocsimosók, hen­gerkefék. És mindegyik a legegy­szerűbb gyártmánytól a legpazarabb kivitelig. Laikus ember nem is gon­dolja, mennyi változatosság a ké­szítési módban és kivitelben. A munka maga pedig a szorgos magyar munkáskezek egy dicsőítő himnusza. Nem hisszük, hogy akadjon még egy hasonló szakmáju gyár vagy üzem, amely olyan munkát és olyan árakat felmutatni tudna és amely a nagykanizsai gyárral fel tudná venni a versenyt. Amikor a pénzügyminiszter, a fő­ispán, a két államtitkár és a többi illusztris résztvevő oda ér, ahol a Frank és Társa mechanikai kefe, meszelő és seprőgyár produktumait kiállítja, hosszan nézik az egyes gyártmányokat és a legnagyobb elis­merés hangján nyilatkoznak a látot­takról. Búd miniszter külön is meg­dicsérte a cég tárgyait a gyár jelen volt egyik főnöke előtt és szívélyesen kezet szó itott vele. A Merkur Vasmüvek r. t. Nagykanizsa is becsüli tfel vette ki részét a zalai, főleg a nagykanizsai ipari és gyári produktumok bemutatásával és meg­ismertetésével az ország közönsége előtt. A főpavilonban, egy n3gy táblán mutatja be nagy hírnévre szert tett speciáli ását a kocsi'tenge­lyeket, melyeket évtizedes gyártási gyakorlat olybá tökéletesített, hogy ma szakkörökben valóságos fogalom. A táblán egymás mellett látunk hat fele kocsitengelyt. Kenőcs, fél és egész olajosakat, homokfutó kocsi- tengelyeket. A Merkur gyárt még ezenkívül vas és rézöntvényt, kovács­munkákat. Minden néven nevezendő ipari és mezőgazdasági gépjavítást is végez. Békeidőben volt 200 mun­kása, ma 50—60 emberrel dolgozik. A gyárat László Vilmos igazgató képviselte Sopronban. Amikor a fő­pavilonban Búd miniszter végig haladt és megnézett minden kiállító fülkét, az Iparkamara elnöke László igazgatót is bemutatta a miniszter­nek, aki érdeklődött a gyár menete fölött. A miniszter és a kíséretében levő herceg Eszterházy Pál elisme­rőleg nyilatkozott a gyár produk­tumai fölött. Bojtor József kocsigyártó­ipartelepe Nagkanizsáról két gyönyörű ho­mokfutó kocsit állított ki. Az egyik sárga, a másik feketeszinü. Aki csak elhaladt a kocsik mellett, az elra­gadtatás hangján nyilatkozik róla. Nem hisszük, hogy ez a két remek darab vissza kerülne a műhelybe; már az első napon alkudtak reá soproni földbirtokosok. Ami szépet és tökéleteset a magyar kocsiipar produkálni tud, azt mind összponto­sítva látjuk itten. Kétségtelen, hogy a többi kocsigyártók mellett a nagy- kanizsai Bojtor József viszi el a pál­mát. Az Iparkamara titkára Bojtor Jó­zsefet bemutatta Búd pénzügyminisz­ternek, báró Wimmersberg államtit­kárnak és vitéz Simonyi Elemér fő­ispánnak, akik Eszterhá y Pál her­ceggel együtt melegen gratuláltak Bojtor Józsefnek kitűnő gyártmányai­hoz, majd elbeszélgettek vele. A két remek szép kocsit állandóan nagy­számú közönség nézi. Cságoly F. földbirtokos és ma­lomtulajdonos (Zalaszentiván) A vámőrlést mutatja be nekünk igen elmésen és szemléltetően, haza­fias keretben. Egy valóságos őrlőpár beállítása, mely a búzát ötszörös töretésben mutatja a töretésből nyert összes termékekkel, úgy, hogy a laikus egyénnek is teljes képet nyújt az őrlés fogalma. Festői szépségű a gyönyörűen kidolgozott háttér, mely búza és rozs kalászokból font koszo­rúktól van övezve és ízlésesen dom­borítja az egész képet. A fennt el­helyezett szép magyar címer, mely­nek folyói búza, rozs és árpával vannak jelképezve, valamint a hár­mashalom konkollyal van illusztrálva. A henger bal és jobb oldalán gyö­nyörűen látható üveg alatt, amint a malom a piszkosjgabonából, úgy bú­zából, mint rozsból, a tisztítástól nyert termékeit és a gabonának gyom- magvait szemléltető módon bemu­tatja. Remekül festenek a malom meghajtó erejének, őrlőgépeinek és szitálóké­szülékének hármas gyönyörű buza- margóval kirakott térképei. Megle­pően szépen van bemutatva a malom 1903-ból való képe. A jobb oldalon levő kép pedig a Cságoly-malom mostani képét, 25 éves fejlődését mutatja. A kiállítás ezen csoportja a ma­gyar földbirtokos lelkét tükrözi ne­künk vissza a maga szépségében, földszeretetében. Búd pénzügyminiszter és Eszter­házy herceg melegen gratuláltak Cságoly földbirtokosnak a kitünően sikerült kiállításához. Schütz Sándor és Fia vászon és divatcég (Zalaegerszeg) Meglepően gazdag és változatos ki­állítását a textil-pavillonban találjuk, melynek egyik legszebb csoportját képezi. A cég Zalavármegye legré­gibb és legnagyobb vászon és divat­áru cége, mely saját kékfestőgyárral rendelkezik. A céget 1865 ben néhai Schütz Sándor alapította, aki céltu­datos munkával gyártmányainak nem­csak a Dunántúl, hanem Horvát és Stájerországban, Krainában és az Adriai tengermelléken szerzett élénk piacot, különösen azóta, mióta társa és jelenlegi tulajdonosa Schütz Fri­gyes külföldi tanulmányait befejezte és mint társ lépett be az üzletbe. Gyártmányai sötét és világosabb szinü konyhakötény, mintás kékfestő és munkásöltöny szövetek, melyek a legjobb nyersanyagból és a leggon­dosabb módon festve, kerülnek for­galomba. A gyár villany és gőzerőre van berendezve és a tulajdonos a kék­festés terén előforduló újításokat a legéberebb figyelemmel kiséri és ezek alapján fejleszti ipartelepét. Az Iparkamara elnöke a cég fő­nökét Schütz Frigyest bemutatta Búd pénzügyminiszternek és Eszterházy Pál hercegnek, akik figyelemmel megtekintették a kiállított elsőrangú saját kikészitésü és saját fehéritésü gyártmányaikat, úgyszintén az angol vásznakat és a tapasztaltak felett a legnagyobb megelégedésüknek adtak kifejezést a vármegye egyik legszo­lidabb textil-cég főnökének. Kemenesi Sándor orgonaépitő (Szombathely) a főpavilonban felállított nagyobb- szerü, művészien kiállított orgonájá­val keltett általános érdeklődést. A legújabb csőrendszeres orgona, 10 szólóval és 6 mellékregiszterrel, erő­teljes szép hangjával állandó csodá­lat tárgyát képezte. A vidék kántorai, akik kipróbálásra engedélyt kértek a cég főnökétől, csak nehezen hagyták el az orgonát, amely gyakorlott ujjaik alatt finom, lágy hangjaival templommá varázsolta a nagy pav 1 lont, melynek hatalmas embertömege meghatva figyelte a csodás han­gokat. Ez az orgona, bár csakis a kiállí­tásra lett építve, eladó, azonban csak a kiállítás után szállítható el. Kemenesi Sándor orgona-remeké­vel bebizonyította, hogy semmi szük­ség arra, hogy Magyarországon kívül szerezzük be orgonaszükségleteinket. A fejlődésben levő orgonaépitő cég kiállított orgonájával bámulatba ej­tette azokat, akik gyönyörű hangjait hallották. Amikor Búd pénzügyminiszter be­lépett a kiállítás területére, Keme­nesi mester egy erőteljes és fensé­gesen szép prelúdiummal üdvözölte, hogy a hatalmas pavilion csak úgy visszhangzott tőle. Amikor később a miniszter oda jött, ahol az orgona­épitő Kemenesi kezei alatt búgott, énekelt és örvendezett az orgona, a Kamara elnöke bemutatta a mestert Búd pénzügyminiszternek, Bodor ál­lamtitkárnak és Eszterházy Pál her­cegnek, akik müértően hallgatták a mesteralkotás pompás, tiszta hang­jait és melegen megszorították bú­csúzóul a jeles mester kezét. A kiállítást a késő délutáni órákig is megtekintették. (B. R.) A vagyon- és jövedelem- adó kulcsa A negyven százalékos maximális kulcs az évi egy millió arany­koronás jövedelmeket éri el Nagykanizsa, augusztus 3 Nagyban folynak a vagyon- és jövedelemadó előkészületi munkák, a kivetések még késnek ugyan, mert a nemzetgyűlés által elfogadott tör- véuy szerint a pénzügyminiszter a jövedelemadó kulcsait oly módon állapíthatja meg, hogy a 40%-os maximális kulcs az évi egy millió aranykoronás jövedelmeket érje el. A negyven százalékos adókulcsot eddig az évi 200.000 koronás jöve­delmeknél alkalmazták és igy az uj felhatalmazás a jövedelem- adó kulcsának leszállítását jelenti. A pénzügyminisztérium —értesü­lésünk szerint — a jövedelemadó uj kulcsainak tervezetével elkészült és azokat a közeli napokban rendelet formájában ki is adja. Az uj adókulcsok 64.000 koronáig változatlanok maradnak és csak 64.000 aranykorona évi jövedelmen felül kezdődik az adótételek mér­séklése. Ennek következtében az adó kulcsa 4000 . aranykorona évi jövedelemnél 2; 5000 aranykorona évi jövedelem­nél 3 ; 10.000 aranykorona évi jöve­delemnél 5 ; 20.000 aranykorona évi jövedelemnél 7 ; 30.000 aranykorona évi jövedelemnél 8; 40.000 arany­koronánál 10 százalék marad. Amint a rendelet a hivatalos lap­ban megjelenik, az adóhivatal nyom­ban hozzálát az adókivetéshez és a fizetési meghagyások kikézbesíté­séhez.

Next

/
Oldalképek
Tartalom