Zalai Közlöny, 1925. április-május (64. évfolyam, 73-143. szám)
1925-05-05 / 99. szám
% ZALAI KÖZLÖNY zód szerepükben helyesek voltak Sáfrány Ilonka, Mészáros Annuska, mint Kajáriné gyermekei. Somogyi Mancika, mint Varga Bódiné ház- mesterné, Kanyar Bözsike, mint szobaleány, Magyar Margit és Slo- zarek Mariska, mint virágárus lányok, Koller Bözsike, mint postás és Szántó Bandi is, mint szerkesztő. Felvonás között irredenta költeményeket szavaltak el: Koller Bözsi és Slozarek Mariska. A szinielőadás után a szereplők és a közönség melegen éljenezte meg a színdarab rendezőjét: P. Hilár egyleti igazgatót. Az előadás megérdemli, hogy mégegyszer megismételjék. A színdarab után mindenki a buffethez sietett, amely kitünően gazdag volt és ahol a háziasszonyi tisztet Peter- mann Józsefné egyesületi elnöknő végezte, mig a vendégek kiszolgálásában az egyesületi hölgyek kedvesen sürögtek-forogtak. A Zrínyi Torna Egyesület évi közgyűlése Nagykanizsa, május 4 A zuhogó eső és szélvész dacára szépszámú és előkelő közönség gyűlt össze vasárnap délelőtt a Rozgonyi- utcai tornacsarnokban aZrinyi Torna Egyesület rendes évi közgyűlésére, mely a Magyar Hiszekegy elmondásával vette kezdetét. Tabajdy Kálmán nyugalmazott gyalogsági tábornok, földbirtokos, az egyesület elnöke megállapítván a határozatképességet, a közgyűlést rövid szavakkal megnyitotta, majd a múlt közgyűlés jegyzőkönyvének hitelesítésére Petrik Dezső és Dénes Jenő tagokat kérte fel. Finta József titkár olvasta fel ezután gondosan megszerkesztett jelentését az egyesület múlt évi működéséről. A közel egyórás felolvasásban mindenekelőtt rámutatott arra, hogy a Zrínyi TE a testnevelés céltudatos kultuszával, a sportszeretet minél szélesebb körben való terjesztésével igyekezett a sportot mint nemzetnevelő tényezőt szolgálni. A Zrínyi Torna Egyesület azt a célt tűzte maga elé, hogy egy táborba kovácsolja össze és egy nagy egységgé tömörítse Nagykanizsa keresztény társadalmát. Nem zárja ki magából annak egyik rétegét sem, hanem azon van, hogy tagjai sorában mindenki megtalálja a maga helyét. A Zrínyi TE megelégedéssel tekinthet az elmúlt esztendőre, amelyen nagy munkát végzett. Tagjainak száma 1055, ebből ifjúsági 234, alapitó tag pedig 15. A tennisz osztály teljesen önerejéből tartotta fenn magát. A 83 tagnak 4 pálya állott rendelkezésre. Újabb áldozatkészség lehetővé tette a pályáknak még jobb karban való tartását. Az osztály elhatározta, hogy több városközi mérkőzést rendez országos verseny-játékosok meghívásával. A labdarugó osztály legtöbbet szerepelt az összes osztályok közül. Az első csapat összesen 20 mérkőzést játszott és pedig tizet a helyi pályán, tizet pedig a vidéken. Győzött 11-szer, vesztett 4-szer, eldöntetlenül mérkőzött 5-ször. A második és ifjúsági csapatoknak úgy a barátságos, mint bajnoki mérkőzések alkalmával lehetőségei nyújtott arra, hogy tudásukat elő- mérkőzések alkalmával fejleszthessék. A vívó osztály csendben, minden feltűnés nélkül végzi a maga nevelő munkáját. A legszebb eredmény, amit az osztályvezető Szombathy és Háti oktatók javára kell Írni, hogy a nagy- kanizsai ifjúsággal megkedveltetíék a vívást. Az osztály tagjai az egész tél folyamán szorgalmasan látogatják a vívó órákat s a nagy érdeklődésből is következtetni, hogy az egylet rövidesen olyan vívó nemzedéket nevel, amely országos viszonylatban is meg fogja állni helyét. Az atlétikai osztály szerezte a legtöbb dicsőséget. Az egylet atlétái nyolc versenyen vettek részt. Hogy mit produkáltak, bizonyítja, hogy a nyolc versenyen 30 első, 21 második, 13 harmadik helyezést értek el. A csapatversenyeken nyolcszor 'kerültek ki győztesen. Legutóbb pedig Kaposvárt nyerték el másodízben a kerületi mezei futócsapat bajnokságot. A tornász osztály megfelelő helyiség hiánya miatt az elmúlt évben nem működött. A mindenre kiterjedő részletes jelentést a közgyűlés helyesléssel vette tudomásul. Dénes Jenő ezután a zárszámadásokat és a vagyonkimutatást terjesztette elő, melyre a közgyűlés a felmentvényt megadta. Tabajdy elnök ezután bejelenti a vitéz Bobest Mátyás távozásával megüresedett alelnökséget. A legnagyobb köszönettel és hálával adózik a maga és a választmány nevében vitéz Bobest Mátyásnak, az egyesület megalapítójának és javasolja, hogy a hála és ragaszkodás kifejezése mellett a közgyűlés szavazzon jegyzőkönyvi köszönetét vitéz Bobest Mátyásnak és válassza az egyesület disztagjává. A közgyűlés élénken ünnepli vitéz Bobest Mátyást, jegyzőkönyvi köszönetét szavaz neki és disztagjává választja. Majd négy választmányi tagot sorsolnak ki Szabady Lőrinc törvényszáki tanácselnök, Gazdag Ferenc püspöki biztos, Rubint Károly DV főfelügyelő és Stuller László államrendőrségi főfelügyelő személyében. A közgyűlés ezután áttért a tisztikar megválasztására. Finta József titkár indítványára a közgyűlés egyhangúlag megválasztja. Elnök: Tabajdy Kálmán földbirtokos. Alelnökök: örley György dr. kir. közjegyző, Petrik Dezső DV osztálymérnök és vitéz Horváth Gyula. Titkár: Finta József. Számvizsgálók: Zalaváry József, Lányi József és Stampf Zsigmond. Választmányi tagok: Sabján Gyula dr. polgármester, Rubint Károly DV főfelügyelő, Gazdag Ferenc püspöki biztos, Szabady Lőrinc törvényszéki tanácselnök, Dénes Jenő állampánz- tári tanácsos, Bódogh Ferenc állam- pénztári főtiszt, Kálnay Gyula dr. rendőrfőtanácsos, Thoiway Zsigmond dr. posta-távirdai főfelügyelő, Gab- soviís Koméi testnevelési vezető, Gyömörey István főszolgabíró, Presz- ler Gáza „Hangya“ főnök, Stuller László rendőrfőfelügyelő, Száva Sándor vámszaki főtanácsos, Finta József titkár, Németh Mihály polgári iskolai igazgató, Unger-Ullmann Elek kereskedő, Gyenes Lajos kereskedő és Horváth Gyula. Választmányi póttagok: Klosz János DV felügyelő, Varga Sándor műszaki tisztviselő, vitéz Tóth Béla kereskedő, Kutassy Kálmán vaskereskedő és vitéz Szabady Károly. Osztályvezetők: 1) Atlétikai: vitéz Farkas Endre és Szépudvary László tanító. 2) Fotball: Tóth László és Hordós Gyula tisztviselők. 3) Tennisz : Makó Gábor dr. és Csikós Jenő. 4) Vívás : Szombathy Pál ésHan Elek. Ügyészek: Hegedűs György dr. nemzetgyűlési képviselő és Hajdú Gyula dr. Orvosok: Sándor Miklós dr. és Repka János dr. Tabajdy elnök ezután rámutat arra a nagy munkára és fáradhatatlan tevékenységre,- amit Finta József titkár az egylet érdekében kifejt, amiért a közgyűlés jegyzőkönyvi köszönetét szavaz Fintának. A közgyűlés után a választmány ülést tartott, amelyen több belső ügyet intéztek el. A polgári leányiskola hármas ünnepélye Nagykanizsa, május 4 Vasárnap délután zsúfolásig megtelt-a polg. iskola tornaterme szülőkkel és tanügybarátokkal, hogy részt vegyenek a polgárista lánykák ünnepélyén. Hármas ünnepély volt ez: a csecsemővédelem, az anyák s nemzetvédelem ünnepe. Az első kettőt teljesen áthatotta a hazafias érzés s gyönyörűért kiegészítette azt annak harmadik része — a nemzet- védelem ünnepe. A csecsemővédelem nemes intézményét ismerjük. Valóban magasztos feladatot teljesítenek a tanárnők, akkor, mikor már az iskolában bele- csöpögíetik a leánykáknak, a jövendő magyar asszonyoknak a leikébe az apró gyermek védelmének szükségességét s annak fontos államerősitő jelentőségét. Az anyák ünnepe, mint egészen uj dolog tárul elénk. Plander Jánosné szépen megirt hatalmas értekezésében mutatott rá arra, hogy mi az anya, hogy mennyire hat a gyermek lelkületére, egész életére az anyai nevelés, a szerető, türelmes, mindent megértő és megbocsátó anyai szív. Nagyon szép gondolat az anyák ünnepe s azt a jövőben még nagyobb keretek között szeretnők megünnepelve látni, mert az anya fokozottabb megbecsülésének, szeretetének, megkülönböztetett tiszteletének előtérbe helyezése nemcsak a kisgyermekekre, de a felnőttekre is kiváló lelki hatással bir. Maga az ünnepi előadás oly sikerült volt, aminőt iskolai ünnepélyek alkalmával ritkán látunk. A bá- josabbnáhbájosabb leánykák csengő, tiszta, mély érzésű szavalatai özv. Vajda Sándorné munkáját dicsérik.. Az ünnepély díszletei és öltözékei pedig oly kedves, valóban tündért , .............- - -ÍQ25 május ő. Me ssze... messze... Irta: Csáth Tibor Messze... messze... valahol jártam, Valahol... messze Erdélyországban, Tapostam ösvényt, tapostam gátat Erdőket jártam s láttam fákat, Meg masírozó magyar katonákat. Messze van... És régen jártam. (S gondolatban most odaszálltam...) ... És néztem jobbra és néztem balra, A kék Szamosra, a bus várfalra, Néztem a kis várudvarra. Emlékszem rájuk.. . Mintha most látnám. Úgy érzem, mintha most is járnám, Úgy érzem úgy van mint régen, S magyar az ur keleten és délen, S hajnal csillag ragyog az égen. Úgy érzem, hogy az idegen horda Elrepült... egy szél elhordta. Úgy érzem, hogy úgy van, mint régen Újra mienk az ország egészen, Keleten, nyugaton, északon és délen .. . Barátom, Burka Irta: Gyimessy József (2) És ki az a boldog, akit szerelmedre érdemesitsz? — Mancika, a Dudás rájkája. — Nézd, a költőnek ilyen leányt nem szabad szeretnie i Jancsi csak nézett, bámult rám, mint ama bizonyos címeres jószág az uj kapura, majd minden átmenet nélkül sírni kezdett, Uraim, hallottak már cigányt sírni? Cigányt, aki költőnek hiszi magát és akinek költő barátja van ?! Sirása annyiban hasonlított az emberi hanghoz mint a sakál üvöltése a csalogány énekéhez. Ez pedig meglehetős közeli rokonság, ugye! Forrt bennem a düh, nem tudtam, mit csináljak, hogyan hallgattassam el. Szerencsémre épen most ment Biró Ilus a kútra. Rákiáltottam Burkára: — Ezt szeresd 1 — és otthagytam. Menyasszonyom alig ismert rám. Persze jóizüt kacagott, amikor elmeséltem neki a szerencsétlenségemet. Vigasztalásul pár csókot is kaptam tőle, így kissé visszatért nyugalmam Elhatároztam, hogy két hét múlva megtartom az esküvőt és más vidékre megyek, menekülök, hogy megszabaduljak a cigánytól. Nem volt erre szükség. Másnap reggel az én cigányom nem kívánta egészségemre az éjszakai nyugodalmat, nem kívánt jóétvágyat a kávémhoz, hanem tudják uraim, mit tett ? Felakasztotta magát. Váljék egészségére! Reggel kinyitom az ablakot, hogy élvezzem a napfényt, a madárdalt, hát az almafáról vicsorít le rám az én sirighü Jancsim. Rohantam a csendőrségre, mert — másodszor is bevallom —■ nem nagy a bátorságom. Lemetszették a kötélről. A nyomozás kiderített mindent, öngyilkosságának oka: szerelmi bánat. Biró Ilus vallotta, hogy tegnap Burkára ráöntött egy dézsa vizet. Úgy történt a dolog, hogy odament hozzá a cigány. — Idvezsellek, gyenyerü virágiái, ligy a felesigem! — Kotródj, füstös — igy Ilus 1 — Ligy a felesigem! Zsuppsz, Jancsi válaszul egy dézsa vizet kapott a nyakára. — Akaszd fel magad bolond, azután beszélj ilyen zöldeket! Burka szót fogadott. Előbb azonban még megírta a hattyúdalát, helyesebben dalait, mert kettőt irt. Az egyik nekem szólt, a másikat. Húsnak címezte. íme az enyém : „Kesenem a barátságod, Minden jót sivből kívánok, Ezst kívánja a barátod, Te üt többé úgyse látod.“ Ilusé igy hangzik: „Neked hagyom a sivemet Mivel nem serettél, ldes savam hiába volt, Mert te kinevettél. Itthagyom e ross világot, Fönt azs égbe jobbat várok.“ Az orvosok megállapították, hogy nem volt épelméjű. Uraim képzeljék csak el: hosszú ideig egy félbolonddal barátkoztam, viseltem szeszélyeit. A \elkiismeretem vádol, hogy én kergettem a halálba. Éjfélenként megjelenik álmomban, üldöz, kisér mindenhová. Mit tegyek, tanácsoljanak 1 Kövessem példáját? Nem tehetem. Nem vagyok bolond. Megnősültem. Ez se használt. Nem tehettem mást, mint önöknek elpanaszoltam a bajomat. Mondják ki: nem voltál te bűnös, sőt szolgálatot tettél a cigányságnak, mert felfedezted a költőjét. Látom, igazat adnak nekem. Köszönöm. Jó éjszakát! (Vége)