Zalai Közlöny, 1925. április-május (64. évfolyam, 73-143. szám)
1925-06-06 / 125. szám
ZALÁI KÖZLÖNY 1§25 junius 6. befolyása van egyes emberekre, de nem ismeri el, hogy minden tisztviselő kormánypárti. Nagy bajnak tartja, hogy az országban a nemzeti érzés elhalványodik. Nem hiszi, hogy az általános titkos választói jog a nemzeti érzést fejleszteni tudná és csodálkozik, hogy Andrássy és Apponyi a titkos választói jog hívei, amikor kétségei vannak aziránt, hogy a titkos választói jog támpontot nyujt-e az ország integritásának és a királyság intézményének helyreállítására. Tiltakozik az ellen, hogy a kormány a titkos szavazással példát adjon a választások eredményének meghamisítására. Ha a népnek nem kell egy kormány, meggyőződése szerint az a kormány nyílt szavazás esetén sem maradhat meg a helyén. Ha végignéz közéletünkön, azt látja, hogy a fórumokon, a gazdasági életben, a kereskedelemben és az iparos társadalomban mindenütt a jelesek kerülnek az élre s az a meggyőződése, hogy ide, a nemzet házába is a nemzet legjelesebbjei jutnak be. A titkosságot nem látja alkalmasnak a kiválóságok kiválasztására és ezért a javaslatot elfogadja. Ezután Huszka Vilmos szólal fel. Az általános, egyenlő, titkos, nőkre is kiterjedő választójog hive. Azért tartja reakciósnak a javaslatot a kézműves iparosság, mert véleményük szerint csak a nagy pártoknak kedvez. A javaslatot általánosságban sem fogadja el. A következő szónok Propper Sándor. Beszéde elején Kállay Tamás minden egyes állítását külön kritika alá veszi. Ok azért harcolnak, hogy amnesztiát kapjon és hazatérhessen mindenki, aki a második internacio- náléhoz tartozónak vallja magát, tekintet nélkül arra, mit vallott azelőtt. Nem akarják biztosítani a kommunisták hazatérését, bár elvi szempontból az a felfogásuk, hogy véleményét mindenki mindenütt szabadon nyilváníthatja. A javaslatot nem fogadja el. Rubinek István előterjeszti a mentelmi bizottság jelentését Szeder Ferenc ügyében. Elnök napirendi indítványt tesz, hogy a legközelebbi ülést hétfőn tartsák a mai napirenddel. Nagy Vince kéri szombaton is ülés tartását s azon a Somogyi-Bacsó gyilkosság ügyében parlamenti bizottság kiküldését. Vass József miniszterelnök-helyettes — mondotta — úgy nyilatkozott, hogy ezügyben újból megindítják a katonai eljárást. Felkiáltások: Mellékvágány! Nagy Vince: Ezt sem a polgári, sem a katonai hatóságok, egyedül parlamenti bizottság alkalmas kivizsgálni. Tiltakozik az ellen, hogy a Beniczky-ügyet legitimista puccsnak tüntessék fel. Rubinek István az elnöki napirend mellett szólal fel. A bizottság kiküldése célszerűtlen, hiszen az ügy az arra leghivatottabb helyen, a bíróságnál van. Beniczky vallomása csak politikai méregkeverés volt, konkrét vád nélkül. A szélsőbal kivételével éljenzik a kormányzót. Farkas István: A bíróság csak arra jó, hogy eltussolja az ügyet. (Óriási felháborodás közben elnök rendre- utasitja) A fővezér a vallomás szerint részes volt a felbujíásban. > Erre a kijelentésre újból kitör a vihar. Farkas Istvánt mentelmi bizottság elé utasítják durva sértésért. Ekkor az ellenzéki oldalon keletkezik óriási lárma, a padokat verik. Fráter Pál felszólalása után az elnök az ellenzék állandó zajongása közben megállapítja, hogy Nagy Vince indítványa nem volt házsza- bályszerü s elfogadottnak jelenti ki az elnöki napirendi indítványt. Személyes kérdésben való fcbb felszólalás után az ülés este 7 órakor ért véget. A genfi tanácskozások Genfből jelentik : A pénzügyi bizottság mai ülésén, amely a magyar kérdéssel foglalkozott, Tér Meulen elnökölt. Elsőnek Smith főbiztos terjesztette be jelentését, amelyből kitűnik, hogy e hó végéig a költség- vetési bevételek újabb emelkedése várható. Bethlen István gróf miniszterelnök ismertette ezután a magyar kormánynak a tisztviselői fizetések felemelésére és a még rendelkezésre álló hitel egy részének beruházási célokra való fordítására vonatkozó kívánságait. A pénzügyi bizottság tagjai ezután egész sor, nagyrészt technikai jelentőségű kérdést intéztek a delegátusokhoz. A tanácskozások este 8 óráig tartottak, azonban még nem jutottak végleges eredményre. Reméljük, hogy a tanácskozások holnap befejeződnek. Szeder Ferenc mentelmi ügye A nemzetgyűlés mentelmi bizottsága ma délben 12 órakor Fáy Gyula elnökletével ülést tartott, amelyen Rubinek István előadásában Szeder Ferenc mentelmi ügyét tárgyalta, akit a vasárnapi ülés végén egy sértő kifejezése miatt a mentelmi bizottság elé utasított. A mentelmi bizottság a Ház megkövetésére ítélte Szeder Ferencet, mivel azonban Szeder Ferenc már a tegnapi ülés folyamán ezt megtelte, további intézkedést nem tart szükségesnek. A budapesti ipari és kereskedelmi kikötő építési munkálatai annyira előrehaladtak, hogy egy részét már átadták a forgalomnak. Budapest ezzel a kikötővel a dunai kereskedelem gócpontjába kerül. BELFÖLDI HÍREK Vass miniszterelnök-helyettes s az újságkiadók. Az Esti Kurír jelentése szerint Vass József dr. helyettes miniszterelnök nem fogadta az újságírók és újságkiadók küldöttségét, amely az „Az Újság“ betiltása ügyében kereste. Közölte a küldöttség képviselőivel, hogy csak este tudná fogadni a küldöttséget, azonban nincsen abban a helyzetben, hogy az „Az Újság“ betiltásáról tárgyaljon. A Léderer-ügyben a vizsgálóbíró elutasította a bizonyítás kiegészítésére vonatkozó kérelmet. Ha a vádtanács is elutasítja a kérelmet, akkor még e hó végén megtartják a tárgyalást a bűnügyben. Szenzációs híresztelés Krausz Simon utódjáról. Temesvári tudósítónk táviratozza: A „Temesvári Hírlap“ jelentése szerint Szana Zsig- mond, a Temesvári Bank és Kereskedelmi R.-T. vezérigazgatója, az erdélyi gazdasági élet legkimagaslóbb vezéregyénisége a múlt hét óta Londonban tartózkodik, ahol a Marconi- konzorciummal, az Angol-Magyar Bank angliai érdekeltségével folytat tárgyalásokat. Állítólag felmerült az a kombináció is, hogy Krausz Simon távozásával Szana Zsigmond, aki egyébként Nagybritannia tiszteletbeli főkonzula is, foglalja el az Angol- Magyar Bank vezérigazgatói állását. Ha Szana hajlandó Temesvárról Budapestre költözni, úgy a Marconi- Társaság őt fogja delegálni Krausz Simon utódjául. Orgovány hősi emléke. A pestmegyei Orgovány községben vasárnap leplezik le a hősök emlékszobrát. Az Esküdt-ügy a táblán. A kiviteli panama ügyében 5 évi fegy- házra Ítélt Esküdt Lajos ügyét hétfőn tárgyalja a kir. ítélőtábla. A bűn virága ... Irta: középgulácsí Péczely László (2) — Hálátlan gyermeke lenni közös anyánknak, a magyar hazának, nem akarok, azért e becsületből én is részt kívánok ! Ily föltétellel kérjétek meg Vicát és az egyszerű virágos kis háznak hozzátok el számomra legszebb virágát. Ültessük át a Du- ruzslay portára, hogy itt virágozzék, gyümölcsözzék a hon és a család javára. * * * Vica szülei már régen elhaltak s gondját egy nagynénje viseli. Szerény kis fehérre meszelt házban laktak, amelynek ablaka és udvara tele volt szerető gondos kezek ápolta virággal. Vica épen az ablaknál muskátlit öntözött, midőn a Duruzslayak irigyelt s vármegyeszerte hires ötösfogata a ház elé robogott. Dénes és Gergely ünneplő ruhában száll ki belőle és a virágos kis házba betoppan. —Jó napot, kedves nénémasszony! köszöntő Dénes a házban foglalatoskodó öregasszonyt. — E háznak van egy szál szépséges virága, azt szeretnénk átültetni a Duruzslayak ősi portájára. De mivel e virágszálat nénémasszony gondos kezei ápolták, ha azt nekünk adja, úgy nagyasszonyunknak is át kell vándorolni vele a Duruzslay ősi kúriára. Legyünk magyarosan nyíltak és igazak. A himelés-hámo- lás, kertelés nem magyar szokás, azért hát jövetelünk célját röviden megmondom : Bálint öcsémnek Vica kezét ezennel megkérjük! Az öreg gondviselő néni e szavakra sírva fakad. Gergely pedig biztatja, hogy adjon feleletet, a nénémasszony. — Szólnék, ha tudnék rá felelni, de a feleletet a leánynak kell megadni. — Igaza van, Borcsa nagyasz- szonyom ! — mondá Dénes — hát akkor szólítsa be magát a leányt. Vica belép. Olyan volt, mint a tejfölbe esett piros rózsabimbó. Dénes feléje fordulva kérdezi: — Vica! akarnál-e és tudnál-e lenni öcsémnek, Duruzslay Bandinak, hűséges s szerető hitvese és képes lennél-e őt boldogítani ? Vica égbarna szempillái megrez- dültek s feleié: — Ha Bálint úgy szeret engem, mint én őt titkon szerettem, akkor boldogok leszünk. A hűség pedig a becsületes nőnél szent kötelesség. Boldogítani nemkülönben a nőnek leghőbb vágya. Teljesüljön be tehát Isten akarata, ha Ő is úgy akarja, én Bálintnak hitvese leszek! — Mi pedig neked, Vica húgom, mondá meghatottan Dénes — szerető atyád! És ezért majd nénéd- asszony vállalja és lesz továbbra is a te és a mi gondviselő anyánk! * * * A Duruzslay portának van már nagyasszonya, Bálintnak irigyelt hitvese s Váradbükkösdnek s vidékének jóltevő angyala. Egy hónapra rá, ahogy Dénes és Gergely Vica kezét Bálintnak megkérte, meg lett tartva az esküvő. Tekintve a haza törökdulta sorsát, a mennyegző csöndben tartatott. Á váradi püspök maga adta össze Bükkösdön az ifjú párt. Udvarhelyi Vica a Duruzslay-kuriá- val szemben levő utcában lakott s Bálinttal oldalán az ősi portára a pünkösdi rózsával díszített ötös fogaton hajtatott. Egy másik négyesen Gergely Borcsa nagyasszonnyal foglalt helyet. Midőn az ötösfogat a fehérre meszelt ház elől indult, Vica visszanézett s szeméből könny csordult és Bálinthoz fordulva imigyen szólott: — Ne haragudjék reám, édes jó uram, hogy e kicsi háztól s udvarától könnyekkel búcsúzom. De e kis ház minden zugához gyermekéveim édes emléke tapad, s hol az a kemény szív, amelynek nem fáj az, ha attól elszakad ?! Udvara minden kis rögét annyira szerettem, hisz’ ez volt virágos kertje az én árva lelkemnek. S most, midőn a boldogság útjára indulok, bocsáss meg nekem, édes jó uram, ha egyik szememből bánat, a másikból örömkönnyeket hullatok. Ezalatt a fogat a Duruzslay-por- tára berobogott. Ott Dénes, a legidősebb testvér fogadta az ifjú párt. Hozott Isten Vica, a Duruzslay portának tündér szép asszonya! Húsz éve, mióta anyám meghalt, nem csendült itt e falak közt női hang. Légy tehát te e háznak kacagó galambja, Bálintnak boldogító hitestársa és a Duruzslay famíliára fénytárasztó, lelkes nagyasszonya. Édes öcsém, Bálint, e házasságból pedig sarjadzzon föl a haza üdvére és Ősi nemzetségünk javára a Duruzslay família jövendő fia és leánya! * * * De van-e itt a földön teljes boldogság, amelynek méze közé nem csöppen üröm ? Nincsen! így .volt a Duruzslaynak jelen boldogsága is. Néhány hét múlva hire érkezett, hogy a sokszoros túlerőben levő török sereg délen megverte véres csatában a lelkes magyar hadat s Várad irányában fölfelé haladt. (Folyt, köv.)
