Zalai Közlöny, 1925. április-május (64. évfolyam, 73-143. szám)
1925-04-17 / 85. szám
% 64, évfolyam, 85. szám Nagykanizsa, 1925 április 17. péntek Ára 1800 korona T. P. SMfkasxttfeég és kiadóhivatal Fő-ut 5 fctexaxbsn-Tetefon 78, nyomás 157. s*ám POMTHUIf láFILUP asaaaa»B«agBraai'm»TOiMi^w,ffiíB<£,asMsii»aMMMBMwi»ii,«i m hsiiiiihiiii Felelős szerkesztő: K&mpeleß Béla A SZANÁLÁSI KRÍZIS ÉS A HSTELÜGY RENDEZÉSE Hova-tovább egy éve annak, hogy Magyarország gazdasági életében forduló pont következett el, amely megállította a több mint 10 év óta tartó inflációs pénzügyi politikát és átengedte a helyét az arany alapon nyugvó gazdasági berendezkedésnek. Általában véve szanálásnak nevezik azt a műveletet, mellyel véget vetettünk a négy éves háborús és az azt követő hat év gazdálkodásának és igyekeztünk útját egyengetni a normális állapotokhoz való visszatérés lehetőségének. A Nemzetek Szövetsége genfi tárgyalásai alkalmával mindig azt a megállapítást tette, hogy Magyarországon az államháztartás egyensúlyát még csak biztosítani sem lehet, mert az előirányzott adók más értéket mutatnak akkor, amikor az állampénztárba befolynak és ismét más értékűek a megállapítás, a kivetés időpontjában. Ezen az anomálián egyedül és kizárólag úgy lehetett segíteni, ha megáll a bankőprés. megszűnik a fedezetlen bankjegyekkel való operálás és ezáltal a pénz tekintélye, a pénz vásárló ereje vissza állittatik. Mindez az 1924 junius havában megalapított uj Jegybank működésével meg is történt és egyik napról a másikra megállóit a bankóprés és azóta csakis megfelelő fedezettel biró bankjegyek kerülnek forgalomba. Az első lépés lehetővé tette, hogy a pénzügyminiszter reálköltségvetést készíthessen, amelynek tételei többé már nincsenek alávetve a valuta ingadozásának. Az első stabil papir- korona-költségvetést követte az aranyköltségvetés s Magyarország pénzügyi történetében az 1925. év már azért is fontos, mert 11 év után ismét először léphetett Magyarország pénzügyminisztere a törvényhozás elé aranyköltségvetéssel. A valuta helyreállítása és az államháztartás egyensúlyának megrögzítése korántsem váltotta ki a gazdasági életből azt a lassú fejlődési folyamatot, amelyet tőle váriunk. Az állam- háztartás javulásával csaknem fordított arányban áll a magángazdaságok leromlása, vagyis a mezőgazdaságnak, kereskedelemnek s iparnak a legsúlyosabb krízissel való küzdelme. Az utóbbi időben sokat irtunk és panaszkodtunk arról, hogy a szanálás a magángazdaságot tönkretette és mint egy letarolt erdő, olyan sivár képet nyújt ma Magyarország gazdasági élete. A helyzet tényleg nem a legrózsásabb; nagy gazdasági küzdelem előtt áll'minden termelési ág, azonban ez nem a szanálás terhére Írandó, hanem egyenes és természetes folyománya a 10 éves inflációs gazdálkodásnak. Jól tudjuk, hogy a pénztől való menekülés idején a papírpénz nem volt válogatós és a leglehetetlenebb értékekben, exoíikus árukban keresett elhelyezkedést, mert amikor egyik napról a másikra a pénz értékében lényeges eltolódások következtek be, nem volt tanácsos nagy készpénz készletet tartani. Ennek az átka az, hogy mindenki immobil és nagy készleteit veszteséggel senki sem szívesen realizálja, miért is előállott az a helyzet, hogy inkább magas kamatok mellett próbálja tengetni háztartásának vitelét, semhogy beszerzési áron alul értékesítsen árut Ez a nagy immobilitás idézi elő a ma széltében-hosszában pertraktáít hiíelkrizist, amely megszűnik ábbaf a pillanatban, amint a nagy árukészletek eladásra kerülnek és tulajdonosaik pénzhez jutva az áru értéket- silése folytán, kevésbbé lesznek hiteire ráutalva s igy a pénzforrásokkal szemben is kisebb hiteligények fognak mutatkozni. A: mezőgazdaság azonban erősen rá van utalva hitelre. Ezeket a hite ' igényeket a hazai pénzforrások kielégíteni nem tudják. Csonka-Magyarország bankbetéteinek összege alig éri el _ a 300 millió aranykoronát, ebből az összegből 16 miilió kaíasz- trális holdnyi terület megfelelő megműveléséhez és invesztálásához szükséges forgótőkéi megszerezni lehetetlen. Ezért kell a külföldi tőke figyelmét a jó magyar földre felhívni, mely biztos záloga lehet az ide beözönlő tőkének. Ha ez az akció sikerül, — amire minden remény megvan — akkor a inai szanálási krízis önmagától megoldódik, mert gazdasági életünk egyetlen valóságos és komoly betegsége ma a tőkehiány, mely azután minden vonalon más és más formájú betegségi tüneteket idéz elő. Abban a pillanatban, amint ezt a legnagyobb akadályt az uibói elhárítottuk, vége lesz a szanálási krízisnek, vége lesz annak a nagy munkanélküliségnek, termelési és fogyasztási pangásnak, amely nem egyedül és kizárólag speciális magyar jelenség, hanem minden legyőzött ország gazdasági életében ugyanabban a formában, mint nálunk, tartósan mutatkozik. Csak addig kell még kitartanunk, amig «külföldi tőkére szert teszünk és ét a Küiröidí hitel fogja békegazdaságunk alapjait megvetni. A kettészakadt sz©@iallsta^ párt harsa egymással Az összeférhetetlenségi elhalasztotta tárgyalását Budapest, április 16 A nemzetközi szociáldemokrata pártban régóta duíó ellentétek végre is nyílt szakadásra vezettek és az elégedetlen rész külön vált és megalkotta a msga külön pártját — a Magyarországi Szociálista Munkáspártot. A két fél most már külön táborból harcol egymás ellen. Vági István páríja a nemzetközi szociáldemokrata pártot a munkások kizsákmányolásával. a munkásérdekek elárulásával vádolja, a másik párt viszont a kommunistaság bélyegét igyekszi Vágiékra rásütni, akikről azt állítják, hogy Garbai Sándornak és Böhm Vilmossal sőt rajtuk keresztül Kun Bélával állanak összeköttetésben. A Painíevé-kormány akadályai. Párisból jött esti telefonjelentések szerint a Painlevé-kormány megalakulása elé váratlanul nagy akadályok íornyosodtak s igy valószínű, hogy a válság megoldása nem fog oly gyorsan sikerülni, mini ahogy azt eleinte remélték. Painlevé az eimult éjszaka hosszasabban tárgyalt azokkal a politikusokkal, — többek között Briand-nal és Cai!laux-val — akik esetleg tagjai lesznek a kormánynak. Caillaux pénzügyminiszterA rendőrség mindkét párt politikai működését állandóan szemmel kiséri. A nemzetgyűlés összeférhetetlenségi állandó bizottsága Széchenyi Viktor gróf elnöklete alatt ma déli 12 órakor ülést tartott a képviselőház I. számú bizottsági termében. Az ülés napirendjén Pakots Józsefnek Haller István ellen tett összeférhetetlenségi bejelentésének tárgyalása szerepeit. A bizottság tekintettel arra, hogy határozatképes számban nem voltak jelen a bizottság tagjai, a tárgyalási elhalasztotta és felhívta az elnököt, hogy belátása szerint intézkedjék az ülés kijelölésének időpontja iránt. sége igen nagy feltűnést kelt s bizonyos köröket mélyen nyugtalanít. — Viszont másrészről azt hangoztatják, hogy Caillaux pénzügyi koncepciója határozottan ellenkezik a szocialisták pénzügyi javaslatával s ez a körülmény megnyugtatóig kell, hogy hasson a polgári körökre. Ami a vagyon- dézsmát illeti, Caillaux határozottan a vagyondézsma ellen nyilatkozott. Ebből logikusan az következik, ha Caillaux helyet foglalna a Painlevé- kabinetben, akkor a szocialisták nem támogatnák ezt a kormányt. 51őí!a;etés! ára: Egy hóra 30.000 korosa Három hóra... .... ......... 9Q.QCQ korom: Egy havi vármegyei közigazgatás Bődy alispán jelentése a múlt hó állapotáról — Nagykanizsán növekedett a bűnözések száma Zalaegerszeg, április 16 Zalavármegye közigazgatási bizottsága most tartotta rendes havi ülését Tarányi Ferenc dr. főispán elnökletével. Parányi Ferenc dr. főispán az ülés megnyitása után meleg szavakkal emlékezett meg az államépitészeti hivatal távozó főnökéről, Jermy Sándorról. akinek nagy érdemeit jegyzőkönyvileg örökítik meg. Brand Sándor dr. vármegyei főjegyző felolvasta az alispáni jelentést a vármegye múlt havi állapotáról. Az alispáni jelentés megállapítja, hogy a közbiztonság a megelőző hónaphoz képest javult, kivéve Nagykanizsa városát, ahol a kihágások és bűnesetek száma növekedett. Tűz tizenhárom esetben pusztított a megyében, amely 2,203.780,500 korona kárt okozott és amelyből biztosítás utján csak 172 millió korona térült meg. Az áilategészségi főfelügyelő jelentése szerint a megyében huszonkilenc község volt járványos állatbetegséggel fertőzve. Jelenleg egyetlen községben sincs ragadós szájvagy körömfájás. A Dunántúli Mezőgazdasági Kamara jelentését a múlt év második feléről a bizottság tudomásul vette. Dr. Horváth Vilmos jegyző felolvasta a kereskedelmi minisztériumnak és a vasutigazgató Ságnak leiratát a vasúti közlekedés ügyében. Értesítik a bizottságot, hogy az uj nyári menetrendben lehetővé teszik Zala- bérnél a jó csatlakozást. Ukk és Tapolca között három vonatpárt és közvetlen kocsit vettek tervbe az uj nyári menetrendben. Dr. Thassy Gábor vármegyei tiszti főorvos jelentése szerint a vármegyében a felnőttek egészségi állapota kielégítő volt, míg a gyermekeké — különösen Nagykanizsán és Keszthelyen— kedvezőtlen volt. Sándor Zsigmond, az államépitészeti hivatal uj főnöke terjesztette be ezután jelentését. Szirmay Miksa kir. tanfelügyelő javaslatára a bizottság negyvenegy iskolának megadta az engedélyt a tanév megrövidítésére a tiz éven felüli gyermekek számára. Hann János dr. árvaszéki elnök, a vármegyei ügyész, pénzügyigazgató és a megyei gazdasági felügyelő terjesztették be ezután jelentéseiket. Bődy Zoltán alispán végül beszámolt a bazaltbánya ügyében lefolytatott tárgyalásairól.
