Zalai Közlöny, 1925. április-május (64. évfolyam, 73-143. szám)

1925-05-13 / 106. szám

1925 május 13. ZALAI KÖZLÖM? ti A Tölgyfa-utcai gyil­kosság főtárgyalása Budapest, május 12 A Margit-köruti katonai törvény­széken megkezdték Léderer Gusztáv­nak, Kudelka Ferenc hentesmester gyilkosának főtárgyalását, melyet óriási érdeklődés kisért. A tárgyalást Apáthy Jenő, ezredes-h idbiró vezette. A vádirat rablógyiikosság bűntettével vádolja és kötél általi halált kér Lédererre. Léderer kihallgatása kö­vetkezett ezután. Kezdetben minden kérdésre csak az a válasza, hogy nem emlékszik semmire s emellett csökönyösen kitart, majd közben hosszú ideig hallgat s egyáltalán nem felel a föltett kérdésekre; legfeljebb azt hajtogatja alig érthető halk han­gon: „Nem tudom ... nem tudom.“ Következett ezután Lédererné ki­hallgatása, aki tanúvallomásában rész­letesen elmondta a gyilkosság tör­ténetet és annak ismert előzményeit, j Lédererné vallomása mindent fér­jére hárít. A vallomás közben több ellenmondásba is keveredett. Hogy férjét felbujtotta volna a gyilkosság elkövetésére, azt határozottan tagadja. Kodelkával már a tőzsdén is együtt játszott az asszony s 8 millióval 52 milliót nyert. Az asszonyt vallomá­sára nem eskették meg. Kihallgatták még Pásztor Juliska szobaleányt, Kodelka Lajost, a meggyilkolt öccsét és Kodelka Ferencnét, az áldozat özvegyét is. A fegyverszakéríők ki­hallgatása után a főtárgyalásí meg­szakították s folytatását szerda reg­gel 9 órára tűzték ki. Hindenburg letette az elnöki esküt Berlinből jelentik : Hindenburg, uj német birodalmi elnök röviddel 12 óra után tette le a birodalmi gyűlés palotájának ünnepélyesen feldíszített üléstermében a birodalmi alkotmány által előirt esküt. Az ünnepélyes ak­tus programszerűen, minden inci­dens nélkül folyt le. A birodalmi elnök megjelenése pillanatában a teremben majdnem teljes számban je­lenlevő kommunista képviselők a szovjet köztársaság éltetésébe törtek ki, ezután az eskü letétele előtt zárt sorokban elhagyták a termet. A bi­rodalmi üléstermet, valamint' páho­lyait a közönség zsúfolásig megtöl­tötte. A diplomáciai testület Pacceli apostoli nunciussal az élén, teljes számban megjelent. A kormány és a birodalmi gyűlés tagjai számára fenntartott padsorok szintén zsúfolá­sig megteltek. Hindenburgot megje­lenése után Löebe, a birodalmi gyű­lés elnöke felhívta, hogy az össze­gyűlt népképviselet előtt tegye le az esküt az alkotmányra. Az uj biro­dalmi elnök ünnepélyesen letette az esküt. Löebe birodalmi gyűlési elnök üdvözölte ezután a népképviselet nevében az uj birodalmi elnököt és annak a reményének adott kifejezést, hogy hivatala működése idején si­kerülni fog Németország újjáépítését folytatni és a sikerrel kezdeménye­zett külpolitikai békülékenységet biz­tosítani. Az uj birodalmi elnök mi­után válaszában ismételten hangsú­lyozta, hogy a birodalmi elnöki es­küt a köztársaság alkotmánya sze­rint tette le, kijelentette, hogy a birodalmi gyűlés és a birodalmi el­nök mindkettő közvetlenül a német- országi népválasztásbó! erednek, együttesen alkotják a népszentség megtestesítését, ami Németország jelenlegi alkotmányának alapja. Ebben áll az alkotmány mély ér­telme, amelyre férfiúi szavával köte­lezi magát. Elnöki feladatának jelen­tette ki, hogy a német nép egybe­gyűjtését, különös odaadással fogja szolgálni. A birodalmi gyűlés ezután Löebe birodalmi gyűlési elnök felhí­vására felállva éltette a köztársaság­ban egyesült német népet. Az eskü letétele után az uj birodalmi elnök a birodalmi kancellár társaságában a birodalmi gyűlés palotájának sza­badon álló lépcsőjére lépett. A birodalmi gyűlés épülete előtt egybegyült óriási néptömeg viharos kiáltással üdvözölte a birodalmi el­nököt és az ujjongás csak fokozó­dott, amikor dr. Luther birodalmi kancellár éltette a birodalom uj fejét. A feljáró lépcsővel szemben a biro­dalmi véderő egyik diszszázada tisz­telgett egy induló hangjai mellett, mire a birodalmi elnök kíséretével együtt elvonult a diszszázad arcéle előtt. A Deutschland über alles hangjai után a birodalmi elnök autón a Wílhelm-strasséra hajtatott, ahol ma délután a birodalmi elnöki palotá­ban megkezdődnek az első fogadások. * A német néphez intézett kiáltvány­ban az uj birodalmi elnök a német nép minden rétegét együttműködésre hívta fel. Üdvözletét intézi az egész dolgozó német néphez, amelytől az állam és a közgazdaság súlyos hely­zete különös teljesítményeket kiván. Ez az üdvözlet a német birodalmon kivül élő néprétegeknek is szól, melyeket a nagy német kulíurközös- ség és a vérség köteléke elválaszt­hatatlanul egybekötnek a német nép­pel. A jövőben is együttesen aka­runk törekedni arra — mondja a kiáltvány — hogy együttes és békés munkával megszerezzük jogos ré­szünket a többi népek megbecsülé­séből és elismeréséből és megsza­badítsuk a német népet attól az igazságtalan folttól, mely ma még terheli. A katonatemetőért Nagykanizsa, május 12 Vitéz Baranyay János és vitéz Baranyay Jánosné, kik akciónk megindultakor mindketten egy- egy sírkő felállítását vállalták, adományaikat 103.000 koronával két sírkő végleges felállítási költ­ségeinek összegére, 243.000 koro­nára egészítették ki. A Nagykanizsai Emberbarát Temetkezési Egyesület e hónap 3-án választmányi ülést tartott, melynek határozata értelmében 121.500 koronát juttatott az egye­sület szerkesztőségünkhöz, néhai örökös elnöke, Eperjesy Gá­bor iránt érzett kegyelete jeléül, egy katonasirnak sírkővel való ellátása céljaira. Hisszük, mert ezt a hitünket a múlt gazdag tapasztalatai támo­gatják, hogy városunkban sokan akadnak még, kik átérzik a ne­mes akció horderejét az ember­társi és vallásos kegyelet, vala­mint hazafiság szempontjából s el fogják hozni még adományaik kiegészítését, nemkülönben a még hiányzó sírkövek árát. Nemcsak emberbaráti, vallásos és hazafias kötelességet teljesí­tünk, midőn ehhez az akcióhoz Nagykanizsa egész társadalmá­nak osztatlan segítségét kérjük, hanem egyúttal önmagunkkal szemben mindannyian erkölcsi kötelességet is rovunk le, mikor egy*egy sírkővel szaporítjuk a katonatemető érdekében megin­dult gyűjtés eredményét. Mély gyásza van a nagykanizsai piarista rendháznak és a reálgimná­ziumnak. Május 12-én (kedden) d. u. háromnegyed 2 órakor lehelte ki nemes lelkét Farkas József kegyes- rendi aranymisés áldozópap, tb. és nyug. rendi kormánysegéd (asszisz­tens), miután életének 81. évét be­töltötte. A boldogultat vidékünkhöz, sőt városunkhoz is erős szálak fűzték. 1844. márc. 1-én született Nemes- vidon, Somogy megyében. A nagy- kanizsai reálgimnáziumban végezte az első négy osztályt, később a pia­rista rendbe lépett és ugyanezen in­tézetnek volt az 1871/72. és 1872/73. tanévben tanára s az 1894/95. tan­évben pedig igazgatója. Több mint 20 évig működött, mint a magyar, latin és görög nyelv tanára. Három évig Vácott a rendi noviciusok ma­gisztere volt s mivel ezt a rendkívül fontos bizalmi állást rendi elöljárói­nak a legnagyobb megelégedésére töltötte be, először igazgató és ház­főnök, majd a rend központi veze­tőségének egyik tagja (kormánysegéd) lett, mely legfőbb hivatalt körülbelül húsz évig viselte. Ötven évi szaka­datlan munka után nyugalomba vo­nult Nagykanizsára, mely szülőfalu­jához legközelebb volt s azóta mai napig itt élt rendtársai körében. Galamblelkü és melegszívű em­ber, Isten szive szerint való jó pap, kötelességét mindenkor hiven telje­sítő tanár volt, aki mint a régi klasszikus nyelv kiváló ismerője és művelője szabad idejében szívesen foglalkozott szaktudományaival. Nyolc könyve és irodalmi cikkei őrizik meg az utókor számára érté­kes irói működésének emlékét. Elköl­tözött örökre rokonai, rendtársai s volt nagykanizsai tanítványai köré­ből. Amily szeretettel övezték életé­ben, mint igazi jó embert, éppen olyan szomorúsággal gyászolják most, amikor váratlanul eltávozott az élők sorából. Temetése máj. 14-én (csütörtökön) délelőtt 10 órakor lesz a felsőtem­plomban. II megyegyiilés második napja Zalaegerszeg május 12 A folytatólagos törvényhatósági bizottsági közgyűlését délelőtt 9 órakor nyitotta meg Tarányi Ferenc dr. főispán. Elparentálta a ma reggel 3 órakor elhunyt Thassy Lajos me­gyebizottsági tagot s indítványára a közgyűlés elhatározta, hogy részvétét fejezi ki a hozzátartozóknak. A napirend tárgyalása során meg­szavazták az utadó-alap terhére il­letményeket élvezők részére a tiszt­viselői segélyeket. Nagykanizsa és Keszthely a ka­tonai beszállásolási kártalanítások összegének felemelését kérték. A kérvény elkésve érkezett, igy utasí­totta a közgyűlés az alispánt, hogy jövőre e kérelem teljesítése céljából gondoskodás történjék költségvetési fedezetről. Mesterházy Jenő indítványozta, kogy a megye 50 millió koronát szavazzon meg Tisza Kálmán és István Budapesten felállítandó szob­rára. Az állandó választmány Bihar- megye átiratára csak Tisza István szobrára 1000 aranykorona megsza- ! vazását javasolta. Farkas Tibor az utóbbi javaslatot ajánlotta elfogadásra. Tisza Kálmán szerepe — mondotta — a magyar történelemben kétes értékű. Zala Deák Ferenc emlékének is tartozik annyival, hogy nem szavaz meg nagy összeget Tisza Kálmán szobrának felállítására. (Helyeslés.) A két felszólaló hosszabb vitája után a közgyűlés az állandó választ­mány javaslatát fogadta el. Eger földrengés által sújtottjai s a keszthelyi Gazdasági Akadémia men­zája részére 1—1 millió, a Dunán­túli Közművelődési Egyesületnek 100.000 korona segélyt szavaztak meg. Balatonfüred és Hévíz gyógyfürdő költségvetés-előirányzatát és fürdő­szabályrendeletet módosították. Ifj. Thassy Imre indítványára a vármegyei tisztviselőknek fizetés-ki­egészítést szavaztak meg. A Zalamegyei Cserkész Szövetség­nek a közgyűlés segélyt szavazott meg. A Zalavármegyei Hivatalos Lap előfizetését 12 aranykoronában álla­pították meg. A közgyűlés pártolólag terjeszti a belügyminiszter elé Zalaapáti és Zalahosszufalu egyesítés iránti, va­lamint Alsó- és Felsőnemesapáti különválási kérvényeit. Kimondották a pacsai járási szék­ház átalakítását is, azonban a ta­karékosság elvének kivitelben szem előtt tartásával. Az idegenből a megyébe érkező munkáscsoportokat a közgyűlés mai határozata értelmében a földbirtokos köteles nemenként elkülönítve el­szállásolni s a zalai falvak megfer­tőzésének elkerülése végett az érkező és távozó cselédeket hatósági orvos­sal megvizsgáltatni. Nagykanizsa város határozatát az elemi gazdasági szakiskola felállítá­sára vonatközólag jóváhagyták. A közgyűlés kisebb ügyek elinté­zése után ért véget. Vagyonmentővásár Még csak néhány napig lehet a tárgyakat beszolgáltatni Nagykanizsa, május 12 Nehogy egyesek elmulasszák a vagyonmentővásáron értéke­síteni szándékolt tárgyak beszol­gáltatásának terminusait, közöl­jük .a közönséggel, hogy erre már csak négy nap áll rendel­kezésére : szerda, csütörtök, pén­tek és szombat, miután a vasár­napot a rendezés munkálatai veszik igénybe, hétfőn pedig megnyílik a vásár s a képaukció anyagának kiállítása. Amennyiben tehát valaki fel akarja használni a kedvező alkal­mat arra, hogy értékesíteni szán­dékolt hangszereit, szőnyegeit, értékesebb bútordarabjait, fest­ményeit, régiségeit, könyveit stb. a legelőnyösebben adja el, szol­gáltassa be az illető tárgyat az átvevő bizottságnak, mely napon­ként délelőtt Í0—12 és délután 3—6 óra között a Nagykanizsai Kaszinó emeleti dísztermében átvételi elismervény mellett veszi át azokat. Eddig igen sok bejelentés tör­tént pianino, cimbalom, hegedű, régi porcellán-festmények, köny­vek, kézimunkák stb. értéktár­gyakra vonatkozólag.

Next

/
Oldalképek
Tartalom