Zalai Közlöny, 1925. április-május (64. évfolyam, 73-143. szám)
1925-04-11 / 82. szám
a ZALAI KÖZLÖNY 1925 április 12. törekednie kell és a magyar nemzet fennmaradásának érdekében a velünk együttérző, valamint a velünk közös érdekű nemzetekkel összefogva követelnünk kell a rajtunk elkövetett jogtalanságok orvoslását a békeszerződés revíziója utján. Ezt a határozatot a Magyar Nemzet Szövetség valamennyi vármegyei és városi hatósággal, valamennyi vidéki körével és társegyesületekkel azon kérelemmel közli, hogy csatlakozásukat közgyűléseikben kimondani és erre vonatkozó határozataikat Szövetségünkkel április hó 20 ig közölni szíveskedjenek, hogy az egész ország egységes óhajtását kifejezésre juttató határozatok mielőbb a nemzetgyűlés és a m. kir. kormány elé legyenek terjeszthetők. Kelt a Magyar Nemzeti Szövetség választmányának Budapesten 1925 március 31-én tartott üléséből. Báró Perényi Zsigmond s. k. országos elnök, dr. Okolicsányi László s. k. ügyvezető elnök. Újabb bizonyítékok Okolicsányi ellen Okolicsányi vallomása a gyilkosságról a rendőrség szerint nem felel meg a valóságnak — Egy ember nem végezhetett Leirer Amáliával — A budapesti rendőrség közegeinek felvidéki útja eredménnyel járt — Beszámoló a felvidéki nyomozásról — Piesche nyomdászt a csehek letartóztatták A sternbergi magyar „Schlesinger“ — Okolicsányi László a balassagyarmati fogházban szervezte meg a bünbandát Budapest, április 11 Okolicsányi László legutolsó kihallgatása alkalmával a rendőrfőtisztnek elmondotta, hogyan mesélte el neki Pödör Gyula Leirer Amália meggyilkolását. — Álkulcscal akarta kinyitani a lakás ajtaját, amikor az előszobából lépteket hallott és elakart szaladni. Mivel félt, hogy elcsípik, várt és amikor Leirer Amália kinyitotta az ajtót, Pödör hirtelen hirtelen beugrott az előszobába, egyik kezével betapasztotta a sikoltozó nő száját, a másikkal felkapta Leirer Amáliát és úgy cipelte be a hálószobába, ahol végzett vele. A rendőrtisztviselő erre szeme elé tárta Okolicsányinak vallomása valószínűtlenségét. Nem hiszi, hogy Pödör csak egyedül lett volna Leirer- nél. Majd erőseit szemébe nézett és rákiáltott: Miért nem mondja meg őszintén, hogy maga is ott volt és huzza az őszinte vallomását? Okolicsányi erre azt felelte, hogy nem tud többet az egész dologról. Ö is olyan mártír — mondotta, mint volt Leirer Lőrinc. A gyilkosság végrehajtásában nem vett részt. Alibit tud igazolni, hogy mit csinált december 25-én délután 5 és 10 óra között. De jól emlékszik maga erre a napra — szólt erre a rendőrfőtiszt. Leirer Amália bizalmas féifiisme- rőse Kerstens Teodor kizártnak tartja azt, hogy Pödör egymaga végezheted volna a magastermetü, izmos és erős leánnyal. A gyilkosságnak feltétlenül másképpen kellett lefolyni mint ahogy Okolicsányi előadja. Elmondta még hogyan néztek ki a leány ékszerei és pontos leírást adott róluk. A nyomozó rendőrségnek is ugyan az a feltevése, hogy Okolicsányi vallomása a gyilkosság lefolyásáról: a saját találmánya. A budapesti áüamrendőrséguek a megszállott Felvidékre küldött közegei visszaérkeztek Budapestre. Útjuk eredményéről a következőkben számoltak be: Végig mentek mindazokon a helyeken, ahol Dohnál, Beider és Eödör Gyula megfordultak. Megállapították, hogy szoros összeköttetésben voltak Okolicsányi Lászlóval, aki Beitternek több sürgönyt is küldött Liptószent- miklósra. Olmíitzben megállapították Pödör öngyilkosságát és személyazonosságát. Kihallgatták Tudacsek Károlyt is, aki elmondotta, hogy a nyíregyházi huszároknál Pödör a tisztiszolgája volt, akivel később egy csalási ügyből kifolyólag a balassagyarmati fogházban összekerült. Ott ismerkedett meg Okolicsányival, Pödörrel. Bollával és Sagullyval. Kiszabadulása után Okolicsányi bejuttatta az Elektromos Müvekhez. A múlt évben szökni akart Budapestről, amikor Pödörrel találkozott, aki arra kérte, hogy vigye magával Csehországba. El is utaztak Olmützbe, ahol mindkettőjüket letartóztatták. Ott a fogházban ismerték meg Dohnál Leót. Pische Frigyes nyomdatulajdonos azt vallotta, hogy ismerőse, Dohnál Leó egy alkalommal bemutatott neki. egy Schlesinger Jakab nevű zsidót és kérte őt, hogy mindkettőjük számára engedjen át nekik néhány napra egy szobát, amit meg iá tett. Egy ízben 69 svájci frankot kaptak Budapestről, Dohnál időközben elutazott és Schlesinger egy fillér nélkül maradt vissza, aki állandóan betegként az ágyban feküdt. Egy napon nagyon idegesen viselkedett, levelet irt és nejét kérte fel, hogy tegye postára. A levél címzése: Budapest, Váci-utca 74. alá szólt. Másnap aztán jött Sefcsik detektivfelügyelő egy csendőrrel hozzájuk az „albérlő“ után érdeklődni. A felügyelő hirtelenig felrántotta az ajtót, melyben Schlesinger (Pödör) feküdt. De ugyanakkor revolverlövés hallatszott, Schlesinger szájába lőtt és azonnal meghalt. Szombaton azonban megállapították azt is, hogy Piesche nem járt el jóhiszeműen ebben az ügyben. A nyomdász állandóan gyanús alakoknak szokla kiadni szobáit. Pödör előtt egy németországi gyilkos lakott nála. mig Pödör nála lakott, háza spaletráját állandóan lecsukva tartotta. A cseh rendőrség Pieschet bűnpártolás címén le is tartóztatta. A budapesti rendőrségi közegek felvidéki útja tehát komoly eredményekkel járt. Sikerült számos biztosítékot szerezni Okolicsányi László ellen. Fontos lesz a megállapítás is, hogy a bűnszövetkezet tagjai a balassagyarmati fegyházban ismerkedtek össze és a fegyházban szervezte meg Okolicsányi László azt a bandát, amelynek tagjai Pödör Gyula, Tudacsek Károly lovag, Bolla József, Sa- guly Ferenc és Schmal Leó voltak. (Lapunk zártakor jelentik nekünk telefonon): Az érdekes gyilkossági ügy nyomozásának vezetője, dr. Vogel ma reggel adta át a bűnügyi osztály vezetőjének, Katona Rezső rendőrfőtanácsosnak a 37 oldalt kitevő jegyzőkönyvet, amelyet a eseti-szlovák rendőri nyomozás során vettek fel. A jegyzőkönyv áttanulmányozása után ma délben magához kéri Oko- licsányit és valószínűleg a késő éjszakai, órákig fog tartani a kihallgatás, melytől újabb eredményt várnak. A felvidéki nyomozás során feltűnt egy Zsarnot nevű rovoítmultu egyén is, aki Pödör bizalmas társa volt és nem lehetetlen, hogy ő is részt vett a gyilkosságban. Dohnál vallomásának volt egy érdekes része is, amelyben Dohnál azt adja elő, hogy Pödör csupán csak bűnbak, a gyilkosságot egy pesti ur követte el, akinek Pödör megígérte, hogy nem fogja elárulni. Érdekes, hogy Okolicsányi az eddig bevallott dolgokat visszavonta, azonban ez semmit sem javít a helyzetén, mert közvetlen környezetében is ellentétes vallomást tett. Lénával Istvánt elítélték j Rágalmaxáeért két havi fogház Kecskemét, április 11. A Zalai Közlöny tudósítójától Lendvai István rágalmazási és becsületsértési perében tegnap délben hirdette ki az ítéletet dr. Aág Miklós a kecskeméti törvényszék büntetőtanácsának elnöke. Az Ítélet szerint Lendvai István felhatalmazásra hivatalból üldözendő rágalmazás vétségében bűnös azért, mert Cegléden 1923. évi augusztus hó 20-án nyilvánosság előtt a kormánnyal szemben a vád szerinti kifejezéseket használta, tehát oly tényeket állított, melyek a valóság esetén alkalmasak lennének arra, hogy a kormány tagjait közmegvetésnek tegyék ki. A törvényszék Lendvait főbüntetésül két havi fogházra, mellékbüntetésül pedig kettő millió korona pénzbüntetésre ítélte, mely behajthatatlanság esetén 100,000 koronánként egy napi fogházra változtatható át. A bíróság elrendelte továbbá az ítélet jogerőre emelkedése után a ceglédi „Kisgazda“ című újságban, továbbá a „Szózat“ cimü budapesti napilapban az ítéletnek a vádlott költségén való teljes közzétételéi és elmarasztalta továbbá az összes bűnügyi költségekben. Az ítélet ellen úgy a kir. ügyész, mint a vádlott fellebbezést jelentettek be. Győzelmes Krisztus Irta: Nagy Győző Krisztus, kit Iskarioth árulása Kényszerltett a Golgothára menned, Én nemzetemnek sorsát látom Benned! Népünknek is van ilyen Golgothája, Nyomába’ gyász fakadt és siralom, Mindig sajgóbb sebünk ez: Trianon. S ott áll Judás s a csók hatását várja, Mint lesz megtörve áldozata teste, Pilátusok miként vonják keresztre .. . Könnyenhivök magyar Nagypéntekének Lesz még a halál után folytatása I Nagy bűn nagy büntetése vár Judásra. Remény sarjadzik a sírok felett is: A trianoni haláltól ne féljünk! Igazság lelke: Isten van mivélünk! A Gjotgotha-kerésztről sirbaszállott Megváltó diadalmi napja van ma! Jog gy özedet me, Judások siralma . .. Krisztus, kit Iskarioth árulása Kény szeritett a Golgothára menned: Én nemzetem jövőjét látom Benned! Magyar husvét Irta: Köliő Ignác miniszteri tanácsos Maros-Torda vármegye alispánja Álmodtam. Alvó lelkemnek éber lelke, éjnek éjcsendességében kétezer esztendővel repült vissza a letűnt semmiségbe. A rómaiak által rabigába hajtott három Világrész egyik legkisebb, de nem legjeleniékíele- nebb népének országában, szép Ázsiának földjén voltam, ahol nagy volt a sötétség. Az elnyomott nép nem látta jövendőjét, ember emberrel, testvér testvérrel, jóbarát a baráttal volt gyűlöletes harcban. írástudók és farizeusuk pedig a hatalomért folytattak élet-halál küzdelmet. Csupán a pusztának juhpásztorai között volt lelki nyugalom. Ott voltam, mikor a föld sötétségének sűrűségében megjelent az égi fény, a három bölcs csillaga és reá világított az istállóra, melyben gyermek született, akiben az emberi és örök isteni igazság öltött testet. A gyermek férfivá vált, az általa hirdetett igazságok átlépték az elfogultság által elzárt országhatárokat és a nép, melyből a gyermek szü- i letett megostorozta, tövissel koronázta, j keresztre feszítette fiát, kőszikla-sirba j temette és sírjára sziklát hengeritetf, hogy vele együtt visszajöhetlenül eltemesse a hirdetett igazságokat is. És az Istenember megdicsőüít az j ő igazságának fényességében, fején a töviskoszorut az el. nem múló égi fény veszi körül. Kétezer esztendőnek elmúlásán minden nemzeteknél mind nagyobb tért hódított az Istenember áltaí hirdetett igazság és a népek és nemzetek fenséges házakat, templomokat építettek az igazság igéinek hirdetésére és szobrokat állítottak az emberi és isteni igazság halhatatlanságának emlékére. Tudomány, művészet, hit és vallás mind-mind szolgálatába szegődtek, de a népnek, mely az emberi és isteni igazságot az Istenemberben meggyilkolni akarta, templomaiból száműzte az Istenember igéit és emlékének megszentelésére nem talált ez ideig alkalmas napot. Felébredtem. Nemzetemnek teste megkinozva, megostorozva, keresztre feszítve, országának földje megtépve, darabokra hasogatva és az igazság gyilkosai között szétosztva van, mint az igazságot képviselő és hirdető Istenembernek felső ruhája. Miért?! Tett-e egyebet ez a nemzet, mint igazságot hirdetett és azért életet és vért áldozott ? 1 Husvét van. Az igazság, az emberi és isteni igazság örök életének ünnepe. A nyugati nagy nemzetek életében a nagy hét tanulságai mind erősebben jelentkeznek. Sajtójuk, parlamentjeik visszhangzanak az elkövetett nagy igazságtalanságok beismerésétől és keresik a módját a jóvátételnek. Itt bent Csonkamagyarországon is megmozdultak egyesek és tettekre hívják a magyar nemzetet s a gyalázatos párizsi békediktatumoknak ujraf el vételét, hatályon kívül helyezését követelik. Követelik a rutul megcsonkított országhatárok visszaállítását, a nyugati nemzeteket és kultúrájukat évszázadokon át védő magyar nemzetnek megbecsülését, elvett jogainak, életfeltételeinek visz- szaadását! Ébredj nemzetem ! Az igazság feltámadásának ünnepén állj az igazság feltámadásának zászlója alá, erős hittel, tántoríthatatlan reménnyel akard a feltámadást és mi feltámadunk.
