Zalai Közlöny, 1925. április-május (64. évfolyam, 73-143. szám)

1925-06-14 / 131. szám

Nagykanizsa, 1925 junius 14, vasárnap Ára 2000 koron« 65. évfolyam, 131. szám fls«rk#Mtő*ég és kiadóhivatal Fő-nt 5 loterorban-Telcion 78, nyomda 117. szám POLITIKAI NAPILAP rwrnn.wii ■iiiwiiiiuii—bwbw—Mutia—w—ím——a Felelős szerkesztő: Kempelen Béla IMHMMragHRnMBHManaMHBi Eíöliaeiéai ws; Í2gy hóra 30.000 korona Három bóra... ---------9C.Q0Q korona A MAGYAR KULTURPOLITIKA Klebelsberg Kunó gróf kul­tuszminiszter meghívást kapott a porosz közoktatásügyi minisz­tertől s a Notgemeinschaft der deutschen Wissenschaft elnöké­től, hogy Berlinben előadást tartson a magyar kultúrpolitiká­ról. A miniszter az eddigi pro­gram szerint ősz elején fogja megtartani a német fővárosban előadását. Mi ezzel a ténnyel szigorúan csak a magunk szempontjából kivánunk foglalkozni. Nem di­csekszünk azzal, hogy ez a meg­hívás kitüntetés-e reánk, hogy mennyire fogja a németek érdek­lődését felkelteni Hazánk kultú­rája s kulturtörekvései iránt s nem is kérdjük: lesz-e belőle haszna az országnak. Bennünket ebben a percben, amikor a kul- j tuszminiszter meghívásáról be- j számolunk, sokkal inkább érde­kel az a kérdés, hogy mit fog előadni a magyar kultúrpolitiká­ról, illetőleg már most feltesszük magunkban a kérdést, hogy egy­általán van-e hazánkban egysé­gesen kidomborodó kultúrpoli­tika? S ha van, mert bizonyára van, ha az előadás tárgyát en­nek ismertetése képezi, — miben nyilvánul és minő irányban várja kifejlődését? Magának a kultúra szónak értelmét is igen nehéz szabato­san meghatározni. Ha az általá­nos művelődési viszonyok szín­vonalának emelését értjük alatta, akkor e tekintetben nem sok dicsekedni valónk van. Ha hozzá kapcsoljuk kultúránk lényegéhez annak nemzeti vonatkozását, eb­ben az esetben sem vagyunk képesek túlságosan kidomborítva látni ebbeli sajátosságait. Pedig minden törekvésünknek ] oda kell irányulnia, hogy kul- \ túránkra reá nyomjuk nemzeti j jellegének bélyegét, mert csak j ez adhatja meg számára az ösz- szehasonlitás jogosultságát a kül­föld kulturális állapotával szem- j ben. A nemzeti jelleg pedig í nagyon halványan visszafénylik j kultúránkon. A kultúrát általános irányéi- j vek alapján vizsgálva, abban — j bizonyos — igen sok internacio- í nális vonás van. Hiszen lénye­gét tekintve jólétet, a technika vívmányainak érvényesülését, kényelmet, műveltséget, lelki gyönyört és az életnek sok olyan megnyilvánulási kapcsolatát je­lenti, mely mind ebben a szóban keresi érvényesülését: kultúra. De minden internacionalizmusa dacára kell, hogy nemzeti jelle­get is visszatükrözzön s ebben van az egyes államok sajátos kultúrájának minden ismérve. A mi kultúrpolitikánknak is arra kell irányulnia, hogy kultú­ránkban mennél jobban dombo­rítsuk ki annak nemzeti jellegét. És Klebelsberg gróf keresse és találja meg addig azokat a mó­dokat, melyekkel kultúránkat nemzeti vonásokkal tudja át­szőni s berlini előadása kapcsán hívja fel a világ figyelmét arra a körülményre, hogy itt ezen a megcsonkított területen él egy nép, melynek van kultúrája, vannak benne nemzeti sajátsá­gok, alkalmas a fejlesztésre, de ehhez szabadságra van szüksége s ezer éves kultúrájának ered­ményeit prédául dobták oda olyan népek martalékául, melyek annak megértéséhez és átvéte­léhez még messze vannak a civi- lizáltságtól. Helyre állt az államháztartás egyensúlya Az ellenzék módosító indítványai — A belügyminiszter nyilatkozata — Rfflentelmi ügyek Budapest, junius 13 A miniszterelnök nyilatkozata Bethlen István gróf miniszterelnök a Neues Wiener Journal genfi tudó­sítójának többek között a következő­ket mondotta: A nemzetközi kölcsön segítségé­vel Magyarország pénzügyi és gaz­dasági helyzete lényegesen javult. Pénzünk árfolyama állandósult, az államháztartás egyensúlya helyre- állott. Ez utóbbi annyira biztosnak látszik, hogy máris olyan intézke­désekre volna szükség, hogy a Nép- szövetség hozzájárulásával bizonyos mértékű adőterheken könnyitsünk anélkül, hogy a költségvetés egyen­súlyát veszélyeztetnék. Bizonyos adó­bevételeket már a jövő évi költség- vetésben alacsonyabban fogunk elő­irányozni, mint eddig Azért me­gyünk gyakran Genfbe, hogy felhív­juk a figyelmet arra, hogy az egész­séges pénzrendszer csak egészséges gazdasági viszonyok közepette lehet­séges és ezért mindent el kell kö­vetni Magyarországnak és általában közép Európának a gazdasági viszo­nyok javulására. Magyarország nem keres uj állami kölcsönt Genfben vagy a külföldön. Célunk az, hogy a Népszövetség támogatásával megnyerjük és erő­sítsük a külföld bizalmát irányunk­ban, hogy elsősorban a magántőke figyelme Magyarország felé fordul­jon. A magyar államnak a nemzet­közi kölcsönt nem kellett igénybe­vennie, tartaléka van belőle. Ez elegendő, hogy segítségével néhány évig beruházásokat eszközöljön. A Népszövetség ezt elvben elismerte és igy Magyarország abba a hely­zetbe jutott, hogy közvetlen segít­ségére siethessen a magánvállalko­zásnak. Megoldatlanul marad egye­lőre a mezőgazdasági hitel kérdése, amelyet a külföldi tőke közreműkö­désével lehet rendezni. Jó kilátása­ink vannak azonban, hogy már a legközelebbi időben ez is kedvező megoldáshoz jut. A belső viszonyok Magyarországon teljesen konszoli- dáíódottak. Öt és fél év óta vezeti az ügyet Magyarországon a mostani kormány. Ez a folytonosság bizo­nyítja, hogy az országban rendezett viszonyok uralkodnak és hogy a lakósság ezzel a kormányrendszerrel talán még sem annyira elégedetlen, mint ahogy azt a propaganda hírek terjesztik. A nemzetgyűlés A nemzetgyűlés mai ülését fél 11 órakor nyitotta meg Scitovszky Béla elnök. Bejelenti, hogy a vitézavatá­son a nemzetgyűlés képviseletében ő maga fog megjelenni. Az elnöki bejelentések után folytatták a vá­lasztójogi törvényjavaslat részletes tárgyalását. Hegymegi Kiss Pál: Szerinte ná­lunk először fontos demokratikus problémákat kellene megoldani. Az uj felsőház nem lesz demokratikus, mert megtartja a régi főrendiház arisztokratikus összetételét. Azt in­dítványozza, hogy a címbe az „or­szággyűlési" szó helyett „nemzet­gyűlési" szó vétessék be. Rupert Rezső hasonló értelemben szólal fel. Forradalmositó ténynek minősíti a felsőház felállítását s idejétmúlt dolognak tartja egyáltalá­ban a kétkamarás rendszerre való áttérést. Ptopper Sándor: A kétkamarás rendszer felállítását feleslegesnek tartja. A felsőház teljesen idegen a nép leikétől. Lendvai István: Nincs ország — mondja — nem lehet országgyűlés sem. Tizennégy vármegye nem Ma­gyarország. Az a kérése, hogy az országgyűlés szót helyettesítse „nem­zetgyűlés" szóval, mert az ország­gyűlés szónak beiktatásával végle­gesnek tekintenők a trianoni szer­ződést. Malasits Géza: Kifogásolja, hogy „országgyűlés" címet adtak a javas­latnak. A felsőházra nincs szükség, mert nagyon meglassítja a törvény­hozói munkát. A felsőház kreálásá­tól félti a demokráciát, mert nagy a tülekedés a felsőházi tagság után. Rakovszky Iván belügyminiszter a vita bezárása után szólt a címhez. Helyes, ha a törvényhozásnak van egy olyan háza, amely kevésbbé van kitéve a pártpolitikának és higgadtan, csakis az ország érdekeit szem előtt tartva, bírálja el a kérdéseket. Várnai Dániel: Nem tartja elegen­dőnek a javaslatban foglalt jogkiter­jesztést és javaslatot nyújt be, mely szerint választó mindenki, aki 24. életévét betöltötte, hat év óta állam­polgár és 6 hónapig egy helyben lakott. Létai Ernő: Kifogásolja, hogy a nőkre magasabb szellemi cenzust állapítanak meg, mint a férfiakra. De hibáztatja azt is, hogy a városi asszonyokat a falusiak elé helyezik. Indítványozza, hogy a nőkre is ugyanazt a korhatárt állapítsák meg, j mint a férfiakra. Pikier Emil: Meg kívánja adni a j választójogot minden írni és olvasni i tudó, huszadik évét betöltött férfi­nak és nőnek. j Malasits Géza: Az a meggyőző- ‘ dése, hogy az általános választójog

Next

/
Oldalképek
Tartalom