Zalai Közlöny, 1925. április-május (64. évfolyam, 73-143. szám)
1925-06-14 / 131. szám
Nagykanizsa, 1925 junius 14, vasárnap Ára 2000 koron« 65. évfolyam, 131. szám fls«rk#Mtő*ég és kiadóhivatal Fő-nt 5 loterorban-Telcion 78, nyomda 117. szám POLITIKAI NAPILAP rwrnn.wii ■iiiwiiiiuii—bwbw—Mutia—w—ím——a Felelős szerkesztő: Kempelen Béla IMHMMragHRnMBHManaMHBi Eíöliaeiéai ws; Í2gy hóra 30.000 korona Három bóra... ---------9C.Q0Q korona A MAGYAR KULTURPOLITIKA Klebelsberg Kunó gróf kultuszminiszter meghívást kapott a porosz közoktatásügyi minisztertől s a Notgemeinschaft der deutschen Wissenschaft elnökétől, hogy Berlinben előadást tartson a magyar kultúrpolitikáról. A miniszter az eddigi program szerint ősz elején fogja megtartani a német fővárosban előadását. Mi ezzel a ténnyel szigorúan csak a magunk szempontjából kivánunk foglalkozni. Nem dicsekszünk azzal, hogy ez a meghívás kitüntetés-e reánk, hogy mennyire fogja a németek érdeklődését felkelteni Hazánk kultúrája s kulturtörekvései iránt s nem is kérdjük: lesz-e belőle haszna az országnak. Bennünket ebben a percben, amikor a kul- j tuszminiszter meghívásáról be- j számolunk, sokkal inkább érdekel az a kérdés, hogy mit fog előadni a magyar kultúrpolitikáról, illetőleg már most feltesszük magunkban a kérdést, hogy egyáltalán van-e hazánkban egységesen kidomborodó kultúrpolitika? S ha van, mert bizonyára van, ha az előadás tárgyát ennek ismertetése képezi, — miben nyilvánul és minő irányban várja kifejlődését? Magának a kultúra szónak értelmét is igen nehéz szabatosan meghatározni. Ha az általános művelődési viszonyok színvonalának emelését értjük alatta, akkor e tekintetben nem sok dicsekedni valónk van. Ha hozzá kapcsoljuk kultúránk lényegéhez annak nemzeti vonatkozását, ebben az esetben sem vagyunk képesek túlságosan kidomborítva látni ebbeli sajátosságait. Pedig minden törekvésünknek ] oda kell irányulnia, hogy kul- \ túránkra reá nyomjuk nemzeti j jellegének bélyegét, mert csak j ez adhatja meg számára az ösz- szehasonlitás jogosultságát a külföld kulturális állapotával szem- j ben. A nemzeti jelleg pedig í nagyon halványan visszafénylik j kultúránkon. A kultúrát általános irányéi- j vek alapján vizsgálva, abban — j bizonyos — igen sok internacio- í nális vonás van. Hiszen lényegét tekintve jólétet, a technika vívmányainak érvényesülését, kényelmet, műveltséget, lelki gyönyört és az életnek sok olyan megnyilvánulási kapcsolatát jelenti, mely mind ebben a szóban keresi érvényesülését: kultúra. De minden internacionalizmusa dacára kell, hogy nemzeti jelleget is visszatükrözzön s ebben van az egyes államok sajátos kultúrájának minden ismérve. A mi kultúrpolitikánknak is arra kell irányulnia, hogy kultúránkban mennél jobban domborítsuk ki annak nemzeti jellegét. És Klebelsberg gróf keresse és találja meg addig azokat a módokat, melyekkel kultúránkat nemzeti vonásokkal tudja átszőni s berlini előadása kapcsán hívja fel a világ figyelmét arra a körülményre, hogy itt ezen a megcsonkított területen él egy nép, melynek van kultúrája, vannak benne nemzeti sajátságok, alkalmas a fejlesztésre, de ehhez szabadságra van szüksége s ezer éves kultúrájának eredményeit prédául dobták oda olyan népek martalékául, melyek annak megértéséhez és átvételéhez még messze vannak a civi- lizáltságtól. Helyre állt az államháztartás egyensúlya Az ellenzék módosító indítványai — A belügyminiszter nyilatkozata — Rfflentelmi ügyek Budapest, junius 13 A miniszterelnök nyilatkozata Bethlen István gróf miniszterelnök a Neues Wiener Journal genfi tudósítójának többek között a következőket mondotta: A nemzetközi kölcsön segítségével Magyarország pénzügyi és gazdasági helyzete lényegesen javult. Pénzünk árfolyama állandósult, az államháztartás egyensúlya helyre- állott. Ez utóbbi annyira biztosnak látszik, hogy máris olyan intézkedésekre volna szükség, hogy a Nép- szövetség hozzájárulásával bizonyos mértékű adőterheken könnyitsünk anélkül, hogy a költségvetés egyensúlyát veszélyeztetnék. Bizonyos adóbevételeket már a jövő évi költség- vetésben alacsonyabban fogunk előirányozni, mint eddig Azért megyünk gyakran Genfbe, hogy felhívjuk a figyelmet arra, hogy az egészséges pénzrendszer csak egészséges gazdasági viszonyok közepette lehetséges és ezért mindent el kell követni Magyarországnak és általában közép Európának a gazdasági viszonyok javulására. Magyarország nem keres uj állami kölcsönt Genfben vagy a külföldön. Célunk az, hogy a Népszövetség támogatásával megnyerjük és erősítsük a külföld bizalmát irányunkban, hogy elsősorban a magántőke figyelme Magyarország felé forduljon. A magyar államnak a nemzetközi kölcsönt nem kellett igénybevennie, tartaléka van belőle. Ez elegendő, hogy segítségével néhány évig beruházásokat eszközöljön. A Népszövetség ezt elvben elismerte és igy Magyarország abba a helyzetbe jutott, hogy közvetlen segítségére siethessen a magánvállalkozásnak. Megoldatlanul marad egyelőre a mezőgazdasági hitel kérdése, amelyet a külföldi tőke közreműködésével lehet rendezni. Jó kilátásaink vannak azonban, hogy már a legközelebbi időben ez is kedvező megoldáshoz jut. A belső viszonyok Magyarországon teljesen konszoli- dáíódottak. Öt és fél év óta vezeti az ügyet Magyarországon a mostani kormány. Ez a folytonosság bizonyítja, hogy az országban rendezett viszonyok uralkodnak és hogy a lakósság ezzel a kormányrendszerrel talán még sem annyira elégedetlen, mint ahogy azt a propaganda hírek terjesztik. A nemzetgyűlés A nemzetgyűlés mai ülését fél 11 órakor nyitotta meg Scitovszky Béla elnök. Bejelenti, hogy a vitézavatáson a nemzetgyűlés képviseletében ő maga fog megjelenni. Az elnöki bejelentések után folytatták a választójogi törvényjavaslat részletes tárgyalását. Hegymegi Kiss Pál: Szerinte nálunk először fontos demokratikus problémákat kellene megoldani. Az uj felsőház nem lesz demokratikus, mert megtartja a régi főrendiház arisztokratikus összetételét. Azt indítványozza, hogy a címbe az „országgyűlési" szó helyett „nemzetgyűlési" szó vétessék be. Rupert Rezső hasonló értelemben szólal fel. Forradalmositó ténynek minősíti a felsőház felállítását s idejétmúlt dolognak tartja egyáltalában a kétkamarás rendszerre való áttérést. Ptopper Sándor: A kétkamarás rendszer felállítását feleslegesnek tartja. A felsőház teljesen idegen a nép leikétől. Lendvai István: Nincs ország — mondja — nem lehet országgyűlés sem. Tizennégy vármegye nem Magyarország. Az a kérése, hogy az országgyűlés szót helyettesítse „nemzetgyűlés" szóval, mert az országgyűlés szónak beiktatásával véglegesnek tekintenők a trianoni szerződést. Malasits Géza: Kifogásolja, hogy „országgyűlés" címet adtak a javaslatnak. A felsőházra nincs szükség, mert nagyon meglassítja a törvényhozói munkát. A felsőház kreálásától félti a demokráciát, mert nagy a tülekedés a felsőházi tagság után. Rakovszky Iván belügyminiszter a vita bezárása után szólt a címhez. Helyes, ha a törvényhozásnak van egy olyan háza, amely kevésbbé van kitéve a pártpolitikának és higgadtan, csakis az ország érdekeit szem előtt tartva, bírálja el a kérdéseket. Várnai Dániel: Nem tartja elegendőnek a javaslatban foglalt jogkiterjesztést és javaslatot nyújt be, mely szerint választó mindenki, aki 24. életévét betöltötte, hat év óta állampolgár és 6 hónapig egy helyben lakott. Létai Ernő: Kifogásolja, hogy a nőkre magasabb szellemi cenzust állapítanak meg, mint a férfiakra. De hibáztatja azt is, hogy a városi asszonyokat a falusiak elé helyezik. Indítványozza, hogy a nőkre is ugyanazt a korhatárt állapítsák meg, j mint a férfiakra. Pikier Emil: Meg kívánja adni a j választójogot minden írni és olvasni i tudó, huszadik évét betöltött férfinak és nőnek. j Malasits Géza: Az a meggyőző- ‘ dése, hogy az általános választójog
