Zalai Közlöny, 1925. április-május (64. évfolyam, 73-143. szám)
1925-04-10 / 81. szám
1S2S április 10. ZALAI KÖZLÖNY Nagykanizsán lesz a vármegyei dalosverseny KSzépiskoiák daíversenye Keesf- helyen — A Zalamcgyei Oalosszö- vétség a soproni dalosversenyen Nagykanizsa, április 9 A Zalavármegyei Dalosszövetség választmánya Tholvay Zsigmond dr. ügyvezető alelnök elnöklete alatt tartott ülésén erős küzdelem után döntött az idei zalavármegyei dalosverseny sorsát illetőleg. Ismeretes ugyanis, hogy a választmány még decemberben elhatározta, hogy mint tavaly, az idén is Nagykanizsán június 29-én rendezik meg a második zalavármegyei dalosver- senyt. Minthogy a Dalosszövetség alapszabályainak jóváhagyása még elintézést a megalakulás óta nem nyert, a verseny rendezésére a Zrínyi Miklós Irodalmi és Művészeti Kört kérték fel. A Dalosszövetség szerdai választmányi. ülésén azután a dalosverseny ügye erős ellenzéssel találkozott. Majthényi Károly főtitkár hivatkozott az első dalosverseny előtti hasonló csüggeteg hangulatra, a verseny mégis szép sikerére. Bejelentette, hogy az idén a készülési idő is több, mert a partitúrák a benevezett dalárdáknak már kimentek s azok már tanulják is a versenyszámokat. Nem tartaná helyesnek, hogy mikor a vidékiek lelkesen karolják fel az ügyet, épen a kezdeményezők fújjanak visszavonulót. 16—20 daloskor részvételére lehet számítani. Eddig a szenfgróíi és sümegi két-két dalárda, a keszthelyi dalkör, a sormási férfikar, páhoki férfikar, zalaegerszegi legényegyieti dalárda, zalaegerszegi vegyeskar s a nagykanizsai majdnem összes dalárdák jelentkeztek és több dalárdával még folynak a tárgyalások. Mivel az Irodalmi Kör a megrendezést nem vállalja, a főtitkár javasolja, hogy ad hoc bizottság rendezze a versenyt. Anyagi kockázat nem jár — szerinte — a rendezéssel, mert a dalosok saját költségükön fognak utazni és ellátást nyerni. Ennyi áldozatot a magyar dalkúl- íuráért minden dáíos egyesület meg tud hozni, esetleg egy ecéira előzőleg rendezett hangversenye jövedelméből. Krátky István dr. indítványozta, hogy minden évben ne tartsák Nagykanizsán a versenyeket, hanem Zalaegerszeg, Keszthely is kapcsolódjék bele a rendezésbe. Szekeres Ödön, a keszthelyi dalosok kiküldötte kifejtette, hogy a tavalyi verseny s a Dalosszövetség megalakulása körüli sérelmeik miatt a rendezést Keszthelyen nem vállalhatják. Egyébként is sok egyéb kötelezettségük s karnagy-változásuk van. Indítványozza, hogy Nagykanizsán legyen a verseny. Biichler Mór kifejtette, hogy tavaly az idő rövidsége sok hibát "eredményezett. Ezért az nem is dalosver- j seny volt voltaképen, csak hangver- j seny. Az idén ugyanebbe a hibába esni nem szabad. A két legerősebb dalárda, az iparos és postás dalárdák a soproni országos versenyekre készülnek. Különben is csak másodévenként szokás dalversenyeket rendezni. Szekeres Ödön kijelenti, hogy a verseny megtartásához a keszthelyiek ragaszkodnak. Ha egyszer hívták őket s ők készülnek, akkor tartsák is meg a versenyt. Majthényi Károly szerint az idő elég az anyagi és szellemi előkészítésre is. A visszavonulás ezekután szégyene lenne Nagykanizsának. Ez különben is decemberi választmányi határozat. A 3 legnagyobb díj máris biztosítva van. Hosszú és az utolsó percig kétségesnek lá'szó kimenetelű vita után végre mégis győzött a főtitkári javaslat azzal a módosítással, hogy a versenyt a Péterpál-napi iskolai záró-ünnepekre való tekintettel nem juniuS 29-én, hanem julius 5-én és nem szabad téren, hanem a sörgyári katakombákban rendezik meg s az egyéb részletkérdések megbeszélését későbbi gyűlésre bízzák. A választmány hozzájárult ahhoz, hogy a Dalosszövetség a nyár folyamán Keszthelyen rendezendő középiskolai dalárdák dalosversenyét előkészítse s ezügyben. felvegye az érintkezést a keszthelyi premontrei gimnázium igazgatóságával. A Zalavármegyei Dalosszövetséget a soproni országos dalosversenyeken Ketting Ferenc, Leszcinszky Szaniszló és Szekeres Ödön (Keszthely), valamint a Szövetségnek az Irodalmi Kör képviseletében is megjelenő elnöke, Szakáll Gyula fogják képviselni. A soproni versenyen Nagykanizsáról csak az Iparosdaíárda és a Postásdalárda indul, mindkettő Büchler karnagy vezetésével. A külkereskedelmi statisztika tanulságai Az iparfejlesztés akadályai Budapest, április 9 Az 1924. évről szóló külkereskedelmi adatokat különféle kommentárokkal kisérik a kereskedelem és a gyáripar köréből. A statisztika adataiból általában azt a tanulságot vonják le, hogy ipari termelésünk nem fejlődött olyan mértékben, mint ahogy a fogyasztás emelkedése lehetővé tette volna és mini ahogy a készárubehozatal tényleg megnagyobbodott. A behozatalt illetőleg legerősebben a gyártmányok behozatala emelkedett: az 1923. évi 44 százalékról 49.7 százalékra. Ennek az a magyarázata, hogy ipari termelésünk a gazdasági viszonyokhoz képest stagnált, sőt egyenesen visszafejlődött. A külkereskedelmi forgalom kiviteli részének pedig az a legfőbb tanulsága, hogy az export erős emelkedésében a nyersanyagok, élelmezési és élvezeti cikkek stb. kivitele játssza a legnagyobb szerepet, míg a félgyártmányok és gyártmányok exportja messze elmarad a kivitel emelkedésének átlagos aránya mögött. A gyártmányok kivitelének legnagyobb része is közvetlenül az exportáló iparvállalatokra esik és ebbői levonható a következtetés, hogy tranzitó kereskedelmünk egyáltalában nincsen. A külkereskedelmi statisztika adatai tehát a belföldi termelés szempontjából meglehetősen szomorúak. Olyan mesterséges iparfejlesztési politikáról, amely a gyáripari termelés érdekében minden más érdeket elhanyagolna, nálunk beszélni sem lehet. Az a céltudatos iparfejlesztési politika, amelyet 1923-ban a viszonyok kényszerítő hatása alatt (devizaheíy- zet stb.) inauguráltunk, szalmaláng volt, amely rövid egy év után kilobbant és félő, hogy nem fog azokhoz a pozitív eredményekhez vezetni, amelyeket tőle méltán várni lehetett volna. Ma az a helyzet, hogy ismét visszatértünk oda, ahol 1922 ben voltunk, hogy tudniillik azoknak a javaknak jelentékeny részét, amelyeket magunk termelhettünk volna, a külföldtől vásároljuk meg nyersanyag- export és munkaimport formájában. wpi n j NAPIREND II í Ägspllie Sö, pésstek I Római katolikus: N.-péntek. Protestáns |; | N.-péntek Izraelita: Nizan 15. (P. 2. n.) || I Nap ke! reggel 5 óra 22 perekor, nyug- || sy.lk délután 6 óra 42 perckor. A Meteorológiai intézet jelentése :: • szerint változatlanul felhős idő várható;; I lényegtelen hőváltozással, helyenként, jj •••**»****«**«*» >»v. KULTURESTÉLYEK ÉS mULATSkdúK Április Í2: A Kiskanizsai Katolikus Ifjúsági Egyesület műkedvelő előadása (Szigligeti : A cigány) a templomién iskola udvarán délután fél 4 órakor. Április 13 : A Kiskanizsai Katolikus Ifjnsági Egyesület előadásának megismétlése (Szigligeti: A cigány.) Április 16: A Zrínyi Irodalmi és Művészeti Kör liceáiis előadása (AMl József) a Kaszinó nagytermében este fél 7 órakor. Április 23: A Zrinyi irodalmi és Művészeti Kör liceáiis előadása (Kelemen Ferenc: A világháború kulturális és gazdazági következményei) a Kaszinó nagytermében este fél 7 órakor. ALLELUJA! ... És a nagypénteki szomorú némaság után ujjongó és hangos énekkel megindulnak a zászlós feltámadási körmenetek, megszólalnak a ha- I rangok és diadalmasan hangzik fel | az „Alleluja", hirdetve a Messiás \ feltámadását, hirdetve az örök igaz- \ ság és örök élet diadalát. | Ezek a körmenetek a nagyvilág | minden helyén megindulnak, a világ minden népe megünnepli a feltáma- j dás fenséges eseményét, de talán I egyik sem oly bensőséges reménnyel I és hitte!, mint mi elhagyatott, meg- | rablóit magyarok.. . jj Husvét szent ünnepén nekünk kell jí legmélységesebb meggyőződéssel hin- j mink az írás szavaiban, nekünk kell : a legjobban bíznunk abban, hogy l amint az Istenember feltámadt e na- \ pon, ugy kell feltámadnia és vissza \ keli nyernie régi határaival és régi hatalmával együtt dicső éleiét a mi S keresztre feszitett, meggyalázott és jj eltemetett nemzetünknek is. j A Mohi-puszta, Mohács és Világos | nagypéntekjei után mindig eljött a j magyar nemzet husvét ja s igy el kell | jönnie a nemzet legszomonibb Nagy- i péntekje: Trianon után is. A mindent elpusztító 700 év előtti mongol betörés után elkövetkezett IV. Béla királyunk második honfoglalá- I sáriak dicső korszaka. Mohács után 1 eljött Buda várának diadalmas visz- ! szafoglalása és Világos után Deák „húsvéti cikke“ nyomán az 1867-iki ; koronázás. A feltámadás ünnepén, mindany- tiyian összefogva és mindazt félretéve, ami egymástól minket elválaszt, ismételjük a fogadalmat: Hiszek egy Istenben, Hiszek egy hazában, Hiszek egy isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában! — A Zalai Közlöny húsvéti száma. A nagypénteki ünnepre való tekintettel a péntek délutáni és szombat reggeli lapok a miniszterelnökség rendelkezése értelmében nem jelenhetvén meg, a Zalai Közlöny legközelebbi száma husvét vasárnap reggel a rendes időben jelenik meg. A Zalai Közlöny ezévi ? húsvéti számának mellékletét a Vissz- ■ hang cimü irodalmi és művészeti lap húsvéti száma fogja kéoezni, mely utóbbinak gazdag tartalmából a következőket emeljük ki: Gegus Dániel: Husvét (vers), Benedek Rezső: Feltámadás, Babay Géza: Krisztus és nemzetünk (vers), Sz. Sólymos Bea: A pókasszony, Z’Adria Mátyás: A király és a drótostót, Baráti Rva : Árva kalitkák, Gyarmath B. János : Hogyha egyszer... (vers), Szigeti László: A szerelem városa, Nagy Lajos : Kulturális tevékenység, Móra László: Meghalt tavaszok (vers), Kelemen Ferenc: Naplótöredékek, Móra László: Tegnap és ma (vers), Lindt Béla István: Mindent az asszonyért..., Sziics Imre dr: Az Isten'remeke, Szabó Baby: Züm, ztir.i, züm ..., Pintér Jenő : Vidéki irók, Magyar helikon. A 32 oldalas füzetet irodalmi, művészeti, valamint hir és egyéb rovatok egészítik ki. — A feltámadási körmenetre vonatkozólag a helybeli római katolikus plébánia, az abban résztvevők sorrendjét a következőleg állapította meg: 1. A feszület két lobogó között. 2. Elemi és polgári iskolák tanulói. 3. Katolikus reálgimnázium és egyet, ifjúság. 4. Gazdák és földművesek. 5. Ipartestület, kávésok és vendéglősök egylete. 6. Katolikus Legényegylet, Keresztény szocialisták és Munkás ifjak. 8. Kereskedelmi és Magánalkalmazottak. 9. Délivasut fütőházi személyzete és Délivasut tisztikara. 10. M. kir. postahivatal személyzete és tisztikara. 11. Pénzügyőri személyzet. 12. Vámhivatal, adóhivatal és sóhivatal személyzete. 13. Folyammérnökség és ErdőgondnoksáP. 14. Városház személyzete. 15. Állami rendőrség. 16. Bírósági, ügyészség- és ügyvédi kar. 17. Városi képviselőtestület. 18. Pénzintézetek tisztikara. 19. Hitközségi képviselőtestület és választmány. 20. Keresztény tisztviselőnők. 21. Katolikus Férfi- liga. 22. Mária Társulati Leányok. 23. Urleányok és Úrasszonyok Kongregációja. 24. Kántor. 25. Oltár- egyesület. 26. Szent Ferenc III. Rendje. 27. Cserkészcsapatok. 28. Tűzoltók. 29. Zenekar. 30. Katonai diszszázad első fele. 31. irgalmas nővérek. 32. Mária-lányok és polg. lányok fehérruhás csoportja. 33. Papság, Olíáriszentség baldachin alatt. Mellette a íámpavivők és katonai diszszakasz. 34. Polgármester a hatóságok képviselőivel. 35. Intézetek vezetői, ügyvédi kar elnök, kir. közjegyző, katonai küldöttségek, hitközségi elnök. 36. Katonai diszszázad másik fele. 37. A nevezett csoportokon kívül eső férfi és női hívők. Megjegyzés. A templomba visszatérve csak a 31. csoport mehet be a papság előtt a templomba. 1—30. csoportok a cintóriumban félreállva helyt adnak a papságnak. A plébánia felkér i a háztulajdonosokat és a lakókat, hogy ablakaikat a körmenet ideje alatt kivilágítani szíveskedjenek. — A Katolikus Legényegylet tagjai felkéretnek, hogy a holnapi feltámadási körmeneten mennél számosabban jelenjenek meg. Gyülekezés 8A6 órakor az egylet helyiségében. A jelvények feltüzendők. Elnökség. — A városháza átalakítási munkálatai befejezésükhöz közelednek. Már csak az uj hivatali helyiségek kifestése, villanyfelszerelés és egyéb kisebb munkák vannak hátra s azok után már mi sem áll útjában a második emeleti hivatalos helyiségekbe való beköltözködésnek. ( Katonai és egyenruházati cikkekben • a már ismert legolcsóbb bevásárlási forrás, | egyedüli szaküzlet $ BpuíícbscsJózsef Sugár-ut53.Te!.2i0 t ____________ 8
