Zalai Közlöny, 1925. április-május (64. évfolyam, 73-143. szám)
1925-05-30 / 120. szám
au!« köziöhv 1§25 május 3Ö. v % Hegedűs György: Szocialista tapsok mellett! Rakovszky: Csak összetartással lehet megmenteni ezt az országot és a legelső kérdés a bizalom kérdése, amelyet ez a javaslat nem segít elő. Ezért a javaslatot nem fogadja el. (A szocialisták és a szélsőbaloldaliak zajosan tapsolnak Rakovszky Istvánnak. Pikier Emil, Vázsonyi, Propper, Andrássy Gyula, Pallavi- cini György, valamint a polgári ellenzék és a szocialista párt több más tagja gratulálnak Rakovszky Istvánnak.) Hegedűs György: Szép dolog, egy volt néppárti igy beszél. Östőr József: A javaslatot általá- j nos tárgyalás alapjául elfogadja. Sok j párt felvette programjába az általános titkos választójogot, de egy sem valósította meg. Benne volt a munkapárt programjában is, de ez sem hajtotta végre. Felkiáltások a baloldalon: Ezért is bukott meg! Östör József: Igen, mert jött egy fiatal és tapasztalatlan király, aki félretolta a nemzet vezérét és Esz- terházy grófnak adta a kormányt. Reisinger Ferenc : Ennek a fiatal királynak több szive volt, mint maguknak. Östör József: A passzivitás megerősítette a kormánypárt hadállásait, a megegyezésre kevés kilátás van. Ötletszerűnek és igazságtalannak tartja, hogy a dunántúli kulturvároso- kat kirekesztették a titkos szavazásból. A kötelező szavazást nem helyesli, mert az nem felel meg a konzervatív politikának. Malasics Géza : A kormány a forradalom réme ellen hadakozik ezzel a javaslattal — mondotta — ez a rém pedig tulajdonképpen nincs is meg. Ezt a rémet bennünk, szociáldemokratában látják. A javaslat a kormánypárt hatalmi érdekeit szolgálja. A forradalmak nem egyes emberek fejében születnek, azokat a gazdasági helyzet idézi elő. Németországban az összeomlás után a Reichstag többsége szociáldemokrata volt, valamint az volt a birodalmi elnök is. Kezükben volt a hatalom, mégsem törekedtek a társadalmi rend megváltoztatására. Malasits Géza s javaslatot nem fogadja el. Kuna P. András elmondja, hogy régebben a titkosság hive volt, de ma a nemzet érdekeire való tekintettel annak ellene van. A javaslatot elfogadja. Esztergályos János: A javaslat sem itthon megnyugvást, sem külföldön bizalmat nem fog eredményezni, igy nem fogadja el. Ekkor az elnök a vitát megszakítja s kegyeletes szavakkal paren- tálja el Plosz Sándort, kinek emlékét jegyzőkönyvileg örökítik meg. Napirendi javaslat szerint a legközelebbi ülés szerdán délelőtt lesz. Ülés vége 6 óra után. A Magyar Nemzet* Bank hivatalos árfolyamai V a I tt í á k Oevlaák Angol font *44000-347000 Annsteidtw 28525-28701 Cseh koron« 20S8-2IC8-Belgrád 1160-1 »68 Dinár ■* 1140-1162 Boriin 16895-16993 Dollár 70390-71170 B tikárait 329-331 Francia (r. 3572-3596 Brüsszel 3529 3551 Holland! fi t. 28225-28501 Kopeohága 18355 13435 La! 329-331 Krisztiánig 11980-12050 Lava 499-107 London 345300^47000 Lira 2173-28«! Milano 2848-2861 Márka tfttS5-i(859 Fiewyork >0890-71320 Osxtr.sehlll. 99 35-100'45 Páris 3572 3598 Dán kor. 13159-1 295 Prága 2101-2120 Svájci frank 13*40-13794 Ssólía 504-508 Belga frank 3499 3531 Stockholm 19000-19118 Noivág kor. 11780 11950 Wian 9935-10045 tvád kor. 18750-18918 Zürich 13740 13824 Zürichi zárlat PArls 2592 50. London 2512 —, Newvork 51675, Brüssel 2557 50, Mailand 2062*50 Holland 207 60, Berlin 123'—, Wien 72 80, Soíia 370\ Praga 1532-50, Budapest 72*75, Vsraó 99 25, Bukí-resi 245—, Belgrád 855'—. BELFÖLDI HÍREK Vasúti szerencsétlenség Rákoson. Az államvasutak igazgatóságától kapott értesülés szerint május 29-én délelőtt 11 óra 55 perckor az 567. sz. tehervonat Rákos állomásra való behaladásakor átszelte a kihaladó 532. számú személyvonatot. A személyvonat három kocsija kisiklott és felborult. 25 utas könnyebben, 5 súlyosan megsebesült, egy vasúti munkás pedig meghalt. A balesetet az idézte elő, hogy az 567. sz. tehervonat a „megállj“ bejárati jelző előtt nem állt meg. A mozdonyvezetőt a rendőrség őrizetbe vette. A szigorú vizsgálatot az Államvasutak elnöksége személyesen vezeti. — Lapzártakor érkezett telefonjelentés szerint a halottak száma 2, a sebesülteké 50. Magyar-román vámtárgyalások. A magyar-román vámtárgyalásokat pünkösd után folytatják. Meghalt Plósz Sándor nyugalmazott igazságügyminiszter. Tegnap reggel meghalt Plósz Sándor ny. igazságügyminiszter. A megboldogult évtizedek hosszú sora óta egyike volt a magyar jogtudomány legkiválóbb munkásainak. Plósz Sándor, aki a magyar polgári törvénykezési jognak több mint félszázad óta legkiválóbb művelője, a Magyar Tudományos Akadémia igazgatója és tb. tagja volt. A lipcsei egyetem tiszteletbeli doktorává avatták. Temetése vasárnap délelőtt az Akadémia oszlop- csarnokából fog végbemenni. Léderer rálőtt feleségére is? Léderer Gusztávné védője azt akarja bizonyítani a főtárgyaláson, hogy Léderer Kodelka meggyilkolása után rálőtt az asszonyra és igy nem lehet az asszony a felbujtó. Lédererné bűnügyének tárgyalását a jövő hónapban megtartják. Magyar-bolgár kereskedelmi szerződés. Újabban Bulgária jelentkezett, hogy kereskedelmi szerződést akar velünk kötni. Budapest—London repülőjárat. Budapest és London között junius 1-től menetrendszerűen közlekednek a repülőgépek. Csomagszállitási dijak szabályozása. A kereskedelemügyi miniszter a csomagok sulydiját, azonkívül a csomagok házhoz kézbesítési diját újból megállapította. Ezen megállapítás szerint az 1 kg.-nálnem terjedelmesebb csomagokra, távoltságra való tekintet nélkül 4000 K, az 1-5 kg., 5—10, 10—15 és 15—20 kg.-ig terjedő csomagok szállításának dija a 7 távolsági öv szerint 5000 K-tól 40.000 koronáig terjedhet. A ferencesek generális vizitá- tora Pécsett. P. Schmercsek Gyula sanetpölteni gvardián, a ferencesek generális vizitátora Karácsonyi Aladár titkár kíséretében Pécsre érkezett, ahol hivatalos teendői elvégzésére pünkösd utánig marad. Müncheni diákok tanulmányútja Budapesten. Május 30-án, szombaton este 8 órakor 280 müncheni diák érkezik Budapestre a bécsi hajóval, kik a MEFHOSz külügyi osztályának meghívására a magyar nép etnográfiájának tanulmányozására jönnek Budapestre. Budapestről Mezőkövesdre utaznak, ahová a Székely Egyetemi Hallgatók Egyesületének vezetősége kiséri el őket,, hogy tanulmányozzák a mezőkövesdi népviseletet. A magyar korona külföldi hivatalos jegyzései Bécs Berlin Prága DEVIZA VALUTA tegnap ma tegnap Ma ..5885 4755/s — 9983 5910 4755/8 477-5 9984 5908 4778/4i Senki Asszonya Irta: Barbarits Lajos Nagy, tarka tömegben találkoztam vele. Szemtől-szembe, éppen csak egy pillanatra, annyira csak, hogy ne feledjem el talán soha többet, hogy láttam valakit, akit nem tudom, kicsoda, nem tudom, mi vetette az utamba és nem tudom, miféle emlékezés kapta fel a fejét bennem hirtelen, mélyen valahol. Szinte éreztem, ahogyan a lelkemnek ütődött az a pillanat és nern akart nyomtalanul eltűnni, mini a többi mind. És éreztem, ahogyan akaratlanul megtorpant a lábam és vissza kellett néznem, beletúrnom tekintetemet a nagykosaras, téli me- legkendős, rikító falusi színekbe, meg sok feketébe bugyolált hetivásárnapi tömeg közé, ami az utcán sürgött- forgott, vonaglott, mint telhetetlen, lomha álmából éhségre felzavart óriáskígyó. Nem találtam többet reá. Álmodtam valamikor ezt az arcot ? Nem hasonlított senkihez. Asszony, leány ilyen aligha volt az életemben. Hacsak még az életem előtt nem... A szemében elhallgatott sok szomorúság árnyéka ült, mint virágoskert felett a vihar előtti szürke csend. Az ajka körül nem táncolt mosolygás sohasem talán. Azóta sem, amióta anélkül, hogy tudnám, miéit Í hogyan, őrzöm magamban és ismeretlen, névtelen szomorúságok némán surranó perceiben, egyedül, neki áldozok egy-két tovatűnő sóhajtást. Ő az talán, akit keresek néha, hogy felöltöztessem a szomorúságomba, életem tarka népe közé. ö az, akinek nincs neve, nincs alakja és nincs mosolya sem, akit nem ismerek, nem tudom álom-e, hazugság-e, vágy-e. Ő az, aki van és volt mindig és nem múlott el soha egy pillanatra sem. Aki van, hogy ma találkozhas- sam vele, aztán elmenjen, hogy mindig emlékezzem reá. Ő... a Senki Asszonya. * Az alig pár hónapos gimnázista csodálkozó kék gyermekszemével kissé riadtan nézett körül a ragyogóra díszített tornateremben, a sok mosolygó, suttogó asszony, leány és kedvesnővér között. Kíváncsian leste a függönyt, ami már csak az utolsó ezüsthangu csilingelőst várta, hogy elébe tárja az iskolai színpadot. Szobavirágnak nevelt, napsugártól is féltett fiúcska volt, akit még Pu- binak hívtak, bárhogyan is tiltakozott néha ellene gimnázista-önérzete. Tejfehér arcán csak kutató, nagy szeme sejtette, hogy belül lázas, ébredező élet él, ami magába gyűjt mindent kívülről. Finom szöszke haja kínos rendbe kefélve játszott a dús özönben hulló fény sugaraival. A nagynénije, magas, vékony öregedő leány hozta el ide a zárdába, a növendékek karácsonyi pásztorjátékának előadására. Már napokkal előbb izgatottan hunyta le minden este a szemét és reggel sietett megszámlálni, hogy egy nappal megint kevesebb maradt az estéig, amiről olyan csodálatosan finom, halkszavu meséket tudott Tilda nénije. Ezek a mesék együtt születtek a kályha hamvadó parazsának nesztelen röpködő árnyaival és mind, mind oda gyökereztek a kis Pubi lelkének nyiladozó virágoskertjébe. Ebben a virágoskertben nem volt még letépett virág egy sem. Érintetlen, hófehér volt abban minden rög, minden szirom. Most minden virág reszketve tárta apró, nyiladozó kely- hét az uj, nagy esemény, a fényes este, az ezüstszavu csengetyü harmadik szava elé. Mikor a függöny szétlibbent, egy uj világ ismeretlen levegője lehelt gyenge pirt tejfehér arcára. Csak a szeme élt ezentúl és a szive dobogott. Apró angyalkák, pilleszárnyu tündérek, csillogó gyöngyök, színes virágok, a kulisszák mögül fátyolos, misztikus zene, néha halk, talán az égből leszürődő ének, köztük egy- egy gyermek, asszony, leány,, olyanok, amilyenek az igazi emberek, csak jobbak sokkal és szépen beszélnek és szépek... És Dóra... a legszebb, a legjobb, mintha igazi > angyal lerine valamennyi között. Pedig nem is angyal, csak két kis gyermek édesanyja a pásztorjáték főszereplője. Dóra... — Bennlakó — suttogták a széksorok közt. — Utolsó éves képzős.,2 Gyönyörű leány. Dóra... kövüit meg az az egyy; szó Pubi lelkében és nem tudta levenni róla a szemét. Az apró gim- názista, a bársony matrózruhás, tízesztendős gyerek jóleső szomorúságot érzett szétömleni az egész világon. Úgy érezte, hogy nem igaz semmi, csak a pilleszárnyu tündérek, <1 az álmok mögül zsongó muzsika... És Dóra..*. Dóra... Az utolsó, nagy jelenetnél összeszorult a kis gimnázista szive. Valami nagy ütést érzett a lelke falán,, valami felsikoltott benn: Dóra meghal... Ijedt némasággá feszült a csend., A színpadon nem volt senki, csak: misztikus, bizonytalan fényben Dórái — a haldokló édesanya, a vergődve! sziveszakadtan a végtelen fájdalomban, mert elvitték két kicsiny gyermekét az isteni kisded jövetelének: hadatüzent Heródes marcona katonái. Durva csörtetésük hallatszotti még a színfalak mögül. (Vége köv.Ji
