Zalai Közlöny, 1925. április-május (64. évfolyam, 73-143. szám)
1925-04-23 / 90. szám
hr2ö április 23 ZALAiKUZLüh V 3 nácsnak Novák János kérvénye ügyében hozott javaslatát. Novák ugyanis — mint a Zalai Közlöny akkor részletesen megírta — engedélyt kért az uszoda lebontására. Ennek elutasítása után előterjesztést tett, hogy a használhatatlan uszodát 30—35 milliós költséggel a város renováltassa, vegye kezelésbe, állítson úszómestert, ő ad gépeket és gépészt. A tanács a kérelem teljesítését nem javasolja. Csillag Jenő : Javasolja, mentsék fel Novákot a szerződés kötelezettsége alól, hogy az uszodát üzemben tartsa s a tanács haladéktalanul tervet dolgozzon ki a Principális mellett népfürdő létesítésére. A kádfürdő üzembentartása állandóan lévén kívánatos, ahhoz a város járuljon hozzá, hogy a fürdő hetenként legalább 4 nap nyitva legyen. Balázs Zsigmond dr.: Indítványozza, hogy a tanács szigorúan ellenőrizze az uszoda használható üzembentartását. A kanális az uszodát szerinte nem pótolhatja; építkezni meg ma nem iud a város. Malek László dr.: A tanács mindennapi nyitvaartásra kötelezze a fürdő tulajdonosait. Ujváry Géza: A színházról is örökké beszélünk, ha meg van egy előadás, üres a terem. így vagyunk a fürdővel is. Olyan ember vegye át a fürdő kezelését, aki üzemben is tudja tartani. — Indítványozza, hogy a tanács kezdjen tárgyalásokat a fürdőnek a város által való visszavételére. Sabjdn Gyula dr. a tanácsi javaslatot ajánlja elfogadásra. A vége úgyis az lesz, hogy a városnak kell visszavennie a fürdőt, ha megfelelő egyezséget tud létrehozni. Adja Növik valakinek bérbe a fürdőt. A képviselőtestület a tanács javaslatát fogadta el. Faics Lajos h. városi tiszti ügyésznek, ki 9V2 évig szolgálta a várost 1924. december 31-iki lemondásáig, 1925. január 1-től hayi 60 aranykorona kegydijat szavaztak meg. A központi szeszfőzde ellenőrző bizottságának tagjaivá Irmler József, Lányi László és Blankenberg Imre képviselőtestületi tagokat nevezték ki. A szegényügyi szabályrendelet módosításaként havi segélyeket 1000- ről 50.000-re, az alkalmi segélyeket 10.000-ről 200.000 korona maximumra emelték. Lovasrendőr mezőőrség A mozőőri szolgálatot eddig 17 mezőőr látta el, kik ellen nagyon sok volt a panasz. Most már havi 800.000 korona fizetést kértek, ami egy évre 164 millió. A városi tanács érinkezésbe lépett a rendőrkapitány- jj Sággal, nem láthatnák-e el rendőrök a mezőőri szolgálatot. A kapitányság hajlandó erre, ha a város 6 hátas lovat bocsát állandóan rendelkezésükre, melyeket természetesen más célokra is felhasználhatnak. A 6 hátasló beszerzése (42 millió) négy éves amortizációra nyereg, pokróc stb.-vel együtt évi 25,400.000, a lótartás évi 79,400.000 korona kiadást jelent a városnak, vagyis a mezőőrökkel szemben 59 millió megtakarítást jelent. A közgyűlés a javaslatot egyhangú helyesléssel elfogadta. A békástói dülőut kérdésében is megegyezés jött létre, amennyiben a közgyűlés hozzájárult, hogy a város 2 millió koronáért megvegye a dülőut létesítéséhez szükséges, özv. Nincsicsné tulajdonát képező földrészt. Az ut létesítése 8—10 millióba kerül. Kisebb ügyek A tárgysorozat több pontjai ezután kaleidoszkopszerüen peregtek le. Elfogadták az I. és II. kerületi temető nyugati oldalának szabályozását. Kantó László, Bagonyai György és Horvát György nagykanizsai lakosoknak a polgármester pártoló javaslatára megengedték egyéni szeszfőzdének felállítását. Jóváhagyták a Sinkovics Sándorral kötött 300 aranykoronás béried szerződést. Kaufmann Lajos dr. beterjeszti ezután Eger városának a földrengés által sújtott lakósság támogatása iránti kérelmét. A közgyűlés öt millió korona segélyt szavazott meg az egeri földrengés áldozatainak. Hél nagykanizsai főiskolai hallgatónak összesen négy és fél millió korona tanulmányi segélyt szavaztak meg, mig az önkéntes tüzoltótestület segélyét évi 400.000 K-ra emelték fel. Klapper Miklós járiatkezelő pénz- kezelési diját újólag havi tiz aranykoronában állapították meg. Krátky István dr. városi főjegyző ezután beterjesztette Hitzelberger Lajos közkórházi gondnok kérelmét nyugalomba helyezése és nyugellátásának megállapítása iránt. A nyugdíj szabályrendelet értelmében Hitzel- bergernek 46 évi szolgálat után a IX. fizetési osztály I. fokozata járna nyugdijjul, de tekintette} hosszú éveken át való becsületes és kifogástalan szolgálatára a tanács a IX. fizetés III. fokozatát javasolja részére megállapítani. A közgyűlés az érdemes tisztviselőnek egyhangúlag megadja a IX. osztály III. fokozata szerinti nyugdijat. Csigaházy Antal né városi erdőmester özvegyének 3 évi időtartamra megadják a külföldön (Milano) való tartózkodási engedélyt. Kucséber Imre özvegyének 50%-os nyugdijat állapítanak meg. Snidár Józsefnek 22 évi szolgálati idő után 76% nyugellátást szavaznak meg. A B listára került Verhás Gusztávnak 25 millió végkielégítés helyett havi 60 aranykorona nyugdijat adnak. Ozv. Weisz Sándorné szülésznőnek 100 'u-os nyugdijat állapítanak meg, mig a B listára került és időközben elhalt Zwerina Frigyesnek (örökösének : fiának) 13 évi szolgálat után 29 millió 900.000 K végkielégítést szavaznak meg. Kisebb vita indult meg a három városi kültanácsos Hegedűs György, Karlovits József és Plánder György végkielégítése körül, kiknek állásait a létszámapasztó bizottság megszüntette. Végre is elfogadták a tanács javaslatát és Hegedűs Györgynek 15.300,000 Kt, Karlovits Józsefnek és Plánder Györgynek pedig fejenkint20.400,000Kt szavaztak meg végkielégítésül. Pintér Gyula B listára helyezett dijnoknak 12 millió végkielégítést, Rozsonics József tűzoltónak pedig, aki 34 évig szolgálta becsülettel a várost — havi 15 aranykorona kegydijat szavaznak meg, mig Mikó János 37 éves szolgálat után 94o/o-os nyugdijat kap. A József királyi herceg Szanatórium Egyesillet helyi intézetének 500 aranykorona segélyt szavaznak meg. Több honosítási és kisebb ügyek letárgyalása után a közgyűlés 7 órakor ért végett. „Az országban a polgári ' társadalomnak Bethlen miniszterelnök a titkosság kérdésében nem kíván pártkérdést csinálni — A választójogi bizottság ülése — A fővárosi választások Budapest, április 22 A választójogi bizottság ülését Kállay Tibor dr. elnöklete alatt folytatta, amelyen Rakovszky Iván belügyminiszter is megjelent. Meskó Zoltán kijelenti, hogy az ellenzéki kisgazdapárt és ő maga is a titkosság alapján áll és ezt követeli az egész vonalon a régi kisgazda program alapján. Nem tartja helyesnek polgári egyéneknek a szociáldemokratákkal való egyesülését, mert a polgári frontnak a meggyengítése és a nemzetközi szociáldemokráciának a megerősítése. Szabó József az egész vonalon a titkos szavazást kívánja, mert enélkül az egész jogkiterjesztést illuzioriussá kell tekinteni. A lajstromos szavazás rendszerét az egész országra kívánja kiterjeszteni. Rassai Károly polemizál Bethlen Isván gróf beszédével és úgy látja, hogy ez nem más, mint a választók akaratának korrigálása „a nyílt abszolutizmus bevallása“. Tankovics János szerint a kisgazdapást akkor fogadja el a titkos választójogot, ha az országban nem lesznek forradalmi állapotok. Az országban a polgári társadalomnak kell vezetnie, az ellenzék elveinek megvalósítása esetén pedig ez problematikus. Ernszt Sándor a titkosságot kívánja törvénybe iktatni, mint olyan védelmet, amelyre"a választások tisztasága érdekében feltétlenül szükség van. Nem tartja kielégítőnek a kormány kijelentéseit a titkosságra vonatkozólag és ezért kéri a kormány álláspontjának precirozását. Bethlen István gróf miniszterelnök válaszol Ernsztnek. A titkosság kérdésében nem kíván sem párt. sem kabineíkérdést csinálni. Ennek oka, hogy ennél a kérdésnél volt a legtöbb kontraverzia az egyes pártok és a kormányt támogató pártok keretében is. Kénytelen kijelenteni, hogy nem teheti pártkérdéssé a titkosság kérdését, mert lehetetlen dolog, hogy előző kijelentéseit de- zavuálja. A konzenvenciát azonban előre korlátok közé nem szoríthatjuk — mondotta Bethlen gróf, tekintettel azokra a nyilatkozatokra, melyele a kormány részéről elhang- ; zottak. Fenntartani azt az álláspon- I tornát, hogy ebben a tekintetben | | minden képviselőnek szabad keze j van, viszont az is természetes, hogy ! egy megejtett szavazás konzekven- j ciáit a kormány minden körülmények között mérlegelni fogja. Utolsó szónoknak Vázsonyi Vilmos beszélt. * Egyébként a fővárosi választásokra j szóló jelölésekhez szükséges aláírások gyűjtése teljes erővel folyik tovább, amelyen az egyes pártok a ! legkülönbözőbb fondorlatokhoz folya- | módnak, hogy megszerezzék maguknak a szükséges aláírásokat. A vízivárosi kerületben felbomlott a demokratapárt és a kerület szavazóinak nagy többsége testületileg jelentette be csatlakozását a Ripka-párthoz. A Terézvárosban nagy harcok indulnak a Demokratikus Blokk jelölései miatt. A kereskedők és iparosok vezető emberei sehol sem szerepelnek a jelöltek között. Felháborodást váltott ki az a megdöbbentő szelvénycsalás, melyet a szociáldemokratapárt követett el. A Batthyány-tér egyik bérházában a háznak mind a negyven lakójától kicsalták a szavazóigazolványokat, miket a szocialista párt emberei azután magukkal vittek. A rendőrség a legszélesebb körben nyomoz, hogy kézrekeritse a szelvénycsaló szociáldemokratákat. BELFÖLDI HIEEK A házhaszonrészesedést részletben lehet befizetni. Búd János pénzügyminiszter kijelentette, hogy intézkedett, hogy a házhaszonrészesedésnek csak egyik fele fizetendő május elsején, mig a másik részére augusztus 15-ig határidőt engedélyez. Az Okolicsányi-bünügy. Okolicsányi cselekményének bűnügyi minősítése dolgában ma dönt az ügyészség. Még bizonytalan, hogy felbuj- tás-e, vagy csak orgazdaság lesz-e a vád. Kihallgatják Kiss János csendőrtörzsőrmestert Okolicsányi dunántúli viselt dolgaira vonatkozólag. A balassagyarmati törvényszék egyébként ma tárgyalja Okolicsányi per- ujrafelvételi kérvényét, amelyet egyszer a már jogerősen 9 hónapi fogházbüntetésre elmarasztalt, Okolicsányi kérelmezett. Gyilkosság a törvényszéki tárgyaláson. Még 1921-ben történt, hogy a szegedi törvényszék előtt Kovács-Kodor András és Tímár János között per folyt le, amikor Tímár ráförmedt a tárgyaláson Kovács 150 holdas gerendási gazdára, Te bolsevista semmi ember, becsukatlak! Kovács erre indulatában előrántotta ■ kését és mielőtt valaki megakadályozta volna, Timárt tiz késszurással leszúrta. A statáriális bíróság halálra Ítélte akkor Kovácsot, de a kormányzó megkegyelmezett neki. Két évet ült már a csillagbörtönben, amikor ujra- perfelvételt kért a törvényszéktől, amit az el is rendelt. Ezen a tárgyaláson az orvosi szakvélemény után 3 évi börtönre ítélték Kovácsot, majd szabadlábra helyezték. Fellebbezés folytán az ügy a táblához került, amely a statáriális bíróság halálos ítéletét mondotta ki hatályosnak és Kovácsot azonnal újból letartóztatta. A feltűnést keltő ítélet ellen semmiségi panaszt nyújtottak be mostan és igy a Kúria fog-dönteni végső fokon. Minden robbanóanyagot be kel! szolgáltatni. Az igazságügyminisz- i tér az 1924: XV. te. 4. §-ában foglalt felhatalmazás alapján folyó évi május hó elsejével életbelépteti a robbantószer és robbanóanyag előállításával, tartásával és használatával elkövetett bűncselekményekről szóló 1924: XV. tc.-et A törvény öt évig terjedhető börtönnel bünteti azt, aki az emberélet kioltására vagy rombolásra alkalmas robbanó anyagot (dinamit, ekrazit stb.), vagy ilyen anyag vagy szer felhasználására szolgáló készüléket (bomba, kézigránát, pokolgép stb.) jogosulatlanul tart birtokában vagy rendelkezése alatt. Biztosítja azonban, hogy a robbanó anyag vagy robbantó szer, avagy az ilyen anyag vagy szer felhasználására szolgáló készülék jogosulatlan tartása miatt büntetőjogi felelősségre nem vonható az, aki április 30-ig a bejelentési és beszolgáltatási kötelezettségnek eleget tesz. A bejelentést a községi elöljáróságnál vagy az elsőfokú rendőrhatóságnál vagy közvetlenül a belügyminiszternél kell megtenni.
