Zalai Közlöny, 1925. április-május (64. évfolyam, 73-143. szám)
1925-04-17 / 85. szám
1925 április 17. ZALAI KÖZLÖNY zeti Bank 11 százalékos hitelét a szövetkezet 20 százalékkal továbbítja. Felirat a kormányhoz Ezután az egyesületnek a szőlő- termelés érdekében a földművelésügyi kormányhoz intézendő feliratot tárgyalták. Az egyesület a feliratban hangsúlyozza a szőlőtermés jelentőségét, tekintettel, hogy a bor az egyedüli kiviteli cikkünk, amely csak használ az országnak, anélkül, hogy kiviteléből kár származnék és azonkívül az összlakósság nagy részének nyújt megélhetést. Mivel a bor értékesítése nagy nehézségekkel jár — ezeken a földművelésügyi kormánynak kell segítenie. Zalavár- megyére különösen súlyosan nehezedik a bortermelés válsága, amelynek következtében egyre nagyobb szőlőterületek elpusztulnak. Majd rámutat a válság tünetére és az orvoslás módjára. Kéri a borfogyasztási adó és a fuvardijak mérsékelését és olcsó, hosszúlejáratú hitelt. Felhívja a feltrat a kormány figyelmét arra is, hogy a külkereskedelmi szerződések kötése idején legyen tekintettel a vámszerződéseknél a magyar bor értékesítésére. Ausztria, Lengyelország, Csehország azok az államok, amelyekbe a kivitelt lehetővé kell tenni. A felirati javaslat elfogadása után még több kisebb ügy került tárgyalás alá. A közgyűlés hozzájárult ahhoz, hogy Nagykanizsa az eddigi hét országos vásár helyett tizenkét, Za- laszeniivdn község pedig az eddigi kettő helyett négy vásárt kapjon. A közgyűlés Tarányi Ferenc dr. főispán elnök zárószavávai ért véget. = Ma és minden este kaposvári Balogh Károly hírneves zenekara hangversenyez a Korona-éttermében. — Schwarcz Dezső cégnél úri és női divatárukban legszolidabb kiszolgálás. == A Központ kávéházban a modern klasszikusok és operák képezik Vörös Feri zenekarának e heti műsorát! = Kerékpárak, alkatrészek, kerékpár külső- és belsőgummik, motor- kerékpárak olcsón kaphatók Szabó fegyverüzlet Nagykanizsa. a mindig szebb asszony, azonban ekkor már semmi hatással sem volt rám. A szerelem elröpült, mielőtt valódi tanyát üthetett volna szivünkben. Az én asszonyom nem volt asszony a szó legnemesebb értelmében. Ő csak egy bábu volt, kinek minden öröme a cifra rongy, a szerepelni, feltűnni vágyás. Nagy társaságot gyűjteni maga köré, udvarlókat tartani, beszéltetni magáról, ehhez értett s ma is ezt csinálja. Nem csal meg, de nem is szeret és leikeink sohase értették meg egymást. Én a zenét szeretem, a csendes estéket kettesben vagy a kisfiámmal játszadozva, tanitgatva, ő meg a zajt, a lármát és örökkön-örökké a vidámságot. Maga pedig mindennek ellentéte. Csendes, nyugodt, lelkesedik minden szépért, jóért; nem barátja a nagy társaságnak, hát nem csoda, hogy Maga mellett dolgozva s látva szép tulajdonságait, önkénytelenül is a szivembe zártam. Erre csak akkor eszméltem rá, amikor távol voltam Magától s éreztem, hogy mennyire hiányzik nekem. Olyan unalmas volt Pest, a színház, minden, csak Magára gondoltam és az órát lestem. Most van nyolc, most LM a mírnkf) — Levél a szerkesztőhöz — A „Zalai Közlöny“ tegnapi számában állást foglalt a Nagykanizsán megindult ama mozgalom ellen, mely célul tiizte ki, hogy a város leányait külön cserkész-szervezetbe tömörítse. Közvetlenül ugyan nem vagyok e kérdésben érdekelve, de szeretem figyelemmel kisérni városunk társadalmi megmozdulásait, melyek közt épen nem jelentéktelennek tartom a leánycserkészet megalakulását. Sehogyan sem tudom megérteni, hogy a jövő magyargenerációnak az a része, mely a női nemhez tartozik, mennyivel bir kevesebb fontossággal testi edzés és jellemképzés dolgában, mint a fiúgyermekek. A magyar nemzetnek, mely óriási erőfeszítések árán küzd egy jobb jövőért, nemcsak férfiakra, hanem igenis, nőkre, magyar lányokra, magyar anyákra is szüksége van. Ha nincs egészséges, életerős magyar anya, ha nincs erkölcsös és hazaszerető magyar női tábor, akkor a férfiak minden küzdelme meddő s a lussu pusztulás kikerülhetetlen. Már pedig a cserkészet általánosságban épen ezeknek a testi és lelki tulajdonságoknak kifejlesztésében leli célját és ezáltal zászlóhordozója annak a harcnak, amit nemgeti létéért folytat egy körüskörül béklyóba vert, letiport nemzet. A harcból a nők is kiveszik részüket, tehát nekik is jogukban áll felkészülniük a harcra s testileg, lel- • kileg hozzáedzeni magukat azokhoz a kötelességekhez, melyeket a mai fiatalságra ró a szomorú időknek a jövőbe vetett minden reménye. Mi kivetni való van azon, hogy a leányok is cserkész-szervezetekbe tömörüljenek? A rend, a fegyelem, az együvétartozandóság érzésének növelése, az élet sokféle adódó helyzetében való találékonyság, viszontagságok elviselése — vájjon nem mind olyan tulajdonságok-e, melyeknek megszerzése csak előnyére válhatnék a magyar leány-generációnak ? *) Szívesen közöljük az alábbi levelet, mert tárgyilagos hozzászólásnak mindig teret adunk lapunk hasábjain. Álláspontunkat azonban ebben a kérdésben teljes egészében fentartjuk s lapunk legközelebbi számában még szélesebb alapon fogjuk kifejteni felfogásunkat, mint azt tettük. A szerk. j megy az irodába... nyugodtan veti ‘ le kabátját... nem kapkod... leül az íróasztalhoz s elkezd dolgozni... Vájjon gondol-e rám?... Így töprengtem magamban. De miért gondolna rám, hát mije vagyok én neki ? — csitítottám szivem fellángolását. Kemény három nap volt ez. Viaskodtam saját magammal. Akkor már tisztán láttam, hogy tovább nem bírom. Haza megyek. Látása talán megnyugtat s megint a régi főnöki minőségben fogok érintkezni Ma- agával. S mi történt? Reggel a szokottnál korábban mentem az irodába, hogy előre is nyugalmat erőszakoljak magamra. Lestem az ablaknál, hogy mikor jön... Láttam befordulni a kapun... Minden vérem az agyamba tódult... Szerettem volna elébe rohanni, karjaimba kapni, megcsókolni, de még jókor észhez tértem és átmentem a szomszédirodába, gondoltam, ott majd lecsillapodom és aztán nyugodtan nyithatok be Magához. Tiz percig lehettem ott, leküzdve szivem fájó érzéseit, egész nyugodtan megyek vissza, benyitok és mit látok?... (Vége következik.) A mi leányaink igen nagy része j ma csak a korzón élvezi a friss le- j vegőt. S vájjon erkölcsi szempontokat figyelembe véve nem veszedelmesebb-e ez leányainkra, mint a cserkészet, női felügyelet és fegyelem köti az egyes tagokat, ezeken felül pedig a belenevelt, minden külső behatásnál hatalmas öntudat: az egészséges, fehér jellemű, elveiben szilárd magyar nő felelősségének, nemzeti és egyéni értékének, erejének ismerete. A cserkész-uniformis sem rejt több veszedelmet, mint a divat exotikus tulhajtásai, a hasított szoknya, a pókháló-harisnya, miket pedig nyilvánosan mutogatnak utcahosszat. Sőt talán a cserkész-egyenruha egyszerűbb, nemesebb Ízléshez fogja szoktatni ruházkodás tekintetében is leányainkat. A női hivatás tökéletesebb meg- ! közelítésére vonatkozólag csak any- \ nyit, hogy ez a hivatás épen a csa- I ládi életben, az anyaságban kulmi- I nál. Képzelhető-e jobb iskolája ennek a hivatásnak, mint egészséges, munkabíró, edzett szervezetű anyák nevelése, amit a cserkészet céljául tűzött maga elé? Vájjon ártani fog-e a nőiességnek, ha asszonyaink, leányaink nem sza ladnak a szomszédba, ha egy csirkét le keli ölni ebédhez? Vájjon levon-e valamit a nőiességből, ha nem ájulnak el, mikor valaki a környezetükben kisebb nagyobb sebesülést szenved, hanem ők lesznek az elsők, kik segélyt nyújtanak akár az utcán, akár otthon, akár kórházakban van szükség első ápolásra és sebek beköíözésére. A cserkészet kötelékéből kikerült leány nem fog összeroppanni az első betegség, az első szerencsétlenség, később az első anyaság után,' hanem Gracchusok anyja lesz valahány és valóban Gracchusokat fog nevelni a jövő Magyarország küzdőporondjára. Végeredményben a leánycserkészeí szórakozásnak is nemesebb, edző- kurának is hatásosabb s leánynevelési módszernek is szilárdabb erkölcsi és nemzeti alapokon nyugvó nevelés, mint a törékeny szobavirágok vagy szabadjukra hagyott vadoncok nevelése. Ezekben óhajtottam leszögezni a magam és velem sokak véleményét a leánycserkészetre vonatkozólag s ] kérem a tek. Szerkesztő urat, adjon I helyet b. lapjukban soraimnak, melyek | habár a Zalai Közlöny álláspontjával I I ellenkeznek is, talán megindítják az egészséges gondolat-kicserélődés fo lvamatát s ezzel a legcélszerűbben fogják eldönteni a leánycserkészet sorsát. Kiváló tisztelettel egy magyar asszony Zemplén vármegye a titkos szavazás ellen. Zemplén vármegye törvényhatósági bizottsága a választójogról és a felsőházról szóló törvényjavaslat tárgyalása során elhatározta, hogy feltétlen kérni fogja a nemzetgyűlést és a kormányt arra, hogy a választójogról szóló törvény- javaslatot a titkosság teljes mellőzésével alkossa meg. Valamint kéri a kormány, hogy a felsőházról szóló törvényjazaslatot a 18. §. mellőzésével fogadja el. Lipthay Olga elmebeli állapotát megvizsgálják. A királyi ház tagjainak megsértésével vádolt Lipthay Olga ügyének tegnapi főtárgyalásán Lipthay Olga vádlott és a kir. ügyész között éles szóváltás támadt. Lipthay Olga olyan kijelentést tett, hogy a törvényszék indíttatva érezte i magát Lipthay Olga elmebeli álla- \ potának megvizsgálását elrendelni. __________________________ * Eg y apa rémtette Fiát és menyét mellbeszurta, azután késével halálra szúrta magát Budapest, április 16 (Saját tudósítónktól) Pesterzsébeten a Határ-u 3 szám alatt van füszerüzlete Valter Istvánnak, aki hatvanötéves atyjával, Valler Gusztávval lakott együtt. Az atya és fia közt egy örökösödési perből folyólag állandó perpatvar folyt. Ma reggel szintén ily szóváltás tamadt közöttük, melynek hevében az öreg Valler a pulton fekvő sajtvágó kést felkapta és a meglepetéstől védekezni sem tudó fiába többször bele- szurta. A fiatal Valler segélykiáltásaira előrohant 22 éves felesége, akit az öreg elvakult dühében szintén öt késszurással megsebesített. A fiatal házasok vérbeborultan támolyogtak ki az udvarra, kiket a lakók hívására érkező mentők súlyos sérüléseikkel a kórházba szállították. Az öreg Valiért kezdetben nem találták meg a házban, később a kamrájában bukkantak rá, ahol több késszurástóí holtan feküdt az ágyon, kezében görcsösen szorítva a kést, mellyel fiát és nejét összeszurkálta. Holttestét a budapesti orvostani intézetbe vitték. A véres családi dráma színhelyére rendőri bizottság szállt ki. A fiatal házaspár állapota súlyos, de az első megállapítás szerint nem életveszélyes. Tremmel őrvezető gyilkosa — bírái előtt Ma kezdték meg a Löbl-féle I gyilkossági ügy tárgyalását Budapest, április 16 Ismeretes, hogy 1923. évi december 26 án a Dob-utcai Lázár-féle kávéházban Lobi József baromfikereskedő agyonszurta Tremmel Mátyás honvéd őrvezetőt. Az ügy mai tárgyalását Langer Jenő törvényszéki tanácselnök vezette. A gyilkos Löbl kihallgatása során bevallotta, hogy büntetett előéletű, lopásért négy havi fogházra, azonkívül fegyelemsértésért a kato- jj naságnál öt havi súlyos börtönre jj volt Ítélve, melyet azonban nem \ hajtottak végre. Azonkívül testisértés | miatt kisebb-nagyobb pénzbüntetésre lett ítélve. j Löbl a gyikos kijelentette, hogy „nem j érzi magát bűnösnek.“ Arra emlékszik, I hogy nyolc „részeg katona“ bejött a j Lázár-kávéházba. A történtekről azon- j ban nem tud felvilágosítást adni, j mert „annyira ideges“ volt, hogy j nem tudja az eseményeket emlékezetében koncentrálni. Tagadta, hogy megszurta Tremmelí, annál is inkább, mivel az őrvezető háta mögött volt. A két másodrendű vádlott szintén í tagadta a terhére rótt cselekményt. A törvényszáki orvosszakértők véleménye után a tanúkihallgatások vették kezdetüket. Az első tanú Szőke Márton őrvezető, ki azt vallotta, hogy egyikük sem volt részeg, mikor bementek a Lázár-kávéházba, ahová azért tértek be, mert nem voltak ismerősek a környéken s ez volt a legközelebbi káváház. Nem volt szándékukban zavart csinálni és nem is tudtak arról, hogy a Lázár-kávéházban majdnem kizárólag zsidók tartózkodnak. A többi tanuk szintén Löbl terhére vallottak. A tárgyalást holnap folytatják és ugyancsak holnap hirdetik ki az Ítéletet.
