Zalai Közlöny, 1925. április-május (64. évfolyam, 73-143. szám)

1925-04-17 / 85. szám

1925 április 17. ZALAI KÖZLÖNY zeti Bank 11 százalékos hitelét a szövetkezet 20 százalékkal továb­bítja. Felirat a kormányhoz Ezután az egyesületnek a szőlő- termelés érdekében a földművelés­ügyi kormányhoz intézendő feliratot tárgyalták. Az egyesület a feliratban hangsúlyozza a szőlőtermés jelentő­ségét, tekintettel, hogy a bor az egyedüli kiviteli cikkünk, amely csak használ az országnak, anélkül, hogy kiviteléből kár származnék és azonkívül az összlakósság nagy ré­szének nyújt megélhetést. Mivel a bor értékesítése nagy nehézségekkel jár — ezeken a földművelésügyi kormánynak kell segítenie. Zalavár- megyére különösen súlyosan nehe­zedik a bortermelés válsága, amely­nek következtében egyre nagyobb szőlőterületek elpusztulnak. Majd rámutat a válság tünetére és az or­voslás módjára. Kéri a borfogyasz­tási adó és a fuvardijak mérsékelé­sét és olcsó, hosszúlejáratú hitelt. Felhívja a feltrat a kormány figyel­mét arra is, hogy a külkereskedelmi szerződések kötése idején legyen tekintettel a vámszerződéseknél a magyar bor értékesítésére. Ausztria, Lengyelország, Csehország azok az államok, amelyekbe a kivitelt lehe­tővé kell tenni. A felirati javaslat elfogadása után még több kisebb ügy került tárgya­lás alá. A közgyűlés hozzájárult ahhoz, hogy Nagykanizsa az eddigi hét országos vásár helyett tizenkét, Za- laszeniivdn község pedig az eddigi kettő helyett négy vásárt kapjon. A közgyűlés Tarányi Ferenc dr. főispán elnök zárószavávai ért véget. = Ma és minden este kaposvári Balogh Károly hírneves zenekara hangversenyez a Korona-éttermében. — Schwarcz Dezső cégnél úri és női divatárukban legszolidabb ki­szolgálás. == A Központ kávéházban a modern klasszikusok és operák ké­pezik Vörös Feri zenekarának e heti műsorát! = Kerékpárak, alkatrészek, ke­rékpár külső- és belsőgummik, motor- kerékpárak olcsón kaphatók Szabó fegyverüzlet Nagykanizsa. a mindig szebb asszony, azonban ekkor már semmi hatással sem volt rám. A szerelem elröpült, mielőtt valódi tanyát üthetett volna szivünk­ben. Az én asszonyom nem volt asszony a szó legnemesebb értel­mében. Ő csak egy bábu volt, ki­nek minden öröme a cifra rongy, a szerepelni, feltűnni vágyás. Nagy társaságot gyűjteni maga köré, ud­varlókat tartani, beszéltetni magáról, ehhez értett s ma is ezt csinálja. Nem csal meg, de nem is szeret és leikeink sohase értették meg egymást. Én a zenét szeretem, a csendes es­téket kettesben vagy a kisfiámmal játszadozva, tanitgatva, ő meg a zajt, a lármát és örökkön-örökké a vidámságot. Maga pedig mindennek ellentéte. Csendes, nyugodt, lelkese­dik minden szépért, jóért; nem ba­rátja a nagy társaságnak, hát nem csoda, hogy Maga mellett dolgozva s látva szép tulajdonságait, önkény­telenül is a szivembe zártam. Erre csak akkor eszméltem rá, amikor tá­vol voltam Magától s éreztem, hogy mennyire hiányzik nekem. Olyan unalmas volt Pest, a színház, min­den, csak Magára gondoltam és az órát lestem. Most van nyolc, most LM a mírnkf) — Levél a szerkesztőhöz — A „Zalai Közlöny“ tegnapi szá­mában állást foglalt a Nagykanizsán megindult ama mozgalom ellen, mely célul tiizte ki, hogy a város leányait külön cserkész-szervezetbe tömörítse. Közvetlenül ugyan nem vagyok e kérdésben érdekelve, de szeretem figyelemmel kisérni városunk társa­dalmi megmozdulásait, melyek közt épen nem jelentéktelennek tartom a leánycserkészet megalakulását. Sehogyan sem tudom megérteni, hogy a jövő magyargenerációnak az a része, mely a női nemhez tartozik, mennyivel bir kevesebb fontossággal testi edzés és jellemképzés dolgában, mint a fiúgyermekek. A magyar nemzetnek, mely óriási erőfeszítések árán küzd egy jobb jövőért, nemcsak férfiakra, hanem igenis, nőkre, magyar lányokra, ma­gyar anyákra is szüksége van. Ha nincs egészséges, életerős magyar anya, ha nincs erkölcsös és hazaszerető magyar női tábor, akkor a férfiak minden küzdelme meddő s a lussu pusztulás kikerülhetetlen. Már pedig a cserkészet általános­ságban épen ezeknek a testi és lelki tulajdonságoknak kifejlesztésében leli célját és ezáltal zászlóhordozója an­nak a harcnak, amit nemgeti létéért folytat egy körüskörül béklyóba vert, letiport nemzet. A harcból a nők is kiveszik ré­szüket, tehát nekik is jogukban áll felkészülniük a harcra s testileg, lel- • kileg hozzáedzeni magukat azokhoz a kötelességekhez, melyeket a mai fiatalságra ró a szomorú időknek a jövőbe vetett minden reménye. Mi kivetni való van azon, hogy a leányok is cserkész-szervezetekbe tömörüljenek? A rend, a fegyelem, az együvétartozandóság érzésének növelése, az élet sokféle adódó hely­zetében való találékonyság, viszon­tagságok elviselése — vájjon nem mind olyan tulajdonságok-e, melyek­nek megszerzése csak előnyére vál­hatnék a magyar leány-generációnak ? *) Szívesen közöljük az alábbi levelet, mert tárgyilagos hozzászólásnak mindig teret adunk lapunk hasábjain. Álláspon­tunkat azonban ebben a kérdésben teljes egészében fentartjuk s lapunk legközelebbi számában még szélesebb alapon fogjuk kifejteni felfogásunkat, mint azt tettük. A szerk. j megy az irodába... nyugodtan veti ‘ le kabátját... nem kapkod... leül az íróasztalhoz s elkezd dolgozni... Vájjon gondol-e rám?... Így töp­rengtem magamban. De miért gon­dolna rám, hát mije vagyok én neki ? — csitítottám szivem fellángolását. Kemény három nap volt ez. Vias­kodtam saját magammal. Akkor már tisztán láttam, hogy tovább nem bí­rom. Haza megyek. Látása talán megnyugtat s megint a régi főnöki minőségben fogok érintkezni Ma- agával. S mi történt? Reggel a szo­kottnál korábban mentem az iro­dába, hogy előre is nyugalmat erő­szakoljak magamra. Lestem az ab­laknál, hogy mikor jön... Láttam befordulni a kapun... Minden vé­rem az agyamba tódult... Szerettem volna elébe rohanni, karjaimba kapni, megcsókolni, de még jókor észhez tértem és átmentem a szomszéd­irodába, gondoltam, ott majd le­csillapodom és aztán nyugodtan nyit­hatok be Magához. Tiz percig lehet­tem ott, leküzdve szivem fájó érzé­seit, egész nyugodtan megyek vissza, benyitok és mit látok?... (Vége következik.) A mi leányaink igen nagy része j ma csak a korzón élvezi a friss le- j vegőt. S vájjon erkölcsi szemponto­kat figyelembe véve nem veszedel­mesebb-e ez leányainkra, mint a cserkészet, női felügyelet és fegye­lem köti az egyes tagokat, ezeken felül pedig a belenevelt, minden külső behatásnál hatalmas öntudat: az egészséges, fehér jellemű, elvei­ben szilárd magyar nő felelősségé­nek, nemzeti és egyéni értékének, erejének ismerete. A cserkész-uniformis sem rejt több veszedelmet, mint a divat exotikus tulhajtásai, a hasított szoknya, a pókháló-harisnya, miket pedig nyil­vánosan mutogatnak utcahosszat. Sőt talán a cserkész-egyenruha egy­szerűbb, nemesebb Ízléshez fogja szoktatni ruházkodás tekintetében is leányainkat. A női hivatás tökéletesebb meg- ! közelítésére vonatkozólag csak any- \ nyit, hogy ez a hivatás épen a csa- I ládi életben, az anyaságban kulmi- I nál. Képzelhető-e jobb iskolája ennek a hivatásnak, mint egészséges, mun­kabíró, edzett szervezetű anyák ne­velése, amit a cserkészet céljául tű­zött maga elé? Vájjon ártani fog-e a nőiességnek, ha asszonyaink, leányaink nem sza ladnak a szomszédba, ha egy csir­két le keli ölni ebédhez? Vájjon levon-e valamit a nőiességből, ha nem ájulnak el, mikor valaki a kör­nyezetükben kisebb nagyobb sebe­sülést szenved, hanem ők lesznek az elsők, kik segélyt nyújtanak akár az utcán, akár otthon, akár kórhá­zakban van szükség első ápolásra és sebek beköíözésére. A cserkészet kötelékéből kikerült leány nem fog összeroppanni az első betegség, az első szerencsét­lenség, később az első anyaság után,' hanem Gracchusok anyja lesz vala­hány és valóban Gracchusokat fog nevelni a jövő Magyarország küzdő­porondjára. Végeredményben a leánycserkészeí szórakozásnak is nemesebb, edző- kurának is hatásosabb s leányneve­lési módszernek is szilárdabb erkölcsi és nemzeti alapokon nyugvó neve­lés, mint a törékeny szobavirágok vagy szabadjukra hagyott vadoncok nevelése. Ezekben óhajtottam leszögezni a magam és velem sokak véleményét a leánycserkészetre vonatkozólag s ] kérem a tek. Szerkesztő urat, adjon I helyet b. lapjukban soraimnak, melyek | habár a Zalai Közlöny álláspontjával I I ellenkeznek is, talán megindítják az egészséges gondolat-kicserélődés fo lvamatát s ezzel a legcélszerűbben fogják eldönteni a leánycserkészet sorsát. Kiváló tisztelettel egy magyar asszony Zemplén vármegye a titkos szavazás ellen. Zemplén vármegye törvényhatósági bizottsága a válasz­tójogról és a felsőházról szóló tör­vényjavaslat tárgyalása során elha­tározta, hogy feltétlen kérni fogja a nemzetgyűlést és a kormányt arra, hogy a választójogról szóló törvény- javaslatot a titkosság teljes mellő­zésével alkossa meg. Valamint kéri a kormány, hogy a felsőházról szóló törvényjazaslatot a 18. §. mellőzé­sével fogadja el. Lipthay Olga elmebeli állapo­tát megvizsgálják. A királyi ház tagjainak megsértésével vádolt Lip­thay Olga ügyének tegnapi főtárgya­lásán Lipthay Olga vádlott és a kir. ügyész között éles szóváltás támadt. Lipthay Olga olyan kijelentést tett, hogy a törvényszék indíttatva érezte i magát Lipthay Olga elmebeli álla- \ potának megvizsgálását elrendelni. __________________________ * Eg y apa rémtette Fiát és menyét mellbeszurta, az­után késével halálra szúrta magát Budapest, április 16 (Saját tudósítónktól) Pesterzsébeten a Határ-u 3 szám alatt van füszerüzlete Valter István­nak, aki hatvanötéves atyjával, Valler Gusztávval lakott együtt. Az atya és fia közt egy örökösödési perből folyólag állandó perpatvar folyt. Ma reggel szintén ily szóváltás tamadt közöttük, melynek hevében az öreg Valler a pulton fekvő sajtvágó kést felkapta és a meglepetéstől véde­kezni sem tudó fiába többször bele- szurta. A fiatal Valler segélykiáltá­saira előrohant 22 éves felesége, akit az öreg elvakult dühében szin­tén öt késszurással megsebesített. A fiatal házasok vérbeborultan támo­lyogtak ki az udvarra, kiket a lakók hívására érkező mentők súlyos sé­rüléseikkel a kórházba szállították. Az öreg Valiért kezdetben nem találták meg a házban, később a kamrájában bukkantak rá, ahol több késszurástóí holtan feküdt az ágyon, kezében görcsösen szorítva a kést, mellyel fiát és nejét összeszurkálta. Holttestét a budapesti orvostani in­tézetbe vitték. A véres családi dráma színhelyére rendőri bizottság szállt ki. A fiatal házaspár állapota súlyos, de az első megállapítás szerint nem életveszélyes. Tremmel őrvezető gyilkosa — bírái előtt Ma kezdték meg a Löbl-féle I gyilkossági ügy tárgyalását Budapest, április 16 Ismeretes, hogy 1923. évi decem­ber 26 án a Dob-utcai Lázár-féle kávéházban Lobi József baromfikeres­kedő agyonszurta Tremmel Mátyás honvéd őrvezetőt. Az ügy mai tárgyalá­sát Langer Jenő törvényszéki tanácsel­nök vezette. A gyilkos Löbl kihallgatása során bevallotta, hogy büntetett elő­életű, lopásért négy havi fogházra, azonkívül fegyelemsértésért a kato- jj naságnál öt havi súlyos börtönre jj volt Ítélve, melyet azonban nem \ hajtottak végre. Azonkívül testisértés | miatt kisebb-nagyobb pénzbüntetésre lett ítélve. j Löbl a gyikos kijelentette, hogy „nem j érzi magát bűnösnek.“ Arra emlékszik, I hogy nyolc „részeg katona“ bejött a j Lázár-kávéházba. A történtekről azon- j ban nem tud felvilágosítást adni, j mert „annyira ideges“ volt, hogy j nem tudja az eseményeket emléke­zetében koncentrálni. Tagadta, hogy megszurta Tremmelí, annál is inkább, mivel az őrvezető háta mögött volt. A két másodrendű vádlott szintén í tagadta a terhére rótt cselekményt. A törvényszáki orvosszakértők vé­leménye után a tanúkihallgatások vették kezdetüket. Az első tanú Szőke Márton őrve­zető, ki azt vallotta, hogy egyikük sem volt részeg, mikor bementek a Lázár-kávéházba, ahová azért tértek be, mert nem voltak ismerősek a környéken s ez volt a legközelebbi káváház. Nem volt szándékukban zavart csinálni és nem is tudtak arról, hogy a Lázár-kávéházban majdnem kizárólag zsidók tartózkodnak. A többi tanuk szintén Löbl ter­hére vallottak. A tárgyalást holnap folytatják és ugyancsak holnap hirdetik ki az Ítéletet.

Next

/
Oldalképek
Tartalom