Zalai Közlöny, 1925. április-május (64. évfolyam, 73-143. szám)
1925-04-16 / 84. szám
1925 április 16 ZALAI KÖZLÖNY S vitéz Bosnydk Andor volt főhadnagy, misefai földbirtokosé. Az OFB a következő helyeken ítélt meg legénységi járadék vitézi telkeket: Nagykanizsa 24, Batyk 20, Nova 12, Náprádfa 20, Sormás 15, Csabrendek 20, Pórszombat 15, Ré- dics 20, Lentiszombathely 7, Bala- tonmagyaród 15, Alsózsid 12, Ri- gyác 8, Tapolca 10, Lesenceíomaj 15, Lesenceistvánd 10, Dabronc 20, Márokföid 16, Monoszló 16, Felső- szenterzsébet 8, Résznek 10, Kálócsfa 14, Kerkaszentmihályfa 14 holdat, vagyis összesen 260 kát. holdat. Ezek a telkek részben már ki vannak mérve, részben még csak ezután lesz az OFB Ítélete végrehajtva. A kimért telkeket a hős vitézek már művelés alá is fogták. Misi közgyűlése Nagykanizsa, április 15 A Nagykanizsai Vendéglősök Szakosztálya f. hó 14-én az Ipartestület emeleti helyiségében rendkívüli közgyűlést tartott, melyen Kaiser Ernő sörgyári igazgató is résztvett. A közgyűlés a söráraknak, a fogyasztási adók mérséklésének, a kisiparnak, különösen pedig a vendéglői iparnak mai nyomasztó helyzetével foglalkozott. Megállapította' a közgyűlés, hogy a helyzet javulása csak abban az esetben várható, ha illetékes helyen, a mai súlyos, felsorolható adóterheken enyhítenek. A tárgysorozat egyik kimagasló pontja a tiszíujiíás volt. Miután Antal Jenő, aki ezideig a szakosztály elnöke volt, mint a harkányi fürdő bérlője Nagykanizsáról hosz- , szabb időre eltávozik, elnöki tiszté- j ről lemondani volt kénytelen. A közgyűlés a lemondást csak a kényszerhelyzetre való tekintettel vet;a tudomásul, egyben pedig Antal Jenőt diszelnökül, s helyébe a szakosztály elnökéül Kiss Ernőt, alelnö- kökül pedig Garat Adolfot és Kamin Ferencet választották meg. Egyben elhatározta a közgyűlés, hogy a legközelebbi összejövetelt Antal Jenő tiszteletére és Kiss Ernő beiktatására a legközelebbi csütörtökön fogja megtartani, ma pedig a Centrál-száló éttermében megbeszélést tart. Leánycserkészek Nagykanizsa, április 15 Az Angolországból kiindult cserkészmozgalomról mellette és ellene temérdek érvet lehet felhozni. Hívei mint korunk egyik legnagyobb pedagógiai tényezőjét szeretik elénk állítani s céljául az egészséges testnevelést s komoly jelleninevelést hangoztatják. Az angol cserkészet valóban mintaszerű is s a mozgalom onnét is indult világhódító útjára és 1910 ben Magyarországon is megalakult első szervezete. Eleinte mindenütt csak fiuk lehettek tagjai, később aztán — főleg Német- és Lengyelországban — leánycserkész-csapatok is alakultak. Napjainkban az intézménynek Magyarországon is a j leányokra való kiterjesztését vették tervbe, ami tehát azt eredményezné, hogy legközelebb lesznek leánycserkészek és általuk leánycserkész-csa- patok is, természetesen női parancsnokok alatt. Mi minden olyan intézménynek, mely nemzeti célokat valósit meg, mindenkor lelkes barátai voltunk, vagyunk és maradunk. A fiucser- készeteí, mint edző és jellemképző tényezőt, pártfogoljuk, bár nem látjuk benne az önfegyelmezésnek és kötelességre való nevelésnek azt a hatékony erejét, melyet céloz. Sok benne a parádé, a külsőség, a látszólagos fegyelem, de nem tudjuk felismerni benne annak azon etikai eredményét, melyet tőle az életben várunk. Ha talán kötelező lenne a cserkészcsapatokba való belépés minden ifjúra nézve s a fegyelmi rendszabályok hatékonyabban küszöbölnék ki ifjainkból szertelenségekre hajló természetük megnyilatkozásait, akkor talán intenzivebb eredményeket érnénk e! vele. De mai szervezetében nincs meg reánk nézve feltétlenül megnyugtató fegyelmező hatása. A leánycserkészeítel szemben meg egyenesen — őszintén megírjuk — bizalmatlanok vagyunk. Nem tudjuk megérteni, hogy miért kelljen a 12—18 éves leánykákat cserkészuniformisba bujtatni s miképen gondolják az intéző körök általa a női lélek nemesítését s a női hivatásnak tökéletesebb megközelítését elérni. Nem vagyunk képesek felfogni, hogy a leányok cserkészkedése mennyiben járulhat hozzá azoknak a nemzeti céloknak megvalósításához, melyeknek jelszava alatt ez sz újabb mozgalom megindul. A fiatal leánykák amúgy is túlságosan elfiusodtak már. Semmi szükség sincs rá, hogy még fokozzuk bennük a cserkész-öntudatot s erősb- bitsük a férfias jellemet. Maradjanak csak meg nőknek; lényük legyen inkább törékeny, mint edzett s izomerejük fejlesztése helyett fejlesszük bennük a női jellemvonásokat. Ezekre pedig a cserkészet nem alkalmas. Az illetékes körök találjanak ki más valami okosabbat a leányok számára, mint a férfias dresszbe bujtatott cserkészkedést. K B. fiatal párt. Folyamodtak Washingtonba, hogy Kender Rózának mint Németh István feleségének engedjék meg az Egyesült Államokba való belépést. A munkaügyi minisztérium azonban nem engedte meg a dolgot. Németh fiatal felesége igy most ezért Kanadában marad, mig férjét aki felfüggesztett ítéletet kapott — deportálják az Egyesüli Államokba, vagyis elszakítják törvényes nejétől. Ez Amerikában az osztó igazság. MÉM Iliül ill egy zalai mit Is elsüli lül telesÉÉBl A tegnapi postával Nagykanizsára érkezett „ Amerikai Magyar Népszavá“- ból vettük a következő hírt: Németh István clairesvillei lakost Kanadában elfogták és a bíróság elé állították. A vád az volt ellene, hogy törvénytelenül lépett Kanada területére és segítette az odavaló bejutásban Kender Rózát, aki Magyarországból érkezett Kanadába és itt feleségül ment Németh Istvánhoz. A bíróságnál kiderült, hogy Németh István zaiamegyei polgár na- turaüzált polgára az Egyesült Államoknak. Tizenkét éve lakik Amerikában és két évvel ezelőtt, amikor az amerikai polgárok feleségei nem jöhettek be kvótán felül, ki akarta hozatni falujából, a zaiamegyei Hahóiról Kender Rózát, akit feleségül akart venni. A kvóta miatt azonban nem hozhatta be az Egyesült Államokba. Kender Róza ezért úgy ment ki Amerikába, mint aki munkára megy és a Saskatchewan állambeli Liszokoí adta meg utazásának végcéljául. Itt kereste fel azután Németh István Kender Rózát, akit oltár ele vitt annak rendje és módja szerint. Közben azonban az -Egyesült Államok bevándorlási hatósága értesítette a kanadai bevándorlási hatóságokat, hogy Németh István törvénytelenül tartózkodik Kanada területén. ^ Erre elfogták Némethet és a brantfordti rendőrbiró elé állították. A bíró keresett ugyan olyan szakaszt, amelynek alapján meg lehetne menteni a A csigák kongresszusa Diszküldottség dr. Vass József miniszterhez és dr. Sáliján Gyula polgármesterhez Karcolat (l) Urunk 1925 ik esztendejének április havában, a szent husvét ünnepének hetében tavaszi zefirek langy fuvallata felébresztette csendes téli álmaikból a kerti sövények tövében meghúzódó csigákat. Ahogy a csigatársadalom agg pátriárkája kinyitotta szemét és kinyújtotta szarvacskáját, megérezte a tavasz enyhe lehelletét és stentori hangon elkiáltotta magát: „Munkára, testvéreim!“ Maga köré gyűjtögetvén a csiga- társadalom minden számottevő tagját, azok amfiteátrum-szerüleg he- lyezkedének el a kongresszus tartására kijelölt Sugárúti Babochay-ház kertjének sárga virágú akáca alatt; a vén csiga pedig mint korelnök, megfontolt komolysággal és az ügyhöz méltó gyorsasággal mászott fel a földből fél deciméterriyi magasságban kiemelkedő s ezen esetben, elnöki emelvénynek kinevezett fa- tuskó tetejére. A vén csiga haladásának méreteiről ez esetben csak annyit, hogy az óránként majdnem két centiméternyi óriási distánciát jelent. A korelnök ur ülő komolysággal történt elhelyezkedés után energikusan megrázta a csengőt és szólott eképpen: — Kedves testvéreim ! Ezt a gyűlést, mely teljes joggal viseli a kongresszus nevet, ezennel ünnepélyesen megnyitom! Mindenekelőtt teljes megelégedéssel konstatálom a rendkívüli nagy számú megjelenést, melynek következményeként még a kar zatok is zsúfolva vannak. De nagyobb örömmel azon körülményt szögezem le, hogy a mi érdekeinkkel szemben ellentétes gazdasági téren harcoló testvéreink, a pincecsigák ez alkalommal a kongresszustól0 teljes számban távolmaradtak. Nagyon helyes! Sok-sok évtizedes tapasztalataim engerneí már régen meggyőztek arról, hogy a mi pincecsiga testvéreink mint a proletáriátus képviselői, c ak az .egyenetlenkedés szitására törekedtek állandóan. — Mintha bizony mi tehetnénk arról, hogy ők ház nélkül születtek! Elvégre is nem lehet minden csiga háztulajdonos! — Elnöki enunciációim szives meghallgatását kérvén tőletek, első sorban is felkérem a mi közkedvelt hivatalos lapunknak, a „Tryion“-nak jelenlevő munkatársát, hogy kongresz- szusunk lefolyásáról gyorsírói jegyzeteket készítsen. Most pedig áttérek a kongresszusunk megtartását szükségessé tett indokok ismertetésére. — Tisztelt kongresszus! Ugy-e bár, mindnyájan tudatában vagyunk azon ránk nézve rendkívüli mértékben kedvező változásnak, mely a mi eddig minden oldalról ignorált csigatársadalmunkat vagy 7—8 esztendő óta a közérdeklődés központjába helyezte? Ma már ugyanis mi csigák vagyunk általában a kontinens, de Éegspecialiter a szegény Csonka-Magyar- ország legirigyeltebb társadalmi és gazdasági osztálya született háztulaj- donosságunk revén. Minket nem tehetnek az utcára sem a lakáshivatalok számára kiadott rendeletek sa- pieníiája, sem holmi ügyvédi furfang- gal megindított örökösödési vagy igényperek, sem az ingatlanforgalmi irodák kecsegtető árajánlatai; még dr. Vass József népjóléti kegyelmes urnák a beláthatatlan jövendőt szolgáló intézkedései, sőt a lakásínségből származó gazdasági nyomorúságnak oly rigorózus lelkiismerettel elsimítására törekvő legfőbb földi potentát : dr. Sabján Gyula polgármester ur őfelsége sem! — Tagadhatatlan, hogy a m* társadalmunk feje felett is vészes fellegek kezdenek tornyosulni. Ugyanis> mint közkedvelt hivatalos sajtóorgánumunk legutóbbi számából olvastam, a felvidéki, a jugoszláviai ás erdéiyrészi csigaíestvéreink mindjárt az idegen invázió elhelyezkedése után megindultak csonkahazánk felé; bizony ha eme tömegek hozzánk megérkeznek, ez a megérkezésük alighanem nálunk is a legnagyobb mértékű lakásínségre fog vezetni. Ázonban egyelőre megnyugtathatom a mélyen tisztelt Kongresszusi azzal a kijelentésemmel, hogy testvéreinknek eme repatriálási mozgalma nálunk csupán 33975 év, 127 nap és 11 óra múlva fog részleges vagyoni eltolódásokra vezetni, mert státusunk csalhatatlan mathematikusa ezen időre teszi testvéreink legnagyobb tömegének megérkezését. — Azonban szerzett jogainkat, ősi jussainkat és egyéb gazdasági érdekeinket más oldalról fenyegeti közvetlen veszedelem. Eme veszélyek pedig imminens védelemre hívnak fel bennünket. — A legsürgősebben elhárítandó veszélyek egyike: a lakásrekvirálás kérdése. — Mielőtt a dolog meritumára térnék, engedje meg a tisztelt kongresz- szus, hogy az emberi és csigatár- sadalom felfogása között itt-amott mutatkozó különbségeket vázolhassam (Közbekiáltások: Halljuk ! Halljuk!) — Kedves testvérem! A ti csendes, zárkózott egyéniségtek talán nem is képes kellő mérlegelés tárgyává tenni azon emberi természetben rejlő tulajdonságot, hogy az emberek nem szeretik a békességet. Néhány esztendőknek előtte ugyanis az Apocaüpsis négy lovasa végig száguldott az egész világon. Vagy húsz millió ember vált feleslegessé és pusztult el a háborúban. Akik megmaradtak, két csoportba oszlottak szét és helyezkedtek el: vagyonosok és vagyontalanok csoportjába. A vagyonosok a hadicsalás és hadinyereség tejfeléből élnek, a koldusok pedig leginkább a kormányok azon kecsegtető ígéreteiből táplálkoznak, hogy majd a jövőben jobban lesz! Az emberek nagy általánosságban csapni valóan rosszul gazdálkodnak. Nem úgy vannak ám, mint ti, hogy mindegyitek születése óta háziúr! Náluk az a legfőbb gazdasági elv, hogy egy-egy állampolgár minél több házat szerezzen össze, hogy a többieknek minél kevesebb maradjon. (Folyt, köv) Vanderveíde kormányalakítása Belgiumban. Brüsszelből jelentik : A király felajánlotta Vanderveldenek a kabinetalakitásra való megbízást. A szocialistapárt felhatalmazást adott Vanderveldenek a megbízás elfogadására.
