Zalai Közlöny, 1925. április-május (64. évfolyam, 73-143. szám)

1925-04-09 / 80. szám

1925 április 9 ZALÁI KÖZLÖNY állandóan sokkal magasabbak lesz­nek, mint amilyen összegekkel az újjáépítési tervvel kapcsolatban ké­szült költségvetésben szerepelnek. A kölcsönszolgálatot azonban legke- vésbbé sem veszélyezteti a lekötött jövedelmek kisebb bevételei s minden remény megvan, hogy a lekötött bevételek az előirányzatot legalább 50% kai fogják meghaladni. A le­kötött bevételek számlája február 28-án 521.9 milliárd papirkoronát tévő aktiv egyenleggel záródott. Az egyéb állami bevételek február hónapban 54.6 millió aranykoronára rúgtak, tehát 7.8 millió aranykoro­nával volt az összbevétel nagyobb, mint amennyit előirányoztak. Március hónapra a kiadásokat 37,879.969 aranykoronával, a bevé­teleket 38,076.069 aranykoronával irányozták elő, vagyis 196.041 feles­leg várható, inig a szanálási terve­zet szerint 9 és fél millió aranyko­rona hiányt irányoztak elő. Március­ban az állami kölcsönszolgálat ki­adásai különösen magsak, mert 2.3 millió aranykoronát az angol clea­ring hivatalnak s 1.1 millió arany­koronát a Délivasui kamatszükség­lete fejében kell kifizetnünk. 3.9 millió aranykoronát az állami alkal­mazottak fizetési pótlékára irányoz­tak elő. A kényszerkölcsönszdmla február 28-án 65 milliárd papirkorona aktiv egyenleggel záródott. Az újjáépítési kölcsönből február hónapban semmit sem vettek igénybe s a köícsönszámla február végén 169,311.442 korona 83 fillér egyen­leget mutat. A Nemzeti Bánk váltótárcája 170 milliárd,, a bankjegyforgalom 200 milliárd visszaesést mutat s mind a két tekintetben a jelenlegi színvonal alacsonyabb, mint amilyen múlt szeptember óta bármely hónap végén volt. Az érckészlet, ha kis mértékben is, de állandóan szaporodott, most 2,598 milliárd papirkorona értéket képvisel, ami a valóságos jegyforga- lom 61.3 százalékának felel meg. A főbiztos jelentése hosszasabban foglalkozik az állami vasgyárakkal, amelyek a főbiztos véleménye sze­rint nehezen illeszkednek bele a megváltozott helyzetbe. A gyárak sokkal többet produkálnak, mint amennyit értékesíteni tudnak. Ha a gyárvezetőség reményei a készletek eladását illetőleg be is válnak, julius 1-én majdnem két évi termelésnek megfelelő készlet lesz eladatlanul raktáron. A főbiztos szerint a magyar igaz­gatás minden ágazata a személyi kiadások és nyugellátások túl nagy súlya alatt szenved, amely terhek egy részét azoknak az alkalmazottaknak I az illetményei okozzák, akik a Ma­gyarországtól elszakadt területeken rendszeresített állásokat töltötték be. Az állami vasgyáraknál is túl nagy a tényleges szolgálatot teljesítő sze­mélyzet a mostani üzleti helyzethez viszonyítva. Kétségtelen, — írja a főbiztos — hogy az állami vasgyá­rak termelési és fejlesztési lehetősé­gei egynéhány olyan nehéz kérdést váltanak ki, amelyet később a mos­taniaknál normálisabb viszonyok kö­zött kell majd eldönteni, de kétség­telen az is, hogy ezeknek a kérdé­seknek nagy befolyásuk van a ma­gyar állam költségvetésének alaku­lására. Jelentésének végén a főbiztos meg­állapítja, hogy némi árcsökkenés mu­tatkozik, de például a ruházati cik­kek terén még mindig nagyobb a drágaság, mint bármelyik európai államban, vagy akár Amerikában is. A munkanélküliek száma február hóban csak igen kicsit emelkedett. a A Polgári Egylet átalakítási terwpáljfásatai Nagykanizsa, április 8 Megemlékeztünk már arról, hogy a Polgári Egylet székházának átala­kítására beérkezett tervpályázatok kö­zül az első dijat dr. Kots is Iván, építész, műegyetemi nyilvános rend- j kívüli tanár, a második dijat pedig ! Földes Ede budapesti műépítész nyerte el. Ma volt alkalmunk beható tanul­mány tárgyává tenni mindkét tervet s hozzászólásunkat a következő meg­állapításokban juttatjuk kifejezésre: Kotsis Iván terve általában kevés kifogásolni valót tartalmaz. Az étter­met megfelelően nagyobbitja a nagy­terem alatti földszinti helyiségnek felhasználásával s előnyösen helyezi ; el a konyhát s a vele kapcsolalos \ egyéb helyiségeket, mint a söniést, j a táialót, stb. Ennek a traktusnak ! kiépítésében csak az illemhelyeknek az étteremtől messze történt elhe­lyezéséi kifogásolhatjuk s azt gon­doljuk, hogy azok a pincérlépcső al­jában lennének valamiképen feíépi- tendők. Ellenben súlyos kifogás alá esik az épület főbejárata, mely a mai keskeny kapun akarja több mint 400 ember forgalmát fennakadás nélkül lebonyolítani. Igaz, hogy van még egy oldalkapu is az épületnek a íő-uí felőli szárnyán, de ez igen kis igénybevételre számíthat. Igen keskeny a kapubejárat folytatását képező folyosó is, mely a vesíibül- höz vezet. A dolgon könnyű segí­teni : a kapu melletti falakat ki kell venni, az utca felől háromajtós be­járatot létesíteni s a jobb felé fel­kanyarodó lépcsőnek legalsó fokáig kiszélesíteni az előtért. A földszinti előcsarnok kérdése szépen van megoldva s a nagyterem kiképzése Ízlésesen történt. Hogy persze az akusztikája mennyire fog. javulni az átalakítással ? — ezt előre nem tudjuk megjósolni. De az egész belső elrendezés egy otthonos vigadó benyomását gyakorolja reánk, mely­nek nagyterme intimnek látszik. A színpad körüli helyiségeknek megfe­lelőbb elhelyezése lényegesebben nern befolyásolja a tervek megvalósítását. A tervezet a mozit az épület mel­lett egy teljesen külön szárnyban óhajtja megvalósítani. Ugyanezt a megoldást követi a második tervpá­lyázat is, amiből beigazolást nyert az első perctől kezdve hangoztatott annak a felfogásunknak építészeti szempontból is elfogadott helyessége, hogy a nagyterein alatti helyiség mozi céljaira .nem alkalmas és e célra igénybe nem vehető. Kár, hogy az épületnek a Sugár-ut felőli homlokzatát a terv meghagyja olyannak, mini aminő az jelenleg, ellenben a sétatér felőli homlokzat igen tetszetős kiképzést nyert. ~ A második dijat nyert tervpályá­zat szintén figyelmet érdemel, de távolról sem éri el az első díjjal ki­tüntetett tervnek minden tekintetben praktikus és belső elrendezésében is impozáns megoldási technikáját. En­nek az egész tervnek legnagyobb hibája, hogy belső kiképzésében kissé sivár s tagoltsága is nem mindenben felei meg a célszerűség követelmé­nyeinek. Mi a magunk részéről is Kotsis Iván tanárnak tervét ajánljuk kivite­lezésre. Annál inkább, mert az rész­letekben is megvalósítható s elsősor­ban az étterem s a főbejárat kerülhet átépítésre. Az egész épületnek a ter­vek szerinti átalakítása — a külön­j álló mozi nélkül — mintegy 2 és fél j miliiárdba kerülne, mig az étterem­nek a tervek szerinti átépítése kö- rülbelül 300 millió koronát igényelne. A vendéglő utcai frontjának bővité- j sét kívánatosnak tartjuk, ellenben \ az ennek a toldalékszárnynak tetejére \ tervezett nyitott verandát legalább I harmadrészében tető alá hoznók s ! többit pergolával tennők tetszetősebbé J és.egyúttal kellemesebbé is a nyári s tartózkodásra. Igen örülnénk, ha a Polgári Egy­let megtalálná a módot arra, hogy I a szükséges tőkét előteremtse az át- s alakításhoz, amely esetben hajlandók lennénk a külön ideiglenes színház létesítésének tervét is eltenni arra az időre, mikor a változott gazda- j sági viszonyok mellett végleges kö- ! színházat emelhetünk a város kö- | zepén. K. B. i Hősök üdvözlése Nagykanizsa, április 8 Megható jelenet játszódott le a múlt napokban a kék egü Itáliában, j a magyar fülnek örökké emlékeze- | tes Piave folyó fölött, melynek hul- lámsirjában annyi sok névtelen ma­gyar katona alussza örök álmát és várja hősi testének feltámadását. Az első magyar római zarádokok hosszú különvonata csendesen végig- siklott a Piave hidján, amikor az első kocsi ablakát zajtalanul lehúz­ták és az ablak mellett megjelent egy magyar utas alakja. Majd kinyí­lott a másik, harmadik, tizenötödik vasúti kocsi ablaka egymásután és i minden ablak mellett ott tolongtak \ a magyarok és nézték az olasz folyó I lassú tovahömpölygő hullámait. És a magyar szemek áthatoltak a söté- | tes Vizen ás maguk elé elevenitet- j ték azokat a dicsőségteljes magyar kaíonahősökeí, akik a magyar haza védelmében, távol a szülői földtől, a Piavéban lelték katonahalálukat. És megjelent az első kocsi abla­kánál egy kicsi, puha, gyöngéd ma­gyar női kéz és diszkrét virágdiszi- tésü babérkoszorút dobott széles ív­ben a folyam fölé. A koszorú a folyóba esett és a tovasiető hullá­mok hátukon tovább vitték; tovább, előre, ki tudja milyen meszire, mig a ko­szorút is elnyelték a Piave hullámai. És megjelent a második kocsi ablakánál egy másik kéz, mely ugyancsak babérkoszorút dobboft a | hullámok fölé és a harmadik, tizen- | ötödik és utolsó kocsi ablakából is. ! Végig, minden egyes kocsi magyar j zarándokcsopörtja leróta a kegyelet I eme fenségesen szép adóját a Pia- j véban halálukat lelt magyar katona- j hősök előtt. Babérkoszorút dobott j az elesett magyar leonidások hullám- | sírja fölé I És sok száz magyar kéz össze- l kulcsolődotí a messzi Itália ege alatt, a kis vasúti kocsik fülkéiben és sok száz magyar szív csendes imában dobogott össze. És a csend j rejtelmes perceiben hatalmas, égig | feltörő ének reszkettette meg a leve- j gőt és száz meg száz magyar ajkról ; felharsant az imádság: Megbünhődte j már e nép a múltat s jövendőt. Az első magyar zarándokcsapat I üdvözlése volt ez, az elesett ma- j gyár testvéreknek. Aznap este pedig Olaszhon egén a Piave fölött szokatlan fényesség támadt. A csillagok milíiárdjai gyul- tak ki a néma, sötét éjszakában. A csillagok mellett pedig úgy tetszett, mintha egy-egy magyar katonahős megdicsőült lelke tekintett volna a Piave sima tükre fölé — oda, ahol a babérkoszorúk úszkáltak a viz í színe fölött. . . (B) napi hmm Április 9$ csütörtök Római katolikus: N.-csütört. Protestáns: :: Erhardt. kraeUta: Nizan 15. (P. l.n.) jj Nap kel reggel 5 óra 24 perckor, nyug- : szik délután 6 óra 40 perckor. ' A iíeteorológisü Intézet jaleniis« jj jelentése szerint lényegtelen hőváltozás várható, helyenkint, inkább csak nyuga­ton és délen, csővel. KÜLT85RE6TÉLYEH ÉS MULATSÁGOK Április 12: A Kiskanizsai Katolikus If­júsági Egyesület műkedvelő előadása (Szig­ligeti : Á cigány) a templomtéri iskola ud­varán délután fél 4 órakor. Április 13: A Kiskanizsai Katolikus If- jnsági Egyesület előadásának megismétlés« (Szigligeti: A cigány.) Április 16: A Zrínyi Irodalmi éi Művé­szeti Kör liceális előadása (Noll József) a Kaszinó nagytermében este fél 7 órakor. Április 23: A Zrinvi Irodalmi és Művé­szeti Kör liceális előadása (Kelemen Ferenc: A világháború kulturális és gazdazági kö­vetkezményei) a Kaszinó nagytermében e*t« fél 7 órakor. Nagycsütörtök, az Ur utolsó vacsorájának emlékün­nepére virradtunk ma. „Ez az én testem, ez az én vérem . .. Ezt te­gyétek az én emlékezetemre. . .“ Az oltári szentség alapításának fenséges ünnepe. A Megváltó kínszenvedésé­nek kezdete. Az első században az „Ur vacso­rája“ napjának nevezték. de már az V. századtól kezdve a „kehely szü- letésnapjá“-nak hívták. A magyar „zöld-csütörtök“ elnevezés a német Gründonnerstagnak szószerinti fordí­tása, bár a „grün“ szó itt nem zöl­det, hanem sírást jelent (a régi ba­jor grunen-ből származik, melynek értelme „sirni“.) Ezen a napon tör­tént ugyanis a nyilvános bűnösök kiengesztelése. Székesegyházakban ma megy végbe az. olaj szent elés s a lábmosás. Nagy csütörtöknek magasztos alap- gondolata van : Krisztus Urunk ma­gára vállalta a reábizott feladatot, az emberiség megváltását. Ezzel szem­ben nekünk is vannak kötelességeink: lélekben és szeretetben való egyesü­lésünk az Üdvözítővel — Jeremiás siralmai. Tegnap délután vették kezdetüket a katolikus templomokban az úgynevezett latnen- íációk: Jeremiás próféta siralmai. Az anyaszenlegyház mélységes szo­morúsággal megirt dallamai csendül­nek meg Jeremiás próféta verseinek éneklésében. A lamentációk ma csü­törtökön és holnap pénteken is meg­ismétlődnek. — Nyilvános nyugtázás. A nagy- kanizsai református egyház által f. hó 5-én tartott Jókai ünnepély al­kalmával a közönség által önként adományozott 555 ezer korona össze­get *az egyház vezetősége a nagy- kanizsai hősök részére felállítandó szoboralapra ajándékozván, az egy-r ház ezen adományáért a szoborelő- készitő bizottság hálás köszönetét nyilvánítja; ugyancsak hálás köszö­netéi nyilvánítja a szoborbizottság a helybeli izraelita nőegyletnek a szo­boralapra adományozott egy millió koronás adományáért is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom