Zalai Közlöny, 1925. április-május (64. évfolyam, 73-143. szám)
1925-04-09 / 80. szám
1925 április 9 ZALÁI KÖZLÖNY állandóan sokkal magasabbak lesznek, mint amilyen összegekkel az újjáépítési tervvel kapcsolatban készült költségvetésben szerepelnek. A kölcsönszolgálatot azonban legke- vésbbé sem veszélyezteti a lekötött jövedelmek kisebb bevételei s minden remény megvan, hogy a lekötött bevételek az előirányzatot legalább 50% kai fogják meghaladni. A lekötött bevételek számlája február 28-án 521.9 milliárd papirkoronát tévő aktiv egyenleggel záródott. Az egyéb állami bevételek február hónapban 54.6 millió aranykoronára rúgtak, tehát 7.8 millió aranykoronával volt az összbevétel nagyobb, mint amennyit előirányoztak. Március hónapra a kiadásokat 37,879.969 aranykoronával, a bevételeket 38,076.069 aranykoronával irányozták elő, vagyis 196.041 felesleg várható, inig a szanálási tervezet szerint 9 és fél millió aranykorona hiányt irányoztak elő. Márciusban az állami kölcsönszolgálat kiadásai különösen magsak, mert 2.3 millió aranykoronát az angol clearing hivatalnak s 1.1 millió aranykoronát a Délivasui kamatszükséglete fejében kell kifizetnünk. 3.9 millió aranykoronát az állami alkalmazottak fizetési pótlékára irányoztak elő. A kényszerkölcsönszdmla február 28-án 65 milliárd papirkorona aktiv egyenleggel záródott. Az újjáépítési kölcsönből február hónapban semmit sem vettek igénybe s a köícsönszámla február végén 169,311.442 korona 83 fillér egyenleget mutat. A Nemzeti Bánk váltótárcája 170 milliárd,, a bankjegyforgalom 200 milliárd visszaesést mutat s mind a két tekintetben a jelenlegi színvonal alacsonyabb, mint amilyen múlt szeptember óta bármely hónap végén volt. Az érckészlet, ha kis mértékben is, de állandóan szaporodott, most 2,598 milliárd papirkorona értéket képvisel, ami a valóságos jegyforga- lom 61.3 százalékának felel meg. A főbiztos jelentése hosszasabban foglalkozik az állami vasgyárakkal, amelyek a főbiztos véleménye szerint nehezen illeszkednek bele a megváltozott helyzetbe. A gyárak sokkal többet produkálnak, mint amennyit értékesíteni tudnak. Ha a gyárvezetőség reményei a készletek eladását illetőleg be is válnak, julius 1-én majdnem két évi termelésnek megfelelő készlet lesz eladatlanul raktáron. A főbiztos szerint a magyar igazgatás minden ágazata a személyi kiadások és nyugellátások túl nagy súlya alatt szenved, amely terhek egy részét azoknak az alkalmazottaknak I az illetményei okozzák, akik a Magyarországtól elszakadt területeken rendszeresített állásokat töltötték be. Az állami vasgyáraknál is túl nagy a tényleges szolgálatot teljesítő személyzet a mostani üzleti helyzethez viszonyítva. Kétségtelen, — írja a főbiztos — hogy az állami vasgyárak termelési és fejlesztési lehetőségei egynéhány olyan nehéz kérdést váltanak ki, amelyet később a mostaniaknál normálisabb viszonyok között kell majd eldönteni, de kétségtelen az is, hogy ezeknek a kérdéseknek nagy befolyásuk van a magyar állam költségvetésének alakulására. Jelentésének végén a főbiztos megállapítja, hogy némi árcsökkenés mutatkozik, de például a ruházati cikkek terén még mindig nagyobb a drágaság, mint bármelyik európai államban, vagy akár Amerikában is. A munkanélküliek száma február hóban csak igen kicsit emelkedett. a A Polgári Egylet átalakítási terwpáljfásatai Nagykanizsa, április 8 Megemlékeztünk már arról, hogy a Polgári Egylet székházának átalakítására beérkezett tervpályázatok közül az első dijat dr. Kots is Iván, építész, műegyetemi nyilvános rend- j kívüli tanár, a második dijat pedig ! Földes Ede budapesti műépítész nyerte el. Ma volt alkalmunk beható tanulmány tárgyává tenni mindkét tervet s hozzászólásunkat a következő megállapításokban juttatjuk kifejezésre: Kotsis Iván terve általában kevés kifogásolni valót tartalmaz. Az éttermet megfelelően nagyobbitja a nagyterem alatti földszinti helyiségnek felhasználásával s előnyösen helyezi ; el a konyhát s a vele kapcsolalos \ egyéb helyiségeket, mint a söniést, j a táialót, stb. Ennek a traktusnak ! kiépítésében csak az illemhelyeknek az étteremtől messze történt elhelyezéséi kifogásolhatjuk s azt gondoljuk, hogy azok a pincérlépcső aljában lennének valamiképen feíépi- tendők. Ellenben súlyos kifogás alá esik az épület főbejárata, mely a mai keskeny kapun akarja több mint 400 ember forgalmát fennakadás nélkül lebonyolítani. Igaz, hogy van még egy oldalkapu is az épületnek a íő-uí felőli szárnyán, de ez igen kis igénybevételre számíthat. Igen keskeny a kapubejárat folytatását képező folyosó is, mely a vesíibül- höz vezet. A dolgon könnyű segíteni : a kapu melletti falakat ki kell venni, az utca felől háromajtós bejáratot létesíteni s a jobb felé felkanyarodó lépcsőnek legalsó fokáig kiszélesíteni az előtért. A földszinti előcsarnok kérdése szépen van megoldva s a nagyterem kiképzése Ízlésesen történt. Hogy persze az akusztikája mennyire fog. javulni az átalakítással ? — ezt előre nem tudjuk megjósolni. De az egész belső elrendezés egy otthonos vigadó benyomását gyakorolja reánk, melynek nagyterme intimnek látszik. A színpad körüli helyiségeknek megfelelőbb elhelyezése lényegesebben nern befolyásolja a tervek megvalósítását. A tervezet a mozit az épület mellett egy teljesen külön szárnyban óhajtja megvalósítani. Ugyanezt a megoldást követi a második tervpályázat is, amiből beigazolást nyert az első perctől kezdve hangoztatott annak a felfogásunknak építészeti szempontból is elfogadott helyessége, hogy a nagyterein alatti helyiség mozi céljaira .nem alkalmas és e célra igénybe nem vehető. Kár, hogy az épületnek a Sugár-ut felőli homlokzatát a terv meghagyja olyannak, mini aminő az jelenleg, ellenben a sétatér felőli homlokzat igen tetszetős kiképzést nyert. ~ A második dijat nyert tervpályázat szintén figyelmet érdemel, de távolról sem éri el az első díjjal kitüntetett tervnek minden tekintetben praktikus és belső elrendezésében is impozáns megoldási technikáját. Ennek az egész tervnek legnagyobb hibája, hogy belső kiképzésében kissé sivár s tagoltsága is nem mindenben felei meg a célszerűség követelményeinek. Mi a magunk részéről is Kotsis Iván tanárnak tervét ajánljuk kivitelezésre. Annál inkább, mert az részletekben is megvalósítható s elsősorban az étterem s a főbejárat kerülhet átépítésre. Az egész épületnek a tervek szerinti átalakítása — a különj álló mozi nélkül — mintegy 2 és fél j miliiárdba kerülne, mig az étteremnek a tervek szerinti átépítése kö- rülbelül 300 millió koronát igényelne. A vendéglő utcai frontjának bővité- j sét kívánatosnak tartjuk, ellenben \ az ennek a toldalékszárnynak tetejére \ tervezett nyitott verandát legalább I harmadrészében tető alá hoznók s ! többit pergolával tennők tetszetősebbé J és.egyúttal kellemesebbé is a nyári s tartózkodásra. Igen örülnénk, ha a Polgári Egylet megtalálná a módot arra, hogy I a szükséges tőkét előteremtse az át- s alakításhoz, amely esetben hajlandók lennénk a külön ideiglenes színház létesítésének tervét is eltenni arra az időre, mikor a változott gazda- j sági viszonyok mellett végleges kö- ! színházat emelhetünk a város kö- | zepén. K. B. i Hősök üdvözlése Nagykanizsa, április 8 Megható jelenet játszódott le a múlt napokban a kék egü Itáliában, j a magyar fülnek örökké emlékeze- | tes Piave folyó fölött, melynek hul- lámsirjában annyi sok névtelen magyar katona alussza örök álmát és várja hősi testének feltámadását. Az első magyar római zarádokok hosszú különvonata csendesen végig- siklott a Piave hidján, amikor az első kocsi ablakát zajtalanul lehúzták és az ablak mellett megjelent egy magyar utas alakja. Majd kinyílott a másik, harmadik, tizenötödik vasúti kocsi ablaka egymásután és i minden ablak mellett ott tolongtak \ a magyarok és nézték az olasz folyó I lassú tovahömpölygő hullámait. És a magyar szemek áthatoltak a söté- | tes Vizen ás maguk elé elevenitet- j ték azokat a dicsőségteljes magyar kaíonahősökeí, akik a magyar haza védelmében, távol a szülői földtől, a Piavéban lelték katonahalálukat. És megjelent az első kocsi ablakánál egy kicsi, puha, gyöngéd magyar női kéz és diszkrét virágdiszi- tésü babérkoszorút dobott széles ívben a folyam fölé. A koszorú a folyóba esett és a tovasiető hullámok hátukon tovább vitték; tovább, előre, ki tudja milyen meszire, mig a koszorút is elnyelték a Piave hullámai. És megjelent a második kocsi ablakánál egy másik kéz, mely ugyancsak babérkoszorút dobboft a | hullámok fölé és a harmadik, tizen- | ötödik és utolsó kocsi ablakából is. ! Végig, minden egyes kocsi magyar j zarándokcsopörtja leróta a kegyelet I eme fenségesen szép adóját a Pia- j véban halálukat lelt magyar katona- j hősök előtt. Babérkoszorút dobott j az elesett magyar leonidások hullám- | sírja fölé I És sok száz magyar kéz össze- l kulcsolődotí a messzi Itália ege alatt, a kis vasúti kocsik fülkéiben és sok száz magyar szív csendes imában dobogott össze. És a csend j rejtelmes perceiben hatalmas, égig | feltörő ének reszkettette meg a leve- j gőt és száz meg száz magyar ajkról ; felharsant az imádság: Megbünhődte j már e nép a múltat s jövendőt. Az első magyar zarándokcsapat I üdvözlése volt ez, az elesett ma- j gyár testvéreknek. Aznap este pedig Olaszhon egén a Piave fölött szokatlan fényesség támadt. A csillagok milíiárdjai gyul- tak ki a néma, sötét éjszakában. A csillagok mellett pedig úgy tetszett, mintha egy-egy magyar katonahős megdicsőült lelke tekintett volna a Piave sima tükre fölé — oda, ahol a babérkoszorúk úszkáltak a viz í színe fölött. . . (B) napi hmm Április 9$ csütörtök Római katolikus: N.-csütört. Protestáns: :: Erhardt. kraeUta: Nizan 15. (P. l.n.) jj Nap kel reggel 5 óra 24 perckor, nyug- : szik délután 6 óra 40 perckor. ' A iíeteorológisü Intézet jaleniis« jj jelentése szerint lényegtelen hőváltozás várható, helyenkint, inkább csak nyugaton és délen, csővel. KÜLT85RE6TÉLYEH ÉS MULATSÁGOK Április 12: A Kiskanizsai Katolikus Ifjúsági Egyesület műkedvelő előadása (Szigligeti : Á cigány) a templomtéri iskola udvarán délután fél 4 órakor. Április 13: A Kiskanizsai Katolikus If- jnsági Egyesület előadásának megismétlés« (Szigligeti: A cigány.) Április 16: A Zrínyi Irodalmi éi Művészeti Kör liceális előadása (Noll József) a Kaszinó nagytermében este fél 7 órakor. Április 23: A Zrinvi Irodalmi és Művészeti Kör liceális előadása (Kelemen Ferenc: A világháború kulturális és gazdazági következményei) a Kaszinó nagytermében e*t« fél 7 órakor. Nagycsütörtök, az Ur utolsó vacsorájának emlékünnepére virradtunk ma. „Ez az én testem, ez az én vérem . .. Ezt tegyétek az én emlékezetemre. . .“ Az oltári szentség alapításának fenséges ünnepe. A Megváltó kínszenvedésének kezdete. Az első században az „Ur vacsorája“ napjának nevezték. de már az V. századtól kezdve a „kehely szü- letésnapjá“-nak hívták. A magyar „zöld-csütörtök“ elnevezés a német Gründonnerstagnak szószerinti fordítása, bár a „grün“ szó itt nem zöldet, hanem sírást jelent (a régi bajor grunen-ből származik, melynek értelme „sirni“.) Ezen a napon történt ugyanis a nyilvános bűnösök kiengesztelése. Székesegyházakban ma megy végbe az. olaj szent elés s a lábmosás. Nagy csütörtöknek magasztos alap- gondolata van : Krisztus Urunk magára vállalta a reábizott feladatot, az emberiség megváltását. Ezzel szemben nekünk is vannak kötelességeink: lélekben és szeretetben való egyesülésünk az Üdvözítővel — Jeremiás siralmai. Tegnap délután vették kezdetüket a katolikus templomokban az úgynevezett latnen- íációk: Jeremiás próféta siralmai. Az anyaszenlegyház mélységes szomorúsággal megirt dallamai csendülnek meg Jeremiás próféta verseinek éneklésében. A lamentációk ma csütörtökön és holnap pénteken is megismétlődnek. — Nyilvános nyugtázás. A nagy- kanizsai református egyház által f. hó 5-én tartott Jókai ünnepély alkalmával a közönség által önként adományozott 555 ezer korona összeget *az egyház vezetősége a nagy- kanizsai hősök részére felállítandó szoboralapra ajándékozván, az egy-r ház ezen adományáért a szoborelő- készitő bizottság hálás köszönetét nyilvánítja; ugyancsak hálás köszönetéi nyilvánítja a szoborbizottság a helybeli izraelita nőegyletnek a szoboralapra adományozott egy millió koronás adományáért is.
